Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)

1996-01-17 / 14. szám

VILÁG 1996. JANUÁR 17., SZERDA 9 Moszkvában összeült az ú| duma Összeült tegnap az új orosz törvényhozás. Az orosz parla­mentarizmus történetében a hatodik dumát tavaly decem­berben választották meg. A keddi ülés napirendjén az ügy­rendi kérdések, így a parlament elnökének megválasztása mellett a dagesztáni túszdráma nyomán előállt helyzet meg­vitatása szerepelt. Előzetesen a Jabloko nevű liberális párt parlamenti csoportja a túszdráma kapcsán a kormány és az elnök elleni bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzött. A kommunisták szintén fontolgatják ezt. Köti Lóránt MTI (Moszkva) A kommunista győzelemmel vég­ződött decemberi választás után egy hónappal ült össze a 450 tagú alsóház, amelyben a legnagyobb parlamenti csoportot a 157 man­dátummal rendelkező kommunis­ták alkotják. Viktor Csemomir­­gyin kormányfő mozgalma, a Há­zunk Oroszország (NDR) 55 kép­viselői helyet tudhat magáénak, megelőzve a listán második Vlagyi­mir Zsirinovszkij pártját, amely­nek parlamenti csoportja 51 hon­atyát számlál. A Jabloko 45 kép­viselővel a negyedik legnagyobb frakció. Az ülést a rangidős NDR-képvi­­selő, a 73 éves Grigorij Galazij ir­­kutszki akadémikus nyitotta meg. Felolvasta Jelcin elnök dumához intézett üzenetét. Ebben az ál­lamfő kifejtette: remélhetőleg ez a törvényhozás is követi elődjét, amelynek legfőbb érdeme a hatalmi ágak közötti összehangolt együtt­működés megteremtése volt. - Re­mélem, ez a duma is folytatja a felelős párbeszéd hagyományát és a kompromisszumkeresést a döntések során - hangsúlyozta Jelcin. A dumaelnök tisztségére össze­sen négyen pályáztak. A kommu­nisták, akik ragaszkodnak hozzá, hogy győztesként ők adják az el­nököt, Gennagyij Szeleznyovot jelölték. Viktor Csernomirgyin pártja Ivan Ribkin előző dumael­nököt javasolta. A Jabloko jelölt­je Vlagyimir Lukin, az előző du­ma volt külügyi bizottságának elnöke volt, és harcba szállt Vla­gyimir Zsirinovszkij is, de utóbb visszakozott. A Jabloko nyilatkozatban helyez­te kilátásba, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kauká­zusi háború miatt a kormány és az elnök ellen. A Jabloko szerint a Jel­cin elnök és Dzsohar Dudajev által kirobbantott háború eredménye a véres dagesztáni tragédia. „Akkor, ahogy megbeszéltük!” Ilyesmit mondhat Zsirinovszkij képviselőtársainak a duma ülésén MTI-telefotó Sok a halott a túszdrámában (Folytatás az 1. oldalról) Az első roham helyi idő sze­rint 11.30-kor kezdődött tüzérség, illetve harci heli­kopterek bevetésével. A független forrásból meg nem erősített hivatalos je­lentések arról szóltak, hogy a szövetségi erők egy óra múlva elfoglalták a falu szélén lévő katonai ellenőr­ző pont betonerődítményét. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője, Alekszandr Zsdanovics ál­lítása szerint tegnap este csak a falu központját ellen­őrizték a fegyveresek, a har­cok pedig Pervomajszkoje központjában folytak, a tú­szok az iskolában és a me­csetben voltak. Ezzel szem­ben Movladi Udugov azt állította, hogy három ostro­mot visszavertek. Legutol­jára sötétedés után északi irányból egy orosz roham­osztag 100 méterre közelí­tette meg a falut, de 15 perc után kiverték azt is. Udu­gov szerint egész este rend­kívül heves volt az ágyúzás, és módszeresen lőtte az orosz tüzérség a falut. Udugov, aki a terroris­táknál lévő műholdas tele­fonon át szerzi értesüléseit, elmondta, hogy a csecsen fegyveresek lehallgatták az orosz szövetségi erők rádió­adásait, amelyekből az kö­vetkezett, hogy azok az éj­szaka döntő ostromra ké­szülnek, és friss erők beve­tését kérik. Udugov szerint több csecsen fegyveresnek sikerült átszivárognia az ostromgyűrűn, és a terro­risták segítségére siettek. Orosz katonai források sze­rint Pervomajszkojétól 4-5 kilométerre a szövetségiek megsemmisítettek egy fel­mentő csecsen csapatot. Közben Csecsenföldön is kiéleződött a helyzet, mi­után ismeretlen tettesek Groznij külvárosában tú­szul ejtették a helyi hőerő­mű 30, többségében orosz dolgozóját, akiket ismeret­len helyre hurcoltak. Az eset háttere és az indítékok nem ismertek. Korábban építőmunkásokat raboltak el hasonló módon, akikért váltságdíjat követeltek. Közben olyan értesülések is lábra kaptak, hogy az orosz légierő három bombát dobott Groznijra. A szövet­ségi erők azonban azt állí­tották, hogy legfeljebb vilá­gító töltetekről lehetett szó. Este érkezett a hír: cse­csen fegyveresek szálltak meg kedd este egy Szocsi­­ba indulni készülő sze­mélyhajót a törökországi Trabzon kikötőjében. A jelentés szerint 15-20 cse­csen fegyveres támadt a vízi járműre, és* azzal fe­nyegetőztek, hogy a hajó fedélzetén lévő oroszokat megölik. Közölték: tíz­percenként kivégeznek egy orosz utast, ha a hajó nem kap kifutási enge­délyt. A hajón 120 utas és 45 főnyi személyzet tar­tózkodik. Az egyik támadó közölte: egy orosz állam­polgárt már meg is öltek. A helyi török hatóságok lezárták a kikötőt, a biz­tonsági erőket készenlétbe helyezték. ________REFLEKTOR________ A 22-es csapdája Harag és bírálat zúdul Moszkvára a cse­csen terrorakcióra adott válaszáért. Felelős politikusok sem válogatnak a jelzőkben, rettenetes tragédia előidézé­sével vádolják az orosz vezetést. Nem a kérlelhetetlen, módszereikben nem vá­logató, kegyetlen csecsen túszszedőket állítják pellengérre, hanem az ellenük megindult oroszokat. Számon kérik tőlük a kompromisszumkészséget egy olyan ellenféllel szemben, amelyik kompro­misszumot soha nem ismért. Ebben természetesen szerepet játszik az a kö­zel sem elhanyagolható tény, hogy ez a túszmentési akció éppen a túszok megmentésére fordítja a legkevesebb figyelmet. A cél egyértelmű: megsem­misíteni a terroristákat, akár a túszok élete árán is. Az orosz vezetést lehet érzéketlen­séggel vádolni, csak egyet nem lehet. Nem látni azt a csapdahelyzetet, amely­be került. Oroszországot egyben kell tar­tania, mert nincs olyan orosz kormány, amelyik tétlenül szemlélheti annak szét­­darabolását. A társadalomnak nincsen olyan rétege, a politikának olyan irány­zata, amely megértő lenne a szeparatiz­mussal szemben. Szolzsenyicin és Zsiri­novszkij, Jelcin és Zjuganov között ab­ban nincs különbség, hogy egyben akar­ják tartani az országot. Ezzel nemcsak orosz érdeket szolgálnak, hiszen Orosz­ország széthullása beláthatatlan követ­kezményekkel járna az egész világra. Jelcin tehát nem tehet mást, mint hogy útját állja a csecsének elszakadási tö­rekvésének. Megpróbálta higgadtabb eszközökkel. Eredménytelenül. Meg­próbálta villámháborúval, amely a mérhetetlen pusztulás és szenvedés el­lenére is tart 1994 decembere óta. Meg­próbálta a tárgyalóasztal mellett. Fele­más sikerrel. A csecsének teljes függet­lenséget akarnak, és minden más csak taktikai kitérő a számukra. A múlt év júniusi, bugyonovszki túszszedési ak­ció után a mostani is azt mutatja, hogy kegyetlenek céljaik elérésében. Mit tehet akkor az orosz vezetés? Bí­rálói szerint nincs más út, mint a tár­gyalásoké. Egy demokrácia nem is­merhet más megoldást, még akkor sem, ha az eredménytelen, újabb és újabb erőfeszítést és nekirugaszkodást köve­tel. Csak hát Jelcinnek és az orosz ve­zetésnek nemcsak a demokratákra kell odafigyelnie, hanem azokra is, akik a hazai pályán gyengeséggel, határozat­lansággal, az orosz érdekek elárulásá­val vádolják. Ezek a vádak, ellentétben a külföld­ről érkezőkkel, alapjaiban rendíthetik meg a központi hatalmat. Ezért tette félre Jelcin a diplomatikusabb, kevés sikerrel kecsegtető megoldásokat és vál­tott át a durvábbra. Abban a reményben, hogy ezzel leszereli leghangosabb hazai bírálóit. Ebben is tévedett. Nemcsak a nyugati demokráciákat hangolta maga ellen, hanem még nacionalista, kommu­nista ellenzékének is a kezére játszott. Orosz életek feláldozásával vádolják azok, akik keménységre sarkallták. A huszonkettes csapdája. Nincs jó lé­pés, amely egyszerre tetszene Clinton­nak és Zsirinovszkijnak, Havelnek és Zjuganovnak, kommunistának és an­­tikommunistának, orosznak és csecsen­­nek. Márpedig ha Jelcin talpon akar ma­radni, akkor valamennyiükre figyelnie kell. Megoldhatatlan feladat. Csapda, amit nem lehet kikerülni. Barabás Péter Meciar elfogadta a feltételeket Budapestre készül Javier Solana Fóris György MTI (Brüsszel) A tervek szerint még ta­vasszal megkezdődik a NA­TO és a csatlakozni óhajtó kelet-európai országok ­­így hazánk - között az a rendszeres, kétoldalú kon­zultációsorozat, amelynek egyik célja a majdani szö­vetségi tagságra való konk­rét felkészítés - jelezte Ja­vier Solaná NATO-főtit­­kár,- amikor kedden hivata­lában fogadta Simonyi András nagykövetet. Sola­na egyúttal jelezte, hogy valószínűleg még ta­vasszal kelet- és közép-eu­rópai körútra indul, amely­nek részeként Magyaror­szágra is ellátogat majd. A tavaly decemberben kinevezett új szövetségi főtitkár most találkozott először kétoldalú megbe­szélés keretében a brüssze­li magyar Atlanti Össze­kötő Hivatal vezetőjével. Solana hangsúlyozta: a NATO bővítési folyamata a megszaporodott szövet­ségi teendők mellett sem fog lelassulni. A „kétolda­lú intenzív párbeszédként” emlegetett, többfordulós egyeztetés beindításáról az Észak-atlanti Tanács tavaly decemberi külügy­miniszteri szintű ülése határozott. Ilyenre a tag­ság iránt érdeklődő orszá­gokkal kerül majd sor, és a megbeszélések kereté­ben lényegében egységes akcióprogramba foglalva számba veszik majd mind­azon kritériumokat, ame­lyek teljesítését a szövet­ség a leendő csatlakozók­tól elvárja. Reszeli Ferenc MTI (Pozsony) Vladimír Meciar minisz­terelnök elfogadta a Szlo­vák Nemzeti Pártnak (SNS) a magyar-szlovák alapszerződés támogatá­sához kötött feltételeit ­­közölte keddi rádiónyilat­kozatában a pozsonyi kor­mány szóvivője, Ludmila Buláková. Ismeretes, hogy a „feltételeket” a három­párti magyar koalíció el­fogadhatatlannak tartja. A ratifikálástól eddig ha­tározottan elzárkózó Szlo­vák Nemzeti Párt az alap­­szerződést következetesen olyan dokumentumnak ne­vezte, mely „ellentétes az ország elemi érdekeivel, és veszélyezteti Szlovákia te­rületi integritását”. Jóllehet egyes vélemények szerint várható volt, szombaton mégis meglepetést keltett a hír, hogy az SNS kész mó­dosítani az álláspontját. E módosításról az SNS országos vezetésének dön-Baracs Dénes MTI (Bukarest) Brassóba és a székelyföldi Kovászna megyébe láto­gatott tegnap Max van der Stoel, az EBESZ kisebb­ségi főbiztosa. Romániai látogatásán elsősorban a kisebbségek nyelvén folyó oktatást, a romániai ma­gyarság által vitatott tan­ügyi törvény alkalmazá­sát tanulmányozza. tése értelmében - „a félre­értéseket elkerülendő” ­­szombat óta már csak Ján Slota, a párt elnöke nyilat­kozhat. Slota a legolva­sottabb szlovák napilap, a Novy cas keddi számában kijelentette, hogy „a neve­zett szerződésről alkotott véleményén az SNS nem változtatott, sőt ellenkező­leg: egyértelmű és követke­zetes kíván lenni abban, hogy az SNS számára a kor­mánykoalíció fenntartása az elsődleges, mert egyedül ebben a mostani nemzetpár­toló felállásban biztosítha­tók az államalkotó nemzet, a fiatal Szlovák Köztársa­ság javát szolgáló tettek ” ­­fogalmazott a nacionalista SNS elnöke, akinek pártja olyan törvények elfogad­tatása árán hajlandó tá­mogatni az alapszerződés ratifikálását, mint a köz­társaság védelméről, az ön­­kormányzati választások­ról, az oktatáspolitikáról és a mozgósításról megal­kotandó törvény. A főbiztos az RMDSZ vezetőivel és Viorel Hre­­benciuc kormányfőtitkár­ral, Liviu Maior oktatási miniszterrel, a képviselő­ház és a szenátus oktatási bizottságának tagjaival ta­lálkozott. A szenátus ok­tatási bizottságának elnö­ke, Gheorghe Dumitrascu szenátor, aki nagy szerepet játszott az oktatási törvény kisebbségi fejezetének ki­dolgozásában. Max van der Stoel romániai tárgyalásai Szerb csapatkivonás határidő előtt Németh András MTI (Belgrád) A szerb csapatok Herce­govina valamennyi terü­letén visszavonták csapa­taikat a daytoni egyez­mény által előírt két kilo­méteres mélységig, és el­hagyták azokat a herce­govinál területeket is, ame­lyek a békeegyezmény ér­telmében a muzulmán­­horvát föderáció ellenőr­zése alá kerülnek - jelen­tette kedden a Tanjug. A kivonulás azt jelenti, hogy a szerbek négy nappal ä daytoni egyezményben rög­zített határidő előtt telje­sítették kötelezettségeiket, hiszen az egyezmény értel­mében január 19-ig kel­lett visszavonni a szem­ben álló erőket. A NATO boszniai béke­teremtő erőinek (IFOR) képviselői kedden nem voltak hajlandók nyilat­kozni arról, hogy az IFOR- erők tesznek-e valamit a bosnyák és szerb hadifog­lyok érdekében, ha köl­csönös elengedésük nem valósul meg a daytoni megállapodásban szerep­lő időpontig, vagyis janu­ár 19-én éjfélig. Thomas Matthews ame­rikai tábornok, aki az IFOR-erők és a humanitá­rius szervezetek közti kap­csolattartásért felelős ka­tonai vezető, Zágrábban a sajtó képviselői előtt nem volt hajlandó megerősíte­ni, hogy az IFOR-nak bár­miféle kötelezettsége len­ne ez ügyben. A hétfői fo­golycserék meghiúsulását követően Jacques de Ma­­io, a Nemzetközi Vöröske­reszt koordinátora úgy nyi­latkozott, hogy a hadifog­lyok problémája az IFOR ügyévé válik, amennyiben a határidőt nem tartják be. RÖVIDEN Négy nemzet szemináriuma A román külügyminisz­térium tudományos ta­nácskozást kíván szer­vezni abból a célból, hogy megvizsgálják, mi­ként lehet alkalmazni a német-francia meg­békélés tapasztalatait a román-magyar meg­békélésre vonatkozó kezdeményezés meg­valósításában - közöl­te az MTI tudósítójával Sorin Dúcára, a kül­ügyminisztérium szó­vivője. Erre tájékozta­tása szerint a négy or­szágból hívnának meg résztvevőket. A szóvi­vő közölte, hogy nem a négy ország illetékesei közötti politikai szin­tű megbeszélésről, ha­nem tudományos jelle­gű szemináriumról len­ne szó. Kína csökkenti haderőit Kína azt tervezi, hogy 500 000 fővel csökken­ti mintegy hárommil­liós hadseregének lét­számát, és az így felsza­baduló forrásqkat gaz­dasági fejlődése elő­mozdítására csoporto­sítja át. Ezt közölték a Reuter szerint katonai kapcsolatokkal rendel­kező, meg nem nevezett kínai források. A terv­hez szükség van Csiang Cö-min, a kommunista párt és a Központi Ka­tonai Bizottság elnö­kének jóváhagyására. A nyolcvanas évek vé­gén már volt egy 25 szá­zalékos haderőcsökken­tés Kínában, melynek eredményeként a ko­rábbi 4 238 000 főnyi hadsereg 3 199 000-re apadt. Támadás Gázában Ismeretlen fegyveresek kedd hajnalban tüzet nyitottak az izraeli hadsereg egyik állásá­ra a Gáza déli részén fekvő Kfar Darom te­lepülés közelében. Ka­tonai források szerint a támadók a gázai au­tonóm területről nyi­tottak tüzet, s azt az izraeli katonák viszo­nozták. Kedd hajnalban egy izraeli dzsipet is találat ért Ráfah köze­lében, de katonák nem sebesültek meg. Észak'koreai diplomata feleség Szöulba érkezett kedden Csoj Szu Bong észak­koreai diplomata fele­ség, aki előzőleg poli­tikai menedékjogot kért Dél-Korea zambiai nagykövetségén. Az asszony férje, Hjun Szung II az észak-kore­ai nagykövetségen har­madtitkárként dolgo­zik, apja pedig magas beosztású phenjani tisztségviselő. A Reu­ter szerint a diplomata feleség még január 6- án ment be az afrikai országban működő dél­koreai képviseletre, hogy politikai mene­dékjogért folyamodjék. Törökországi kurd támadás A törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei hétfő este 11 embert megöltek az ország délkeleti Sir­­nak tartományában. A felkelők megállítottak egy kisbuszt, ellenőriz­ték a járművön lévők személyazonosságát, majd lelőtték őket. December 15-én a PKK egyoldalúan tűz­szünetet hirdetett meg, amelyet a török kormányhadsereg nem vett figyelembe. A tö­rökországi kurdok 11 éve tartó fegyveres har­cában eddig több mint 18 500 ember halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék