Népszava, 1995. október (123. évfolyam, 231–255. sz.)

1995-10-11 / 239. szám

10 1995. OKTÓBER 11., SZERDA HÍRES EMBEREK De Niro verekedett • Feljelentették Robert de Niro amerikai filmszínészt, amiért New Yorkban bántalmazott egy botránymű­­sorok számára dolgozó operatőrt. Mint a rendőrség egyik szóvivője hétfőn New Yorkban közölte: De Niro vasárnap támadta meg a kamerás férfit, ami­kor az videoszalagra vette, amint egy bárból lép ki. Amikor a riporter megtagadta a videokazetta át­adását, De Niro orrba vágta, és megkísérelte elvenni tőle a kamerát. A fimsztár néhány órával később, ügyvédje társaságában maga jelentkezett a rendőr-kö­s­ségen: Stan Rosenfieldt, a neves filmszínész szóvivője beszámolt arról, hogy De Niro újfajta videós ripor­terek, a „videopaparazzik” áldozata, akik jelene­teket provokálnak, hogy aztán televíziós botrány­műsoroknak­­adják el azt. Egy újsághír szerint az érintett­­újságíró beismerte: a nevezetes videofelvé­telt már­ el is helyezte egy ilyen műsorban. Juppé lakásbotránya A párizsi főügyész java­solni, fogja az eljárás megindítását Alain Juppé francia miniszter­elnök ellen a kormány­fő lakásbotránya miatt - ezt közölte keddi számában a Le Parisien című párizsi napilap. Egy ilyen eljárás rend­kívül nehéz helyzetbe hozná Juppét, aki előbb­­utóbb valószínűleg rá­kényszerülne a lemon­dásra. A párizsi, a fő­ügyész javaslatát azon­­ban még jóvá kellene hagynia felettes szervé­nek, az országos fő­ügyészségnek, sőt mind­ezt végső esetben az igazságügy-miniszter is megakadályozhatja, mert felügyeleti joga van az Ügyészségek felett, így azután­ Juppének egyelőre még nem kell tartania a jogi felelősségre vonástól. Steffi Gráf megérett a börtönre? Steffi Gráfot a börtön után fizettek be adót, ami­­fenyegeti? Kétségtelen, hogy rendezetlen adó- , ügyei miatt a világhírű • teniszversenyzőnő­­már­­ régóta a botránykróni­kák középpontjában áll, de konkrétan még * nem merült fel annak a lehe­tősége, hogy esetleg meg­­­fosztják őt szabadsággá­tól. Augusztus­ elején, a sportolónő apját­ már őrir­­­zetbe vették, és így­ járt­­ Joachim Eckhardt, a csa­lád adóügyi tanácsadója is. Nem véletlenül folyik ellenük vizsgálat: a csa­lád összesen 177 millió , márkát kitevő bevételei­­­­ből mindössze tízmillió kevesebb, mint a szüksé­ges összeg kilencedrésze. Steffi eddig még tudott azzal védekezni, hogy ő csupán a bajnokságok­kal és a rehámszerző­­dések megkötésével törő­dött, a könyvelés mások dolga volt. Úgy tűnik, az igazságügyi illetékeseket m­ost már nem hatja meg­néz az érvelési A Der Spie­gel című német hetilap­ egy mannheimi bíró egy mondatára utal, misze­rint „újabb letartóztatá­­si parancsot” készül ki­adni­. Megfigyelők szerint ez csak Steffi Grafra vo­natkozhat. NÉPSZ­AVA-összeállítás Kisorsolt ülőhelyek Bíróság előtt az Aum szekta tagjai A­ hírhedt Aum Sinrikjo szekta tagjainak, bírósági pere iránti óriási érdeklődés miatt a japán igazságszol­gáltatás arra kényszerült, hogy számítógép segítségé­vel sorsolja ki a tárgyalóte­remben lévő ülőhelyeket. . Külön erre a célra besze­reztek egy komputert, amely egybeveti a rendelkezésre áló­­helyeket és az érdek­lődő nézők számát, és ez­­utátt véletlenszerűen sorsol­ja ki a belépésre jogosító jegyeket. Az egész eljárás legfeljebb­ 15 percig fog tartani, és így lényegesen gyorsabb lesz, mint az ed­dig, alkalmazott gyufahú­­zásos sorsolás. Az Aum Sinrikjószekta összesen mintegy 100 tag­jának kell bíróság előtt fe­lelnie tetteiért. Aszahara Soko szektagurut azzal vá­dolják, hogy ő a felelős a tokiói metrón elkövetett márciusi gáztámadásért, amelynek következtében 11 ember meghalt,é­s két és fél ezren sebesültek meg. VILAG MAGAZIN NÉPSZAVA Na, milyen volt Amerika? A washingtoni múzeumok éppoly szédítőek, akár Chicago felhőkarcolói Hatalmas, lenyűgöző, színes, fekete-fehér és sárga is­­ válaszoltam itthon a „Na, milyen volt Ameri­ka?” kérdésekre. No meg pezsgő és álmos, brutá­lis és csodálni való. Egyszóval: más. Talán olyan, amilyennek mindig is látni szeretnénk a filmek­ből ismert álomvilágot. Az amerikai nemzet ön- fiom, közintézmény és hiva­tal, de emberléptékű szim­biózisban. Chicago az útikönyvek szerint, a legamerikaibb amerikai nagyváros. Geng­sztereiről vált ismertté, hír­hedtté. Ma építészetét tart­ják legfőbb erényének és az amerikai gazdaságban el­foglalt vezető szerepét.­­ A Michigan-tó parti nagy­város az 1871-es tűzvész után született új­já. Itt ho­nosították meg az amerikai építészet­­jellegzetességét, a felhőkarcolókat. A tűz­vész 27 órán át tombolt és tizenhétezer épületet sem­misített meg, amikor vég­re egy zápor megfékezte a­­ lángokat. A városban egyet­len épület maradt épen, a ma nagy becsben tartott mű­emlék, a Víztorony. Százas huszonhat éves épület a felhőkarcolóik tövében. Ha felhőkarcoló, akkor a világ legmagasabb épüle­­­tét, a Sears Towert nem szabad kihagyni. A Széljár-­ ta Város legismertebb, nép­,­vezetessége 110 emeletes és 1­442 méter magas. Tizenhat­­ezer füstszínű ablak csil­log-villog a világ négy ég­tája felé. Csak találgatni le­het, hány ember dolgozik az épületben. Mondják, lehet, hogy több, mint ahány ab­laka van a hihetetlen to­ronynak. A 103 . , emeleti , Skydeck kilátóba lift röpíti . Trizna István NÉPSZAVA Washingtonban csak addig szeretnék élni, amíg végig­járnám valamennyi múzeu­mát. Matuzsálemi kort érnék meg. Az Újvilágban szám­talan lehetőséget találtak ki arra, hogy a múzeumok ne halott tárgyak társói le­gyenek. Kérdezz-felelek já­tékok, videofilmek segítik elevenebbé tenni a látotta­kat. Itt fogdosni, tapinta­ni is lehet. Élő kígyót, re­pülőgépet, Vagy­ hatalmas afrikai preparált elefánt bőrdarabkáját foghatjuk a kezünkbe - inni­, milyen vastag, milyen érdes.­­ A Smithsonian múzeum raktáraiban 75 millió tárgy van felhalmozva. A 14 mú­zeumegyüttesben - ebből’ 13 Washingtonban talál­ható - eknek az­ irdatlan anyagmennyiségnek csu­pán egy százalékát tudják kiállítani.­­ Nehéz feladat volt eldön­teni, hogy melyik múzeum­ba kóstoljak bele először. A National Air and Space­­ben kezdtem. A repülés történetét a kezdetektől , napjainkig kísérlik meg be­mutatni­ huszonvalahány teremben. Szédelegtem a kiállított repülőgépek, lég­hajók, űrkompok­­közt. Az orosz Vosztokok mellett a Cape Canaveralról starto­ló első holdutazás törté­nete elevenedett meg előt­tem. Az űrhajókba be is sé­tálhatunk. Megdöbbentő a Hirosi­mára ledobott atombombát­­ szállító Br29-est bemutató külön kiállítás. Enola Gay a tárlat címe. A pilóta édes­anyjáról nevezte el gépét. Nem jellemző, hogy ameri­kai múzeumban külön biz­tonsági intézkedésnek kell­jen alávetnie magát a láto­gatónak. Itt átvizsgálták a táskákat és tilos volt a fény­képezés. Végül is­ itt látha­tó az a technikai „csoda”, ami százezreket ölt és mil­­­­liókat nyomorított meg.­A kiállítás megnyitását he­ves politikai csatározások előzték meg. Azok győztek, akik vállalták, hogy a múlt­tal, ha fájdalmas is, de szembe kell nézni, magával való megbékélé­sét segíti a Lincoln-emlék­­mű két oldalán található koreai és a vietnami vete­­­ránok emlékparkja is. A koreai háború elesettjeire egy szakasznyi vánszorgó,­ meggyötört, emberiagysá­­gú szoborcsoport emlékez­tet. A Vietnámi áldozatok nevei dísztelen, fekete már­ványfalon sorakoznak. Öt­­vennyolcezer a harcokban elesett, eltűnt katona. A fal­nak támasztott létrák azt a célt szolgálják, hogy aki­nek a hozzátartozójának a­­ neve a fal tetején van, az a létra segítségével kopíroz­­hatj­a le szerette nevét. Ni­­kolas Vrankovics­­ Sándor­ is lehetett. Korábban fejez­te be életét, mint kellett vol­na. Akárcsak az a minden bizonnyal indián, azaz szü­­­­letett amerikai harcos, aki­nek a neve mellett a földön, hopi kézműves korsóban hervadó virágok hirdet­ték: van, akinek még most­­ is hiányzik, immáron vég- -* érvényesen... " A Fehér Ház szikrázóén­t fehér, de nem márványból épült, hanem virginiai mész­kőből, amit szinte évente újrafestenek. Látogatható­­ és pompás élményben Van része annak, aki nem saj-■'* nálja rá a tízórás várako­zást. Sajnáltam rá az időt,­­ mert ennyivel kevesebbet­­ láthattam volna , a Pierre Charles L’Enf­ant által ter­­vezett fővárosból. A termé­­é­szet és a kő­városi élet tö­­­­kéletes harmóniája. Har­minchárom hatalmas zöld­, park és megszámlálhatat­lan pöffeszkedő miniszte­rel hat dollárért a kíván­csiskodót. A panoráma minden pénzt megér.­­ Washingtonnal ellentét­­ben Chicagóban fizetni kell a múzeumokért. A Chicha­­gói Művészeti Múzeum­ban csak a Claude Monet idő­szaki­ kiállítás megtekin­téséért 1­2 dollárt kértek, és a reggeli jegyvásárlás után délután ötre kaptam láto­gatási időpontot. A magyar ember közér­zetét erősen befolyásolja az étkezés. Chicago a legkü­lönfélébb nemzeti és ame­rikai éttermeket,­ étrende­ket kínálja. vi­lág minden tájának ínyerc­­falatai megtalálhatók­ itt. Az árak a magyar­ zsebhez mérten kicsit­ borsosak, ezért sokszor látogattam a McDonalds-okat. Az egyik alkalommal egy kétméte­res fekete tornyosult kólám és hasábburgonyám­ fölé­ Lapátnyi kezében apró­pénzt csörgetett. Éreztem, itt adnom­ kell. A krumplis­­zacskót nyom­tam a kezébe. Elvigyorodott,meglapogat­­ta a vállamat és derék em­bernek nevezett. Aztán le­­ült, hogy elfogyassza 1­ dol­lár 20 centért vett­ cseme­gémet. Korgó gyomorral, de jóleső érzéssel hagytam el a gyorsbüfét, segíthet­tem az amerikai­ szegények egyikén. Sam bácsinak érez­tem magam.­­ A 126 éves víztorony a felhőkarcolók tövében A szerző felvételei A koreai veteránok emlékparkja Washingtonban A bosnyák király sírja Az utolsó bosnyák király sírját a horvát régészek szerint megkímélte a háború. Stepan­ Tomasevic királyt a közép-bosz­niai Jajce városának ferences kolostorá­ban temették el. A bosnyák kormányerők három évig tartó szerb megszállás után, idén szeptember­­elején szabadították­ fel a várost. Stepan király 1463-ban megadd­ta magát, a Jajcét ostromló törököknek, akik lefejezték őt, s kezdetét vette a négy­száz éves török uralom. HÍRLAPÜZLETÁGI IGAZGATÓSÁG Iraki százezrek az éhhalál küszöbén Szaddám Húszein mosoly­gós képe tekint az iraki­akra az ország legforgalma­sabb csomópontjaiban és a városközpontokban. Irak népszavazásra­ és a diktá­tor elnökségének megerő­sítésére készül. A hónap, kö­zepén azonban nemcsak erre­ figyel a külvilág: jó húszmilliós országnak leg­alább, egyötöde alultáplált­ százezrek kerültek az éh­­halál küszöbére. . A nyugati embargóval dan­­coló Huszein elnök éppen egy esztendővel ezelőtt csökkentette az élelmiszer­­fejadagokat. A mostani álla­potokat bemutató Reuter híriroda helyszíni beszámo­lója szerint egy átlagos, öt­tagú család havonta legfel­jebb 3-5 dollárnak megfe­lelő iraki dinár jövedelem­mel rendelkezik, ám a tény­leges szükséglet legalább 25 dollárnyi dinár. Az inf­lációt csak a kereskedők­ és a­­ spekulánsok képesek követni, a változatlan jöve­e­delműek, mint például az állami alkalmazottak, nem. Öt éve még három dinár volt egy dollár, ma már 25QQ-ot kell adni egy „zöldhasúért”­Az utcán egyre többen árulják személyes holm­i­­jaikat, ruháikat, ez már tényleg a nyomor, jele. Az UNICEF illetékesei úgy­ vé­lik, hogyha a külvilág nem enyhít az embargón és a se­gélyt ígérő államok, nem növelik hozzájárulásaikat, akkor 2,4 millió, ötévesnél fiatalabb kisgyermek, illet­ve legalább hatszázezer vá­randós nő kerül közvetlen életveszélybe a rosszul táp­láltság miatt. A külföldi Se­gélyszervezetek eközben amiatt aggódnak, hogy a kasszájukba befizető álla­­­mok csak­­ csepegtetik a pénzt, s ez is rontja a­ nélkü­­löző iraki milliók helyzetét. A jövő márciusig tartó költ­ségvetési évre előirányzott 183 millió dollárnak csak a negyedeit­ tudták felhasz­nálni. A bagdadi kormány ugyan alacsony áron kapta a lisztet, cukrot és az étola­jat, de ez a mennyiség még a fejadagok csökkentése után is csak a szükséglet felére elég. Az ENSZ-szakértők becslése szerint az idei búza­termés tíz százalékkal ros­­­­­szabb lesz, mint a tavalyi. A Reuter mindamellett megemlíti: az elnyomó rend­szer­ által közölt a legény­­ségi­ ad­atok nem­ teljesen megbízhatóak. Szaddám Huszein ugyanis­ éppen azért festi rosszabbra a helyzetet, hogy a külvilág úgymond­­ megsajnálja az irakiakat és megszüntesse:­­ a korlátozó intézkedéseket. Egy hónapra megáll az idő Dél-Koreában megáll az idő - mégpedig egy egész hónapra, amely nem is található a naptárban. Ebben az ázsiai országban ugyanis az 1995-ös esztendő 13 hónapból , áll - s ez a ráadáshónap szeptember 25-től október 23-ig­ tart oka ennek, a még szé­les körben hasmárt holdnaptár, amely az ország lakosságának társadalmi életét ősidőktől fogva meghatározza. A dél-ko­­reai ünnepek szinte kivétel nélkül a­ hold­­naptárhoz igazodnak. A napévtől eltérően egy holdév csak 354 napból áll. Rendszeres időközökben tehát ráadáshónapot kell beiktatni, hogy a hó­napok megfeleljenek a holdváltozásoknak, de az év kezdete­ mégis állandó maradjon. Húsz év után most ismét sor kerül egy ilyen hónap beiktatására.­ Az év 13. hónapja azonban sok dél-ko­reai számára mindent jelent, csak okot nem az örömre. A babona ugyanis óva int a ked­vezőtlen befolyásoktól a ráadáshónapban. Ilyenkor konjunktúrájuk van a jövendő­­mondóknak. Ők pedig az­t tanácsolják, hogy az emberek minden fontos döntést halasszanak a naptári hónapok helyre­­billenésének idejére, amikor visszaáll a normális életritmus, és a jó szellemek ismét érvényesítik áldásos befolyásukat . Ennek következményei is vannak. Az asszel jp üzletmederhez szokott szállítmá- ■ nyozási vállalatok a forgalom mergolalp­­ornására panaszkodnak. Veszteségre, szá­mítanak a háztartási készülékeket gyártó mamutcégek is, mint a Samsung— a há­zasságkötések száma ugyanis drasztiku­san csökken az év 13. hónapjában. A kór­,­házakban a szülésre váró anyák ezrei kö­nyörögnek, hogy császármetszéssel idő előtt hozhassák világra gyermeküket, és ne az átkozott 13.hónapban szüljenek.

Next