Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)
1996-01-02 / 1. szám
4 1996. JANUÁR 2., KEDD BELFÖLD Feljövőben az íráselemzés A szakértő szerint a grafológiának nincs alsó és középfoka Magyarországon jelenleg Pécsett, Miskolcon, Szegeden és több budapesti felsőoktatási intézményben oktatják a grafológiát. Hivatalos társadalmi elismertségét azonban mindenekelőtt az jelzi, hogy a munkaügyi tárca felvette az oktatható szakmák közé a grafológus szakasszisztensképzést. Az íráselemzés helyzetéről beszélgettünk Barna Erikával, a Grafológiai Kutatások és Tudományok Európai Körének magyarországi képviselőjével. Szabó Iréné NÉPSZAVA - A hatvanas évek kávéházi életének ismert figurái voltak a,tíz forintért helyben jellemábrázolásra vállalkozó grafológusok. Két kézzel írott mondatból a kíváncsi páciens minden fontos ismérvét felsorolták. Eme kávéházi „látnokságot” senki nem vette komolyan. Ma a tudományos elismertségért harcol hazánkban a grafológia. Milyen eredménnyel? - A magyarországi tudományos tábor a grafológiát egyértelműen még nem fogadja el. Hazai képviselőinek be kell bizonyítaniuk, hogy a kézíráselemzés olyan eszköz, amely alkalmas a személyiség rejtett képességeinek, belső folyamatainak feltárására. Önismereti kultúránk nemzeti szinten roppant fejletlen. Nincs a népnek önbizalma, nem hisz saját erejében, tehetségében, mert nem elemezte szűkebb és tágabb körben egyetlen tudományterület sem az említett tulajdonságokat. A grafológiának sokat ártottak a kávéházi elemzők, de olyan szempontból hasznosak is voltak, hogy népszerűsítették ezt a tudományt. A grafológiával szembeni bizalmatlanság akkor fog megszűnni, ha erről a hiszem is, nem is szintről felkerül oda, ahol a humán erőforrásokat, a képességeket, a személyiségben rejlő tehetség kérdéseit vizsgálják. - Van-e az íráselemzésnek őshazája? - Franciaországot, Belgiumot és Svájcot tekinthetjük olyan kultúrkörnek, amelyben a leghamarabb kifejlődött és eredményeit tekintve a legmesszebbre jutott a grafológia. Dinamikus tudományterületté vált Németországban, de elfogadják az angolok, az olaszok és az izraeliek is. Kínában az akadémia égisze alatt működik, ahol orvosok, pszichológusok és pszichiáterek működnek együtt a grafológiai kutatásokban. - Úgy tudom, a század elején komoly kultusza volt az íráselemzésnek Magyarországon. Hazánk több jeles grafológust adott akkoriban a világnak. Gondolok például Románna Goldzieher Klárára, aki ma is szaktekintélynek számít, s angol nyelven írt könyveit számos nyelvre lefordították. 1906-tól 1951-ig elismert tudományág volt Magyarországon a grafológia, de a politikai hatalom a pszichológiával együtt száműzte a tudományos életből a kézíráselemzést. Az előbbinek sikerült újra elfogadtatnia magát. Az utóbbi a latens létből akkor került felszínre, amikor egy-egy vállalkozói engedély kiadásához nem volt szükség a grafológiai szakértelem bizonyítására. Ismereteim szerint a két világháború között egyetemeken, külön szakon oktatták a grafológiát. A történelmi grafológia három éve elhunyt ismert szaktekintélye, Ács Klára például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett szakdiplomát. A képzés azonban napjainkban megoldatlan, következésképpen bárki kikiálthatja ma magát hazánkban grafológusnak. - Fontos lépésnek tartom, hogy a munkaügyi tárca a közelmúltban felvette az oktatható szakmák közé a grafológiai szakasszisztensképzést, ami feltétele annak, hogy szaktudás nélkül senki ne léphessen erre a pályára. A következő lépés mindenképpen az egytemi oktatás elérése lesz. Meggyőződésem ugyanis, hogy a grafológiának nincs alsó és középfoka. Az emberhez csak felső fokú ismeretekkel lehet nyúlni, mert a tévedés komoly veszélyeket hordoz magában. Ugyanakkor örvendetes, hogy Pécsett, Miskolcon, Szegeden, és a főváros egykét egyetemén speciális kollégiumi előadások keretében már megjelent a grafológiai oktatás. Eredménynek látom azt is, hogy a témakörben megszületett hazánkban az első doktori disszertáció és néhány fiatal grafológiából írt szakdolgozatot. Ezzel együtt úgy vélem, a háborút még nem nyertük meg. Vannak-e adatok arról, hogy hány ember foglalkozik ma hazánkban grafológiával és mennyi ebből a képzett szakember? - Nehezet kérdez. Ismereteim alapján európai szintű tudása 4-5 grafológusnak van, s körülbelül húszan lehetnek azok, akik folyamatosan tanulnak, ismereteik átlagon felüliek. Szerintem rajtuk kívül mintegy 200 személy nevezheti meg magát grafológusnak. A kezdő szinten állók, akik most járnak tanfolyamokra, 600-700-an lehetnek. A kóklerek körét 800-1000 ember teszi ki. Az érdeklődés óriási, a grafológia ugyanis olyan kaput tár ki saját magunk és mások megismeréséhez, ami eddig be volt zárva. Az írásból bizonyos betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni. Ács Klára történelmi személyiségek leveleinek elemzése során több esetben rámutatott erre. A grafológus diagnosztizálhat? - A válaszom egyértelműen az, hogy nem. A grafológia európai etikai kódexe kimondja, csak orvosi diplomával rendelkező szakember utalhat betegség jelenlétére. Nem a grafológia feladata a diagnosztizálás, jóllehet az írásban megjelenik az energiacsökkenés, ami jelezheti, valami baj van. Ahol a központi idegrendszer sérül, ott az egyén kézírása észrevehetően megváltozik. Egyébként Ács Klára tíz éven át különböző klinikákon tanulmányozta a betegek írását. - A grafológiai kutatások az írásban kivetítődő betegség kérdésével nem is foglalkoznak? - A legújabb, az úgynevezett vonalvizsgálat két fogalmat is használ, ami erre a kivetítődésre utal. Az úgynevezett egészséges vonal és a betegvonal egyértelműen a biológiai állapotot jelzi. A gyógyult embernek az írásvonala is „meggyógyul”. Hangsúlyozom, ezzel együtt is csak az orvosi végzettségű grafológus vonhat le a betegségre utaló megállapításokat az emberi kézírásból. - Az orvosok és a pszichológusok nem tartják rivális tudománynak a grafológiát? - A megítélés vegyes. Egyrészt ugyanis egyre több orvos és pszichiáter foglalkozik grafológiával. Többségük azonban ma még hátat fordít az íráselemzésnek. Szerteágazó viszont az élet különféle területeiről érkező érdeklődés. A rendőrség, a vállalkozói kör, mindenekelőtt az oktatás, valamint a humán erőforrásokkal foglalkozó társadalmi és gazdasági területek igénylik a grafológia segítségét. Eredeti szakmám szerint pedagógus vagyok. Ha reményeim szerint egyszer majd a pedagógiai munka hatékony eszköze lesz a grafológia, akkor a mainál sokkal több gyerek válik elégedett felnőtté, hiszen képességeit és tehetségét írásának változásai alapján folyamatosan alakítani tudják. A KORMÁNY MEGITÉLÉSENEK VÁLTOZÁSA százfokú skála 50 ’94.10. '94.12. ’95.02. '95.04. '95 06 '95.08. '95.10. '95.12. '94.11. '95.01. '95.03. '95.05. '95.07. '95.09. '95.11. alsó ötöd alsó közép közép felső közép felső ötöd százfokú skála 35 népszava Még nincs nyilvántartás a profi bérgyilkosokról (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt esztendőben december 28-ig 239 gyilkosságot és 88 emberölési kíséretet követtek el - tudtuk meg Fasnik Gyula alezredestől. A szakember szerint a tavalyi gyilkossági ügyek toplistáját a szászhalombattai Balogh Lajos vezeti: sorozatgyilkosként négy lány ( köztük egy gyermek és egy fiatalkorú) haláláért felelős, valamint édesapja korábbi meggyilkolásában is szerepet játszott. A kiemelt emberölések között időrendben is ezután következik a március 23-án meggyilkolt törökbálinti plébános, Pelsőczy István esete. Az alezredes hangsúlyozta: ez a gyilkosság azért került ilyen előkelő helyre, mert az áldozat pontosan ellentéte az elkövetőknek, jótékonykodása, hivatása gyakorlása okozta halálát. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság fogta el a tetteseket, akik a kilencedik kerületben is meggyilkoltak egy öregembert. A harmadik helyre az alezredes szerint a soproni valutázó, Bolodár Zsolt meggyilkolása kerülhet, akit több lövéssel ölt meg M. Zsolt, V. Zoltán és K. Emőke. Fasnik Gyula kiemelte: ez az eset brutális gengsztertámadás, az áldozatot megfigyelték, és a nagy pénz reményében lakása előtt lelőtték - az ilyen gyilkosságokhoz ez idáig nem szokhattunk hozzá. A listán szinte nem is lehet elhelyezni a közelmúltban, november 27-én lefejezett 12 éves István Zsolt esetét. Gyerekkora sérelmére elkövetett ilyen jellegű, aberrált bűncselekmény, nagyon ritka, az pedig, hogy maga az elkövető is fiatalkorú (M. László 17 éves), még pédátlanabbá teszi az esetet. A cselekmény súlyát jelzi, hogy a BRFK a tettes elfogásáig szinte csak ezen az ügyön dolgozott. A gyilkosságokban kezdett nyomozások körülbelül negyven százaléka ismeretlen tettes ellen indult. Az emberölések többsége a hagyományos motívumokon alapul. Ilyen a családi veszekedés, féltékenység, ittasság miatti konfliktus. Súlyosabb megítélés alá esnek az előre kitervelt, lőfegyverrel, különös kegyetlenséggel, anyagi haszonszerzés miatt elkövett esetek. Ezek száma és aránya emelkedik. Ugyanakkor a konfliktustűrő képességünk csökkenését mutatja, hogy számos családi és egyéb veszekedés torkollik gyilkosságba. Néhány évvel ezelőtt a rendőrségen még nem illet bérgyilkosságokról beszélni, a hivatalos álláspont szerint ilyesmi nem történt hazánkban. Az ORFK életvédelmi osztályának munkatársai 1993-ban készítettek egy tanulmányt, mely 1990 és ’93 közötti gyilkosságokat vizsgál. Kimutatták: 1990-ben egy, 91-ben három, 92-ben öt, 93-ban hat bérgyilkosság történt. (Az elmúlt évről még nincsenek ilyen jellegű kimutatások). A vizsgált, összesen tizenöt esetben az indítékok különbözőek voltak: több olyan eset volt, amikor feleséget, férjet ölettek meg, valamilyen üzleti érdek fűződött valakinek a halálához, de bűnöző csoportok területszerzési harca vagy a lebukástól való félelem is vezetett már bérgyilkossághoz. Fasnik alezredes elmondta: a rendőrségnek nincs tudomása olyan, a krimikből ismert bűnözőről, aki valóban profi bérgyilkos lenne. Több olyan, külföldieket érintő gyilkosság is történt azonban, amelynél gyanítható, hogy ilyen külföldi (elsősorban ukrán és orosz) személy követte el a bűncselekményt. A bérgyilkosokat természetesen nehezebb felderíteni, hiszen a gyilkos semmilyen kapcsolatban nem áll az áldozattal. Ennek ellenére a felderítési mutatók jónak mondhatók: az ügyek közül 13 indult ismeretlen tettes ellen, és nyolc alkalommal sikerült megfogni a gyilkost. A felbujtók között nyolc magyar és hét külföldi volt, az elkövetők között ez az arány pont fordított. Az áldozatok között tíz magyar és öt külföldi állampolgár volt. Megfigyelhető, hogy a külföldiek aránya ezeknél a bűncselekményeknél lényegesen magasabb, mint a többi gyilkosságnál. A tavalyi 239 gyilkosságban folytatott nyomozások eredményeképpen a nyomozók kétszáz esetben elfogták a tettest. A fennmaradó 39 eset között hat csecsemőgyilkosság is van. A befejezetlen ügyek közül emlékezetes a siófoki valutázó taxisofőr, Jáni Ferenc július 7-i meggyilkolása. Keresik még a a pécsi taxis, a december elsején megkéselt Gál Csilla gyilkosát is. A nyomozásról szólva az alezredes elmondta: több verzió is felmerül, elképzelhető, hogy személyes leszámolás történt, de az is, hogy a tettes soha nem is állt kapcsolatban a hölggyel. (A tavalyi év még egy taxis áldozatot követelt: a siklósi Erlich Jánost a bevételért lőtte fejbe Vujic Josip szerb állampolgár. Az elfogott férfi a zöldhatáron át ingázott hazánk és Szerbia között, kiderült hogy ott hét ember meggyilkolásával gyanúsítják. A férfi abban is hasonlít Magda Marinkóhoz, hogy menekült státust kapott nálunk. Fasnik Gyula azonban hangsúlyozta: nincs arra lehetőség, hogy a háborús viszonyok között élő országból érkező menekülteket felformáljuk.) A gyilkosságoknál növekvő tendenciát mutatt a kitervelt bűncselekmények száma. Általános tapasztalat, hogy a kábítószer terjedésével meg fog nőni azoknak az eseteknek a száma, amikor kábítószer hatása alatt követnek el gyilkosságot. Fel kell készülni arra is, hogy a kábítószer forgalmazásával foglalkozó bűnszövetkezetek egymás közötti konfliktusai vezetnek majd leszámoláshoz. A rendőrség általános helyzete pedig természetesen a gyilkossági csoportok munkáját is nehezíti. A munkájukban meghatározó, hogy ezen a területen az igazi megszállott rendőrök dolgoznak, akik nem a fizetést és a munkakörülményeket nézik. Javult a megítélése, de rossz évet zárt a Horn-kormány (Folytatás az 1. oldalról) A kormánnyal elsősorban azért elégedetlenek az emberek, mert szerintük nem tesz kellő erőfeszítéseket az életszínvonal süllyedésének megállítására. Ezzel összhangban a kabinet megítélését a válaszadók pártállásán túl anyagi helyzetük befolyásolja a legjobban. Ez azt jelenti, hogy a társadalom jövedelem szerinti felső ötödébe tartozók elégedettebbek a Hornkormány tevékenységével és jobban bíznak benne, mint a többiek. Ugyanakkor november és december között éppen a legszegényebb 20 százalék körében javultak legjobban a kabinet mutatói. A legfelső 10 százalékba tartozók véleménye viszont határozottan romlott. Ez az utóbbi adat valószínűleg összefügg a 48 százalékos adókulcs bevezetésével. A pártálláson és az anyagi helyzeten túl, a válaszadók életkora is befolyásolja a kormányról alkotott véleményeket. A hatvan évnél idősebbek minden politikai intézményben jobban bíznak az átlagosnál, így körükben a kormány megítélése is kedvezőbb. Ebből adódóan az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között gyakorlatilag nincsenek különbségek a kabinet mutatóiban, míg a többi inaktív körében (háztartásbeliek, munkanélküliek, tanulók stb.) jóval az átlagos alatt van a kormány tekintélye. A kormányon kívül a szakszervezetek és az Alkotmánybíróság bizalomindexe javult minimális mértékben november óta. Ezzel a változással a legfelsőbb bírói testület most ismét a köztársasági elnökével azonos bizalomnak örvend. A szakszervezetek népszerűségi mutatója rendszeresen ingadozik 3-4 ponttal. Mostani erősödésük nyilván a sztrájkkészülődésekkel magyarázható. A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1995. december 1. és 5. között 994 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. A véletlen kiválasztás miatt a minta öszszetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér az 1990-es népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket matematikai módszerrel, úgynevezett többszempontos súlyozással korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék. A KORMÁNY MEGÍTÉLÉSE ÉLETKOR SZERINT 1995. IV. negyedév összevont adatok A politikai intézmények Iránti bizalom százfokú változás skála Köztársasági elnök 650 Alkotmánybíróság 65 +3 Honvédség 54 -2 Bíróságok 52 -3 Televízió 51 +2 Rádió 51 +2 Rendőrség 50 +1 Újságok 50 +2 Önkormányzatok 440 Szakszervezetek 35 +4 Kormány 29 +1 Parlament 280 Pártok0 bizalom ( ) elégedettség százfokú skála év 30-45 év 46-59 év 60 év fölött A kormány tevékenységének megítélése részterületeken százfokú skála a változás A szabadságjogok tiszteletben tartása 43 +1 A szomszédos országokban élő magyarok támogatása 41 -1 A szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása 41 -3 Az Európához való csatlakozás 39 +1 A hadsereg korszerűsítése 35 +1 A bíróságok munkájának javítása 320 A környezetvédelem 310 A közlekedés fejlesztése 30 -1 A közigazgatás korszerűsítése 30 +1 A társadalmi béke megteremtése 30 +1 A médiaháború megszüntetése 29 +1 A vállalkozások támogatása 23 -3 A közbiztonság javítása 23 +2 Az ipar korszerűsítése 23 +4 A kormány általános megítélése 22 +3 A kultúra támogatása 200 A költségvetési hiány csökkentése 20 +3 A közoktatás fejlesztése 190 A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 17 +2 A gazdasági helyzet javítása 18 +3 A mezőgazdaság fellendítése 16 +3 Az egészségügyi ellátás javítása 140 A szegények támogatása 130 A munkanélküliség visszaszorítása9 +1 Az életszínvonal-csökkenés megállítása8 +1 Az áremelkedések visszaszorítása8 +2 A KORMÁNY MEGÍTÉLÉSE JÖVEDELEM SZERINT 1995. IV. negyedév összevont adatok