Népszava, 1996. február (124. évfolyam, 27–51. sz.)
1996-02-01 / 27. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Költözik-e a Mentőkórház? Válaszol: Horváth István A Mentőkórház elköltöztetését javasolja a Népjóléti Minisztérium. A tárca véleménye szerint a kórház jelenlegi ágyszámával, szervezetével és elhelyezkedésével nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyeket az Országos Mentőszolgálat központi gyógyító, tudományos, oktatási intézményeként végeznie kellene. A főváros mely kórháza fogadhatja be ezt a speciális ellátást nyújtó intézményt? - kérdeztük Horváth Istvánt, a Népjóléti Minisztérium szervezési osztályának vezetőjét. A kórház átköltöztetéséről ez idáig több terv készült. Felvetődött, hogy a Sportkórház területén, az Erzsébet vagy a Kútvölgyi kórházban kapnának helyet a mentőszolgálat orvosai. Mivel a sportegészségügygyel foglalkozó intézet feleslegessé vált épülettömbjeivel más tervei vannak a minisztériumnak, az Erzsébet kórház pedig a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, ezért más megoldást kell találnia a szaktárcának. Jelenleg az épülő Honvédkórház terveiben szerepel, hogy esetleg átveszi a Mentőkórházat, és továbbra is független országos intézetként működne tovább. A szaktárca képviselői minden nyilatkozatukban felhívták a figyelmünket arra, hogy csak akkor lehet megtakarítást elérni, ha a feleslegessé vált intézeteket bezárják. Gondoltak-e arra, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, bezárásra ítélt kórházak közül megvesznek egyet, és ebben működtetik tovább az OMSZ kórházát? - Nem gondoltunk rá, mert a Szobi utcai épület értéke nem fedezné ,a kiadások tizedét sem. A költöztetés során figyelembe kell venni azt is, hogy a kórház ágyainak számát növelni szeretnénk - jelenleg 85 ágyon gyógyítják a betegeket -, mert az országban csak ebben az intézetben foglalkoznak mentőorvosok képzésével, illetve továbbképzésével. - Mikor döntenek a kórház sorsáról? - Most a mentőszolgálat átszervezése - a mentés és a betegszállítás szétválasztása a legfontosabb feladat. De a szaktárca reményei szerint jövőre már új épületben gyógyíthatnak és oktathatnak a mentőtisztek. Tinnyei Mária Átalakul a vérellátó MTI-információ A magyar vérellátó hálózat év elején megkezdődött reformjának első lépéseként hamarosan kettéválik az Országos Hematológiai és a Vérellátó Intézet; az országos központ átszervezését a minisztérium modellértékűnek szánja abban a 4-5 éves folyamatban, amelynek során kettéválik a vérellátási és a gyógyítóintézmény-hálózat. Minderről Szabó János, az Országos Vérellátó Központ főigazgatója számolt be a Vöröskereszt Heves megyei szervezetének szerdán, Egerben megtartott véradás-szervezési értekezletén. Elmondta, hogy a tudomány kínálta lehetőségek mára más igényeket támasztanak a vérellátó rendszerrel szemben, mint a 60- as, 70-es években, amikor a jelenleg is működő szervezeti forma kialakult. Rendkívüli módon megnövelte a költségeket a szervátültetések és a különböző, vér útján terjedő betegségek - mint például az AIDS - szűrése is. A szakember hangsúlyozta, a tárca elképzelései szerint a jövőben a vér és vérkészítmények kivizsgálását, feldolgozását összekapcsolják egy országos informatikai és szállítórendszerrel. Ma már egy vérvételi zacskó 1500 forintba, egy teljes körű teszt pedig 1000 forintba kerül, a speciális centrifugák és gyorsfagyasztók ára eléri a 10 millió forintot is. Ilyen költségek mellett csak akkor működtethető hatékonyan a hálózat, ha a kapacitást maximálisan kihasználják - mondta el a főigazgató. Elhangzott az is, hogy nincs szó az önkéntes és térítésmentes véradás megváltoztatásáról. BELFÖLD 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK 3 Az egészségügyben nem tarthatók a közbeszerzési szabályok A főorvos szerint a korrupcióellenes törvény az egészségügyben végrehajthatatlan A tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény súlyos problémákat okoz az egészségügyben. A jogszabály értelmében évi 10 millió forintot meghaladó árubeszerzés és 5 millió forintnál magasabb értékű szolgáltatás esetén kötelező a pályázat kiírása. Ez több hónapnyi időveszteséget jelent. A mentőautók, kórházi műszerek megjavításával, egyes speciális gyógyszerek beszerzésével viszont nem lehet ennyit várni. Tisztázatlan az is, milyen szabályok vonatkoznak a gyógyszerekre, az élelmiszerekre. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A korrupció megakadályozására hivatott, szellemében és alapelveiben támogatandó jogszabály az egészségügyben végrehajthatatlan - válaszolta kérdésünkre Nemes János, a kecskeméti megyei kórház igazgató-főorvosa. Legalábbis ami a két legnagyobb tételt, a gyógyszert és az élelmiszert illeti. A nagy értékű műszereket az intézmények törvény nélkül is évek óta pályázat útján szerzik be - tette hozzá. A gyógyszer esetében, amelyre évi több százmillió forintot költ egyegy kórház, teljesen tisztázatlan például, hogy a 10 milliós határ mire vonatkozik: egy adott gyógyszerre, hatástani csoportra (például fájdalomcsillapító), avagy szakmára (szemészeti gyógyszerek), így a kórházak, ha működésüket fenn kívánják tartani, törvényszegésre kényszerülnek. A főigazgató számára az sem megnyugtató, hogy egyre-másra alakulnak a pályázatok lebonyolítására szakosodott cégek, amelyeken keresztül a probléma valószínűleg megoldható, ám ez 10-15 százalékos többletköltséget jelentene az amúgy is nehéz helyzetben lévő kórházaknak. Január óta törvénytelenül mosatunk - nyilatkozta a Népszavának Ábrahám Zoltán, az Országos Mentőszolgálat gazdasági főigazgatóhelyettese. Mint elmondta, az e szolgáltatásra fordított évi 7 millió forint kötelezővé tenné a pályáztatást, ez azonban lehetetlen. Nincs mosoda, amelynek 187 kirendeltsége lenne az ország különböző pontjain, mégpedig éppen ott, ahol a mentőállomások működnek. Ennél sokkal súlyosabb gond, hogy a mentőszolgálat több mint ezer Toyota gépkocsijának, valamint 170 darab Mercedes-Benz roham- és esetkocsijának bármilyen alkatrészére több hónapot kellene várni, ha betartanák a jogszabályt. Ez már a szolgálat működőképességét veszélyeztetné, így nem kétséges, hogy ez esetben inkább a törvényszegést választják a mentőszolgálat vezetői. Ugyancsak betarthatatlannak ítélte a törvényt Hartner Zoltánné, a Heim Pál kórház megbízott gazdasági igazgatója. Egy ideig még kitartanak ugyanazok a készletek, amelyeket a törvény novemberi hatályba lépése előtt, már a jövőbeni nehézségek ismeretében rendeltek. Ha viszont olyan beteg kerül a kórházba, akinek másfajta, speciális gyógyszerre van szüksége, vagy ha hirtelen elromlik egy fontos műszer, betarthatatlan a törvényben előírt eljárás, amely 3-6 hónapot vesz igénybe. A gazdasági igazgató bízik abban, hogy a Közbeszerzési Tanács mai ülésén olyan ajánlást fogad el, amely rugalmasabbá és egyértelműbbé teszi a jogszabályt. Hónapokig kellene várni az alkatrészre Nyomozhat a határőrség MTI-információ Hamarosan jóváhagyja a kormány az államhatárról és a határőrségről szóló törvénytervezetet, és arról várhatóan még az első félévben dönt a parlament. Erről a belügyminiszter beszélt szerdán tartott budapesti sajtótájékoztatóján, azt követően, hogy látogatást tett a Határőrség Országos Parancsnokságán. Kuncze Gábor 1996-ra fő feladatként a feketegazdaság elleni fellépést szabta meg a testületnek, valamint azt, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, összhangban az ország európai uniós csatlakozási törekvéseivel. Kuncze Gábor megjegyezte: nem osztja azokat az aggályokat, amelyeket a rendőrségnél, illetve a vám- és pénzügyőrségnél hangoztattak a határőrség tervezett nyomozati jogkörével kapcsolatban. A határőrök ugyanis csak meghatározott területen kapnának ilyen jogkört, és ez nem sértené a másik két szervezet tevékenységét. Megrövidített helyhatóságok Andrássy Antal NÉPSZAVA Holnap (péntek) megyei jogú városok polgármestereivel s a megyei önkormányzatok közgyűlési elnökeivel találkozik Horn Gyula miniszterelnök. Többek között megvitatják az egyes településeken található, de térségi feladatokat ellátó oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények fenntartásának közös finanszírozási gondjait, amely több helyütt már ezek létezését is veszélyezteti. A módosított önkormányzati törvény is rendezetlenül hagyta ezt a kérdést, s jelenleg csakis az érintett önkormányzatok egyezkedési hajlandóságán múlik, hogy múzeumok, középfokú iskolák, vidéki színházak milyen költségvetésből gazdálkodnak. Ám a szándék kevés, ha nincs pénz. A megyei jogú városok polgármesterei abban is szeretnék a miniszterelnök közbenjárását elnyerni, hogy az ÁVÜ jogutódja, az ÁPV Rt. végre orvosolja azt a sérelmüket, amely 1989-92 között érte az önkormányzatokat. Annál is inkább, mivel egyedi perek kapcsán, precedens értékű határozatával a Legfelsőbb Bíróság is kötelezte erre a privatizációs szervezetet. Az állami vállalatok átalakulásáról hozott 1989-es törvény szerint ugyanis a különböző cégek vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész az önkormányzatokat illeti. Az ÁVÜ azonban a törvény 1992-es módosításáig egy sajátos matematikai képlet alapján számolta el az üzletrészek értékét, így jelentősen megrövidítette az önkormányzatokat. Balatonföldváron például az Express Utazási Iroda vagyonából 156 millió forint járt volna a helyi önkormányzatnak, ezzel szemben az ÁVÜ csak 49 milliót ajánlott. Dunaújvárosban a Dunaferr átalakulása több száz millió forint kikésést jelentett az önkormányzatnak, s Veszprémben is kétszázmillió forintra taksálják az elmaradt vagyonjuttatást. Suchman Tamás privatizációs miniszter minapi nyilatkozata szerint azonban az önkormányzatok nyitott kapukat döngetnek. Az átalakult cégek telephelye alatti belterületi föld valós értékét felmérték, s a mintegy 60 önkormányzattal folytatott egyeztetések nyomán a közeljövőben 37 milliárd forintnyi igényt elégítenek ki. Tizenötmilliárdot készpénzben, a többit részvények formájában. Árverezett az APEH Adóhátralék fejében lefoglalt tárgyakból rendezett árverést szerdán Szolnokon az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága. Az árverés abban a központi csarnokban történt, amelyet az adóhatóság a megyei egészségbiztosítási pénztárral közösen alakított ki. A kezdeményezéstől azt várják, hogy csökken majd a végrehajtás költsége. Az árverésen több számító- és pénztárgépre, egy fénymásoló berendezésre, valamint összerakható fémpolc rendszerre lehetett licitálni. A vagyontárgyak általában a kikiáltási ár harmadáért találtak új gazdára. Visszavonulóban az influenzajárvány NÉPSZAVA-információ Magas szinten stagnál, de már a leszálló ágba érkezett az influenzajárvány. Január 22. és 28. között 72 ezer 553 megbetegedést jelzett a jelentőszolgálat az országban - mondta szerdai sajtótájékoztatóján dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi Főosztályának vezetője. Ez a szám tíz százalékkal kisebb az előző hetinél. A járvány leszálló ágba lépett, körülbelül négy hétig tarthat még. A betegek 25,5 százalékát vették táppénzes állományba a múlt héten, 9,3 százalékuknál tapasztaltak szövődményt, 297 fertőzöttet szállítottak kórházba, tizenöten pedig meghaltak az influenza következtében. Még mindig a Dunántúl három megyéjében (Győr- Moson-Sopron, Vas és Komárom) volt a legmagasabb az úgynevezett „érintettség”. A keleti országrészben levő határ menti megyékben viszonylagosan magas a betegség előfordulása, a legkevésbé érintett területek közé Baranya, Heves, Nógrád, Somogy és Tolna megye, valamint a főváros tartozott. A 15 éven aluli betegek aránya 30,8 százalékra emelkedett. Nem várható a betegség robbanásszerű elterjedése ebben a korosztályban, többek között a nemsokára bekövetkező síszünet miatt sem. Tolna megyében kiemelkedően nagy (30,4 százalék) a szövődményes esetek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy az emberek már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már súlyosabbá vált a betegségük. Az elmúlt hat hét során összesen 339 ezer 567 beteg (az ország lakosságának mintegy 3,4 százaléka) fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Szakemberek szerint a valóságos betegszám ennél jóval nagyobb. Megbetegedési adatok 1996 4. hetében Terület BetegekTáppénzbe vettekSzövődményes esetekKórházba szállítottakHalottak Budapest 7607 789 361 Baranya 511 143 302 -Bács-Kiskun 5034 1447 2627 - Békés 4075 734 776 151 Borsod-A.-Z. 6473 1291 434 522 Csongrád 4139 813 6707 -Fejér 2675 846 1463 -Győr-M.-S. 6736 2266 656 221 Hajdú-Bihar 4921 1375 612 253 Heves 1147 245 673 2 Jász-N.-Sz. 2586 869 89 13-Komárom-E. 3095 856 3282 Nógrád 391 90 174 -Pest 6753 1943 1231 211 Somogy 1486 459 592 Szabolcs-Sz.-B. 5331 801 364 201 Tolna 572 96 174 10-Vas 4124 1076 144 11-Veszprém 2892 727 242 37-Zala 2005 505 3855 Összesen: 72553 16582 6775 297 15 * nincs adat Több egyetemen csökkenhet a támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Értesüléseink szerint az egyetemek és főiskolák nem tudják kigazdálkodni a támogatás csökkenését, mivel az elmúlt nyáron végrehajtott leépítések felemésztették tartalékaikat. A művelődési minisztérium által elfogadott és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács által támogatott javaslat szerint két lépcsőben térnek át az új rendszerre. A jelenlegi és a modell alapján számított támogatás különbségének felével csökkentik júliustól azon egyetemek és főiskolák támogatását, ahol a normatíva alapján kevesebb pénz járna, mint a jelenlegi támogatás, míg a jövő évtől kapják a számítás alapján a támogatást. A normatív finanszírozás rendszerének előkészítése során a Felsőoktatási és Tudományos Tanács a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal együttműködve hét egyetemi és hét főiskolai szakirányra állapított meg képzési normatívát. Ebben figyelembe veszik, hogy egy szakirány mennyire elmélet- vagy gyakorlatigényes, és egy hallgatóra számítva hány oktatóra és kisegítőszemélyzetre van szükség. Az új finanszírozási rendszerben csak az így megállapított számú oktató és segítőszemélyzet bérét finanszírozza az állam, minden szakirányon egységesen. Tovább húzódhat az alkotmány-előkészítés Az alkotmányozás volt a témája a Belpolitikai Kutatások Központja Alapítvány Jogelméleti Műhelye szerdai budapesti sajtótájékoztatójának. Kilényi Géza professzor, alkotmánybíró, a műhely szellemi munkájának vezetője egyebek mellett elmondta: hatalmas pozitívuma ellenére az ötpárti konszenzuson alapuló alkotmányozás azt a veszélyt rejti magában, hogy mivel több sarkalatos kérdésben nem alakul ki egyegy javaslat teljes támogatottsága, „eklektikus” lesz az új alaptörvény. Az alkotmánybíró úgy vélekedett, hogy nem célszerű időkeretek közé szorítani a folyamatot. Hozzátette: a jogászszakma mindig is irreálisnak tartotta a kormányprogramban kitűzött, 1995 nyarára szóló határidőt.