Népszava, 1996. február (124. évfolyam, 27–51. sz.)
1996-02-01 / 27. szám
16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Több egyetemen csökkenhet a költségvetési támogatás Elbocsátásokkal járhat értesüléseink szerint a normatív - hallgatói létszámtól függő - finanszírozási rendszer bevezetése a felsőoktatásban. Az új finanszírozási rendszerben egy hallgatóra számítva állapítják meg a képzésre fordítható költségeket, köztük az állam által finanszírozott oktatók számát. A hallgatók és oktatók aránya több intézményben magasabb, mint amit a finanszírozási rendszer elismer, ezért több egyetem és főiskola bérre fordítható költségvetési támogatása csökkenni fog. A normatív finanszírozásra két ütemben, idén júliustól és a jövő év elejétől térnek át. Zappe Gábor NÉPSZAVA Idén júliustól kezdődik meg az áttérés a normatív finanszírozásra a felsőoktatásban. Korábban az egyetemek és főiskolák állami támogatását nem egységes elvek alapján határozták meg, hanem attól függően, hogy melyik intézmény mennyit tudott kialkudni magának a felsőoktatásra fordítható állami támogatásból. Ennek következtében előfordul, hogy az egyik egyetemen háromszázezer forintot költenek évente egy bölcsész képzésére, míg máshol több mint félmillió forintot. A művelődési minisztérium szándéka szerint a normatív finanszírozás bevezetésével ezek a különbségek megszűnnének. A Népszava birtokában lévő finanszírozási modell dokumentumai szerint - melyet a művelődési minisztérium és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács már elfogadott - a próbaszámítások alapján járó költségvetési támogatás több intézménycsoport esetében jelentősen eltér attól, mint amit az intézmények eddig kaptak. Az orvosegyetemek esetében negyedével lenne alacsonyabb az új rendszer szerint juttatott támogatás, mint amit idén kapnak az intézmények. Szintén jelentős mértékben csökken a közgazdasági és az agrárszakirányok támogatási összege, intézményenként eltérő mértékben. Az ELTE esetében a támogatáscsökkenés elérheti a 300 millió forintot is. Több intézmény támogatása a modell szerint magasabb lenne, mint amit idáig kaptak - a Miskolci Egyetemnek például évi negyvenmillióval növekedne a támogatása -, ám a máshol jelentkező támogatáscsökkenésből eredő megtakarításokat nem osztják fel köztük, hanem tartalékot kívánnak képezni a rendszer korrekcióihoz. Idén csak a képzési költségeket számítják a hallgatói létszám alapján, mely az oktatók és oktatást segítők bérére, valamint közvetlenül az oktatás dologi kiadásaira fordítható. Mivel a számítások alapja az egy hallgatóra jutó oktatók száma, azon intézmények bérre fordítható támogatása csökken a legjobban, ahol viszonylag sok oktató jut egy hallgatóra. (Folytatás a 3. oldalon) A nyugati valutákban jobban bíznak az emberek Az idei év egyik legfontosabb gazdasági eseménye a forint régóta várt konvertibilissá tétele volt. A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet január elején végzett felmérése a konvertibilitással kapcsolatos lakossági véleményekre kérdezett rá. Az emberek többsége, 87 százaléka hallott arról, hogy konvertibilis lett a forint, a vélemények azonban megoszlanak arról, hogy ez milyen hatással lesz a gazdasági helyzet, illetve az életszínvonal alakulására. A válaszadók közel fele úgy vélte, a gazdaság állapota idén inkább romlani fog, mindössze 16 százalék gondolta, hogy 1996-ban jobb lesz a helyzet. A javulást feltételezők elsősorban a felsőfokú végzettségűek köréből kerülnek ki, de optimistábbak a fiatalok és a magasabb jövedelműek is. Jelentős a véleménykülönbség a koalíció és az ellenzék szavazótábora között, az előbbiek 26, az utóbbiak 15 százaléka hisz a gazdasági helyzet javulásában. Arról, hogy a forint konvertibilitása javítja a gazdaság helyzetét, szinte teljesen egyenlően oszlanak meg a vélemények, 34 százalék igen, 32 nem, míg a maradék 34 százalék nem tudta eldönteni. (Folytatás a 8. oldalon) , 124. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA 1873-BAN Kiújult a vita a paksi atomerőmű biztonságáról A Greenpeace szóvivője hazudott, amikor a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a paksi atomerőmű nukleáris magja ötször könnyebben megolvad, mint a nyugati szabvány, mert ilyen előírás nem létezik - állítja annak a tanulmánynak a készítője, amelyre a greifswaldi atomerőműnél kedden demonstráló német környezetvédők hivatkoztak. A Greenpeace azonban tartja magát ahhoz, hogy a magyar erőmű nem felel meg a nyugati szabványoknak. Az Atomenergia Bizottság titkára szerint a környezetvédők túl messzire mentek. A német fűtőanyagot is ki lehet majd vinni Oroszországba, az egy márkáért vásárolt szállítmány 32 millió márkás megtakarítást hoz az erőműnek. Lapunk megszerezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentését is Paksról, amelyben néhány hiányosságot valóban felsoroltak. NÉPSZAVA-összeállítás A környezetvédők és a szakemberek egészen másként ítélik meg Paksot, még a korábban készített jelentések tartalmán is vitatkoznak. A polémia akkor robbant ki ismét, amikor német környezetvédők kedden azért demonstráltak Greifswaldban, hogy megakadályozzák az ottani bezárt atomerőmű alig használt fűtőelemeinek Magyarországra szállítását. Az aktivisták szerint a nyugati szabványokhoz mérten a paksi erőmű ötször veszélyesebb. A Paksi Atomerőmű Rt. vezetése nem tekinti a Greenpeace-t felkészültnek ahhoz, hogy megítélje a magyar reaktor biztonságát, nyilatkozta lapunknak Kováts Balázs, az erőmű tájékoztatási irodájának vezetője, majd hozzátette: „Úgy gondoljuk, nem kell, mert nincs miért magyarázkodnunk.” A zöldek nyilatkozataiban nem technikai, hanem a biztonsági kultúrával összefüggő hiányosságokra utalva állítják: az atomenergia-ügynökség is elmarasztalta a magyar céget. Lapunk tegnapi számában Rüdiger Rosenthal, a német Greenpeace szóvivője úgy nyilatkozott: egy birtokukban lévő jelentés szerint Pakson ötször nagyobb a nukleáris mag megolvadásának veszélye, mint amit a nyugati szabvány megenged. A paksi vezetés, miközben határozottan cáfolja a Greenpeace értesüléseit, elismeri, hogy voltak kifogásai a nemzetközi szervezetnek. (Folytatás a 2. oldalon) A paksiak szerint nincs miért magyarázkodniuk Tapolcsányi Éva felvétele Szándéklevél az IMF-nek NÉPSZAVA-információ A Népszava értesülése szerint a múlt héten a kormány jóváhagyta és elküldte az IMF-nek, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalapnak azt a szándéklevelet, amelyben hivatalosan is kéri egy rövid lejáratú, készenléti hitel folyósítását. Az összeg mintegy 200 millió dollár lesz, és a hitel lejárata 1997 vége. Mint az IMF decemberben nálunk tárgyaló delegációja kifejtette, a hitel feltétele a társadalombiztosítási alapok költségvetésének elfogadása. A PM számításai szerint március 12-én várhatóan elfogadja a parlament a költségvetést, és még azon a héten összeül az IMF igazgatótanácsa, hogy tárgyalja a magyar hitelkérelmet. Mint ismeretes, Magyarország pénzügyi helyzete az utóbbi hónapokban jelen-tősen javult, az elmúlt év második felében megszűnt a folyó fizetési mérleg hiánya. Viszont az ország megítélését alapvetően befolyásolja, hogy van-e érvényben lévő megállapodása az IMF-fel, vagy sem. Az utolsó hitelmegállapodás Szabó Iván pénzügyminisztersége idején született, ám az első részlet lehívása után az ország nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, ezért a megállapodás még lejárta előtt hatályát vesztette. Hozzánk csempészik a hulladékot A hulladékok fuvarköltsége olcsóbb, mint a megsemmisítés. Ezért egyes külföldi cégek, fiktív feladat megjelölve, becsempészik hazánkba a veszélyes vagy környezetre ártalmas hulladékot. ősz óta hét vagon gazdátlan és használhatatlan gumiabroncs vesztegel a Józsefvárosi pályaudvaron. A vámosok legújabb ötlete: a 100 tonna gumitól árverésen szabadulnak meg. Horváth Ildikó NÉPSZAVA A veszélyes hulladékaiktól szabadulni akaró cégek egy ideje Magyarországot is kiszemelték illegális lerakóhelyként. Információnk szerint nemrégiben egy kórházi hulladékkal teli hajó úszott be a Dunán hazánkba, azonban a vámosok időben visszafordították. (Folytatás a 4. oldalon) Botka László, a pályaudvar kereskedelmi dolgozója a nem létező cég nevére szóló szállítólevéllel Knap Zoltán felvétele Kevesebb marad a borítékban Szigorodtak az adóelőleg-levonás szabályai Hamarosan kifizetik az első, az új adóelőleg-levonási szabályok szerint számolt munkabéreket. Sokakat valószínűleg kellemetlen meglepetés ér, hiszen akinek több forrásból származik a jövedelme, az nem számíthat az előzetes kedvezményekre. Valószínűleg többet vonnak majd le tőle, mint amennyit végül fizetnie kell. Mint ismeretes, évi háromszázötven, közel havi harmincezer forintos bruttó bérjövedelemnél mintegy évi harminckilenc-, egymilliónál viszont csupán évi nettó ötvenötezer forint a különbség, vagyis ennyivel kell többet fizetni pusztán az adórendszer változása miatt. Nem járnak igazán jól az önkéntes nyugdíjpénztárakba fizetők sem. NÉPSZAVA-információ Az új adórendszer egyik leglényegesebb vonása, hogy kétféle adótáblát tartalmaz. Az egyik - a csak munkabérből élőkre vonatkozó - szerint jár már az első hónaptól kezdve az adóvisszatérítés, így a levont adó nagysága körülbelül évi hatszáz-hatszázötvenezer forintig nem növekszik. Akinek viszont ennél több jut egy évben, vagy bérjövedelmén kívül máshonnan is kap pénzt, jóval nagyobb elvonásokra számíthat. A két adótáblából eredő különbség még a minimálbér környékén élőknél is közel havi háromezer forint, a havonta harmincötezer forintot keresők esetében ez az összeg 4100 forint fölé emelkedik, pontosabban ennyivel járnak rosszabbul. Miután nagyon szigorúak az adóelőleg-levonás szabályai, ezért csak azok nem járnak roszszul, akiknek egy forrásból van bérjövedelmük. Ez a kör a közalkalmazottakra szűkíthető. . (Folytatás az 5. oldalon) Emlékülés a köztársaságról MTI-információ A honfoglalás millecentenáriuma évében az új magyar államforma megfogalmazásának 50. évfordulóját is ünnepeljük, és ez olyan kiindulópont, ami közjogilag újabb évezredre nyit utat hazánk előtt. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta megnyitójában a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdetésének félszázadik évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésen szerdán, az Igazságügyi Minisztériumban. Az államfő rámutatott: jogi és történelmi értelemben ebből az időszakból és e törvényből eredeztethetjük mai köztársaságunkat. Ez nem kérdőjelezi meg a csaknem ezer évig fennállt magyar királyság múltját, de a II. világháború elvesztése után a gazdaságilag és eszmeileg is üres országnak újra meg kellett fogalmaznia önmagát. Ez a jog területén a köztársasági államforma választását jelentette. (Folytatás a 2. oldalon)