Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)

1996-05-17 / 115. szám

Öt esetből négyszer az APEH nyer NÉPSZAVA-információ Jó lenne minél előbb szűkí­teni azokat a kiskapukat, melyeken az adózó cégek, állampolgárok sűrűn ki­bújnak a közterhek alól - mutatott rá tegnap a Köz­­igazgatási Bírák Egyesüle­tének konferenciáján Pit­ti Zoltán, az APEH elnöke. Pitti felvázolta a közteher­viselés jellemzőit, mely 1988. január elsejével lépett életbe, mikor is az állam­polgárok megismerkedtek az önadózással, az áfával és a bruttósítással. Mint mondta, akkor az adóalanyi kör nyolcvan százalékának a munkahelye készítette az adóbevallását, mára vi­szont ez hatvan százalékra esett vissza. Az adóhivatal elnöke hangsúlyozta, az ön­adózás Magyarországon jól működik, és a jelenlegi rendszeren nem érdemes változtatni. Pitti elmondta, szinte minden évben 5-6 millió adóügyük van, ebből éven­te 800 ezret tudnak alapo­san megvizsgálni. Tavaly 1570 ügyben indult bírósá­gon per, amelyből 1560 zá­rult már le. Mint az APEH elnöke aláhúzta, a bíróság dönté­sét többnyire elfogadják a felek, csak az esetek 2 szá­zalékában fellebbeznek és kérik másodfokon is ügyük kivizsgálását. Az elnök kiemelte, a hi­vatal minden öt ügyből négyet megnyer, amit Pitti igen jó aránynak tart, hi­szen egyre több üggyel ta­lálkoznak, és mindegyik más. Míg 1988-ban 300 ezer üzleti vállalkozás volt itthon bejegyezve, addig mára 1,1 millió társaság ad be adóbevallást. Pitti kifejtette, idén keve­sebben igényelnek vissza adót, mint tavaly, és a mos­tani visszaigénylők többsé­ge már meg is kapta a pén­zét. Azonban több mint 40 ezren vannak azok, akik véleménye szerint jogtala­nul, pusztán a haszonszer­zés miatt adták be vissza­igénylési kérelmüket. Nincs döntés az Ikarusról Pogány Sára NÉPSZAVA Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnapi ülésén úgy határo­zott, hogy további egyezte­tések miatt az Ikarus köz­gyűlésére két hét múlva kerül sor. A mai Antenna Hungária-közgyűlésre az ÁPV Rt. javasolta, hogy fo­gadják el a múlt évi mér­legbeszámolót, a személyi kérdésekről és tőkeeme­lésről az igazgatóság nem döntött. Arról viszont igen, hogy a közgyűlésen meg kell változtatni az Antenna Hungária alapító okiratát, mely által az Antenna Hun­gária igazgatótanácsának hatásköre jelentősen bő­vülni fog. Az igazgatóság tegnapi ülésén áttekintette az ÁPV Rt.-hez tartozó 19, tartósan állami tulajdonban mara­dó erdő- és fafeldolgozó gazdaság gazdálkodását. Amint azt Becker László vagyonkezelési ügyvezető igazgató elmondta, a mint­egy 940 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületen mind az erdőállomány gaz­dálkodása, mind a gazda­sági eredményesség meg­felelő, sőt eredményes volt. Ez elsősorban a fegyelme­zett és az újraszervezett gazdálkodás következmé­nyének, valamint annak tudható be, hogy tavaly jó volt a nemzetközi fapiaci helyzet is. A 19 társaság összesen 10,5 milliárdos jegyzett tőkével működik, és a tavalyi nettó árbevéte­le meghaladta a 24 milliárd forintot, amely 35 száza­lékkal több, mint az előző évi, ezen belül az export értékesítése elérte a 9,7 mil­liárd forintos bevételt. A társaságok közel kétmilli­árd forintos beruházást va­lósítottak meg, elsősorban az erdei utak és egyéb erdei létesítmények felújítására. Az ÁPV Rt. érdeklődéssel figyeli a jelenleg a parla­mentben az erdő, a termé­szet védelméről és a vadá­szatról szóló törvények vi­táját. Ahhoz, hogy a jövő évben is ilyen hasonló ered­ménnyel működjenek az állami tulajdonban lévő er­dőgazdaságok, megfonto­landó bizonyos törvényi előírások módosítása a tör­vényhozás során. Az ÁPV Rt. döntött­ a­ Hungária Szálloda Rt. pri­vatizációjáról. Ennek érel­mében nyílt, egyfordulós pályázat keretében fel­ajánlják a részvények 85 százalékát 4,675 millió fo­rint értékben. A vételár 80 százalékát a pályázó kész­pénzben köteles kiegyenlí­teni, a fennmaradó rész kárpótlási jeggyel is telje­síthető. A befektetőnek vállalnia kell az 50 millió forintos bánatpénz befize­tését és hogy három éven belül 2 milliárd forint érté­kű beruházást teljesít. A pályázaton csak azok ve­hetnek részt, akik a 3-4-5 csillagos szállodai piacon Magyarországon összessé­gében 30 százaléknál nem nagyobb piaci részesedés­sel bírnak. Az ÁPV Rt. elfogadta a Bábolna Rt. közgyűlésén jóváhagyott mérlegered­ményét, a társaság ered­ményéből 25 százalékos osztalékot fizet ki harminc napon belül a tulajdono­soknak. Magyarország a térség távközlési központja lehet A rohamosan fejlődő hírközlési szakma ma világszerte önmagát ünnepli Ma a világ minden ré­szén a távközlési világ­napot ünnepük. Magyar­­országon a szolgáltató­cégek akciókkal készül­tek, de világnap és akci­ók nélkül is tény, a táv­közlés az egyik legfonto­sabb ágazattá vált. A táv­közlési világnap alkal­mából Lotz Károly közle­kedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter nyilatko­zott a Népszavának. György Renáta NÉPSZAVA - Hol tart ma Magyaror­szág az információs társa­dalom felé vezető úton? - Az optikai gerincháló­zat kiépítése befejeződött Magyarországon, ez azt je­lenti, hogy minden magyar városból elérhetőek az in­formációs világhálózatok. Az elérhető szolgáltatások minőségét megszabó to­vábbi telepítések folya­matban vannak. Ezek mér­tékéről és főként sebessé­géről a felhasználói igé­nyek döntenek. Technikai­lag a Matáv képes a fej­lesztésekre, de ez tőkeigé­nyes folyamat. Egy másik kérdéskör a magyar háló­zatok csatlakozása a vi­lághálózathoz. Itt bizony periférikus a helyzetünk. Csak a felhasználói nyo­más teremthet olyan tárgya­lási pozíciót, hogy ezen változtassunk, de már át­léptük a küszöböt. - Milyen kilátásai van­nak az országnak arra, hogy a térségben informá­ciós központtá váljon? - A Matáv a koncessziós szerződésben vállalta, hogy Magyarország a regionális távközlésben elfoglalt ve­zető szerepét biztosítja. Ez nagyon nagy lépéselőny. A mobiltelefóniában kima­gaslóak az eredményeink. Ez mind azt jelenti, hogy ha a felhasználók élnek a le­hetőségekkel, akkor olyan vonzó piaccá válunk a nagybefektetőknek, hogy a jelenlegi előnyünk végle­gesülhet. Minden jó ötletre, így például az információs park mihamarabbi és meg­felelő színvonalú felépíté­sére is szükség van, hiszen a lapok még nincsenek le­osztva, előnyünk nőhet, de el is fogyhat. - Hol tartanak a nemzeti informatikai stratégiával? - A nemzeti informati­kai stratégia elkészült. Részben ennek folyomá­nyaként készül a tárcánál a hírközlés-politikai koncep­ció. 1997-re a hagyomá­nyos telefóniában is létre­jöhet kínálati piac, ami óri­ási dolog. Most kell kidol­gozni az elveket, aminek a minőségi fejlesztés, az in­formációs társadalom áll a középpontjában. -Mi a véleménye a kon­cessziós távközlési társasá­gok tulajdonképpeni „nem teljesítéséről”? - Pontos a kérdés. Van­nak olyan koncessziós tár­saságok, amelyek nagyon szépen teljesítettek, és van­nak olyanok, ahol még el sem kezdődtek a fejleszté­sek. Kis túlzással szólva miniszterségem első másfél éve ezen a területen azzal telt el, hogy a társaságok­nak a Matávval folytatott vagyonátadási­­ vitájában­­­ közvetítettem. Volt olyan társaság, amelyik kétszer is újjáalakult ezalatt az idő­szak alatt. Itt a nagyon ke­mény alkufolyamatok azt célozták, hogy az érintett körzetek lakói, ha késéssel is, de minél hamarabb tele­fonhoz jussanak. A telefonszolgáltatók megférnek egymás mellett a piacon Tapolcsányi Éva felvétele Késhet a válasz a kérdőívre Ha jövő hét hétfőig nem kapják meg a kérdőíveket, akkor a Magyar Munka­adói Szövetség nem tudja garantálni, hogy a hónap végére meg tudja válaszol­ni az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium hatásköré­be tartozó EU-csatlakozási kérdőívek rájuk vonatkozó részét - jelentette ki Cse­­resné Kovács Zsuzsanna, a szövetség vezető szakértő­je azon a tanácskozáson, amelyet Major István, az IKM helyettes államtitká­ra hívott össze. Műszaki átvilágítás lesz az iparban Pekár Erzsébet NÉPSZAVA A magyar ipar most van abban a helyzetben, hogy érdemes átvilágítani és meghatározni azokat az ágazatokat, amelyeknél prioritást kell adni a tech­nológiai fejlesztésnek - je­lentette ki Hegyháti Jó­zsef, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyet­tes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Elkép­zelhetőnek tartja a szak­ember, hogy tizenöt-húsz fejlesztendő technológiát is megjelölnek, s ezeket se­gíti a tudományos kutatás és az oktatás. Magyarországon az el­múlt évben 40 milliárd fo­rintot költöttek kutatás­­fejlesztésre, innovációra. Az idén 50 milliárd forint­ra tehető ez az összeg. Az IKM becsült adatai szerint a kutatás-fejlesztésre, in­novációra fordított összeg felét a magánszféra, a má­sik felét az állam adja va­lamilyen formában. Az IKM helyettes állam­titkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kis- és középvállalkozások támo­gatását is szem előtt tart­ja, akkor, amikor a kuta­tás-fejlesztésről határoz. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mul­tinacionális cégek nem ta­láltak megfelelő beszállítói hátteret behozott korsze­rű technológiájukhoz. Vár­hatóan az ezredfordulóra a kutatás-fejlesztésre szánt összeg eléri a GDP 1,5 szá­zalékát, jelenleg ez a muta­tó egy százalék alatt van. Az IKM előterjesztésé­ben az ipari parkok létesí­tésének koncepcióját ha­marosan megtárgyalja a kormány. Ebben az ipari parkok létrehozásának fel­tételeit határozzák meg. Az ipari parkok megléte fontos az önkormányza­toknak is, mivel a foglal­koztatottságon jelentősen javítani tud. A kutatóintézetek műkö­dése átkerül az egyetemek­re. A meglévő ipari kutató­­intézetek privatizációjához­­ a privatizációs törvény mó­dosítására lenne szükség, ugyanis az 50 százalék plusz egy részvény állami kézben tartásán kellene változtatni. Az ipari kuta­tóintézeteknek az tenne jót, ha elsősorban a dolgo­zók vásárolnák meg - vé­lik az ipari tárca szakem­berei. A kutatóintézetek reorganizációja folyik, már egy részük részvénytársa­sággá alakult. GAZDASÁG 1996. MÁJUS 17., PÉNTEK 5 Az információs társadalom számunkra a meghatározó jövőkép - mondta Stra­ub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója. Kijelöli, hogy milyen technológiával fo­gunk dolgozni és milyen szolgáltatáso­kat kell megvalósítanunk. A Matáv fel­adatának tekinti, hogy Magyarországot, az információs társadalomba elvezesse - mondja Straub. Eddig az országra az volt jellemző, hogy hadi utak kereszttüzében állt, és most jött el az az idő, amikor végre va­lamit profitálni is tud földrajzi helyze­téből - véli Papp Miklós, a Westel Rá­diótelefon Kft. vezérigazgatója. A már 165 ezer előfizetővel rendelke­ző Westel 900 GSM szerepe a magyar információs társadalom kiépítésében az volt, hogy tömeges méretekben tette lehetővé a GSM-alapú, teljesen digitá­lis, mobil beszéd-, illetve adatkommu­nikációt - mondta Winkler János ve­zérigazgató-helyettes. "­­ Az információs társadalomnak az is fontos része, hogy a nem kifejezetten üzleti partnereket is bevonja a körfor­gásba. Magyarországon a mobil hang- és adatátvitelre hihetetlenül nagy igény van - mondta Suba János, a Pannon GSM sajtó- és információs igazgatója. ­ Új konvertibilis kártya NÉPSZAVA-információ A hónap közepétől újabb taggal bővült a forint alapú konvertibilis bankkártyák egyre népesebb családja. A Budapest Bank legnépsze­rűbb konstrukcióját, a be­fektetési kártyát lehet má­jus 15-től külföldön is vá­sárlásra használni, ehhez azonban a pénzintézet ko­rábbi ügyfeleinek le kell cserélniük régi plasztiklap­jukat. A bank egyébként a lejáró kártyák fejében ezentúl már csak konverti­bilis fizetőeszközt bocsát ki, amelyet belföldön ugyan­olyan feltételekkel lehet használni, mint korábban. Igaz, eddig sem volt olcsó ezt a kártyát vásárlásra használni, hiszen minden ilyen tranzakció után 50 fo­rintot kellet fizetni. Előnye azonban, hogy külföldön is ugyanennyit kell majd fi­zetni a plasztiklap haszná­latáért. Nem támogatja a bank a készpénzfelvétet sem, ami meg is látszik a kártyához kapcsolódó dí­jakban. Az automaták igénybevételéért itthon leg­kevesebb 50 forintot, kül­földön pedig az összeg 2 százalékát kéri el a bank. Mint ismeretes, a 100 ezer forinttal nyitható Buda­pest Befektetési Kártya rendkívüli népszerűségre tett szert, hiszen egy nyílt­végű befektetési alaphoz kapcsolódva lehet igénybe venni a készpénzkímélő eszközt. A kártya előnye így a konkurens plasztikla­pokhoz képest a magas ho­zama, hátránya viszont, hogy nem garantálja a be­fektetéseket az Országos Betétbiztosítási Alap. Ke­zességet vállal azonban ér­tük a bank, sőt a hozamot is garantálja. Csekély fejlődést lát a Pénzügykutató MTI-információ A Pénzügykutató Rt. szak­emberei szerint a gazdaság idei, első negyedévi muta­tóinak javulása 1995-höz képest csak csekély ered­ménynek számítanak, ha tekintetbe vesszük a tava­lyi év első három hónapjá­ban a gazdaság abnormáli­san rossz helyzetét is. Je­lentős áttörés az 1996-os évben sem várható - hang­zott el a Pénzügykutató Rt. sajtótájékoztatóján. A tavalyi vitathatatlan ered­mények ellenére a gazda­ság csak a megszorítások­ra reagált, fenntartható nö­vekedés nem indult meg. A sajtótájékoztatón el­hangzott, a stabilizáció el­ső szakasza sikeres volt. A kényszerintézkedések - a leértékelés és a vámpótlék bevezetése - meghozták az eredményt. A bekövetke­zett egyensúlyjavulás el­sődlegesen a belső keres­let megszorításán alapult, ami stagnálást váltott ki a beruházások körében. A stabilizáció azonban töré­keny maradt, és várhatóan idén nem lesz egyértelmű­en, minden területre ki­terjedő növekedés. RÖVIDEN OTP-gyorsjelentés Az Országos Takarék­­pénztár és Kereskedel­mi Bank (OTP Bank) első negyedéves adózás előtti eredménye 3,366 milliárd forintot ér el, adózott nyeresége pe­dig 2,599 milliárd fo­rint volt március végén - derült ki a pénzinté­zet első negyedéves je­lentéséből. Az általános tartalékképzés az első negyedévben 887 mil­lió forintot tett ki, az OTP Bank mérleg sze­rinti eredménye már­cius 31-én 873 millió forint lett. Ford-bank kérdőjelekkel A Ford Credit Europe bejelentette pénzinté­zet-alapítási szándé­kát az Állami Bankfel­ügyeleten, működési engedély iránti kérel­met azonban még nem terjesztett elő - tájékoz­tatta az MTI-t Vincze Éva, az Állami Bankfel­ügyelet munkatársa. Madarász György, a Ford Hungária sajtófő­nöke megerősítette, hogy a márka magyar­­országi értékesítésében - más márkákhoz ha­sonlóan - a jövőben élni kívánnak a saját banki finanszírozás lehetősé­gével. Hitelgarancia­együttműködés Együttműködési meg­állapodást kötött csü­törtökön a Hitelgaran­cia Rt. és a német Ba­yerische Landesanstalt für Aufbaufinanzierung (LfA). A szerződést Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter és Otto Wiesheu bajor­­gazda­sági, közlekedési és technológiai mi­niszter jelenlétében írták alá tegnap Budapesten - tájékoztatott a Hitel­­garancia Rt. A Hitel­­garancia Rt. több mint három éve támogatja garanciavállalással a hazai kis- és középvál­lalkozásokat. máj. 10. máj. 13. máj. 14. máj. 15. máj. 16. )­ ÁRFOLYAMCSÖKKENÉS ÁRFOLYAM-EMELKEDÉS A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Érvényben: 1996. május 16. Pénznem vételi közép­ eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár 228,03 120,92 230,25 232,47 122,02 123,12 Belga frank (100) 477,83 482,62 487,41 Dán korona 25,44 25,70 25,96 Finn márka 31,99 32,31 32,63 Francia frank 29,03 29,32 29,61 Görög drachma (100) 61,97 62,57 63,17 Holland forint 87,86 88,74 89,62 Japán jen (100) 141,19 142,57 143,95 Kanadai dollár 110,18 111,23 112,28 Német márka 98,22 99,20 100,18 Olasz líra (1000) 96,87 97,80 98,73 Osztrák schilling 13,96 14,10 14,24 Spanyol pezeta (100) 117,58 118,75 119,92 Svájci frank 120,17­­ 121,38 122,59 Svéd korona 22,30 22,52 22,74 USA-dollár 150,71 152,16 153,61 ECU 184,70 186,52 188,34 Tájékoztató árfolyam: 1 SDR 1 1,46356 USA-dollár

Next