Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)

1996-01-02 / 1. szám

2 1996. JANUÁR 2., KEDD BELFÖLD népszava RÖVIDEN Megbízott elnök a Vállalkozók Pártjánál A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja or­szágos elnöksége az év végén Kecskeméten tartott ülé­sén Gonda József személyében megbízott elnököt vá­lasztott a közelmúltban lemondott Zwack Péter helyé­be. Gonda József - aki kecskeméti vendéglőtulajdonos - arról is tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a párt március 23-án a politikai tömörülés bölcsőjének tekintett Debrecenben tartja majd kongresszusát. A tanácskozásra annak jegyében készülnek fel, hogy a Vállalkozók Pártja nem tervezi összeolvadását más pártokkal, hanem önálló politikai tényezőként kép­viseli a vállalkozók érdekeit. Éjféli babák Szilveszter éjjelén éjfél és 1 óra között összesen kilenc vidéki és két budapesti csecsemő születéséről érke­zett bejelentés az ÁB-Aegon Biztosítóhoz, ahol éjfél és 2 óra között fogadták a kórházak és szülészetek hívásait. A csecsemők közül közjegyző jelenlétében sorsolták ki azt a négy vidéki és egy budapesti újszü­löttet, akik egyenként egy egyszeri díjas, 100 ezer fo­rint értékű Aranyfonal életbiztosítást kapnak. Papp Sára (3900 gramm) Budapesten, a SOTE­E számú szü­lészeti klinikáján 0 óra 30 perckor (képünkön édes­anyjával, Turbucz Katalinnal), Sarankó Bianka (2750 gramm) a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházban 0 óra 25 perckor, Fáradi Szilveszter (2300 gramm) Miskolcon a Megyei Kórházban 0 óra 45 perckor, Csizmadia Mária (3000 gramm) a mezőkö­vesdi Városi Kórházban 0 óra 5 perckor, Radics Ist­ván (2800 gramm) a kiskunhalasi Semmelweis Kór­házban 0 óra 15 perckor született. Petőfi-emlékünnepség Kiskőrösön Kiskőrösön a három éve felújított hagyományokhoz hűen az idén is éjszaka emlékeztek szombaton a város nagy szülöttjére, Petőfi Sándorra. Az éjféli koccintást követően rövid időre szinte kiürültek a lakások és a szórakozóhelyek. Az új esztendőt köszöntő polgárok a költő szülőháza előtti téren együtt ünnepelték nagy nemzeti költőnk világrajöttének 173. évfordulóját. Az emlékbeszéd után az önkormányzat, a költő nevét fel­vett oktatási intézmények, valamint a Petőfi Sándor Társaság képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi­­szobornál és a szülőháznál. Eredmények és remények a Tavernánál A Taverna Szálloda és Étterem Rt. az 1995-ös eszten­dőt előzetes számítások szerint 2 milliárd forintos forgalommal zárta, s ennek körülbelül 10 százaléka az elkönyvelhető eredmény. Mind a bevétel, mind a nyereség növekedése elmarad az infláció mértékétől - nyilatkozta Feleki Ferenc, a cég vezérigazgatója. A kül- és belföldi forgalom egyaránt csökkent, a Váci utcai Taverna Szálló például 8 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított 1995-ben, mint egy évvel ko­rábban. A cég alaptőkéje 330 millió forint, könyv sze­rinti vagyona 2 milliárd. Egy szálloda és 150 vendég­látóhely tartozik a hálózathoz, ám többségüket egy­előre bérleményként üzemeltetik. Az ez évi tervek­ről szólva a vezérigazgató elmondta, mintegy 500 millió forintot fordítanak a hálózat felújítására. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA ( -------------------------------------------------------­Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelző számára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellmal. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Vita az összeférhetetlenségről Folytatódik az eszmecsere arról, milyen gazdasági posztot vállalhat országgyűlési képviselő Pontosan egy évig tartó hatpárti egyeztetés után, várhatóan februárban kezdi tárgyalni az Országgyűlés azt az összefér­hetetlenségi törvényjavaslatot, amelyet öt párt - az MSZP, az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a KDNP - képviselője írt alá. A jav­­aslat számos pontja alternatív megoldásokat tartalmaz. A leg­vitatottabb kérdés, a gazdasági összeférhetetlenség szabályo­zására öt változat szerepel a beterjesztett szövegben. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A most benyújtott összeférhetet­lenségi törvényjavaslat kizárólag az országgyűlési képviselőkre vo­natkozik. A közelmúlt botrányai­hoz semmi köze, hiszen a vádak nem képviselőket érintettek. A­ képviselővel egy háztartásban élő családtagok is csak a vagyonnyi­latkozatban szerepelnek. Azt, hogy hol, milyen állást töltenek be, ezt a törvény nem szabályozhatja - je­lentette ki lapunknak Bihari Mi­hály, aki az egyeztető tárgyaláso­kon az MSZP álláspontját képvi­selte. Az alkotmány és a képviselők jogállásáról szóló, 1990-es törvény a politikai-hivatali összeférhetet­lenséget szabályozza csupán, azt sem teljes körben. Az előző parla­menti ciklus végén többen tettek kísérletet arra, hogy e jogszabályt kiegészítsék. Katona Béla (MSZP) javaslata a képviselők gazdasági és egyéb keresőtevékenységének bejelentési kötelezettségét írta vol­na elő. Hack Péter és Matyi László (SZDSZ) indítványa azt zárta volna ki, hogy a képviselő állami vagy részben állami tulajdonú cég vezetője legyen. Magyar Bálint (SZDSZ) azt javasolta, hogy a képviselők mandátumuk átvétele­kor tegyenek vagyonnyilatkozatot. Ezek az indítványok - az első ki­vételével - nem kapták meg a tárgysorozatba vételhez szükséges szavazatot. Már a jelenlegi Ország­­gyűlés utasította el Kósa Lajos (Fidesz) szigorú gazdasági össze­férhetetlenségi javaslatát azzal az indokkal, hogy komplex szabályo­zás készül ugyanerről. Az MSZP nem sokkal ezután, 1994 novemberében elfogadta Bi­hari Mihály átfogó tervezetét, amelyről akkor úgy gondolták, hogy hatpárti egyeztetés után már 1995 februárjában a parlament elé terjeszthetik. Erre végül csak­nem egy évvel később, december utolsó napjaiban került sor. Jó né­hány kérdésben így is megmarad­tak a nézetkülönbségek. A benyúj­tott javaslatban öt változat szere­pel például a gazdasági összefér­hetetlenségre, így a parlamentben dől majd el, lehet-e a képviselő magánvállalat, közhasznú társa­ság és szövetkezet vezetője vagy sem. A többségi állami, illetve ön­­kormányzati tulajdonban lévő vál­lalat vezetése az öt közül négy vál­tozat szerint összeegyeztethetet­len a képviselői tisztséggel. Az egyeztetés folyamán kiújult a vita arról is, lehet-e polgármester, főpolgármester vagy megyei köz­gyűlés elnöke az országgyűlési kép­viselő, így a tervezetben mindkét változat megjelenik. Van olyan verzió, amely azt is kizárja, hogy a képviselő országos szakszervezet vezetője legyen. Végül nem sikerült megegyezni arról sem, hogy a gazdasági össze­férhetetlenség már erre a ciklusra is érvényes-e. Az egyik álláspont szerint jelenlegi tisztségüket meg­tarthatják a képviselők, csak újat nem vállalhatnak. A másik szerint 30 napon belül le kell mondaniuk összeférhetetlennek ítélt gazdasági posztjukról vagy képviselői man­dátumukról. Egyetértés van viszont abban, hogy a jövőben a képviselő nem le­het az Országgyűlés, a köztársa­sági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az ombudsman hivatalának alkal­mazottja. Nem lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhe­lyettese, igazgatója, az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rész­­vénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának, a Közbeszerzések Tanácsának, a tár­sadalombiztosítási önkormányza­toknak tagja. A javaslat szerint a képviselő nem részesülhet tiszteletdíjban az Országgyűlés vagy a kormány által létrehozott közalapítvány kezelő­szervének tisztségviselőjeként vagy tagjaként. A törvény értelmében ugyancsak összeegyeztethetetlen lesz a viselői poszt országos vagy­nális politikai napilap, a­­ Távirati Iroda, a Magyar , a Magyar Televízió vezetése vezetőhelyettesi tisztséggé lehet a képviselő az Ország dió-Televízió Testület és a Halmi Ellenőrző Tanács jó­szágos vagy körzeti rádió, televízió vezetője. Az Országgyűlés elnöke neke más keresőfoglalkoz, folytathat. A képviselő köteles az e gyűlés elnökének bejelente­sen, az összeférhetetlenség eső tevékenységét és ebből jövedelmét. Mandátuma­­ után harminc napon beli megbízatása megszűnt vs­gyonnyilatkozatot kell te Országgyűlés elnökénél. Felmérik az ország kulturális állapotát Zappe Gábor NÉPSZAVA A Magyar Tudományos Akadémia - közvélemény­­kutató cégek közreműkö­désével - átfogó felmérést készít a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium meg­bízásából Magyarország kulturális állapotáról. Az átvilágítás során megvizs­gálják az intézményrend­szer, a finanszírozás, a be­fogadó közönség és az al­kotók változásait. A finanszírozás elemzé­sekor átnézik az intézmé­nyek, az állam és a vállal­kozások kulturális kiadá­sai mellett a lakossági ki­adások szerkezetét is. A befogadók vizsgálatakor felmérik az intézmények - könyvtárak, színházak, mú­zeumok, művelődési házak - kihasználtságát. A kutatók előfeltételezése szerint a lakosság kéthar­mada nem használja a kul­turális infrastruktúrát. A rendszeres látogatók köré­ben az elégedettséget is megvizsgálják. Számba ve­szik, hogy hány embert tar­tanak nyilván művészként. A kutatást Harsányi László, Hidy Péter és Vitá­nyi Iván irányítja. El a médiatörvény György Bence NÉPSZAVA Az Országgyűlés utolsó ülésnapján fogadta el a médiatörvényt, s egyúttal döntött annak sürgős ki­hirdetéséről is. Ez alapján az új év első napján hatály­ba lépett a jogszabály, s megindult a végrehajtási procedúra első szakasza. Negyvenöt napon belül az Országgyűlésnek meg kell választania az Országos Rádió és Televízió Testü­let, az elektronikus méd­ia legfelsőbb döntéshozó szer­vének tagjait. A testület el­nökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök együt­tesen jelöli. Ugyancsak negy­venöt nap áll a parlament ren­delkezésére, hogy megvá­lassza a létrejövő Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió közalapít­ványok kuratóriumi elnök­ségeinek tagjait. Az ORTT­ tavasszal hirde­ti meg a jelenlegi kettes programot sugárzó csator­nát, valamint a korábban a szovjet tévé műsorát továb­bító 58-as csatornát, így egy év múlva már két orszá­gos földi sugárzású magán­televíziót is nézhetünk. Másféle nyugdíjreformot akarnak az érdekképviseletei (Folytatás az 1. oldalról) Az alapnyugdíjat alanyi jogon járó, költ­ségvetési büdzséből fizetendő ellátásként tudják csak elképzelni. Ennek forrásául a nullakulcsos adósáv eltörléséből szárma­zó bevételt jelölik ír­­­e költségve­tési tételt a pénzt misztérium már másra szánta.) Azzal minden ki , ,* us egyetért., hogy • munkanyugdíjnal ne le­­m semmilyen szociális eleme,’a’ sok a kajóv­­ó •’ mek után befizet jamlmokk­al ára­­san járjon. Elér­etellen feltételkéi­t jelölik meg ügyi' .kor, hogy e* .v. ellá­tási forma a jelen­legi nyugdíjbiztosítás keretei között, Dann garanciavállalás mellett történjék A javaslat . .. egyetértenek a h­iterndszer bt .vetésé­vel is, de azt ké­z­nek ítélte \ ') Így az önkéntesalapot mtrő hmm... az önkéntes ny­iztosítás megköté­séhez az emberek dűi­lének lesz elég jöve­delme. Megjegyez, ii, hi­­v . , az önk­én­tes pénztárak légköre-bi­-,­­ év m­úlva fizetnek csak nyugdi, csak ett­ől kezdve töltik be funkci A járulékarányok meg­­data..át azaz a munkavállalók és lök közötti új, 50-50 százalékos j.­osztást­­ a bírálók ellenzik. Ugy egyértelműen munkavállaló-ellen elvetik a járulékbruttósítás javaslatát is, mert nem bíznak annak tartós egyensú­lyozó hatásában. (Az MSZOSZ egyik, a munkaadói járulék mértékének csökken­téséről szóló javaslata szerint a bérek felbruttósításával csökkentették volna a munkaadói, és növelték volna a munka­­vállalói járulékokat.) Az alacsony keresetű szakmák képvise­lői kifogásolták, hogy a járulékfizetést a határhoz kötötték. Indokaik szerint ki­sebb korban a normarendszerben dolgot még a minimálbért sem keresik meg. A nyugdíjak értékmegőrzését azzal rantálnák, hogy azokat mindig a nettó resetnövekedéssel megegyező mérték) emelnék. Ugyanakkor a reform feltétl­k­ént követelik az értékvesztett nyugdí­j­­ezését. (A Világgazdasági Kutató­­­ben szervezett kutatás szerint a ez torzulásait a javasolt nyugdí­­­rm­m rendezi és nem is tűzhető­­ előre napirendre. A korrekcióhoz a optimist­áb számítások szerint is össze:-­ mai nyugdíjkifizetés 7 százal­é0­ milliárd forint kellene.) A?. Mim ' 937 Nyugdíjas Választani­­­i Szakszervezetek kifogá­s v, hogy:- form nem foglalkozik a: trial* cd., isok hátrányos helyzet­e f­ u­­ugdíjak vásárlóerejének karbar t ,j . . r-­slési minimumokkal és -i, , öt . íz alacsony nyugdíjas vára, ei­­­abbak terhére csopor­tolták át■ izegeket. Emiatt legjol az i, • 'bb k: lyugdíjasok, legrossza­b•• • i v az ító­­i években magas jutt. : ii nyugdíjb­­onultak jártak.) A Nyugdíjas Választm­á­n­­y­y­u­­­g­díj­reformról feh­ét egyezséget kellene kötni az Érdekel­tető Tanács szociális partnereinek.­­ Választmány szerint az lenne igaz, ha a gyermekek száma alapján csök­tenék a női korhatárt. Az MSZOSZ Hajdú-Bihar megyei viselete így összegzi az álláspontját, a­ tervezet csak a biztosító hasznára törek­szik, de nem törődik a járulékfizetők ér­dekeivel. A miniszterelnök összefogást sürgetett (Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyula beszámolt arról, hogy februárban létrejön az a munka­­csoport, amely a magyar delegá­ciót készíti fel az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgya­lásokra. Hazánk előtt nincs más út, mint a csatlakozás Európához, enélkül ugyanis a kontinens gaz­dasági peremére szorulnánk - hangsúlyozta, hozzátéve: nem szabad kihasználatlanul hagyni az előttünk álló lehetőségeket, ugyanis jelenleg vetélytársaink között az elsők vagyunk. Göncz Árpád köztársasági el­nök újévi köszöntőjében rámutatott a rendszerváltással egy időben be­következett kényszerű gazdasági visszaesés problémáira: „Termelé­sünk öt év alatt majd negyven szá­zalékkal esett vissza, s drámai mó­don megnőtt a munkanélküliek és eltartottak száma. Mezőgazda­ságunk szétzilálódott, iparunk gyö­keres szerkezetváltásra szorul. Már a rendszerváltásnak jelentős adósságteherrel vágtunk neki. Azóta az állam terhei csak nőttek, s a termelés folyamatos csökke-Göncz­­ése mellett ezeket újabb és újabb hitelekből volt kénytelen fedezni.” A tavaly tavaszra kialakult hely­zetet az összeomlás küszöbének nevezte, amikor a világgazdaság bizalmát elveszítve szinte egyik napról a másikra eldugult a ha­zánkba irányuló tőkeáramlás, s Horn Békési Joe fotografikája elakadt a magánosítás. Úgy vélte azonban, hogy hosszú évek késle­kedése után - „Istennek hála, még éppen hogy időben” - sikerült megfékezni e gazdaságilag máris egy vesztes háborúval felérő fo­lyamatot. A stabilizációs kormány­­csomagra utalva az államfő be­vallotta: maga is alig merte hinni, hogy a goromba, oktatást, kultú­rát, egészségügyet, s mi több, a csa­ládi létet mellékhatásként káro­sító gyógyszer életmentőnek bizo­­nyul. A programot azonban sike­resnek tartja: „életveszélyes fizetési mérleghiányunk meredeken csök­ken. A költségvetés hiánya szirt Valutatartalékunk nő. A áramlás - hála a helyzet­­omnak - folytatódik. A­ sításból több folyt be - i évnegyedben! -, mint év­a összesen. Exportunk emel­és­e ■ v.. ipar termelése, termelé­­nysége folyamatosan növekszik. 1 .-zőgaz­­­daságunk mintha kezde életre kapni. A gazdaság­­ egye­t­en esz­közünk, amely előbb-utó­db­­­ni képes a kényszerű­ű­­­kedések okozta fájdalmas kiest ' .. omlott össze, él, sőt a!­V / . szerint izmosodik. A v . cél­pontján­­ a kényszer- . . kodás megrázkódtat 'riák­ már túl vagyunk.” G * t . A ki­jelentette: az ország is, ki le­vizsgázott. Türesen is, «. . - ból és bölcsességr­­­ől­­ ; ből, életerőből.

Next