Népszava, 1995. július (123. évfolyam, 152–177. sz.)
1995-07-05 / 155. szám
Szabó István újra forgat Kecskeméten fejtik meg Offenbach titkát Nagy eseménynek ad otthont ezekben a napokban Kecskemét, hiszen Oscar-díjas duónk, Szabó István filmrendező és Heltai Lajos operatőr az ottani Katona József Színházat választotta új operafilmje helyszínéül. Katona Andrea írása a NÉPSZAVÁNAK Az EuroArts és a ZDF/ arte felkérésére forgatják az Offenbach-egyfelvonásosokból (A két vak és a Crocquefer) álló filmet. A két minioperát a múlt század közepén mutatták be nagy sikerrel, s több mint száz előadást ért meg a premier után Párizsban. Szabó István azért választotta ezeket, mert sokat mondanak az akkori idők viszonyairól. Az operafilmet Magyarországon készíti angol és magyar művészekkel, magyarul és franciául. Az Offenbachtitok című film főszereplői: Sasvári Sándor, Bubik István, Makrai Pál és Kulka János. A forgatás szünetében a rendezővel beszélgettem. - Az emberek ma kevesebbet járnak Operába, a rendezők valahogy mégis egyre szívesebben fordulnak e műfaj felé. Miért? - Azt hiszem, azért sokan szeretik ezt a műfajt, hisz egész Európában sikeresek az Operaházak. Filmrendezők nemigen szoktak operát rendezni, inkább az operaigazgatók gondolják úgy, hogy mostanában fontosabbá vált a látvány az operaszínpadon is. Ezért kérnek fel épp bennünket. - Ön megengedheti magának, hogy egy külföldi operarendezés lehetőségére nemet mondjon? - Hogyne. Sokszor úgy gondolom, nem tudok megfelelni a kihívásnak, vagy nincs meg a kellő zenei műveltségem a műhöz. Ellenben egy kisebb kaliberű operát szívesen elvállalok. - Tulajdonképp mi vonzza az operához? - A zenével való közeli kapcsolat. Az igazi élmény a forgatás előtt három hónappal kezdődik, amikor elkezdem tanulni az operát. - Miben ad mást egy opera, mint egy prózai film? - A film az élő emberi arcon kifejeződő, a tekintetben megjelenő gondolatot és érzést mutatja meg, az opera pedig az emberi hang segítségével felszabaduló érzelmeket közvetíti. A zeneszerző műbe rejtett energiája az énekkel szabadul fel, a díszlet, a jelmez, a rendezés csak másodlagos, a látvány része, a lényeg az énekes. - Alkalmas az opera arra, hogy tévében nézzük? - Igen. A televízió előtt ugyanaz az ember ül, aki színházba jár, csak másképp találkozik a művel. Otthon nincs meg az a varázs, hogy másokkal együtt lélegezzünk, viszont megvan az „éppen nekem szól”, a személyesség élménye. - Hogyan rendez egy filmrendező tévéjátékot egy színházban? - Én mindig filmet rendezek. Méghozzá közel tizennyolc éve ugyanazzal a stábbal dolgozom, és nem is akarok soha Koltai Lajos operatőr, Kovács Attila díszlettervező és Szakács Györgyi jelmeztervező nélkül forgatni. Szeretünk együtt lenni, és számomra ez a döntő. Élvezem a munkát, boldog vagyok, azt hiszem, a többi nem rám tartozik. Szabó: Sokan szeretik ezt a műfajt.. Tapolcsányi Éva felvétele KULTÚRA Vigyázat, Éles-kanyar következik! A tévéből és a Rádiókabaréból jól ismert humorduó - ezúttal két szólóhangra Szabó Z. Levente NÉPSZAVA Ülünk a teraszon, várjuk Horváth Szilvesztert. Közben a kabaréban megismert páros másik tagja, Éles István azon tűnődik, hogy neki most jó kedve van-e, vagy rossz. Szponzorkereső tárgyalásról jövök. Ma már csak így lehet tévéműsort készíteni, kiadni rég tervezett kazettánkat. És az őszinte, direkt elutasítás csak kevesek privilégiuma. Én még csak a bizonytalanságig jutottam el. Közben befut Horváth Szilveszter is. Mentegetőzik, Élessel álmodott, ezért még tovább kellett feküdnie, hogy valamennyit pihenjen is. - Ő, amikor idejött, még biztos azt hitte, egy működő páros tagjaival találkozik - fordul felém Éles. - Nos, a mi munkakapcsolatunk véget ért, ha ezt nem is vertük nagydobra. Ha két ember között nincs a magánéletben felhőtlen kapcsolat, az nem baj. De itt nem erről van szó. - Hanem arról vág közbe Horváth hogy Pista kinőtte a duót. Én olyan rossz színész vagyok, hogy egyedül a Pista engedte meg, hogy fellépjek vele. De muszáj fellépni, csak írásból ma nem tud egy humorista megélni. A mi párosunk már rég nem működik, csak eddig jól lepleztük. Csakhogy ma már kevés, ha valaki bátrakat mond, vagy Torgyán hangján azt említi: Mi, kisgazdák. Az emberek fásultak, és egyre kisebb szerepe lesz a politikai humornak." - Én nem vagyok humorfilozófus - említi Éles István. - Mindig csak a Horváth visz el ebbe az irányba. Egyszerűen arról van szó, hogy szeretnék újra játékos lenni. A műsoromban több lesz a hétköznapi téma. Nem akarok olyanná válni, mint... Inkább nem mondok nevet. Nem akarok senkire sem hasonlítani. Ezért vagyok parodista. A mostani felállásban mindketten a mikrofont kerestük mint biztonságos támaszpontot. A tévé felé nem is indultunk. - Komolyan mondtam, hogy rossz színész vagyok - állítja Horváth Szilveszter. - Mi a Rádiókabaréba nőttünk bele, a tévében soha nem is tudtunk igazán jól szerepelni. Most elszakadok ettől a pályától, „civil” foglalkozásom lesz. De ha végre nem abból akarnának a televíziók megélni, hogy lenyúlják a sikeres rádiósokat, hanem indítanának valami jó felkészítőt, akkor az anyagi nehézségeket is vállalnám, hogy azt elvégezzem. - Nekem meg már akad néhány képes ötletem - vallja Éles István. - Stílus- és karakterparódiák. Tabló a magyar könnyűzene élvonaláról. - Találkozunk négyévente, a búcsúkoncerten - vág közbe Horváth. - Igen, megszaporodtak a búcsúkoncertek meg a jubileumok. Mostanában valahogy sikk ötvenévesnek lenni. Éles s Horváth már megint egymást ugratják. Előbbi arról beszél, hogy Séró-kéró címmel már össze is állt a Fenyő paródiája. Horváth Szilveszter tamáskodik. Aztán megegyeznek abban, hogy az lesz a paródia, ha Éles jelenik meg mint Fenyő Miklós. Amikor kiderül, hogy még közös könyvet és kazettát is szeretnének kiadni, akkor már elbizonytalanodom, nem ugratás volt-e végig, amit eddig elmondtak. De együttesen megnyugtatnak. - Harmadik személy előtt mindig vidáman ítélgetjük egymást. Kettesben ez már nem olyan vidám. A párosunk már rég nem működik, csak jól lepleztük Hévízi Mónika felvétele Kortárs nosztalgia Kortárs művészet? Sokan hideglelést kapnak e két szó hallatán. A nem igazán kellemes borzongásért valószínűleg a páros első tagja - illetve az ahhoz társult emlékek a felelősek. Aki azonban a közelmúltban elment a Budapest Kongresszusi Központba, más megvilágításba helyezhette önmagában e kifejezést. Gyüre Orsolya írása a NÉPSZAVÁNAK Csepelen, a Rákosi Endre utcai iskolában 1979 és 1991 között működött egy igen magas színvonalú műveket bemutató galéria. Nem volt hivalkodó emblémája, hangzatos neve, egyszerűen Iskola Galériának hívták. Volt azonban valaki, aki egyedülállóvá tette a csepeli galériát. Molnár József tanár úr, egy igazi megszállott művészetbarát, aki körültekintő munkával és szeretettel rendezte tizenhárom éven keresztül a kiválóbbnál kiválóbb tárlatokat. Molnár József - Feledy Balázs művészeti író szavaival - sikeres vállalkozónak tekinthető. Igen, vállalkozó, de nem a szó oly divatos értelmében. Szellemi tőkéje, befektetett munkája mostanra sokszorosan megtérült. A galéria a kortárs magyar képzőművészet legnagyobb alkotóit tudhatja neveltjei között, és működése alatt igazi értékeket mutathatott be. A látogatók között Molnár László, a Pegasus Art Galéria tulajdonosa is megismerkedett az Iskola Galéria kiállító művészeinek anyagával, s nagyon megtetszett neki. Elvállalta egy nagyszabású közös kiállítás anyagi támogatását. A Kongresszusi Központban nemrég megrendezett tárlaton közel ötven művész több mint száz különböző stílusú művét állították ki. Olyan műveket, amelyek alkotói nem dőltek be semmilyen divatnak, viszont legalább ennyire távol áll tőlük a maradiság, erőteljes saját világot teremtettek. Bazsonyi Arany, Pleidell János, Pituk József Viktórián, Gulyás Dénes, Z. Szabó Zoltán, Berki Viola, Patay László és a többi művész képei jelzik, hogy a magyar képzőművészet több figyelmet érdemel. Molnár József szerint a galéria ezzel a kiállítással missziót vállalt, hisz az a korosztály és stílus, ami itt képviseltetett, nincs az őt megillető helyén. A rendszerváltás után elöntötte az országot az avantgárd művészet Nyugatról, s ezzel a szenny is bejött. Pedig fontos, hogy az emberek újra élményt találjanak a szép képzőművészetben, s hogy a legjobb magyar alkotások ne merüljenek feledésbe. Megint ragyog az Aranykagyló NÉPSZAVA-információ A Balaton déli partján már hagyománnyá vált nemzetközi folklórfesztiválra a hazai együttesek mellett az idén belga, görög, török, szenegáli, olasz, román és észt művészeti csoportok érkeznek: megint ragyog az Aranykagyló. Akik most nyaralnak arrafelé, gazdag élményekkel térhetnek haza, akár séta közben is láthatnak kulturális műsorokat, hiszen ma, a fesztivál nyitónapján 11.45-től táncbemutatók lesznek a siófoki Fesztivál utcában, délután pedig menettáncot láthatnak az Európa Szállótól a Kulturális Központig, ahol a megnyitóünnepség zajlik majd. Este pedig ugyanitt nemzetközi táncház. Éjfélkor tűzijáték hirdeti majd a Rózsakertnél, hogy a nagy kavalkád elkezdődött. Holnap, vagyis csütörtökön 10.30- tól ismét táncbemutatók a Fesztivál utcában, majd 16.30-tól Balatonföldváron is menettánc, gálaprogram a szabadtéri színpadon. Este aztán megint Siófokon folytatódik a műsor, nemzeti esteket rendeznek: 20.30-tól a Siófoki néptáncegyüttes műsora a Park étteremben, a decsi néptáncosok bemutatója a Vértes Hotelben, 20.40-től a román együttes mutatkozik be a Páter étteremben, 21 órától a szenegáli együttes műsora a Twin Peaks étteremben. Ugyancsak 21 órakor kezdődik a török művészeti csoport bemutatója a Borharapó étteremben és az észt együttes műsora a Hotel Prostiban. Pénteken Fonyódot is átszövi a fesztiválhangulat, menettánc és egyéb önálló kulturális műsorok lesznek a hajállomáson. Miközben Siófokon folytatódnak a táncbemutatók a Fesztivál utcában, délután pedig a Tóth Lovascentrumban. Este 8-kor népek bálja az Ezüstpart Hotelben, 21.30-kor néptáncosok páros versenye, 22.30-kor szépségkirálynő-választás, éjfélkor tombolasorsolás. S mindezt a Center együttes muzsikája kíséri. Szombaton 21 órakor a fesztivál gálaműsorával zárul a Balaton-parti rangos kulturális verseny. Jegyeket és további részletes felvilágosítást az alábbi címeken kaphatnak az érdeklődők: Kulturális Központ pénztára (naponta 10-től 20 óráig), Fő tér 2. Telefon: 84-311-855, fax: 310-556 és Tourinform Információs Iroda a víztoronynál. Telefon: 84-310-117. 1995. JÚLIUS 5., SZERDA 11 Batman újra tarol Az egykori legendás képregényhős, a denevérember immár a mozi történetébe is beírta a nevét: a mostanra már trilógiává bővült Batman-sorozat legújabb darabja, a Batman Forever mindössze tíz nap leforgása alatt minden eddigi bevételi rekordot megdöntött Amerikában. A több mint 106 millió dolláros nyereség azt jelenti, hogy a Mindörökké Batman mostantól minden idők legsikeresebb filmje. Kérdés azonban, hogy meddig tart még e királyság, ugyanis a szintén nemrég bemutatott legújabb Disney-szuperprodukció, a Pocahontas is igen erősen ostromolja a csúcsot. A denevérember legújabb kalandjait augusztus 31-től, a Pocahontast pedig november 30-ától vetítik a hazai mozik. A Rolling Stones világcsúcsa Köves Judit írása a NÉPSZAVÁNAK Minden eddigi rockrekordot megdönt az egyéves világ körüli út, melynek európai zárószakaszában, augusztus 8-án a Népstadionban lép először - magyar közönség elé a Rolling Stones együttes. „Ez a rock történetének leghoszszabb turnéja és egyúttal a legsikeresebb is” - nyilatkozta a Virgin kiadó szóvivője. Tavaly augusztusban kezdődött a maraton az Egyesült Államokban és Kanadában. Ott összesen 57 előadáson 2 millió 650 ezer rajongó látta-hallotta az együttes Voodoo Lounge albumára alapozott látványos show-t. Négy latinamerikai országban - Mexikóban, Brazíliában, Argentínában, Chilében - és Dél-Afrikában ezúttal először koncertezett az együttes. Japán után Ausztrália és Új-Zéland következett, ahol legutóbb húsz évvel ezelőtt jártak. S végül Európa: tizenöt országban harminchárom show. Mire augusztus 22-én Mannheimben sor kerül az utolsó fellépésre, becslések szerint így fest majd a turné mérlege: a Rolling Stones 12 hónap alatt 5 kontinensen 125 koncertet adott, ezekre csaknem 7 millió jegyet adtak el, és 25 font sterlinges átlagos belépti díja alapján számolva az összbevétel eléri a 175 millió fontot. „Ilyen teljesítményre sohasem volt még példa a rock, általában a populáris könnyűzene történetében” - állapítja meg a londoni The Times. Összehasonlításul: Michael Jackson hasonló nemzetközi turnéján 4,5-5 millió jegy kelt el, a Rolling Stones korcsoportjába tartozó - és vele azonos „ligában játszó” - Pink Floyd viszont nem vállalkozott ilyen hosszú körutazásra. A Rolling Stones együttest 1962 óta szinte megszakítás nélkül a sikerlisták élén áll. Ha elgondoljuk, hogy 33 évvel ezelőtt léptek először a nagy nyilvánosság elé, hihetetlennek tűnik, hogy még most is ennyire népszerűek. Veteránok mind a négyen: Mick Jagger és Keith Richard 51 éves, Ron Wood 48, Charlie Watts pedig 54. Vonzerejük egyik titka alighanem az, hogy korukról csak az arcukon megjelent barázdák árulkodnak. Mozgásuk, dinamizmusuk a régi, mintha még mindig huszonévesek lennének. Változatlan sikerük másik titka az, hogy rajongóik köre nem korlátozódik nosztalgiázó kortársaikra. Az új nemzedékeket is megérinti, lelkesíti a zenéjük. Magyarországon valaha általános volt az a vélemény, hogy nemzetközi hírű nagy művészek rendszerint már csak pályájuk leszálló ágában jutnak el hozzánk, így volt ez például a legendás koloratúr szoprán, Galli Curci és az utolérhetetlen orosz baszszus énekes, Saljapin esetében. A Rolling Stones bizonyosan rácáfol erre a hiedelemre, anigha fog csalódást okozni a Voodoo Lounge-show a Népstadion közönségének. Az örökifjú Mick Jagger Tapolcsányi Éva felvétele