Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)

1996-04-01 / 77. szám

2 1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Jobbközép választási szövetség 1997-ben Közvélemény-kutatási adatok szerint a felnőtt lakos­ság csaknem fele elszakadt a politizálástól, ezért egyik célunk, hogy elsősorban ezzel a réteggel kíséreljük meg a párbeszédet - mondta az MDNP szombati nagykani­zsai tagtoborzó gyűlésén Szabó Iván frakcióvezető. Pártja fő törekvései között jelölte meg a jobbközép erők választási szövetségének legkésőbb jövő év elejé­re történő létrehozását. Szabó Iván közölte: eddig har­minc MDNP-szervezetet regisztráltak mintegy ezer taggal, közülük 400-at az elmúlt hét során vettek fel. Helyi televíziósok közgyűlése Népszerűek a helyi problémákkal és a közélettel fog­lalkozó hírműsorok, nézettségük sok esetben meg­haladja az országos híradóét - mondta Hajdú Károly, a Debreceni Városi Televízió Kft. vezetője, akit a Helyi Televíziók Országos Egyesületének szombaton Pakson tartott közgyűlésén választottak meg a szer­vezet elnökévé. A tanácskozáson szakmai kérdésekről cserélték ki véleményüket a helyi televíziós szerkesz­tők, újságírók. Megvitatták feladataikat, melyeket a lakosság igényeihez, és szűkös anyagi lehetőségeikhez kell igazítaniuk. Elhunyt Révész András Révész András, a ma­gyar és a nemzetkö­zi szociáldemokrata mozgalom kiemelke­dő személyisége éle­tének 87. évében, március 29-én, hosz­­szan tartó súlyos be­tegség után elhunyt. 1945-ben került a vá­rosházi szociálde­mokrata szervezet élére, 1948-ban ki­zárták a Magyaror­szági Szociáldemok­rata Pártból, 1950- ben öt évre bebörtö­nözték. A forradalom idején az MSZDP főtitkárhelyettese lett, a forradalom leverése után visszavonult a politikai életből. 1989-ben egyik alapítója volt az újjászerveződő MSZDP-nek, ahonnan a belharcok miatt távozva 1992-ben a Szo­ciáldemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke lett. Kevesebb áru kap nemzetközi garanciát Szűkül a TIR-garanciával szállítható áruk köre április 1-jétől. Az Európai Unió ugyanis hétfőtől a közösségi vámtranzitrendszeréből (T-rendszer) kizárja az érzé­kenynek minősített árukat, így az esetleges vámcsalá­sokból származó veszély teljes egészében a TIR vám­okmány-rendszerre hárul. A kockázat növekedésének elkerülése érdekében ezért ezzel párhuzamosan az IRU (Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete) vámbi­zottsága úgy döntött: bizonyos árufajtákat kizár a HR garanciarendszeréből. Erről a TTR-okmányok hazai kiadását végző Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) adott tájékoztatást. Drágul a magyar vízum A kormány és a Belügyminisztérium döntött úgy, hogy felemeli a külföldiek számára kiadott magyar vízum árát - közölte Bagi László, a Külügyminisztérium útle­vél- és vízumrendészeti osztályának vezetője. Ha­zánknak jelenleg mindössze két európai országgal, Albániával és Törökországgal nincs vízummentességi egyezménye. A külügyi illetékes elmondta, hogy Albá­nia és Magyarország 1991 augusztusában jegyzékvál­tással állapodott meg arról, hogy a két ország állam­polgárai számára díjmentesen adják ki a vízumot. Az unitárius egyház tiltakozik Madonna miatt A Magyarországi Unitárius Egyház nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy a budapesti V., Nagy Ignác utca 2-4. szám alatti épületre megkérdezésük nélkül feltették Éva Peron (Madonna) képét. Az épülettömb­ben van ugyanis a templom és a püspöki iroda. Murvay Sámuel egyházi főgondnok elmondta: az Evita című film készítői pénteken este engedélyt kértek tőlük arra, hogy a szóban forgó épület és a szemben levő ház közé kifeszítsenek egy kötelet, amelyre feltesznek egy zászlót, képről azonban nem volt szó. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Rovattelefonok: belföld 202-2817, gazdaság 202-6610, publicisztika 202-7619 Hirdetés: telefon: 202-6297, 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Helimel. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Áprilisban dönt a kormány az ÉT megújításáról Ha a partnerek elfogadják, állandó elnöke lesz az érdekegyeztető fórumnak Várhatóan áprilisban kerül a kormány elé az érdekegyeztetés át­alakításáról a Munkaügyi Minisztériumban készített, a munka­adói és munkavállalói szervezetekkel egyeztetett koncepció. A ja­vaslat, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szervezeti átalakítása mel­lett, teret engedne a nem nyilvános, nem hivatalos egyeztetések­nek is. Ugyancsak az elképzelés része, hogy rendeznék az ÉT-tit­­kárság státusát, és ha a partnerek elfogadják, az eddigi rotációs rendszerrel szemben, állandó elnököt neveznének ki a testület élé­re, amely gazdasági kérdésekben konzultációs, a munka világát érintő ügyekben együttműködési jogosítványokkal rendelkezne. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA A miniszterelnök által megadott, március 31-ei határidő előtt né­hány nappal már átadta Kiss Péter munkaügyi miniszter az Érdek­­egyezetető Tanácsban (ÉT) helyet foglaló szervezetek képviselőinek az érdekegyeztetés megújításáról szó­ló javaslatot. Ezzel lezárultak a koncepció főbb kérdéseit meghatá­rozó háttértárgyalások, melyeket áprilisban a kormánydöntés követ majd. Ugyancsak a következő hó­nap feladata, hogy az ÉT plenáris ülésén is megvitassák a még nyitott kérdéseket, és döntést hozzanak a hogyan továbbról. Erre már csak azért is szükség van, mert az ÉT, elfogadott munka­­programjához képest, késik az egyes témák megtárgyalásával, s a tanács­kozásokon részt vevők maguk is bí­rálják a testület munkamódszerét. A kifogások közt leggyakrabban el­hangzó érv, hogy a plenáris ülések - az anyagok előkészítetlensége és az ÉT-bizottságokban folyó, nem megfelelő munka miatt - szakértői egyeztetésekké válnak. Mint arról a Népszava már beszá­molt az érdekegyeztetésben részt vevők többsége - ellentétben az ed­digi szokásjoggal - a készülő új al­kotmányban vagy törvényben kí­vánná szabályozni az ÉT létét, dön­tési jogosítványait, viszonyát az Or­szággyűléshez. Más vélemények szerint viszont, a parlamentet meg­kerülve, magában az ÉT-ben kelle­ne háromoldalú szerződést kötni a tanács működéséről. Ez utóbbi el­képzelés alapja lehetne a most ki­alakított koncepció. A dokumentum rögzíteni javasol­ja: az ÉT a társadalmi párbeszéd legjelentősebb fóruma, amely nem tudott alkalmazkodni az 1988 óta megváltozott gazdasági, politikai feltételekhez, ezért újra kell gon­dolni a működésével kapcsolatos elveket. Ennek célja az érdekegyez­tetés megerősítése lehet, melyre ak­kor látnak esélyt a javaslat készítői, ha hiteles és megfelelő támogatott­ságú szervezetek foglalnak helyet az ÉT-ben. Sor kerülne a szervezet átalakí­tására is, a plenáris és bizottsági munka pontos elhatárolására, így a nyilvános üléseken csak politikai döntéshozók, az egyes szövetségek választott tisztségviselői foglalná­nak helyet, míg a szakértőkre bíz­nák a bizottsági feladatokat, a ha­tározathozatal előkészítését. A mun­ka felgyorsításával és hatékonyab­bá tételével indokolják a koncepció kidolgozói, hogy létjogosultságot követelnek a nem hivatalos és nem nyilvános egyeztetéseknek. Az ÉT-ben a kormány és a szak­­szervezetek támogatottsága nyilvá­nosan igazolt - szól a dokumentum, ezért, mint írják, célszerű lenne a munkaadói szervezeteket is megmé­rettetni. Ugyanakkor az elképzelé­sek megfogalmazói leszögezik: nem céljuk egyetlen szervezet kirekesz­tése sem. (Ilyen, a munkáltatói szö­vetségek támogatottságát megha­tározó kritérium lehetne a kollek­tív szerződések száma.) Az ÉT jogosítványairól szólva a partnerek megjegyzik: a testület nem korlátozza a törvényhozás szu­verenitását, de rendezni kell a ta­nács és az Országgyűlés viszonyát. Erre három javaslatot dolgoztak ki: a frakciók vezetőihez juttatják el döntéseiket vagy képviselőket kül­denek a parlamenti bizottságokba, vagy elképzeléseiket beépíttetik a kormányzati előterjesztésekbe. Gazdasági kérdésekben, mint a költségvetés vagy az adótörvények, konzultációs, míg a munka világát érintő ügyekben együttműködési jogokkal rendelkezne a testület. Mi­közben az ÉT maradna a bérpoliti­ka országos intézménye, mentesí­teni kívánják a költségvetési szféra bérügyeit meghatározó feladatok­tól, viszont továbbra is ez a testület tenne ajánlatot a minimálbérre és a versenyágazat bérnövekedésére. Nem elitpárt az MDNP Andrássy Antal NÉPSZAVA A Magyar Demokrata Nép­párt nem az elit és nem is a frakció pártja kíván lenni - mondotta Szabó Tamás egykori privatizációs mi­niszter, jelenleg parlamenti képviselő Csopakon, ahol megalakult az MDNP észak-balatoni regionális szervezete. Párt- és ország­gyűlésbeli társával, Kulin Ferenccel kifejtette, hogy az átlagembereknek, a tár­sadalom közepén elhelyez­kedőknek valójában nincs képviseletük, pártjuk. A Magyar Demokrata Nép­párt pótolhatja ezt a hiányt, miközben visszaadhatja az emberek elvesztett hitét a politikában. Az alakuló ülé­sen ott voltak az aszófői, a balatonfüredi, a csopaki, az almádi MDNP helyi cso­portjainak képviselői, de Pápáról, Sümegül és Veszp­rémből is többen eljöttek, akik ugyancsak kilépni szándékoznak az MDF-ből. Papp Sándor, a Magyar Demokrata Párt országos választmányának koráb­ban lemondott elnöke be­jelentette, a pártból is ki­lép, s az MDNP veszprémi szervezetének tagja kíván lenni. Ex-MDF-esek találkozója Az 1990-94-es Országgyűlés MDF-es képviselőinek egy csoportja szombaton megbeszélést tartott Buda­pesten. Erről Kónya Imre, a korábbi frakcióvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. Kónya Imre el­mondta: a résztvevők közül többen ma már a Magyar Demokrata Néppárt tagjai, míg mások az MDF-ben maradtak. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a volt képviselők a jövőben közösen lépje­nek fel az MDF és a néppárt kapcsolatának javítása érdekében. Kónya Imre, aki jelenleg az MDNP or­szággyűlési képviselője még hozzátette: a két párt harmonikus együttműködése ugyanis valamennyi polgári erő közös érdeke, amelyet segíthet az 1990 és 1994 közötti képviselők együttes fellépése. A Fidesz önállóan készül a választásokra A Fidesz megkezdi önálló felkészülését az 1998-as választásokra, ez azonban nem jelenti azt, hogy szö­vetségi politikája változott volna - mondta Várhegyi Attila, a Fidesz-Magyar Polgári Párt országos vá­lasztmányának elnöke a testület tanácskozását kö­vető vasárnapi sajtótájé­koztatón. A felkészülési program keretében a párt vezetősége hangsúlyt kíván fektetni a helyi szerveze­tek aktivizálására, és el­kezdi keresni a képviselő­­jelölteket a különböző vá­lasztási körzetekben a kö­vetkező választásokra. Orbán Viktor pártelnök hangsúlyozta: a Fidesz a polgári jobbközép erők szö­vetségének elkötelezettje, ám az MDF, MDNP és a KDNP jelenlegi belső vi­szonyai még nem értek meg a szorosabb együttműkö­désre. Orbán politikai hely­zetelemzést is tartott a vá­lasztmányi ülésen. Ebben leszögezte: a kabinetnek eddig rossz gazdaságpoliti­kája volt, most pedig sem­milyen sincsen. A koalíció gazdasági elképzelések megvalósítása helyett csak üres szlogeneket pufogtat, ez pedig nem helyes - tette hozzá a Fidesz elnöke. Romahivatal kellene Élénk vita után fogadta el az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat ez évi programját. A Nyíregyhá­zán szombaton megtartott tanácskozáson a hogyan to­vább mellett az ehhez ren­delt anyagiak voltak a vita kiváltói. Döntöttek egy szo­ciális lakásépítési program kidolgozásáról. A romák hátrányos helyzetének csök­kentése érdekében oktatási program megvalósítását vették tervbe. Újra leszö­gezték, hogy a cigányok ügyeinek intézését nem ta­lálják megfelelőnek a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal keretében. Állam­­igazgatási átszervezést ja­vasolnak, amelyben a Mi­niszterelnöki Hivatalon be­lül külön cigányügyi állam­titkár koordinálná a romák­kal kapcsolatos feladatokat. Új kisgazdaszövetség alakult Zsombón MTI-információ A feldúlt társadalmi és politikai helyzetben a szétzilált kisgazdáknak össze kell fog­ni - fogalmazta meg felhívását vasárnap Zsombón a közelmúltban megalakult Ma­gyarországi Kisgazdák Szövetsége. Zász­lóbontó nagygyűlésükön közzétették a szövetség programját. Ebben a legfonto­sabb feladatként a kisgazdamozgalom alulról építkező újraindítását, és egy olyan hatékony gazdaságpolitika kidolgozását határozták meg, amely alternatívát nyújt a torgyáni politikával szemben a követ­kező választásokra. Gerbovits Jenő, a szö­vetség országos elnöke sajtótájékoztató­ján elmondta: a Magyarországi Kisgazdák Szövetsége szeretné felrázni az embereket a politikai apátiából. A Független Kis­gazdapártból kirekesztettek mozgalmá­nak szervezése tavaly indult Zsombóról. Ugyanis - mint mondta - a fővárosból nem lehet olyan politikát csinálni, amely va­lóban képviseli a vidék érdekeit is. Kér­désre kijelentette: a Független Kisgazda­­párt elnöke alkalmatlan a párt, még inkább az ország vezetésére, mivel nem integrál, hanem szétválaszt. A szervezet alternatívát akar nyújtani a torgyáni politikával szemben MTI-telefotó Vita az etikáról és a politikáról Az ígéreteiket megszegőktől elfordulnak a választók MTI-információ A szocializmus évtizedeinek egyetlen ered­ménye a hagyományos polgári erkölcsök lerombolása - jelentette ki Maróth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dé­kánja Piliscsabán, az Etika és politika című háromnapos nemzetközi konferen­cia megnyitóján. A tanácskozáson részt vevő hazai és külföldi tudósok, gyakorló és már visszavonult politikusok azt tag­lalják, hogy a mai viszonyok között mennyiben összeegyeztethető a politika és az erkölcs. Tadeusz Mazowiecki volt lengyel mi­niszterelnök előadásában rámutatott: igaz ugyan, hogy az etika és a politika más-más törvények szerint működik, de mégsem lehet őket szétválasztani. Annak idején a kommunizmus megsértette a nemzeti és kulturális jogokat, az egyént megfosztotta alkotó szellemiségétől és figyelmen kívül hagyta a gazdasági folyamatokat. Az utób­bi öt évben a kommunizmus fenyegetését felváltotta a nacionalizmus fenyegetése, amely ma a hatalomért folytatott harc egyik formája. Ezt példázza Jugoszlávia, s különösen Bosznia drámája. A rendszerváltozás olyan lelki átállást követelt volna, amelyre a másként gon­dolkodó kelet-közép-európai értelmiség többsége nem volt felkészülve - mondta Kodolányi Gyula, az Antall-kormány külpolitikai tanácsadója. Jean Luc Chaffhauser, az Európai De­mokrata Fórum elnöke arról beszélt, hogy a berlini fal leomlásával fellélegzett Ke­­let-Európa, de a rendszerváltás csak első állomása volt annak a hosszú átalakulá­si folyamatnak, amely előtt Kelet-Kö­­zép-Európa fiatal demokráciái állnak. A gazdasági átalakulás mellett kiemelten fontos feladat a társadalom gondolko­dásmódjának megváltoztatása. A szünet­ben tartott sajtótájékoztatón Hanna Su­­chocka volt lengyel miniszterelnök rá­mutatott: az etika nem csupán elvont filo­zófiai, hanem nagyon is gyakorlati kér­dés. A hiteltelen, ígéreteiket be nem tartó politikától a választók elfordulnak, sza­vazók nélkül pedig a demokratikus rend­szer nem működik. W. G. van Velzen, az Európa Parlament tagja rámutatott: a kereszténydemokrata pártok akkor számíthatnak sikerre, ha elkerülik a Torgyánra vagy Meciarra jel­lemző populizmust, amely bűnbakkere­séssel kívánja elfedni a bajokat.

Next