Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)
1996-01-17 / 14. szám
Moszkvában összeült az új duma Összeült tegnap az új orosz törvényhozás. Az orosz parlamentarizmus történetében a hatodik dumát tavaly decemberben választották meg. A keddi ülés napirendjén az ügyrendi kérdések, így a parlament elnökének megválasztása mellett a dagesztáni túszdráma nyomán előállt helyzet megvitatása szerepelt. Előzetesen a Jabloko nevű liberális párt parlamenti csoportja a túszdráma kapcsán a kormány és az elnök elleni bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzött. A kommunisták szintén fontolgatják ezt. Köti Lóránt MTI (Moszkva) A kommunista győzelemmel végződött decemberi választás után egy hónappal ült össze a 450 tagú alsóház, amelyben a legnagyobb parlamenti csoportot a 157 mandátummal rendelkező kommunisták alkotják. Viktor Csernomirgyin kormányfő mozgalma, a Hazunk Oroszország (NDR) 55 képviselői helyet tudhat magáénak, megelőzve a listán második Vlagyimir Zsirinovszkij pártját, amelynek parlamenti csoportja 51 honatyát számlál. A Jabloko 45 képviselővel a negyedik legnagyobb frakció. Az ülést a rangidős NDR-képviselő, a 73 éves Grigorij Galazij irkutszki akadémikus nyitotta meg. Felolvasta Jelcin elnök dumához intézett üzenetét. Ebben az államfő kifejtette: remélhetőleg ez a törvényhozás is követi elődjét, amelynek legfőbb érdeme a hatalmi ágak közötti összehangolt együttműködés megteremtése volt. - Remélem, ez a duma is folytatja a felelős párbeszéd hagyományát és a kompromisszumkeresést a döntések során - hangsúlyozta Jelcin. A dumaelnök tisztségére összesen négyen pályáztak. A kommunisták, akik ragaszkodnak hozzá, hogy győztesként ők adják az elnököt, Gennagyij Szeleznyovot jelölték. Viktor Csernomirgyin pártja Ivan Ribkin előző dumaelnököt javasolta. A Jabloko jelöltje Vlagyimir Lukin, az előző duma volt külügyi bizottságának elnöke volt, és harcba szállt Vlagyimir Zsirinovszkij is, de utóbb visszakozott. A Jabloko nyilatkozatban helyezte kilátásba, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kaukázusi háború miatt a kormány és az elnök ellen. A Jabloko szerint a Jelcin elnök és Dzsohar Dudajev által kirobbantott háború eredménye a véres dagesztáni tragédia. „Akkor, ahogy megbeszéltük!” Ilyesmit mondhat Zsirinovszkij képviselőtársainak a duma ülésén MTI-telefotó Sok a halott a túszdrámában (Folytatás az 1. oldalról) Az első roham helyi idő szerint 11.30-kor kezdődött tüzérség, illetve harci helikopterek bevetésével. A független forrásból meg nem erősített hivatalos jelentések arról szóltak, hogy a szövetségi erők egy óra múlva elfoglalták a falu szélén lévő katonai ellenőrző pont betonerődítményét. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője, Alekszandr Zsdanovics állítása szerint tegnap este csak a falu központját ellenőrizték a fegyveresek, a harcok pedig Pervomajszkoje központjában folytak, a túszok az iskolában és a mecsetben voltak. Ezzel szemben Movladi Udugov azt állította, hogy három ostromot visszavertek. Legutoljára sötétedés után északi irányból egy orosz rohamosztag 100 méterre közelítette meg a falut, de 15 perc után kiverték azt is. Udugov szerint egész este rendkívül heves volt az ágyúzás, és módszeresen lőtte az orosz tüzérség a falut. Udugov, aki a terroristáknál lévő műholdas telefonon át szerzi értesüléseit, elmondta, hogy a csecsen fegyveresek lehallgatták az orosz szövetségi erők rádióadásait, amelyekből az következett, hogy azok az éjszaka döntő ostromra készülnek, és friss erők bevetését kérik. Udugov szerint több csecsen fegyveresnek sikerült átszivárognia az ostromgyűrűn, és a terroristák segítségére siettek. Orosz katonai források szerint Pervomajszkojétól 4-5 kilométerre a szövetségiek megsemmisítettek egy felmentő csecsen csapatot. Közben Csecsenföldön is kiéleződött a helyzet, miután ismeretlen tettesek Groznij külvárosában túszul ejtették a helyi hőerőmű 30, többségében orosz dolgozóját, akiket ismeretlen helyre hurcoltak. Az eset háttere és az indítékok nem ismertek. Korábban építőmunkásokat raboltak el hasonló módon, akikért váltságdíjat követeltek. Közben olyan értesülések is lábra kaptak, hogy az orosz légierő három bombát dobott Groznijra. A szövetségi erők azonban azt állították, hogy legfeljebb világító töltetekről lehetett szó. Este érkezett a hír: csecsen fegyveresek szálltak meg kedd este egy Szocsiba indulni készülő személyhajót a törökországi Trabzon kikötőjében. A jelentés szerint 15-20 csecsen fegyveres támadt a vízi járműre, és azzal fenyegetőztek, hogy a hajó fedélzetén lévő oroszokat megölik. Közölték: tízpercenként kivégeznek egy orosz utast, ha a hajó nem kap kifutási engedélyt. A hajón 120 utas és 45 főnyi személyzet tartózkodik. Az egyik támadó közölte: egy orosz állampolgárt már meg is öltek. A helyi török hatóságok lezárták a kikötőt, a biztonsági erőket készenlétbe helyezték. ________REFLEKTOR________ A 22-es csapdája Harag és bírálat zúdul Moszkvára a csecsen terrorakcióra adott válaszáért. Felelős politikusok sem válogatnak a jelzőkben, rettenetes tragédia előidézésével vádolják az orosz vezetést. Nem a kérlelhetetlen, módszereikben nem válogató, kegyetlen csecsen túszszedőket állítják pellengérre, hanem az ellenük megindult oroszokat. Számon kérik tőlük a kompromisszumkészséget egy olyan ellenféllel szemben, amelyik kompromisszumot soha nem ismert. Ebben természetesen szerepet játszik az a közel sem elhanyagolható tény, hogy ez a túszmentési akció éppen a túszok megmentésére fordítja a legkevesebb figyelmet. A cél egyértelmű: megsemmisíteni a terroristákat, akár a túszok élete árán is. Az orosz vezetést lehet érzéketlenséggel vádolni, csak egyet nem lehet. Nem látni azt a csapdahelyzetet, amelybe került. Oroszországot egyben kell tartania, mert nincs olyan orosz kormány, amelyik tétlenül szemlélheti annak szétdarabolását. A társadalomnak nincsen olyan rétege, a politikának olyan irányzata, amely megértő lenne a szeparatizmussal szemben. Szolzsenyicin és Zsirinovszkij, Jelcin és Zjuganov között abban nincs különbség, hogy egyben akarják tartani az országot. Ezzel nemcsak orosz érdeket szolgálnak, hiszen Oroszország széthullása beláthatatlan következményekkel járna az egész világra. Jelcin tehát nem tehet mást, mint hogy útját állja a csecsenek elszakadási törekvésének. Megpróbálta higgadtabb eszközökkel. Eredménytelenül. Megpróbálta villámháborúval, amely a mérhetetlen pusztulás és szenvedés ellenére is tart 1994 decembere óta. Megpróbálta a tárgyalóasztal mellett. Felemás sikerrel. A csecsenek teljes függetlenséget akarnak, és minden más csak taktikai kitérő a számukra. A múlt év júniusi, bugyonovszki túszszedési akció után a mostani is azt mutatja, hogy kegyetlenek céljaik elérésében. Mit tehet akkor az orosz vezetés? Bírálói szerint nincs más út, mint a tárgyalásoké. Egy demokrácia nem ismerhet más megoldást, még akkor sem, ha az eredménytelen, újabb és újabb erőfeszítést és nekirugaszkodást követel. Csak hát Jelcinnek és az orosz vezetésnek nemcsak a demokratákra kell odafigyelnie, hanem azokra is, akik a hazai pályán gyengeséggel, határozatlansággal, az orosz érdekek elárulásával vádolják. Ezek a vádak, ellentétben a külföldről érkezőkkel, alapjaiban rendíthetik meg a központi hatalmat. Ezért tette félre Jelcin a diplomatikusabb, kevés sikerrel kecsegtető megoldásokat és váltott át a durvábbra. Abban a reményben, hogy ezzel leszereli leghangosabb hazai bírálóit. Ebben is tévedett. Nemcsak a nyugati demokráciákat hangolta maga ellen, hanem még nacionalista, kommunista ellenzékének is a kezére játszott. Orosz életek feláldozásával vádolják azok, akik keménységre sarkallták. A huszonkettes csapdája. Nincs jó lépés, amely egyszerre tetszene Clintonnak és Zsirinovszkijnak, Havelnek és Zjuganovnak, kommunistának és antikommunistának, orosznak és csecsennek. Márpedig ha Jelcin talpon akar maradni, akkor valamennyiükre figyelnie kell. Megoldhatatlan feladat. Csapda, amit nem lehet kikerülni. Barabás Péter VILÁG 1996. JANUÁR 17., SZERDA 9 Budapestre készül Javier Solana Fóris György MTI (Brüsszel) A tervek szerint még tavasszal megkezdődik a NATO és a csatlakozni óhajtó kelet-európai országok - így hazánk - között az a rendszeres, kétoldalú konzultációsorozat, amelynek egyik célja a majdani szövetségi tagságra való konkrét felkészítés - jelezte Javier Solana NATO-főtitkár, amikor kedden hivatalában fogadta Simonyi András nagykövetet. Solana egyúttal jelezte, hogy valószínűleg még tavasszal kelet- és közép-európai körútra indul, amelynek részeként Magyarországra is ellátogat majd. A tavaly decemberben kinevezett új szövetségi főtitkár most találkozott először kétoldalú megbeszélés keretében a brüsszeli magyar Atlanti Összekötő Hivatal vezetőjével. Solana hangsúlyozta: a NATO bővítési folyamata a megszaporodott szövetségi teendők mellett sem fog lelassulni. A „kétoldalú intenzív párbeszédként” emlegetett, többfordulós egyeztetés beindításáról az Észak-atlanti Tanács tavaly decemberi külügyminiszteri szintű ülése határozott. Ilyenre a tagság iránt érdeklődő országokkal kerül majd sor, és a megbeszélések keretében lényegében egységes akcióprogramba foglalva számba veszik majd mindazon kritériumokat, amelyek teljesítését a szövetség a leendő csatlakozóktól elvárja. Meciar elfogadta a feltételeket Reszeli Ferenc MTI (Pozsony) Vladimír Meciar miniszterelnök elfogadta a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) a magyar-szlovák alapszerződés támogatásához kötött feltételeit - közölte keddi rádiónyilatkozatában a pozsonyi kormány szóvivője, Ludmila Buláková. Ismeretes, hogy a „feltételeket” a hárompárti magyar koalíció elfogadhatatlannak tartja. A ratifikálástól eddig határozottan elzárkózó Szlovák Nemzeti Párt az alapszerződést következetesen olyan dokumentumnak nevezte, mely „ellentétes az ország elemi érdekeivel, és veszélyezteti Szlovákia területi integritását”. Jóllehet egyes vélemények szerint várható volt, szombaton mégis meglepetést keltett a hír, hogy az SNS kész módosítani az álláspontját. E módosításról az SNS országos vezetésének döntése értelmében „a félreértéseket elkerülendő” - szombat óta már csak Ján Slota, a párt elnöke nyilatkozhat. Slota a legolvasottabb szlovák napilap, a Novy cas keddi számában kijelentette, hogy „a nevezett szerződésről alkotott véleményén az SNS nem változtatott, sőt ellenkezőleg: egyértelmű és következetes kíván lenni abban, hogy az SNS számára a kormánykoalíció fenntartása az elsődleges, mert egyedül ebben a mostani nemzetpártoló felállásban biztosíthatók az államalkotó nemzet, a fiatal Szlovák Köztársaság javát szolgáló tettek ” - fogalmazott a nacionalista SNS elnöke, akinek pártja olyan törvények elfogadtatása árán hajlandó támogatni az alapszerződés ratifikálását, mint a köztársaság védelméről, az önkormányzati választásokról, az oktatáspolitikáról és a mozgósításról megalkotandó törvény. Max van der Stoel romániai tárgyalásai Baracs Dénes MTI (Bukarest) Brassóba és a székelyföldi Kovászna megyébe látogatott tegnap Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Romániai látogatásán elsősorban a kisebbségek nyelvén folyó oktatást, a romániai magyarság által vitatott tanügyi törvény alkalmazását tanulmányozza. A főbiztos az RMDSZ vezetőivel és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, Liviu Maior oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus oktatási bizottságának tagjaival találkozott. A szenátus oktatási bizottságának elnöke, Gheorghe Dumitrascu szenátor, aki nagy szerepet játszott az oktatási törvény kisebbségi fejezetének kidolgozásában. Szerb csapatkivonás határidő előtt Németh András MTI (Belgrád) A szerb csapatok Hercegovina valamennyi területén visszavonták csapataikat a daytoni egyezmény által előírt két kilométeres mélységig, és elhagyták azokat a hercegovinai területeket is, amelyek a békeegyezmény értelmében a muzulmánhorvát föderáció ellenőrzése alá kerülnek - jelentette kedden a Tanjug. A kivonulás azt jelenti, hogy a szerbek négy nappal a daytoni egyezményben rögzített határidő előtt teljesítették kötelezettségeiket, hiszen az egyezmény értelmében január 19-ig kellett visszavonni a szemben álló erőket. A NATO boszniai béketeremtő erőinek (IFOR) képviselői kedden nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy az IFOR- erők tesznek-e valamit a bosnyák és szerb hadifoglyok érdekében, ha kölcsönös elengedésük nem valósul meg a daytoni megállapodásban szereplő időpontig, vagyis január 19-én éjfélig. Thomas Matthews amerikai tábornok, aki az IFOR-erők és a humanitárius szervezetek közti kapcsolattartásért felelős katonai vezető, Zágrábban a sajtó képviselői előtt nem volt hajlandó megerősíteni, hogy az IFOR-nak bármiféle kötelezettsége lenne ez ügyben. A hétfői fogolycserék meghiúsulását követően Jacques de Maio, a Nemzetközi Vöröskereszt koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a hadifoglyok problémája az IFOR ügyévé válik, amennyiben a határidőt nem tartják be. RÖVIDEN Négy nemzet szemináriuma A román külügyminisztérium tudományos tanácskozást kíván szervezni abból a célból, hogy megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a német-francia megbékélés tapasztalatait a román-magyar megbékélésre vonatkozó kezdeményezés megvalósításában - közölte az MTI tudósítójával Sorin Ducura, a külügyminisztérium szóvivője. Erre tájékoztatása szerint a négy országból hívnának meg résztvevőket. A szóvivő közölte, hogy nem a négy ország illetékesei közötti politikai szintű megbeszélésről, hanem tudományos jellegű szemináriumról lenne szó. Kína csökkenti haderőit Kína azt tervezi, hogy 500 000 fővel csökkenti mintegy hárommilliós hadseregének létszámát, és az így felszabaduló forrásokat gazdasági fejlődése előmozdítására csoportosítja át. Ezt közölték a Reuter szerint katonai kapcsolatokkal rendelkező, meg nem nevezett kínai források. A tervhez szükség van Csiang Cö-min, a kommunista párt és a Központi Katonai Bizottság elnökének jóváhagyására. A nyolcvanas évek végén már volt egy 25 százalékos haderőcsökkentés Kínában, melynek eredményeként a korábbi 4 238 000 főnyi hadsereg 3 199 000-re apadt. Támadás Gázában Ismeretlen fegyveresek kedd hajnalban tüzet nyitottak az izraeli hadsereg egyik állására a Gáza déli részén fekvő Kfar Darom település közelében. Katonai források szerint a támadók a gázai autonóm területről nyitottak tüzet, s azt az izraeli katonák viszonozták. Kedd hajnalban egy izraeli dzsipet is találat ért Rafah közelében, de katonák nem sebesültek meg. Észak-koreai diplomata feleség Szöulba érkezett kedden Csoj Szu Bong északkoreai diplomata feleség, aki előzőleg politikai menedékjogot kért Dél-Korea zambiai nagykövetségén. Az asszony férje, Hjun Szung Il az észak-koreai nagykövetségen harmadtitkárként dolgozik, apja pedig magas beosztású phenjani tisztségviselő. A Reuter szerint a diplomata feleség még január 6- án ment be az afrikai országban működő délkoreai képviseletre, hogy politikai menedékjogért folyamodjék. Törökországi kurd támadás A törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei hétfő este 11 embert megöltek az ország délkeleti Sirnak tartományában. A felkelők megállítottak egy kisbuszt, ellenőrizték a járművön lévők személyazonosságát, majd lelőtték őket. December 15-én a PKK egyoldalúan tűzszünetet hirdetett meg, amelyet a török kormányhadsereg nem vett figyelembe. A törökországi kurdok 11 éve tartó fegyveres harcában eddig több mint 18 500 ember halt meg.