Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)

1996-04-01 / 77. szám

2­0 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Horn csapata győzött Vitányi Iván helyett Baja Ferenc a választmány elnöke, Suchman Tamás kilépett a pártból Az MSZP V. kongresz­­szusának második nap­ján teljes körű tisztújí­tást hajtottak végre. Is­mét Horn Gyula lett a pártelnök. Bővített jog­körrel ügyvezető alel­nöki Kósáné Kovács Magda. Az országos vá­lasztmány új elnökévé Baja Ferencet válasz­tották. Vasárnap Such­man Tamás bejelentet­te: kilép az MSZP-ből és a parlamenti frakció­ból, majd felajánlotta lemondását miniszteri posztjáról is. Horn Gyu­la sajnálatosnak tartot­ta Suchman távozását a pártból, miniszter­ként azonban továbbra is számít a munkájára, ha ennek a lehetősége fennmarad. NÉPSZAVA-tudósítás Békére van szükség ahhoz, hogy alkotni tudjunk - hangsúlyozta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az MSZP V. kongresszu­sának vitaindítójában. Az Építők Székházában, pén­teken kezdődött három­napos kongresszuson elő­ször nem nyilvános mun­kaülésen módosították az alapszabályt. A küldöttek nem hozták létre az álta­lános alelnöki tisztséget, viszont bővítették az ügy­vezető alelnök jogkörét. A nyilvános ülés kezdetén Horn Gyula pártelnök-mi­niszterelnök számolt be az elnökség munkájáról és javaslatot tett a következő időszak politikájára. Szom­bat délután zárt ülésen beszámolót hallgattak meg a küldöttek a párt gazdál­kodásáról és a politikai vita után elkezdődött a testüle­tek tagjainak és a tisztségvi­selőknek a megválasztása. Újraválasztották a párt elnökét, megválasztották az ügyvezető alelnököt, a pénztárnokot, a központi pénzügyi ellenőrző bizott­ság és az országos egyez­tető bizottság elnökét. A má­sodik fordulóban az alel­­nökökről szavaztak. Vasárnap reggel folyta­tódott a beszámolók feletti vita. Suchman Tamás be­jelentette, hogy kilép a pártból és kormánytagsá­gáról Horn Gyulára bízza a döntést. A küldöttek el­fogadták az előző nap hal­lott beszámolókat és a már korábban előkészített do­kumentumokat. (Részletek a 4. oldalon) Horn Gyula pártelnök az alelnökökkel és a választmány elnökével MTI-telefotó Három részre szakad Várpalota? Andrássy Antal NÉPSZAVA Az éppen 45 éve egyesített Várpalotából az az Inota kíván kiszakadni, amely az alumíniumkohónak, s az erőműnek ad helyet, s az a Pét, ahol az ország egyetlen műtrágyagyára ta­lálható. Mindhárom ipari vállalkozás többmilliárdos forgalmú cég, míg Várpa­lotán csupán a szénbányák találhatók, amelyek éppen bezárás előtt állnak. Lesz­­kovszki Tibor, a város pol­gármestere úgy véli, a szétválás érdekében kezde­ményezett népszavazás el­sősorban érzelmi indítta­tású. S bár a szükséges alá­írások gyűjtésekor a jog­szabályokat nem kellő kö­rültekintéssel tartották be, a város képviselő-testülete tiszteletben tartja a város­részek lakóinak szándékát. Legutóbbi közgyűlésükön elfogadták az önálló köz­séggé válást szorgalmazó népszavazási kiírás refe­rendumát, annak ellenére, hogy az érintett településré­szeken nem teljes az egyet­értés a népszavazással, il­letve az elszakadással kap­csolatosan. Pétfürdőről pél­dául 300 aláírással megerő­sített levelet kapott a kép­viselő-testület, amelyben elutasítják a népszavazást, amelyre várhatóan május 19-én kerül sor. Az egyre szűkösebb önkormányzati költségvetések miatt mind­inkább felértékelődnek a helyi források, adóbevéte­lek. A nagyobb vállalkozá­soknak helyt adó telepü­lésrészek mind kevésbé akarnak osztozkodni az iparűzési adón, s úgy vélik, önállóként sikeresebben tudnak szembenézni a pénzhiány gondjaival. Parapszichológus titkosszolgák Nincsenek Magyarországon X-akták Közönségsikert arat napjainkban Magyarorszá­gon (is) az FBI - az amerikai Szövetségi Nyomo­zó Iroda - hétköznapi értelemben véve megma­gyarázhatatlan ügyeit feldolgozó X-akták című tévéfilmsorozat. Kevesen tudják azonban, hogy a világ titkosszolgálatai közül jó néhány foglal­kozott (foglalkozik?) a parapszichológia, illetve a „földönkívüliek” kérdéskörével. Hazánkban azon­ban nincsenek X-akták. NÉPSZAVA-információ A The Washington Post egyik tavalyi számában szellőztetett meg egy CIA- tanulmányt, amelyet a Star­­gate nevű programmról készítettek. Az amerikai katonai felderítés, a CIA 1975 és ’87 között tucatnyi parapszichológust - ter­mészetfeletti képességek­kel bíró „mágust” - alkal­mazott, akik állítólag anél­kül tudnak leírni távolban lévő dolgokat, személyeket, hogy valaha is látták vol­na azokat. Emlékezzünk csak a 70- es évek végén elhunyt put­­noki halottlátóra, Jolánka nénire. Több százan zarán­dokoltak Putnokra a hoz­zátartozók közül, hogy Jo­­lánkán keresztül kapcso­latba lépjenek eltávozott rokonaikkal. (Folytatás 3. oldalon) ALAPÍTVA 1873-BAN , 124. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ A vámosok felkészültek az új vámtörvényre Ma lép életbe a vámtörvény, amely egységesen szabályozza a vámmal kapcsolatos teendőket. A törvény megszületésére sokáig kellett vár­ni, hiszen többéves előkészítő mun­ka után tavaly fogadta el a parlament. A törvény a hazai piac védelmére, a feketegazdaság elleni fellépésre ad lehetőséget. Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka elmondta, áp­rilis elsejétől megerősített szolgálat várja az ügyfeleket. Pekár Erzsébet NÉPSZAVA - Fel tudott készülni a vám- és pénzügyőrség a törvény végrehajtására? - A Pénzügyminisztérium megbízásából külső szak­értői csoport mérte fel a törvény végrehajtására va­ló felkészülést. Megállapí­tották, hogy a VPOP ké­pes a törvény végrehajtá­sára, s egyben megjelölték azokat a szempontokat, amelyekre fokozott figyel­met kell fordítanunk. Ilyen például az ügyfél és a ha­tóság kapcsolata. Az egy­séges, úgynevezett SAD-ok­mányok bevezetése is már a vámtörvény végrehajtásá­ra való felkészülést szolgál­ta. A hatályba lépést köve­tően pedig megerősített szolgálatot tartunk: olyan vezető beosztású dolgozók is bent lesznek, akik döntés­­hozatalra is jogosultak. (Folytatás az 5. oldalon) Vitára bocsátják az alkotmány tervezetét . \ t, * r',r.t j ■ : A rendszerváltás egyik legjelentősebb közjogi alko­tása érkezett karnyújtásnyi közelségbe. Az Ország­­gyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága elkészítette az új alaptörvény tervezetét. A valamikori népköztársasági alkotmány a rend­szerváltás módosításai nyomán lényegében teljesen kicserélődött, de az elmúlt hat évben nem múló igény volt, hogy a jövő század igényeinek megfele­lő átfogó alaptörvénye legyen az országnak. A ter­vek szerint ez jövőre megvalósulhat. A szövegtervezet öt parlamenti párt egyetértését tükrözi, s parlamenti vitája május közepén kezdő­dik. Addig várják mindenki véleményét, észre­vételét. (A teljes szöveg a 13-16. oldalon olvasható) Kedvező a csatlakozás visszhangja MTI-összeállítás Általában elismerő vissz­hangot váltott ki Magyar­­ország felvétele az OECD- be. A legfejlettebb orszá­gokat tömörítő szervezet tagállamainak sajtója sze­rint bár még jelentős mak­rogazdasági problémák­kal küzd az ország, az OECD azokat a vitatha­tatlan eredményeket jutal­mazza a csatlakozási doku­mentum aláírásával, ame­lyeket a gazdasági meg­szorító program beindítá­sával ért el Magyarország. Az orosz sajtóban megje­lent értékelések is üdvözlik a csatlakozást, de rámutat­nak arra, hogy a szervezet tagfelvételi szabályai ru­galmasabbak lettek. A szlo­vák kormányhoz közel álló lap elemzése kilóg a sor­ból, a Slovenska Republi­ka cikkírója nem rejti vé­ka alá azon véleményét, hogy nem Magyarország­nak, hanem sokkal inkább északi szomszédjának len­ne helye az elitszervezetben. A Les Echos párizsi napi­lap terjedelmes cikket szen­telt Magyarország OECD- csatlakozásának. Úgy lát­ja: a magyar felvétel a gazdaság liberalizálására, illetve a stabilizációs terv eredményeire vezethető vissza. „A magyar gazda­ság végre a jelentős növe­kedés korszakába lépett, s bár az infláció még ma­gas, ezt a következő évben 10 százalékra akarják le­szorítani, miközben Ma­gyarország pénzügyei is kezdenek rendbe jönni” - olvasható a lapban. Ugyancsak részletes cikk­ben foglalkozott a Svens­­ka Dagbladet vezető svéd napilap pénteki számában Magyarország OECD-tag­­ságával. Kiemelte, hogy a makroökonómiai problé­mák ellenére az ország je­lentős lépéseket tett a pi­acgazdaságra való áttérés érdekében. Az OECD-tag­­ság megadása több mint jelképes elismerése azok­nak az erőfeszítéseknek, melyeket a magyar kor­mány az elmúlt évben tett a gazdaság stabilizálására - írta az Il Sole 24 Ore cí­mű olasz gazdasági napi­lap. „Magyarország felvéte­le a legfejlettebb államo­kat tömörítő OECD tagjai közé tekintélyt jelent, amelyre különösen szük­sége van az Európai Unió­ba törekvő közép-európai országoknak” - állapította meg a Szevodnya című moszkvai lap a magyar csatlakozás kapcsán. A li­berális újság szerint azon­ban a „gazdagok klubjá­nak” szabályai az utóbbi időben rugalmasabbá vál­tak, miután az Egyesült Ál­lamok két éve bevitte Me­xikót, ahol a sors iróniája folytán rögvest súlyos gaz­dasági válság tört ki. (Folytatás az 5. oldalon) Kergemarha-kór után sertés-tbc Kertész Róbert MTI (London) Vasárnapra még a korábbi­nál is ellentmondásosabb kép alakult ki arról, hogy összefüggésben állhat-e a brit szarvasmarha-ágaza­tot katasztrófába döntő „kergemarha-kór” (BSE) a hasonló tünetekkel járó, minden esetben halálos em­beri megbetegedéssel, a Cre­­utztfeldt-Jakob (CJ) tünet­együttessel, mindeközben azonban a sertéshúsra is súlyos gyanú árnyéka ve­tült: szakértők szerint a brit állomány a tbc egy olyan törzsével fertőzött, amely emberre is veszélyes. Az egyik gyógyszergyár független kutatócsoportja bejelentette: már harminc évvel ezelőtt is - amikor a BSE-kórról még hallani sem lehetett - számos halál­esetet okozott a CJ-fertőzés azon válfaja, amelyet a szak­értők - az egész marha­vészpánik lavináját útnak indítva - nemrégiben az agyat szivacsos kötőszövet­té silányító BSE-kórral hoztak összefüggésbe. (Folytatás a 9. oldalon) Nagy-Britanniából származó marhahúst cipel az égetőkemencéhez egy munkás az észak-spanyolországi Santanderben MTI-telefotó

Next