Népszava, 1995. augusztus (123. évfolyam, 178–204. sz.)

1995-08-01 / 178. szám

16 OLDAL ÁRA: 29 FORINT , 123. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD Knint lövik a horvátok A krajinai szerbek központ­jának, Kninnek külváro­sait támadta hétfőn a hor­­vát hadsereg tüzérsége. Azóta, hogy­­ 1991-ben a szerbek elfoglalták Knint, ez az első eset, hogy tüzér­ségi támadás éri a várost. A délutáni tudósítói je­lentés szerint a tüzérségi tűz­­ rövid szünetekkel - reggel óta egyfolytában tar­tott. Egy krajinai katonai közlemény szerint a hor­­vát és bosnyák tüzérség 30 kilométer távolságból, a múlt pénteken horvát kézre került Grahovóból lőtte Knin külvárosait. Slobodan Milosevic szerb elnök támogatást ígért a horvátországi szerbeknek, ha a horvátok megtámad­ják Knint. Milan Martic, a krajinai szerbek vezetője a Vecernje Novosti nevű belgrádi lapnak adott nyi­latkozatában közölte: „Felvettem a kapcsolatot Slobodan Milosevic szerb el­nökkel, azt mondta nekem, hogy Szerbia nem fogja kö­zönyösen szemlélni a Kra­jina elleni horvát offenzí­­vát.” A boszniai szerbek már korábban is felaján­lották segítségüket Krajina védelméhez. - Együtt mindent fel fogunk szaba­dítani, amit a horvátok el­foglaltak - mondta Martic. Franjo Tudjman horvát elnök Akasi Jaszusihoz, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes megbí­zottjához intézett levelé-­k­ben határozottban, elutasí­totta a krajinai szerbek által Kninben elfogadott javaslatokat. Akasi ötórás knini tárgyalása után kö­zölte, hogy a krajinai szer­­bek elfogadták az ENSZ hatpontos rendezési tervét, és - határidő megjelölése nélkül - ígéretet tettek, hogy kivonulnak a nyu­gat-boszniai Bihacból. Új békekonferenciát kez­deményezett a volt Jugo­szláviában dühöngő több­éves válság rendezésére Nicola Koljevic, a bosz­niai, szerbek szakadár ál­lamának alelnöke. Horn kedvezményeket kért Finnországban Horn Gyula hétfőn kétnapos munkalátogatásra Helsinkibe érkezett. Miniszterelnökünk, akit Ko­vács László külügyminiszter is elkísért útjára, meg­beszélést tartott meghívójával, Paavo Lapponen kor­mányfővel és Martti Ahtisaari finn államfővel. Fazekas László MTI (Helsinki) A kétoldalú kapcsolatok, s azokon belül is elsősor­ban a gazdasági együtt­működés, valamint az Eu­rópai Unióhoz történő csat­lakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paa­vo Lipponen finn minisz­terelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpont­jában. A magyar kormányfő előbb szűk körű megbe­szélést tartott vendéglátójá­val, majd plenáris tárgyalá­son találkoztak, amelyen részt vett Kovács László külügyminiszter és Erdős André helyettes államtit­kár is. Mint arról a megbeszélé­sek után tartott közös saj­tótájékoztatón beszámoltak, egybehangzóan megálla­pították, hogy az elmúlt években is sikerült meg­őrizni a magyar-finn kap­csolatok folyamatosságát és különleges jellegét. Horn Gyula ugyanakkor felve­tette, hogy Magyarország nem nyugodhat bele a két­oldalú kereskedelem szá­mára tartósan hátrányos alakulásába, az egyre nö­vekvő deficitbe, amely már elérte a 150 millió dollárt. Ezért a tárgyaláson a ma­gyar miniszterelnök kérte, hogy finn részről állítsák helyre azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket Helsin­ki a finn EU-tagság előtt a magyar exportnak, első­sorban a mezőgazdasági term­ékek*-textil*- és acél­ipari áruk bevitelének adott. (Folytatás a 9. oldalon) Horn Gyula Martti Ahtisaari finn elnökkel (jobbra) MTI-telefotó Az SZDSZ nem tud kormányátalakításról Kiss Elemér államtitkár nem cáfolja a miniszteri kine­vezéséről szóló hírt, és mint mondta: Horn Gyula már beszélt neki erről az elképzelésről. Nem világos, hogy az MSZP vezetői tárgyaltak-e egy esetleges kormánybővítésről, de azt megerősítették többen is: a miniszterelnök szívesen látná kabinetjében Nagy Sándort. Az SZDSZ-t minderről nem értesítették, ők pedig nem kezdeményeztek koalíciós egyeztetést. De Nagy Sándornak nem örülnének. (írásunk a 2. oldalon) Nem használ a kabinetnek, ha a partner halról előz Az országnak saját hajánál fogva kell magát kihúznia a bajból - nyilatkoz­ta lapunknak Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető elnöke. A politikus a szocialisták hatalomra jutása óta egyetlen komolyabb kudarcot köny­velt el magának: szerinte nem a ter­veinek megfelelően alakult az MSZP „építése”. Saját pártját egységesnek látja, s megítélése szerint kifejezet­ten káros lenne a pártelnöki és mi­niszterelnöki poszt szétválasztása. Nem tartja kizártnak, hogy a párt novemberi kongresszusa után sze­mélyi ügyekkel foglalkozó rendkí­vüli kongresszust hívnak majd össze. Csík Rita NÉPSZAVA - Néhány hete volt a koalíciós kormány fennállásának első évfordulója. Pető Iván, az SZDSZ elnöke ekkor azt mond­ta: nem a sajtó által címoldalon tálalt személyi ügyek voltak a koalíciós együtt­működés igazi konfliktusai. A fő konf­liktus oka az volt, hogy az SZDSZ nyolc hónap után elunta az MSZP halogató po­litikáját. - Pető Iván téved. Remélem, hogy a szabad demokraták közt időnként fel­bukkanó magatartás - egyszerre akarnak kormánypártiak és ellenzékiek lenni - hamarosan el fog tűnni. Ez sem a kor­mánynak, sem az SZDSZ-nek nem hoz hasznot. A kormánypártok a koalíció első nyolc hónapjáért is közösen viselik a felelősséget. Az első időszakban megpróbáltuk át­ Csintalan Sándor Cseke Csilla felvétele látni az ország valós helyzetét. Későn voltak a választások, a két forduló közti egy hónap tragikus elmaradásokat ho­zott. Sok idő ment el, a kormány munká­jának megszervezésével. S valóban, mind­két párt megpróbálta a legsúlyosabb, leg­nehezebb döntések társadalmat sújtó hatását - hisz ezért szociálliberális a kormány - a legkisebbre csökkenteni. Erre kellett ez a nyolc hónap. Ha­ igaz, hogy az SZDSZ hatására gyorsult fel a kormány gazdaságpolitikai tevékenysége, akkor nem értem mostani magatartásu­kat. Balról előzik a kormányt: az SZDSZ időnként már a végleges döntések előtt is a kormány ellenzékeként lép fel. (Folytatás a 4. oldalon) Titokban maradhat az informátor Dr. Pintér Sándor, az Országos Rendőrfőkapi­tányság vezetője dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész álláspontját kér­te azzal kapcsolatban, vajon az újságírókat az informátoraikra vonat­kozó adatok nyilvános­ságra hozatalánál terhe­li-e az ügyvédekhez, or­vosokhoz hasonló titok­­tartási kötelezettség. A jogi szakértő véleménye szerint a legfőbb ügyész álláspontja egy lényeges kérdéssel kapcsolatban hibás. Nagy Gergely írása a NÉPSZAVÁNAK Dr. Györgyi Kálmán le­vélben válaszolt Pintér Sándor kérdéseire, s fel­hívta a figyelmet a sajtó­­törvény, valamint bünte­tőeljárásról szóló törvény (STV) azon paragrafusai­ra, melyek egyértelművé teszik, hogy az újságíró a nyilatkozatot tevő személy nevének kiadását bizo­nyos esetekben egyenesen köteles megtagadni. Az STV a következőket mond­ja ki: „Az újságíró a felvi­lágosítást adó személy ne­vét jogosult - annak kérel­mére köteles - titokban tar­tani; bűncselekményre vo­natkozó felvilágosítás ese­tén a büntető jogszabályok rendelkezései­­ az irány­adók.” (Folytatás a 2. oldalon) ✓ Újra változott az illetéktörvény Háromszorosát fizetjük az útlevélért NÉPSZAVA-információ Az illetéket szabályozó 1990-es XCvi. törvény azok közé a jogszabályok közé tartozik, melyek állandó mó­dosításoknak vannak ki­téve. Az illetéktörvényt meg­alkotása után minden év­ben megváltoztatta a par­lament, bár hozzá kell ten­ni azt is, hogy a módosítá­sok nem érintették az ille­tékek konstrukcióját, meg­őrizték az elmúlt öt esz­tendőben a törvényalkotók. A módosításokat két té­nyező motiválta: egyrészről az államháztartás fokozó­dó bevételi elvárásai, másrészről a szabályozás alapjául szolgáló jogintéz­mények rendszerének a vál­tozásai nyomán vált szük­ségszerűvé az igazítás. (Folytatás az 5. oldalon) Az úti okmányokért háromszoros árat fizetünk Cseke Csilla felvétele Halálból menekült törökök Horváth Ildikó NÉPSZAVA Fél óra hosszáig itták a vizet azok a tö­rökök, akiket vasárnap este Vámossza­badinál fogtak el a magyar határőrök. Nem sok hiányzott, hogy ők is úgy végezték, mint néhány nappal ezelőtt Srí Lanka-i sorstársaik, akik megful­ladtak egy levegőtlen kamion belsejé­ben. Mint Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője tájékoztatta lapunkat, az útlevélkezelők arra let­tek figyelmesek, hogy egy pótkocsis kamion ponyvája alól egymás után tizennégy ember ugrál ki. Közülük hetet azonnal elfogtak, hét a Duna árterében keresett menedéket. Két órán belül őket is összeszedték. Míg a félholt emberek a vizet nyelték, a határőrök átvizsgálták a kamiont. Ruhásdobozok között kialakított, mindössze kétszer kétméteres, lécek­ből ácsolt rejtekhelyre bukkantak, itt kuporgott a 14 török állampol­gár egymás hegyén-hátán. Egyelőre vizsgálják, kik voltak, honnan jöt­tek, és merre akartak továbbmenni. Majdnem az embercsempészek ál­dozatává vált két jugoszláv kisgyer­mek is, az ő életüket a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Mindket­ten annak az Avia típusú kisbusznak az utasai voltak, amelyen két szlovák embercsempész 45 jugoszlávot, köz­tük 20 gyermeket próbált átjuttatni vasárnap hajnalban Hidasnémetinél a határon. Az embercsempészek ál­lítólag 10 ezer koronát kértek sze­mélyenként a Bulgárián, Románián keresztül hazánkba érkezett, felte­hetően koszovóiak átcsempészéséért. Négy Fülöp-szigetit is elfogtak a hét végén. A társaság 24 éves nő tagját már egyszer kiutasították Magyaror­szágról, és július 8-án visszaszállítot­ták Manilába. A szlovén határtól egy kilométerre lévő Szentgyörgyvölgyön elfogott távol-keletiek azt adták elő, hogy július 22-én repülővel indultak Manilából, s Frankfurton keresztül ér­keztek Belgrádba. Olaszországba vitt volna útjuk, de állítólag a segítségük­re sietett embercsempész elvette útle­velüket, és cserbenhagyta őket, mondván, Szlovéniában vannak. A szóvivő kérdésünkre emondta, hogy míg tavaly az első félévben 56 embercsempészt fogtak el, az idén ugyanebben az időszakban 129 em­bercsempész és 74 segítő bukott le. Divattá vált a tömeges csempészet, fi­gyelemre méltó, hogy egyetlen nap alatt két „kocsis ügyük” is akadt. • Takarékoskodik a Vöröskereszt Dudás Gergely NÉPSZAVA Egyelőre még nem tudni, hogy pontosan milyen cél­ra fordították a Vöröske­reszt országos titkárságá­nak számlájáról hiányzó több mint 50 millió forin­tot. A kieső összeg pótlá­sára az ügyvezető elnök­ség takarékossági progra­mot dolgozott ki. Ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, egy bel­ső ellenőrzés során több mint 50 millió forintos hiány­ra akadtak a Vöröskereszt országos titkárságának számláján. Ennek pótlásá­ra az ügyvezető elnökség egy takarékossági progra­mot hagyott jóvá, melyet - a kialakult helyzettel együtt - pénteken ismer­tettek a helyi vezetőkkel. Eszerint felülvizsgálják a tervezett eszközberuházá­sokat, ingatlanvagyon-bő­­vítéseket, és indokolt eset­ben felfüggesztik azokat. (Folytatás a 3. oldalon) Nem minden adományból lett segélyszállítmány Gy. Balázs Béla felvétele

Next