Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)

1996-05-16 / 114. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért nem népszerű a falusi turizmus? Válaszol: Antal Katalin Olcsóbb, mint a szálloda vagy a panzió, még­sem tartozik a közkedvelt üdülési formák közé Magyarországon a falusi turizmus. A miértre Antal Katalin, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium turizmusfőosztályának tanácsosa adott választ. - Nincs olyan utazási iroda, amelyik kifejezet­ten ezzel foglalkozik, nehezen hozzáférhetők az információk, a címek. Többnyire azok mennek el így nyaralni, akiknek van türelmük és utána­járnak a lehetőségeknek. Az országban 10-12 ezer férőhely van, 600-1000 forintért egy éjszakára. - Lehet-e a házaknál étkezni? - Ez változó. Helyen­ként a családdal étkez­nek, máshol nem, de ál­talában a faluban meg­oldható, és sok helyen főzési lehetőséget is biz­tosítanak. Akadnak olyan házak is, ahol a reggeli is bennefoglaltatik a szoba árában. - Mennyire komforto­sak a házak, és fogad­­nak­-e kisgyermekes csa­ládokat? Szabványkövetel­mény nincs, de Magyar­országon a házak álta­lában megfelelnek az eu­rópai követelményeknek. Kisgyermekesek számára 10-15-féle szolgáltatást ajánlanak, mindenütt mást és mást, például íjászatot, teniszt, nép­művészetet, szezonáli­san gyümölcsszüretet. A vendéglátás bensőséges, a családdal együtt lakó nyaralókat kedves ven­dégnek tekintik. - Hol adnak tájékoz­tatást a lehetőségekről? - A Falusi Turizmus Országos Szövetségének irodájában, a Klauzál tér 5. szám alatt. A Tour­­inform irodáiban me­gyei címlista áll rendel­kezésre, központjában, a Sütő utca 2.-ben ingye­nes kiadványhoz is le­het jutni, amely ezer cí­met és a különleges szolgáltatások listáját tartalmazza. Szombathelyi Hajnalka Adós vállalkozók Tenczer Gábor NÉPSZAVA A főváros költségvetésében egyre nagyobb súlyt kap az iparűzési adó - mondta la­punknak dr. Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyi főosztályvezetője. Az 1996-ra betervezett ösz­­szeg , 32, milliárd forint,, amely a teljes költségvetés (128 milliárd Ft) negyede. Az idei év bevallási ha­tárideje május 31., erre ala­pozva szedi be majd az ön­­kormányzat szeptember közepén és jövő év március közepén az adót. A három­százezer fővárosi vállal­kozó mintegy fele azonban be sincs jelentkezve, így bevallásuk, sőt idén már­cius közepére eső befizeté­sük sem érkezett meg. Deli Lajos szerint az adóeltitkolók száma mini­mum tíz százalék, azaz leg­alább 15 ezer vállalkozás. A főváros az APEH törzs­­adattárából megkapja az adózók adatait, és meg­vizsgálja, hogy mentesül­­nek-e az iparűzési adó alól, vagy be kellett volna je­lentkezniük. Ha az utóbbi bizonyo­sodik be, és az alany nem fizetett adót, akkor a vál­lalkozóra ötvenezer forin­tos mulasztási bírságot is kiszabhatnak, ráadásul az APEH is teljes körű adóel­lenőrzést indít nála. BELFÖLD 1996. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK . 3 Örökbefogadás csecsemőkorban Akiért nem jelentkeznek, az állami gondozásba kerül Tavaly Magyarországon huszonnégy csecsemőt gyilkoltak meg vagy hagytak meghalni. Közben az országban évente körülbelül kétezer család vár arra, hogy gyermeket nevelhessen. A gyermek után vágyakozók negyven százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy az új családtagot egyéves kora előtt vehesse magához. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ mától lehetőséget kínál azoknak a terhes anyáknak, akik nem tudják, vagy nem akarják nevelni születendő magzatukat. tetéhesebbek, zárkózot­­tabbak és ragaszkodób­­bak azok a gyerekek, akik állami gondoskodást köve­tően kerülnek családba. A biztonságérzet kialakulá­sához, a szerepjáték tanu­lásához, az önkép kiala­kulásához kell a családi háttér. Vagyis igazán jó megoldásnak tartja, hogy még csecsemőkorukban családot találnak a kicsik­nek, így az érzelmi törés el­kerülhető. Szolnoki Andrea, Buda­pest főpolgármester-he­lyettese tartja magát az öt­letgazdának. Mint mond­ta, azért találta ki ezt a megoldást, mert úgy véli, ezzel csökkenthető lenne a csecsemőgyilkosságok Az ORFK bűnmegelőzési osztályának adatai szerint az elmúlt tizenöt év során 1983-ban ölték meg a leg­több csecsemőt az országban. Ekkor harmincnyolc anya hagyta meghalni, vagy ölte meg újszülött gyer­mekét. A statisztikák szerinti legjobb év 1989 volt, ekkor tizenegy csecsemőt ítélt halálra édesanyja. A tapasztalatok szerint a szülő nők nagy része inkább passzív szemlélője volt az eseteknek. Tavalyelőtt 29, tavaly 24 csecsemő halt meg az országban. Tinnyei Mária NÉPSZAVA A Schöpf-Merei kórház új­­szülöttosztályán jelenleg is öt olyan csecsemő fek­szik, aki után nem érdek­lődnek szüleik. Nem lehet tudni, mi lesz velük, de ha a szülők nem jelentkeznek és nem mondanak le a ki­csikről, előfordulhat, hogy mindnyájan állami gon­dozásba kerülnek. Egy hét alatt nyolc gyermekéről lemondó nő jelentkezett ebben a speciális ellátást nyújtó kórházban. A kórház igazgatója, dr. Garamvölgyi György el­mondta: a kismamák mind­egyike terhesgondozási könyvvel érkezett, egyikük sem hanyagolta el egész­ségi állapotát. Úgy gondolja, van esé­lyük arra, hogy megváltoz­tassák a kismamák véle­ményét, és arra töreksze­nek, hogy az édesanya és az újszülött együtt hagyja el a kórházat. Ha ezt az anya életkörülményei nem enge­dik és lemond gyermekéről, a csecsemőt már az örökbe fogadók, mint nevelőszü­lők vihetik haza a kórház­ból. A lemondónyilatko­zat a gyermek születését követő második hónap után lép hatályba és csak ezt követően lehet elindí­tani az örökbefogadási el­járást, így a csecsemő nem kerül állami intézetbe és esetenként az évek óta anyaszerepre készülő nő veheti gondoskodásába. Ezzel az új szabályozással a Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Intézet a nyílt és a titkos örökbefogadás előnyeit próbálta vegyíteni. Rado­­száv Miklós, az intézet igazgatóhelyettese el­mondta: az örökbe fogadó szülőket a GYIVI-nél je­lentkezettek közül vá­lasztják ki, és véleményük szerint nincs arra­hetőség, hogy az édesanya és az örökbe fogadó szülők meg­ismerhessék egymást. Dr. Seres Tóth Emőke, a Schöpf-Merei Ágost kór­ház újszülöttekkel foglal­kozó orvosa szerint szerv­­s az állami intézetbe adá­sok száma. Budavári Zita, a szek­szárdi Bölcső Alapítvány alapítója viszont levélben tiltakozott Szolnoki And­reánál az ötlet kisajátítása miatt. Mint lapunknak el­mondta, tizenhárom hóna­pos működésük alatt több mint húsz újszülött új csa­ládba kerülését segítették elő rögtön a szülést követő­en. Úgy véli, Szolnoki And­rea kórházmentő akciójá­ról van szó, hiszen a Schöpf- Merei kórház már tavaly is a megszüntetendő intéz­mények listáján volt. Mellesleg megjegyezte, hogy Szolnoki mint politi­kus el tudta érni azt is, hogy a szülő anyák tb-kár­­tya és személyi azonosítás nélkül mehetnek majd a Schöpf-Mereibe, a­íg ez a­ szekszárdi anyák esetében elengedhetetlen feltétele­ az ellátásnak. Informáci­­­­ónk szerint a terhes nők kórházi költségeit a fővá­rosi önkormányzat és a népjóléti tárca vállalja. -.rm­ Ellentmondó oktatói ítéletek Zappe Gábor NÉPSZAVA Egymásnak ellentmondó ítéleteket hoznak a munka­ügyi bíróságok a tavaly el­bocsátott egyetemi és főis­kolai oktatók ügyeiben, holott a felmentéseket an­nak idején egységesen a pótköltségvetési törvény elvonásaival indokolták az intézmények. Az ország­­gyűlési biztos általános­­ helyettese megállapította, hogy személyre szóló in­doklás nélkül alkotmányos visszásságot okozott az ok­tatók utcára kerülése. A közalkalmazotti törvényt időközben módosították, így lehetővé vált, hogy költ­ségvetési elvonásokkal in­dokolják a felmentéseket. Az esetek többségében a tanintézetek a pótköltség­vetési törvény elvonásaival indokolták a tanárok me­nesztését. Dr. Polt Péter, az országgyűlési biztos általá­nos helyettese egy Műegye­temről elbocsátott oktató panasza kapcsán megálla­pította: a közalkalmazotti jogviszony miatt nem elég a pótköltségvetésre hivat­koznia a munkáltatónak, mivel abból nem derül ki, hogy miért pont azt az ok­tatót kell elbocsátani. Több egyetemi oktató a bírósághoz fordult a fel­mentésükről szóló határo­zat megsemmisítését kérve. A pécsi és az ELTE-s taná­rok esetében a bíróság első­fokú határozatában már megállapította, hogy fel­mentésük valóban nem fe­lelt meg a jogszabályokban előírtaknak. Berzeviczy László nyíregyházi oktató keresetét azonban a bíró­ság első fokon elutasította, holott a felmentés indoklá­sa az ő esetében is a pót­költségvetési elvonás volt. Az ombudsmani vizsgá­lat eredményeként a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium is arra az állás­pontra jutott, hogy csak személyre szóló indoklással tekinthető törvényesnek a felmentés. Polt Péter lapunknak ki­fejtette: az országgyűlési biztos nem vizsgálhatja a bírói eljárást és az ítélke­zést. Korábbi álláspontját viszont fenntartja: alkot­mányos visszásságot okoz­tak a pótköltségvetésre hi­vatkozó felmentések. Héthelyi László, aki a Bu­dapesti Műszaki Egyete­met perli elbocsátása miatt, elmondta: felmentésekor mentesítették a munkavég­zés alól, felmentési ideje a napokban jár le, így mos­tantól fogva hivatalosan is munkanélkülinek szá­mít, ám segélyre egyelőre nem jogosult. A hatályos szabályok szerint segély ugyanis csak akkor jár, amikor már letelt annyi idő, ahány hónapot a vég­­kielégítése és a felmentési ideje együttesen kitett. Politikai praktikák Pécsett A pécsi önkormányzat feloszlatását kezdeményezi ma a város polgármestere. A polgármestert támo­gató koalícióból kilépett SZDSZ együttműködési szerződést kötött a szocialistákkal. Az új többség nem akarja a testület feloszlatását, de újraosztaná az alpolgármesteri és bizottsági helyeket. Csík Rita NÉPSZAVA A pécsi önkormányzati testület mai ülésén Páva Zsolt, a polgári szövetség fideszes polgármestere kezdeményezi a 172 ezer lakosú város képviselő-tes­tületének feloszlatását. In­dítványát annak ellenére is fenntartja, hogy tudja, a többségben lévő új MSZP­­SZDSZ koalíció azt le fog­ja szavazni - közölte kér­désünkre a polgármester, aki élő televíziós közvetítés mellett név szerinti szava­zással akarja szembesíteni az SZDSZ-t azzal, hogy a választók akaratával ellen­tétesen hagyták el az eddig kisebbségben kormányzó polgári szövetség koalíció­ját. Páva szerint ugyanis Pécs polgárai nem véletle­nül juttatták négypárti (Fi­desz, SZDSZ, MDF és FKGP) jelöltként a polgár­­mesteri székbe 1994-ben. Az SZDSZ-MSZP koalí­ció a bizottsági posztok új­raosztását akarja elérni a testület ülésén. A szabad demokraták megtarthatják eddigi pozíciójukat, a szo­cialisták viszont négy bi­zottsági elnöki helyet és egy alpolgármesteri posz­tot akarnak az MDF-es al­polgármester hatásköré­nek részbeni elvonásával, ám az alpolgármesterek számának emelését csak a polgármester terjesztheti elő. Ezt a polgármester „elvileg nem zárja ki”. A szocialisták azt akar­ják, hogy a bizottságokban is az április végén létreho­zott új koalíció kerüljön többségbe. Ehhez azonban e testületek hozzájárulása is kellett volna, ám ott még a régi (polgári) szövetség volt az úr. Ezért kedden módosították a testület szervezeti és működési sza­bályzatát, kiküszöbölve a bizottságok beleszólási le­hetőségét. A polgármester hajlandó „aláírni” a módo­­sítást Az MSZP-SZDSZ között megkötött koalíció bizto­sítja a város működőképes­ségét. A választás kiírása mintegy 15 millió forintba kerülne, s több hónapos halasztást szenvedne miat­ta a város intézményeinek átszervezése, a polgárok ügyeinek intézése - állítja Kékes Ferenc, az MSZP frakcióvezetője. A politi­kus kijelentette: támogat­ják a polgármestert. Kékes szerint a morális megfon­tolásokon túl a polgármes­ter döntése a pártjából rá nehezedő nyomással is ma­gyarázható. A polgármes­ter ezt beismeri, hozzátéve, más párt éppen azért presszionálja, hogy írja alá a szervezeti szabályzat mó­dosítását. A testület működési za­varai az 1994-es választá­sok után hamar megmutat­koztak, a csak a szocialis­tákkal való szembenállás­ban egységes pártok nem tudtak várospolitikai kér­désekben közös nevezőre jutni - állítja Kékes Ferenc. A kezdeti lelkesedés után gyorsan kiderült, kisebb­ségben, alkalmanként igen nehéz komoly politikai és gazdasági döntésekhez megszerezni a függetlenek s időnként a koalícióban lévő egyes pártok szavaza­tait - fogalmazott Papp Bé­la, az SZDSZ frakcióveze­tője. Példaként idézte, hogy az oktatási intézmények átszervezéséhez a polgári koalíció nem tudta a szük­séges szavazatokat hozni. Tavaly október 23-án pe­dig a polgári koalíció egyes pártjai tüntetést szerveze­tek az MSZP-SZDSZ kor­mány ellen. Csak látszólagos a béke a pécsi belvárosban Barta József felvétele Kötelező szolgáltatások Rövidesen aláírják azt a rendeletet, amely szabá­lyozza a kötelező közszol­gáltatások igénybevételével összefüggő kérdéseket. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési és a Belügy­minisztérium főtisztviselői szerint törvény alapján már eddig is pályázat útján kel­lett volna rendezniük a te­lepüléseknek a hulladék gyűjtésével, szállításával és megsemmisítésével össze­függő feladatokat. Ellenőrzött­­ fegyverügyletek A Népszava úgy tudja, hogy egyes nemzetbiztonsá­­gi szolgálatok is részt vesznek a hadianyag-keres­kedelemmel foglalkozó cégek előzetes átvilágítá­sában, amit az illetékes tárca nem kívánt kommen­tálni. Tudomásunkra jutott, hogy újabban a Kato­nai Biztonsági Hivatal is szerephez jutott a jogel­lenes hadieszköz-kereskedelem felderítésében val­­ó közreműködésben. A hadianyag útjának eme szuperkontrollját a KBH is titkosan kezeli. NÉPSZAVA-információ Értesülésünk szerint a ma­gyar titkosszolgálatok is részt vesznek egyes, hadi­anyag-kereskedelemmel foglalkozó cégek előzetes átvilágításában. A hadi­anyag-külkereskedelmet szabályozó, többszörösen módosított 48/1991. számú kormányrendelet második bekezdése felhatalmazza a fegyverüzleteket felügyelő és engedélyező Haditech­nikai Operatív Bizottságot, hogy munkájába a külön­böző minisztériumokat, ci­vil nemzetbiztonsági szol­gálatokat és más országos hatáskörű szervezeteket is bevonja, amit esetenként meg is tesz. Somogyi Tamás, a polgá­ri titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli mi­niszter kabinetfőnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta lapunk emlí­tett értesülését. Nemzet­­biztonsági kérdésekben jártas szakértőnk állítása szerint viszont elképzel­hetetlen, hogy a hazai ha­diipar termékeivel világ­szerte üzletelő vállalatok döntési pozícióban lévő vezetőit ne világítanák át még az exportengedélyek kiadása előtt. A hadianyagok exportjá­val kapcsolatos feladatok­ban a határőrség nem kap szerepet. Határőreink leg­többször csak az átkelőhe­l­­yekre érkező legális szál­lítmányok kiléptetését vég­zik - tájékoztatott Krisán Attila szóvivő. Elvétve ugyan illegális úton érkező fegyverek is bejutnak az országba, azonban ezek in­kább az alvilági ""kötröki utánpótlását szolgálj­ák. A Katonai Biztonsági Ifihi­vatalban feltett kérdése­inkre Hamar Ferenc ezre­des, a főigazgató operatív, helyettese nem válaszolt, és sem cáfolni, sem meg­erősíteni nem kívánta érte­sülésünket: a közelmúltban a KBH-t is törvényileg kö­telezték arra, hogy közre­működjön a haditechnikai­ eszközök és szolgáltatások,, a nemzetközileg tiltott ter­mékek értékesítésének fel­derítésében. Ismereteink szerint ez a feladat a KBH számára nóvum, az appa­rátus valójában most fogja kialakítani a teendők mód­szerét, amely csak és kizá­rólag az illegális forgalma­zásra terjed ki. Besúgót alkalmazhat a vám- és pénzügyőrség (Folytatás az 1. oldalról) A vám- és pénzügyőrség csak konkrét, a nyomozás során beigazolódó „súgá­sért” fizet, utólag. Koráb­ban is ajánlkoztak többen információadásra, de jog­szabályi felhatalmazás hiá­nyában a vámosok ezek­ben az esetekben a rendőri szervek közreműködését vették igénybe. László Árpád alezredes, a VPOP különleges ügyek főosztályának helyettes ve­zetője lapunknak elmond­ta, a bírói engedélyhez nem kötött titkosszolgálati esz­közök alkalmazásával na­gyobb esélyük van a bűn­­cselekmények megelőzésé­re vagy megszakítására, az elkövetők kilétének meg­állapítására, körözött sze­mélyek felkutatására, bi­zonyítékok megszerzésére. A rendőrökhöz hasonló­an a vámosok most már in­kognitóban is megszerez­hetik a szükséges informá­ciókat, fedő okirattal iga­zolhatják magukat, sőt fe­dő vállalkozást is tarthat­nak fenn. Ez utóbbi, ha mondjuk épp egy adóta­nácsadó cég vagy netán ital-nagykereskedés, köny­­nyen becsalogathatja a rosszban sántikálókat. Bi­zonyos személyeket, objek­tumokat, terepeket, jármű­veket a jövőben már tör­vényileg „megerősítve” fi­gyelnek. Biztatónak ígér­kezik az ellenőrzött szállí­tás is mint titkosszolgálati eszköz. Ilyenkor két vagy több ország vámszervei összedolgozva eljuthatnak az elosztó és felhasználói körhöz, lehetőségük nyílik egész bűnszervezetek le­­buktatására. A vámosok a j­övőben a csapda - például pénz preparálása - eszkö­zéhez is nyúlhatnak, titkos együttműködési megálla­podást köthetnek termé­szetes vagy jogi szemé­lyekkel, szervezetekkel. Az együttműködők tevékeny­ségéért szintén anyagi el­lenszolgáltatás jár. Az alezredes elmondta: valamennyi eszközt nem egyszerre vetik be az or­szág 20 nyomozó hivatalá­ban. Mindazok, akik a jöv ■ vőben titkos információ­gyűjtéssel foglalkoznak,­ tanfolyamokon vesznek­ részt, létszámfejlesztés is várható. A testületet ko­rábban ilyen magas szinten szabályozott és pontosan nevesített információgyűj­tési jog nem illette meg. A vámosok szeretnék, hogy ha a jövőben a bírói enge­délyhez kötött - például le­hallgatás stb. - titkosszol­gálati eszközökre is meg­kapnák a felhatalmazást.

Next