Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)

1996-04-12 / 86. szám

Gyors reformot akar a Pénzügyminisztérium NÉPSZAVA-információ A várományfedezeti nyug­díjrendszer kialakítása mel­lett foglalt állást a Nyugdíj­­­reform és gazdasági növe­kedés című konferencia legtöbb felszólalója. A Vi­lágbank, a Kelet-nyugati Tanulmányok Intézete Bank- és Pénzügyi Köz­pontja, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság két­napos rendezvényén felszó­laló, többségében külföldi szakértők tegnap elsősor­ban arról beszéltek, mi­lyen előnyökkel jár, ha egy ország - a most Ma­gyarországon működő - felosztó-kiróvó rendszer­ről egy, a nyugdíjpénztá­rak működéséhez hason­lítható várományfedezetb­­­e tér át. Hetényi István volt pénz­ügyminiszter, Medgyessy Péter tanácsadója beveze­tőjében azt hangsúlyozta, csak egy gyors és hathatós reformmal érhető el az or­szág hárommillió nyugdí­jasának további biztonsá­gos ellátása. Kifejtette azt is, a GDP kilenc százalé­kát költi el hazánk nyugdí­jakra, így ha más nem, az biztosan látszik, hogy át kell alakítsák a rendszert. Heté­nyi kiállt az eddig a Pénz­ügyminisztérium szakmai munkájaként jellemzett ter­vezet mellett, azonban le­szögezte, nagyon fontos - bármelyik átalakítási terv is kerüljön ki győztesen -, hogy az új rendszer költ­ségeit is vizsgálatok tár­gyává tegyék. Klaus Schmit-Hebbel, a Világbank munkatársának nézetei szerint egy ilyen rendszer úgy is segíti a tő­kepiacok működését, hogy növeli az emberek megta­karítási hajlandóságát. Ezen kívül hat a feketefoglal­koztatás visszaszorítására is, és növeli a befizetések mértékét, hiszen az embe­rek így nem érzik adónak a társadalombiztosítási járu­lékot. Hangsúlyozta azon­ban, a rendszer bevezetésé­nek eredményei csak évti­zedek múlva látszanak meg, politikai, gazdasági költsé­gei viszont szinte azonnal jelentkeznek. Csehák Judit, az Ország­­gyűlés Szociális és Egész­ségügyi Bizottságának elnö­ke, a szocialista párt képvi­selője mindehhez azt tette hozzá, nem szabad túlérté­kelni a tőkefedezetre alapu­ló nyugdíjrendszert. Ma­gyarországon - mondta - a két világháború között ez a rendszer működött, azon­ban a gazdasági világválság és a II. világháború miatt a megtakarítások „elolvad­tak”, majd a fedezetre alapuló nyugdíjrendszer egésze csődbe jutott. Túlzóak voltak a megszorítások? Szabó Brigitta NÉPSZAVA A monetáris restrikciós politikának köszönhetően jelentősen javult a kül­gazdasági egyensúly, és az államháztartási deficit is a GDP 6,5 százalékára mér­séklődött. Azonban a költ­ségvetési megszorítások az indokoltnál erőteljesebbek voltak. Kevésbé fájdalmas intézkedésekkel is érzé­kelhető lett volna némi javulás - ismertette a Ko­­pint-Datorg Konjunktú­ra-, Piackutató és Számí­tástechnikai Rt. vélemé­nyét Oblath Gábor. A magyar gazdaság fej­lődése 1995-ben lelassult, a GDP másfél százalékos­ra becsült növekedése 1,4 százalékponttal marad el a megelőző évitől. Az infláció további 10 százalékponttal emelkedett, a reálkerese­tek pedig 12 százalékkal es­tek vissza. Tavaly a beruhá­zási kedv megállt, és úgy tűnik, az idén sem várható nagyfokú növekedés. Ösz­­szességében az állam drasz­tikusan­ csökkentette a be­ruházásait, és csak a gép­iparban volt jelentősebb növekedés. Az infláció meg­lódult, amiben sem a költ­ségvetési, sem a monetáris politikának nem volt sze­repe. A valós ok a hatósági áremelésekben, az inflációs várakozásokban és a leér­tékelésekben kereshető. 1996-ra 22-24 százalékos­ra becsüli a Kopint-Da­­toré az inflációt. Tavaly nőtt az export, mintegy 15-16 százalék­kal, és ezzel együtt megállt az import gyors növeke­dése is, így javult a külső egyensúly. A külső mérleg­hiány csökkenésében leg­inkább a márciusi leérté­kelésnek, a vámpótlék be­vezetésének és a csúszó árfolyamnak volt szerepe. A magyar gazdaság egyre jobban beleilleszkedik a világgazdasági folyama­tokba - mondta Szamuely László, a jelentést készítő munkacsoport vezetője. A világkereskedelmi forgalom tavaly kilencszázalékos volt, és az idén nyolc szá­zalékra számít a Kopint- Datorg. Az összeállítás szerint a magyar gazdaság idei kilá­tásai valamivel kedvezőb­bek a tavalyinál. A belföldi fogyasztás várhatóan 0,5-1,5 százalékkal csökken, a beruházások 6-8 százalék­kal emelkednek, az export 8-10, az import pedig 3-4 százalékkal bővül. Mindeb­ből a szakemberek idén 2-2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. GAZDASÁG 1996. ÁPRILIS 12., PÉNTEK 5 A Molnak is nehéz tele volt Tranzitvezetéket és tárolót épít a magyar-orosz vegyes vállalat, a Panrusgáz Az ország gázellátásáról és a gázmo­nopóliumról tartott sajtóbeszélgetést a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Az el­múlt tél nagy nehézségeket okozott a cégnek, és nemegyszer olyan döntés meghozatalára kényszerült, amely anyagi érdekeivel ellentétes volt -mondta Mándoki Zoltán, a Mal ügyve­zető vezérigazgatója. Ugyancsak teg­nap hozta nyilvánosságra hosszú távú terveit a Mal leányvállalata a Panrus­gáz Rt. is. A cég többek között tranzit­vezetéket, tárolót építene Magyaror­szágon. Pekár Erzsébet NÉPSZAVA Az idei tél nagyon nehéz feladatok elé állította a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-t, átlagosan 4-9 fok­kal volt hidegebb, és ez azt jelentette, hogy a gáz iránti igény megnövekedett. A társaságnak 1,4 milliárd köbméter földgázt kellett a szerződéseken felül be­szereznie, és ez összességé­ben közel 5 milliárd forin­tos veszteséget okozott. A veszteséget a cég tudatosan vállalta, mivel nem enged­hette meg, hogy ellátási zavarok lépjenek fel. Nem volt fennakadás a gázellá­tásban, és ezt a nemzeti gáz­társaság vezetősége óriási sikernek könyvelte el. A Mal sajtóbeszélgeté­sén is felmerült a Panrus­­gaz ügye, de többet árult el a cég terveiről Mihail Rahimkulov vezérigazgató. A magyar-orosz vegyes vállalat, melyet 1994-ben 120 millió forint alaptő­kével hoztak létre és fele­részben a Mal, 40 száza­lékban Gazprom és 10 százalékban a Gazexport leányvállalatának, az In­­terprokomnak a tulajdo­nában van, 20-25 éven ke­resztül képes a magyaror­szági földgázigényeket ki­elégíteni - jelentette ki a vezérigazgató. A társaság egyébként arra készül, hogy 1999-től közvetlenül is értékesítsen gázt a fel­használóknak. Ennek egyik feltétele, hogy megépüljön a dél-európai tranzitgáz­­vezeték és föld alatti gáz­tároló. Mándoki Zoltán, aki a cég elnöki tisztét is betölti, kifejtette, hogy a cég létrejöttének egyik cél­ja az volt, hogy a gázért cserében a kereskedőház magyar termékeket és szol­gáltatásokat közvetítsen Oroszországba, ezzel is csökkentve a jelentős ma­gyar kereskedelmi deficitet. A tranzitvezetés meg­építésére vonatkozó ter­veket a Panrusgáz igazga­tósága április 26-án tár­gyalja. Az előterjesztés két variációt tartalmaz a fi­nanszírozásra, az egyik hitelből, a másik változat pedig a Mal és a Gazprom saját eszközeiből valósítaná meg a beruházást. Az utób­bi variáció elfogadása esetén 40 százalékkal ol­csóbban lehetne megvaló­sítani a beruházást, amely 500 millió dollárba kerülne. A tervek szerint 1998-ig megépülne a csővezeték, amely Szlovákiától Szlové­niáig 230 kilométer lenne. 2000 után készülne el a tranzitvezetékhez tartozó kompresszor, illetve a föld alatti gáztároló. Bár még a beruházási tervet az igazgatóság nem hagy­ta jóvá, a vezérigazgató elmondta, hogy a csőveze­ték építéséhez szükséges lemezeket a Dunaferrtől szereznék be. A tranzitvezeték megépí­tése után lehetővé válik, hogy 1999-től közvetlenül értékesítsen a Panrusgáz földgázt a felhasználóknak- Elképzelhető, hogy gáztü­zelésű erőműveket majd a Panrusgáz lát el. Az elmúlt évben kezdte meg tevékenységét a Pan­rusgáz Rt., s az előirányzott 3,5 milliárd köbméter föld­gáz helyett 4,3 milliárd köb­métert importált Magyar­­országra. Az első éves te­vékenységük során 656 millió forint adózás előtti eredményt értek el. A nyereséget az alapítók a későbbi fejlesztésekre tar­talékolják. Mándoki Zol­tán azt is elmondta a Mól Demecs Zsolt felvétele sajtótájékoztatóján, hogy az idei évi import a Pan­­rusgázon keresztül kerül a Mól tárolóiba, ez alól kivételt képez az október­től a Győr-Baumgartner vezetéken bejövő energia­­hordozó - hozzávetőleg 200 millió köbméter - és az a kontingens, ami a jamburgi szerződésből jut az országba. Mint ismere­tes, Magyarország korábbi szolgáltatásaiért ingyen kap gázt Oroszországtól, ,és a forgalmazó, jelenleg a Mal Rt. számol el az ál­lammal. A Panrusgáz át­venné ennek a mennyiség­nek a leszállítását is, de ez legkorábban csak jövőre lehet esedékes. Már most készül a Mol a következő télre ­h A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (1036 Budapest, Fényes Adolf u. 19—21.) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megbízásából nyilvános pályáztatás keretében értékesíti állami tulajdonú, a vállalat kezelésében lévő Budapest III., Szentendrei út 89-95. sz. és Budapest XI., Hengermalom úti (Budafoki út 111-113. sz.) ingatlanhányadait, valamint Dunavecse (Fő út 104., Városkert u. 3. és Petőfi tér 5. sz.) ingatlanjait. A pályázati kiírások tartalmazzák a pályáztatás részletes feltételeit, helyét és limitárakat. A pályázat beadási időpontja: 1996. május 28-án 10-12 óra között. A pályázati kiírások megvásárolhatóak (10 000 Ft+áfa) a Budaprint Vállalat Titkárságán. A pályázaton való részvétel feltétele a pályázati kiírás megvásárlása. Az egy helyrajzi számon bejegyzett, osztatlan közös tulajdont képező in­gatlanra bejegyzett tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, mely jogukat a pályázati kiírásban foglaltak keretein belül érvényesíthetik. A pályázat elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó, aki az adott pályázati felhívásban felsorolt ingatlanhányadokat egyben, illetve minél nagyobb hányadában kívánja megvásárolni. További felvilágosítást ad: Bauer János és Szentesi Endréné dr. Cím: Budapest, 1036 Fényes Adolf u. 19-21. Tel.: 1687-074; Fax: 1686-8331 Két jelölt a tőzsde élére MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde pénteken, Bala­tonon tartandó tisztújító közgyűlésén a két hivatalos elnökjelölt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója. Ezt Száz János, a Budapesti Értéktőzsde elnöke közölte tegnap egy sajtóbeszélge­tés keretében.­­ Mint ismeretes, Száz nem jelölteti magát az értéktőzsde tanácsának elnöki posztjá­ra, azonban sokan szívesen látnák újra ebben a székben. Kifejtette, továbbra is segít az értéktőzsde munkájában, az opciós piac, a határidős állampapírpiac felfutta­tásában. Száz János szerint a jövő egyik feladata a BÉT fokozottabb külföldi elis­mertetése. Az elmúlt év egyik legna­gyobb sikerének a határidős piac bein­dítását tekinti, ennek fontosságát mind több brókercég ismeri fel. A BÉT-re bevezetett értékpapírok piaci értéke 1995-ben 40 százalékkal nőtt, és el­érte az 1521,9 milliárd forintot. Megdup­lázódott a részvények piaci értéke is. Ez az év végén 475 milliárd forintot tett ki. A Budapesti Értéktőzsdére az elmúlt év folyamán összesen 151 értékpapírt vezet­tek be. Öt tőzsdei papír tekintetében tör­tént alaptőke-emelés vagy részvényátala­kítás folytán további bevezetés. A tőzsde azonnali kereskedésében lényeges válto­zást jelentett, hogy az automatikus keres­kedés vált meghatározóvá. A nyílt kikiál­tásos kereskedés aránya már csak a for­galom 30 százalékát adta. Az elmúlt év vé­gére már 8-10 részvény azonos időben tör­ténő kereskedésére volt mód. Az újonnan bevezetett papírokat kizárólag az automa­tikus kereskedésben lehetett adni-venni. A BÉT nemzetközi értékelését jelzi, hogy a londoni tőzsde a kelet-európai tőzsdék közül hivatalosan is a megfelelően sza­bályozott tőzsdeként ismerte el. Az ér­téktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX egy év alatt 85 százalékkal nőtt, értéke március végére meghaladta a tör­ténelmi maximumot, a 2255 pontot, majd átlépte a 2400 pontos határt. Nem fizettek a műsorszórónak Az Antenna Hungária bírósághoz fordult fizetési meghagyás kibo­csátásáért a Magyar Rádió és a Duna Tv ellen. Azért kényszerül­tek erre, mert a cégek ugyan elismerték tartozásaikat, de azok kiegyenlítésére nem hajlandóak. A Duna Tv tegnap tartozásának nagyobb részét átutalta a rész­vénytársaságnak. A ÁRUHÁZBAN a Nyugati téren 19­92-es ÜZLETHELYISÉG BÉRBE ADÓ! Telefon: 212-0952, -53, -54. Akcióval ünnepel a Hungária NÉPSZAVA-információ Új utazási biztosítással áll elő a Hungária Biztosító Rt., az eddigi jól megszokott be­tegség-, baleset- és poggyászbiztosítások mellé immár választani lehet az úgyneve­zett assistance-szolgáltatást is. Ezzel bár­hol érje baj az embert, a biztosító azonnal gondoskodik róla, megszervezi ellátását, a velük szerződéses kapcsolatban álló orvo­sokkal kezelteti és haza is szállítja. Az új rendszer kialakítását segíti utasbiztosítási irodájuk megnyitása is, ahol éjjel nappal ügyeletes várja a segélykérő hívásokat. A Hungária július 1-jén ünnepli tízéves születésnapját, és ez alkalomból nagy­szabású akcióba kezdett. Felhívást tett közzé, amely szerint az 1986. július 1-jén született - a statisztikai hivatal kimutatá­sa szerint - 411 gyermek jelentkezzen iro­dáikban. A gyerekeket és szüleiket július 1-jén minden megyében egy szülinapi parti várja, amelyen az elmaradhatatlan torta mellett egy tíz évre szóló, százezer forint értékű Famíla életbiztosítást is át­nyújtanak az anyáknak. RÖVIDEN Csökkent az idegenforgalom Február végéig 3,7 mil­lió külföldi látogatott Magyarországra, 16 szá­zalékkal kevesebb, mint tavaly. A látogatók 82 százaléka a szomszé­dos országokból érke­zett. Az év első két hó­napjában a kereske­delmi szálláshelyeken 374 ezer vendég fordult meg, s összesen 1 millió éjszakát töltöttek el - tájékoztatott a KSH. Alaptőkét emelt a BKD Bank A BKD Bank az elmúlt esztendőt 35,2 milli­árd forintos mérlegfő­összeggel zárta, a pénz­intézet adózás utáni eredménye 569 millió forintot ért el - derült ki a bank éves rendes köz­gyűlésén. A részvénye­sek arról is döntöttek, hogy a társaság jegy­zett tőkéjét 1,47 milli­árd forintról kétmilli­árd forintra emelik. A tőkeemelés után a Ban­­que Nationale de Paris és a Dresdner Bank ugyanúgy 50 százalé­kos arányú tulajdon­­hányaddal rendelkezik, mint korábban. Pénz van, de nincs, aki elköltse Hárshegyi Frigyes sze­rint „a külföldi bankok itt toporognak nálunk, pénzt akarnak adni, de nincs mire és nincs kinek”. A jegybank al­­elnöke a Debreceni Közgazdász Hallgatók Egyesülete által ren­dezett konferencián elmondta, a magyaror­szági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a bankrendszer volt. Igaz, a konszolidációval az állam átvállalta a ban­k­­rendszer veszteségeit, de ez újabb több száz milliárdos államadós­ságot jelentett. Garanciát kérnek a kőolajkutatóra NÉPSZAVA-információ A Szolnoki Kőolajkutató Rt. eladásával kapcsolatban az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. az orosz Ar­­hangelsz Geológia Hun­gária Kft.-vel kíván tár­gyalásokat folytatni - je­lentette be tegnap sajtótá­jékoztató keretében Héjjá Róbert, a privatizációs szer­vezet vezérigazgató-helyet­tese. A Kőolajkutató Rt.-re kiírt pályázatot az orosz cég nyerte meg, azonban az ÁPV Rt. igazgatósága felülvizsgálta a pályázatot és úgy döntött, hogy garan­ciákat kér az Arhangelsz­­től, például a kollektív szerződésekről és a fő te­vékenység megtartásáról. Ha a garanciákat nem tart­ja be az orosz cég, akkor pénzügyi szankciókkal ér­vényesíti jogait az ÁPV Rt. A nagy múltú BHG hol­ding ügyében is döntés szü­letett, az igazgatóság ha­tározata szerint előbb az adósságait kell törlesztenie a híradástechnikai vállalat­nak, csak azután kerülhet sor a privatizációra.­ Kü­­lön-külön értékesítik a cé­get, nincs arra mód, hogy egyben el lehessen adni. A Credit Suisse First Bos­toniért a Tiszai Vegyi Kom­binát pénzügyi tanácsadó­ja. Az előzetes tervek sze­rint a TVK esetében össze­tett részvényértékesítésre kerül sor. Ennek során vár­hatóan a többségi rész­vénycsomagját értékesítik. A társaság jól működik, nincs szüksége feltétlenül stratégiai befektetőre. Hé­ja végül elmondta azt is, hogy 3-4 részvénytársasá­got szeretnének bevinni a budapesti tőzsdére.

Next