Népszava, 1995. szeptember (123. évfolyam, 205–230. sz.)
1995-09-01 / 205. szám
, 1995. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD Hévíz harcol a gyógyfürdőért Miközben a gyógyfürdők Zalakaroson, Bükön, Balfon, de még a fővárosban is az önkormányzatok tulajdonában vannak, Hévíz híres fürdője a minisztériumé. Ezt megengedhetetlen diszkriminációnak tekinti a város képviselő-testülete. A probléma megoldása érdekében a parlament és a kormány segítségét kérik. Andrássy Antal NÉPSZAVA 1949-ig az egykori Festetics-tulajdonban levő hévízi tó és környéke a település birtokában volt, később azonban az államosított tulajdon kezelője az Egészségügyi Minisztérium lett. S mindmáig az, amelyet sérelmez a helyi önkormányzat, hiszen a kárpótlások révén ismét megilletné egykori tulajdona. Arról nem is szólva, mondotta a Népszavának Vértes Árpád polgármester, hogy valójában a helybeli lakosok azok, akik üzemeltetik a tavat, akiknek áldozatos munkája nyomán a gyógyfürdő immár a világörökség része lesz. Ők azok, akik szót emeltek, tüntettek, amikor a bauxitbányászat vízkiemelése miatt a kiapadás veszélyeztette a hévízi tó jövőjét, miközben az Egészségügyi Minisztérium nem állt melléjük 1989-ben. Követelésüknek szerencsére engedett az akkori kormányzat, ám mindmáig a tó üzemeltetésének haszna a NépjólétiMinisztériumot, illetve annak intézményét, az Állami Gyógyfürdőkórházat illeti meg. A tó használatáért egyetlen fillért sem fizetnek - háborog a polgármester -, sőt még a gyógyfürdői kezelést igénybe vevő több ezer vendég utáni kartaxát sem fizetik. Mindemellett a polgármester szerint nem is igazi gazdái a tónak s különböző felépítményeinek, mivel egyre szűkülő költségvetésükből nem telik a szükséges karbantartásra, felújításra. Egyedül a katasztrófa segített, nevezetesen, amikor leégett a tófürdőépület. Ekkor a biztosító által folyósított 160 millió forintból újjáépítették a képeslapokról jól ismert létesítményt. Vajon újabb tűznek kell bekövetkeznie, hogy az elhasználódott épületek felújításra kerüljenek ? - teszi fel a szónoki kérdést a polgármester. Úgy véli, a tó kezelői joga - az állami tulajdon érintetlenül hagyásával - a várost illetné meg, amely a tó bevételéből keletkezett forintokat maradéktalanul visszaforgatná a nemzeti kincs őrzésére, fejlesztésére. Helyi és országos érdekeket egyaránt szolgáló kezdeményezésük támogatása végett felhívással fordulnak a parlamenthez és a kormányhoz. Többmenetes tárgyalásokat folytattak már a Népjóléti Minisztérium illetékeseivel, akik azonban ez idáig elzárkóztak kérelmük teljesítésétől. Nem így a pénzügyminiszter - mondotta a polgármester -, aki legutóbbi hévízi látogatásakor jogosnak vélte követelésüket. A hévíziek akciójának aktualitását erősíti, hogy információik szerint napirendre kerül a hévízi gyógyfürdő, illetve gyógykórház privatizációja is. Ám úgy vélik, érdekeiket nem szolgálná sem az, ha az Egészségügyi Önkormányzat lenne a tó tulajdonosa, sem az, ha esetleg külföldi befektetők kezébe kerülne Hévíz. A gyógyfürdőkórház vezetése ugyanakkor abszurdnak tartja az önkormányzat követelését. Úgy vélik, Hévíz páratlan kincse az országnak, kizártnak tartják, hogy provinciális legyen az irányítása. Ez szerintük már csak azért is furcsa lenne, mert a tó vízgyűjtője messze meghaladja a település határait. Magának a tónak fenntartása, kezelése s a gyógyászat olyan szakértelmet igényel, amely nem lehetséges helyi önkormányzati vezérléssel. Vértes Árpád polgármester úgy véli: azzal, hogy önkormányzati kezelésbe kerül a tó, a többségében hévízi szakirányítók hatásköre, jogköre semmit sem csorbulna, mindenki helyén maradhatna, viszont a városé lenne az, ami megilleti. A gondos gazdára háruló kötelezettségekkel és a neki járó haszonnal együtt. A fürdő a világörökség része lesz MTI-telefotó Alkotmánybírósághoz fordultak a magánnyomozók Az őrző-védő szolgálatok illegális felderítési eszközöket is bevetnek Állampolgári jogokat sért és diszkriminatív a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló júniusi kormányrendelet. A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, a Magyar Detektív Szövetség, a SZEM Vagyonvédelmi Vállalkozók Országos Szövetsége és a VOSZ Vagyonvédelmi Országos Tagozata által alapított Biztonságvédelmi Érdekszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult. A négy szakmai szövetséget tömörítő szervezet a rendelet megsemmisítését kérte. Az érdekszövetség egyúttal erélyesen fellép olyan őrző-védő szolgálatok ellen, melyek illegálisan próbálják kifürkészni legféltettebb titkainkat. Illés György NÉPSZAVA Örülünk, hogy végre rendeletben szabályozták a munkánkat, de csalódottak vagyunk - nyilatkozta lapunknak dr. Tóth Tihamér, a Magyar Detektív Szövetség titkára. Alkotmánysértő, hogy a rendelet nem teszi lehetővé a személyes vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozások, valamint a magánnyomozók számára kamarák alapítását, pedig erre más szakmák művelőinek lehetőségük van. Alkotmányellenes szerintük az is, hogy a hivatásos rendőrök számára csak két évvel a leszerelésük után adható ki magánnyomozói igazolvány. Dr. Tóth Tihamér szerint ez a szabályozás a nemzetközi gyakorlatban példátlan. A magántitok védelmét Sérti, hogy a rendelet olyan nyilvántartás vezetésére kötelezi a magánnyomozókat, amelybe a rendőrség bármikor betekinthet. Sérti az ártatlanság vélelmének alkotmányoselvét az a szabályozás is, amely szerint ha magánnyomozó, illetve személy- és vagyonőr ellen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul, magánnyomozói (vagyonőri) igazolványát az illetékes rendőrkapitányság az eljárás befejezéséig bevonhatja. A rendeletnek viszont van egy pontja, ami helyes, de nem mindig tartják be az érdekeltek - tette hozzá dr. Tóth Tihamér. Legalább 300 őrző-védő szolgálat működik az országban. Elvileg magas szintű kiképzésben kellene részesülniük. Ennek ellenére egy részük felkészületlenül látja el feladatát és olykor megengedhetetlen eszközökkel pótolja a szakszerűséget. Törvény tiltja a miniatűr kamerák, távcsövek, adóvevők, mikrofonok használatát a civil életben - tájékoztatott dr. Tóth Tihamér. Kockázatos vállalkozásba kezd az, aki például a kicsapongó asszonykát rejtett kamerával figyeli megvagy lehallgatót épít a tárgyaiba. A sötétben is látó zsebinfratávcső, a csomag cigaretta mellett eltörpülő rádió adó-vevő ma már szinte illegális tömegcikk. Londonban, Párizsban vásárolják a legmodernebb technikai eszközöket. Megjelentek idehaza olyan tévékamerák, amelyeket egy derékszíjba vagy akár a falon lógó képkeretbe el lehet rejteni. A lehallgató„poloskák” mikrofonja 25 grammos, és 30 méteren belüli hangot érzékel. Távoli rejtekhelyről miniérzékelővel pontosan megállapítható, hogy az épület melyik helyiségében tartózkodik valaki, s adott esetben hangtompítós fegyverrel célba is vehető. Speciális lézeres eszközök fel tudják fogni azt a mozgást is, amelyet a hanghullámok keltenek az ablaküvegen. Visszaalakítva a rezgést hanggá, távolról kihallgatható, miről esik szó zárt ajtók és ablakok mögötti tárgyalásokon. A védőipar eddig spontán fejlődött és olykor illegális eszközöket is bevet. Októbertől azonban pontos jogi normák szabnak keretet tevékenységének - fűzte hozzá dr. Tóth Tihamér. Meglelték Martinovics ügyvédjének sírját MTI-információ A „FÜST”, azaz a „volt” feliratú sírkő - T. Horváth Jakab sírboltja - a Városliget legrégebbi emlékhelye. T. Horváth Jakab volt az az ügyvéd, aki elvállalata a Martinovics-perben a vádlott védelmét. T. Horváth Jakab a vagyonát és a könyvtárát jótékony célra ajánlotta fel, és Fest városára hagyományozta. Végrendeleti akarata szerint az akkor még ősállapotában létező Batthyány-erdőben - a mai Városligetben - temették el, a sírboltja fölé emelt kövön azzal a felirattal: „FÜST”. 1. Végső akaratának eleget is tett a város vezetése. 1809-ben ■már állt T. Horváth Jakab síremléke. A kutatók előtt ugyanakkor több évtizede ismeretes volt az a tény is, hogy nem a sírboltot jelöli a vörösmárványból készült bizonyítottan eredeti sírkő. A kutatások folytatását a Herminamező Polgári Köre, a legrégebbi zuglói városrész civil szerveződése kezdeményezte. Búza Péter várostörténész irányításával végzett; régészeti feltárómunka eredményeként találták meg a T. Horváth Jakab földi maradványait őrző sírt. A Városliget Fenyves elnevezésű részén fellelt sírra , kőtől mindössze néhány méternyire nyugatra bukkantak rá a kutatók. A sírkövet pedig Antal Sándor kőfaragó mester újítja fel. A polgári kör tervezi, hogy 1996 tavaszán koszorúzási ünnepséget tartanak T. Horváth Jakab sírjánál, a Városliget legrégebbi emlékhelyénél. T. Horváth Jakab 1738-ban született Toporczon - innen ered nevének megkülönböztető „T” betűje. Késmárki, illetőleg pozsonyi tanulmányait követően Pesten telepedett le. A városban jól menő ügyvédi irodát irányított. Kitűnő a körkép Hantos Nagy László NÉPSZAVA Júliusban befejeződött, augusztus eleje óta pedig - igaz, „próbaüzem” jelleggel - ismét látható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban felállított monumentális mű, a Feszty Árpád alkotta Magyarok bejövetele. A lengyel Ars Antigud csoport jóval a határidő előtt végzett az 1991-ben megkezdett rekonstrukcióval. Tevékenységüket Szegeden értékelte a Fesztykörkép Alapítvány. A nemzetközi zsűri szerint a restaurátorok minden tekintetben kitűnő, az elvárásokat messze meghaladó munkát végeztek. Csongrád megye közgyűlése szeptember 21-én az emlékparkba kihelyezett ülésén értékeli a körkép helyreállításának munkálatait. Ekkor születik majd döntés az emlékpark jövőbeni működtetésének kérdéseiről is. Tizenhét életmentés Az idén tizenhét fuldoklót mentettek ki a vízi mentők a Tiszából Gergelyiugornyánál, a folyó felső szakaszának legkedveltebb strandján. A Vöröskereszt mentőszolgálata június közepétől augusztus végéig 21 önkéntessel teljesítette feladatát. A működési költségek meghaladták a 400 ezer forintot, amit a Vöröskereszt megyei szervezete fizetett. Ezen túl több önkormányzat és magánszemély adományokkal járult hozzá a vízi mentők működéséhez. ■ 1. és szeptember 15. között, az egy Acárol egy sorsjegyet kap értékben vásárol, egy Jor... . de ha szerencséje van, On ^ tolunk. És 150 000 * értékű . I főnyereményünk. 9V 10.000 Ft I I Utazási utalvány, vagy 10 darab j -•--Hrrb ' y^némy^^ásáre'á^a meg üzleteinkben. Hevesben a lakosság beleláthat a rendőrségbe Horváth Ildikó NÉPSZAVA Szeptember közepétől a Heves megyei lakosság egy éven keresztül a szó szoros értelmében beleláthat a rendőrség tevékenységébe. Mindez „A nyilvánosság erejével a biztonságos környezetért” elnevezésű közönségkapcsolati (PR)program megvalósításával válik lehetővé. Az ORFK és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közös ötlete nyomán kimunkált program egyelőre kísérleti jelleggel kerül bevezetésre, kedvező tapasztalatok esetén egy év múlva kiterjesztik az egész országra. A komplex tervezet megvalósításában a BM, az ORFK, a Heves Megyei Közgyűlés, a közigazgatási hivatal, Eger város önkormányzata, a honvédség, a tűzoltóság, s természetesen az írott és az elektronikus sajtó vesz részt. Dr. Lantos Bálint ezredes, Heves megye főkapitánya lapunk kérdésére elmondta: minden eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a lakosság jobban megismerje a rendőrség munkáját, s ezáltal növekedjék biztonságérzete. A szakemberek szerint ugyanis az objektív biztonság jobb annál, mint amit az állampolgárok érzékelnek. A helyi tanárképző főiskola segítségével kérdőíves felmérést kívánnak készíteni arról, miként ítélik meg az emberek a rendőrség szerepét és a közbiztonságot. A rendőrség és a lakosság egymás iránt tanúsított nagyobb érdeklődése, a vélemények megismerése segítséget nyújt a bűnmegelőzésben. A program hivatalos nyitánya szeptember 9-én lesz Hatvanban. Bódébontás daruval Andrássy Antal NÉPSZAVA Tízéves küzdelem után lebontották a Zala folyó torkolatába szabálytalanul épített, horgásztanyáknak nevezett bódékat, buszvázakat, összetákolt kamrákat. A természetvédelmi területre vízügyi, közegészségügyi szabályokat megsértve épített „pecabázisokat” már a nyolcvanas évek közepén le akarták bontani, s a keszthelyi önkormányzatnak sem volt pénze a munkálatokra. Tavaly a Balatoni Vízügyi Igazgatóság újra felszólította a tulajdonosokat, de nem jártak sikerrel. Ekkor feljelentést tettek az építési hatóságnál, amelynek bontási határozata többszöri fellebezés után ez év június 15-én érvénybe lépett. Egy hónap haladékot kaptak a tulajdonosok, közülük 17- en el is bontották tanyáikat, míg a többiek kivárásra spekuláltak. Rosszul tették. A múlt héten a Balatoni Vízügyi Igazgatóság bontóbrigádja egy úszódaruval munkához látott, és mintegy húsz további bódét „takarított el”. A bontási munkálatok a befejezéshez közelednek, a szétszedett „épületek” a vízügyi kirendeltség siófoki telephelyén vehetők át, ha a jelentkező tulajdonosok kifizetik a bontási költséget.