Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)
1996-05-17 / 115. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Van-e külmunka a gyakornokoknak? Válaszol: Benedek András Németországgal két éve, Luxemburggal tavaly, Svájccal pedig most jött létre az az államközi szerződés, amelynek keretében magyar fiatalok kapnak lehetőséget külföldi munkavállalásra. A pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit enyhítő, emellett nyelv- és szakmai tudásukat fejlesztő lehetőségről Benedek Andrást, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát kérdeztük. - Az immár három országgal érvényben lévő gyakornoki foglalkoztatásra egyénileg, az Országos Munkaügyi Központban lehet jelentkezni. A pályázótól az adott ország hivatalos nyelvének ismeretét, valamint a szakképesítést követeljük meg. A munkavállalási engedélyt 18-30 évesek kaphatják meg, legfeljebb egymásfél évre. Vannak-e olyan szakmák, amelyek úgymond tilalmi listán szerepelnek? - Az egyezményekben a fogadó országok e téren semmiféle korlátozással nem éltek. Ugyanakkor elsősorban az idegenforgalom, az építőipar és a műszaki tervező-fejlesztő szakmák képviselői pályázhatnak nagyobb eséllyel. - Valószínűleg minden országba túljelentkezés lesz, tudván, hogy mennyire nehéz egyébként munkavállalási engedélyhez jutni külföldön. Érdekes módon éppen Németországba - ahová az idén is kétezer gyakornokot küldhetünk - még mindössze 1800-an jelentkeztek. A Luxemburgban betölthető 20 és a Svájcban kihasználható 100 munkahely pedig nem sok, de biztosan megtelik majd, csakúgy, mint a németeknél felkínált sem marad majd üresen. Terveink szerint hamarosan Ausztriában is dolgozhatnak majd magyar gyakornokok. A gyakornokképzés a külföldi munkavállalás egyik kis szegmense. Hány magyar állampolgár dolgozik most egyéni alapon más országokban? - A külföldön engedéllyel dolgozók számáról nincsenek megbízható információink, mivel egyes országok adatszolgáltatása hiányos és késedelmes, így csupán azt tudjuk, hogy Magyarországon hány külföldinek van munkavállalási engedélye. Ők tavaly év végén 21 ezren voltak. Sándor Tünde Hetvenmillió bontásra •Kamatmentes hitel a kerületeknek Tenczer Gábor NÉPSZAVA A főváros hetvenmillió forintos kamatmentes hitelkeretet szán azoknak a kerületeknek a támogatására, amelyek eddig saját pénzből nem vagy csak részben tudták finanszírozni a területükön engedély nélkül megépített építmények kényszerbontását. Ebben a hónapban kerül a Fővárosi Közgyűlés elé az a rendelettervezet, amely szerint a kerületek évente két alkalommal (április és augusztus elsejéig) pályázhatnak a bontási támogatásra. Pongrácz Katalin, a Főpolgármesteri Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy a támogatásra azért van szükség, mert a kerületeknek nincs pénze a bontásra, így az építési szabályokat semmibe véve épült házak a jogerős bontási határozat ellenére még mindig állnak. A pályázatok benyújtására valószínűleg már idén is lehetőség lesz. A két évre szóló kamatmentes kölcsönre akkor lehet pályázni, ha a végrehajtást legalább kétszer foganatosították, és az nem vezetett eredményre. A másik kritérium az, hogy a munkák költségének meg kell haladnia a 300 ezer forintot. Pálffy Imre, a zuglói önkormányzat településfejlesztési ügyosztályának vezetője szerint a pénz kétségtelenül nagy segítség a kerületek számára. Zuglóban jelenleg tíz-húsz kényszerbontásra kellene pénz. A költségek magasak, egy nyolcvan négyzetméteres, betonalapú faház lebontása kétmillió forint. Ezért Pálffy úgy gondolja, a 70 millió forintot a legjelentősebb, szabálytalanul épített házak precedenst teremtő bontására kellene felhasználni Budapesten. A hatósági kényszerintézkedésre nehéz vállalkozót találni: nagy a felhajtás körülötte, verekedés tarkítja a munkálatokat, kivonul a rendőrség, végül az önkormányzati előadó kerül pellengérre. BELFÖLD 1996. MÁJUS 17., PÉNTEK 3 Százezer kemény drogos az országban Százezer drogfüggő van jelenleg Magyarországon - mondta Szabó György népjóléti miniszter a művelődésügyi és a belügymiszterrel kezdeményezett egyéves megelőzési kampány tegnapi bejelentésén. A kampány előadásokból, kötetlen beszélgetésekből és ismertetőkből álló szakmai programsorozat, mely egy évig tucatnyi hazai nagyvárosban hívja fel a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire. A kampány kezdeményezésében és lebonyolításában részt vesz a Veér András miniszteri biztos vezette Mentálhigiénés Programiroda, Hága Antónia országgyűlési képviselő és az Ariadne Alapítvány. Dudás Gergely NÉPSZAVA Az idén száz magyar pedagógus - ENSZ-támogatással - egyéves intenzív tanfolyamon vesz részt, melyen bővíthetik kábítószerekkel és a megelőzéssel kapcsolatos ismereteiket - mondta Magyar Bálint a sajtótájékoztatón az eddigi lépésekről szólva. 1997-től pedig ezek a tanárok már további kétezer kollégájuknak adják majd át tapasztalataikat. A miniszter hangsúlyozta: az iskola feladata nem csak az oktatás, hanem a nevelés is. 1990 óta - évről évre emelkedő számban - öszszesen kétszázan haltak meg a kábítószer miatt - nyilatkozta a Népszavának Veér András. A drogbetegek számát a nemzetközi minták alapján becsléssel lehet megállapítani, melyhez a lefoglalt kábítószer mennyisége, az elfogott kábítószer-kereskedők száma, a drogambulanciákon és kórházakban jelentkezők száma, kérdőíves vizsgálatok és utcai munkások adatait használják fel. Ez alapján 80-110 ezer között van a rendszeres, függővé vált, kemény drogosok - heroint, kokaint, amfetamint, ópiátokat szedők - száma. Újra szaporodik a gyógyszerek és alkohol vegyítése, valamint a szipuzás. A miniszteri biztos kérdésünkre hangsúlyozta: a lágy drogokat - marihuána, hasis - külön kell választani a kampányokban is. A fiataloknak, a kábítószerrel próbálkozónak joguk van tisztában lenni azzal, hogy ezek nem olyan veszélyesek. Ugyanakkor legalizálásukat nem támogatják: sok olyan tapasztalat van, hogy főleg fiatalkorban a lágy drogoknak is van káros hatása. Másrészt a kábítószer-kereskedők rájöttek arra, hogy miként lehet olyan füves cigarettákat készíteni, amelyek 28-szor erősebb hatásúak, és pszichotikus állapotot okoz. (A témával kapcsolatos írásunk lapunk 6. oldalán olvasható.) (adatok: ORFK) Visszaélés kábítószerrel (Btk. 282 §.): Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, kínál, kereskedik, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ... 282/a §: nem büntethető, aki a) csekély mennyiségű kábítószert saját használatára terjeszt, állít elő, megszerez vagy tart... feltéve, ha az elsőfokú ítéletig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesült. (A csekély mennyiség a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése értelmében az adott kábítószerből számított halálos adag tízszerese - a szerk.) Kóros szenvedélykeltés (Btk. 283 §.): Az a 18. évét * betöltött személy, aki 18. életévét be nem töltött személynek kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy őt arra rábírni törekszik - bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kábítószeres bűncselekmények számának alakulása 1991--1995 1991 1992 1993 1994 1995 Visszaélés kábítószerrel 46 135 223 256 429 Kóros szenvedélykeltés 5 177 3 9 Összes kábsz. k. bcs. 51 152 230 259 438 Agrárblokád az osztrák határon (Folytatás az 1. oldalról) A Népszava kérdésére Kiss Péter munkaügyi miniszter megerősítette: valóban kérte a segítségét az Agrármunkaadói Szövetség. Az aggodalmat megalapozottnak tartja, ezért a bejelentés nyomán utasította a megyei munkaügyi szervezeteket felügyelő államtitkárt, Héthy Lajost, hogy vizsgálja ki az ügyet, és győződjön meg róla: rendelkeznek-e munkavállalási engedéllyel a bérmunkát vállaló osztrák gazdák. „Minket egy 1995 nyarán aláírt kormánymegállapodás felhatalmaz, arra, hogy az osztrák gazdákat munkagépestül együtt beengedjük az ország területére” - jelentette ki lapunknak Krisán Attila ezredes. A határőrség szóvivője elmondta: a dokumentum az útvonalat is előírja, eszerint Fertődnél, a hegyeshalmi K 2-es terminálnál, Ozsoknál és Szentpéterfánál léphetik át a határt a munkagéppel érkező osztrák gazdák. A kikötés: érvényes útlevél és a közúti közlekedés kívánalmainak megfelelő állapotban lévő gép. A munkavállalói engedély nem szerepel a feltételek között. A szóvivő úgy tájékoztatott: tavaly nyár óta, az idénymunkák idején jelentős a forgalom, más időszakban azonban átlagosan hetente két gazda lépi át a magyar határt. „A mi szerepünk eddig tart. Az már nem tartozik ránk, hogy a sógorok hol és mit csinálnak munkagépükkel” - hangsúlyozta Krisán ezredes. Felújítanák a MiG-21-eseket NÉPSZAVA-információ Felújítana 130 millió dollárért 28 darab MiG-21-es típusú magyar vadászgépet az Israel Aircraft Industries Lahov részlege. A cég képviselői szerint a modernizálás költsége az új harci repülőgépek beszerzési árának alig tíz százaléka. Az izraeli cég ajánlata értelmében nem kellene új gépeket vásárolni, a meglévő MiG-21-es flotta felújítása után aránylag korszerűnek mondható repülési tulajdonságokkal rendelkeznének a 20-22 éves gépek. A cég illetékesei tegnapi budapesti sajtótájékoztatójukon elmondták: a felújított gépek illeszkednének a NATO-szabványhoz, elektronikai rendszerüket kicserélnék, egészen az F-16-osok berendezéseinek szintjéig tökéletesítenék. Az üzemanyagtartályt 20 százalékkal megnövelnék, és a gépek élettartamát további 10-12 évvel meghosszabbítanák, így a MiG-21-esek 2010-ig repülhetnének. Az izraeliek ajánlatát már több volt szocialista ország vizsgálta. Katonai szakértők vitatják, hogy valóban jó megoldás-e az olcsó változat. Az elöregedett MiG-21-eseket előbb-utóbb mindenképpen le kell cserélni, a felújítással legfeljebb időt nyerhet a honvédség. Keleti György is ezen a véleményen van. A felújítás félmegoldás lenne, új gépek beszerzése viszont nagyon drága beruházás, amely még a következő kormányokat is terhelné. Egy korszerű harci repülő világpiaci ára fegyverzettel, együtt ugyanis meghaladja a 2-2,5 milliárd forintot. Az izraeli cég ajánlata értelmében az üzlet értékének 40 százalékát Magyarországon ruháznák be, elsősorban a Dunai Repülőgépgyárba, ahol is 5-600 embernek adnának két éven át munkát. Szimulátort hoztak magukkal az izraeliek Cseke Csilla felvétele Osztrák nem Paks miatt? (Folytatás az 1. oldalról) Igaz, az erőmű nem olyan korszerű, mint egy napjainkban létrehozott hasonló létesítmény, de ezt nem is lehetne elvárni, hiszen paksi nukleáris erőművet már tíz éve építették. A biztonsági berendezéseket pedig folyamatosan korszerűsítik. Lapunk úgy tudja: az oszrák kormánypárt ragaszkodik ahhoz is, hogy atomerőműveket üzemeltető szomszédai kössenek Ausztriával gyorsértesítési szerződést, amelynek értelmében minden komolyabb rendellenességről azonnal értesíteni kell őket. Ezt a szerződést Magyarország már aláírta nyugati szomszédjával - erősítette meg Ördögh József, az Országos Atomenergia Bizottság titkára. Lapunk értesülései szerint az osztrák félelmeket eddig hivatalosan nem ismretették a magyar kormánnyal. Gyárfás Tamás vallomást tett NÉPSZAVA-információ Szerdán vallomást tett Kaposváron Gyárfás Tamás, a Nap TV elnöke. Mint ismert, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság egy közel háromszázmillió forintos áfacsalási bűnügyben múlt héten már gyanúsítottként ki akarta hallgatni Gyárfást, de akkor nem tett vallomást. Most két ügyvédje jelenlétében nyilatkozott arról, hogy milyen kapcsolatban állt a bűnügy másik gyanúsítottjával, a nagybajomi illetőségű Kiss Tibor Zsolt vállalkozóval, a Pietro Néró Kft. ügyvezető-tulajdonosával. Az eljárás részleteiről hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást. A megyei kapitányságon azzal hárították el kérdéseinket, hogy a főkapitány fenntartotta a tájékoztatás jogát, ám ő Hollandiában tartózkodik. Várható, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a közeljövőben magához vonja a figyelem középpontjába került ügyet, annál is inkább, mert egyes - magukat megnevezni nem kívánó - rendőri források szerint pró és kontra több helyről nagy érdeklődést mutatnak az eset iránt. Gyárfás Tamás ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az eljárás kezdetén ígéretet kapott arra, hogy teljes titoktartás mellett kezelik ügyét. Nem lehet tudni, hogy az ORFK gazdaságvédelmi főosztályvezetőjének tegnapi vidéki útja esetleg összefüggésben áll-e a Gyárfás-üggyel. Informális úton úgy értesültünk, hogy Gyárfás Tamásnak jók az esélyei arra, hogy tisztázza magát az igen súlyos bűnügyben. Ebben sokat segíthet, ha Kiss Tibor úgy nyilatkozik a rendőrségen, hogy Gyárfás nem is tudott a számlahamisításról. A bűnügy lényege ugyanis az, hogy a Nap TV elnöke megállapodott Kiss Tibor Zsolttal, hogy a Pietro Néró Kft. építőipari munkákat végez több, Gyárfás érdekeltségébe tartozó ingatlanon. A gyanúsítás szerint ezek között magánerős építkezések is vannak. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint Kiss ebbe alvállalkozóként bevont egy magát ukránnak valló alvállalkozót, aki elszámolás és számlázás nélkül eltűnt. Kiss ezután azzal próbálta meg fedezni a hiányt, hogy fiktív számlákat állított ki, ám a Zala Megyei APEH Igazgatóság gyanúsnak találta az ügyletet, és vizsgálatot indított. Kiss Tibor Zsolt türelmet kért, de ígérete szerint ma - ügyvéde jelenlétében - a Népszava rendelkezésére áll. A Pietro Neró egyébként 1995. június 8-a óta felszámolás alatt áll. Legkésőbb ekkorra kellett volna átadni a cég iratait. A felszámoló Ceres Kft. vezetője, dr. Vass Magdolna szerint azonban azokat máig sem kapták meg. Kiss Tibor Zsolt arra hivatkozott, hogy a Zala megyei APEH lefoglalta a dokumentumait, ezért nem áll módjában teljesíteni a csődtörvényben előírt kötelezettségeit. Dr. Paksa István, a Zala megyei APEH csődeljárási-végrehajtási osztályának vezetője viszont tudósítónknak elmondta: még a felszámolás kezdete előtt tartottak egy ellenőrzést a cégnél, utána természetesen visszaküldték az iratokat. Az átfogó adóellenőrzést már nem tudták elvégezni, a revizorok zárómérleget és -bevallást nem kaptak, semmilyen dokumentumhoz nem jutottak hozzá. Kérdéses tehát, hogy milyen dokumentumok állnak a nyomozó hatóság rendelkezésére, hogy megállapítsa, pontosan hogyan, kinek a tudtával készültek a fiktív számlák, mint ahogy arról sincs információ, hogy mi lett a mintegynegyvenmillió forint visszaigényelt adóval, amelyet Gyárfás Tamás felvett. Kifizetődő a piacon a külföldi munkaerő (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly 242 külföldinek adott ki munkavállalási engedélyt a megyei központ. A múlt évben átfogó ellenőrzést tartottak a megyei (fővárosi) munkaügyi központok munkaerő-piaci ellenőrei a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság, a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása, a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség, továbbá a külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatása körében. A szabolcsi rostán 32 külföldi akadt fenn. Az idei év első negyedévében már kilenc a számuk. A feketepiacon viszont már nem a szellemi, hanem a fizikai, mezőgazdasági, építő-, vendéglátó-ipari dolgozók vannak többségben. Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) a korábbinál több ellenőrzést végzett a feketegazdaság felderítésére. A hazánkban dolgozó külföldiek ellenőrzésekor tavaly 1652 munkáltatónál 8200 nem magyar állampolgárságú munkavállalót talált. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a foglalkoztatottak több mint 90 százaléka nem rendelkezett munkavállalási engedéllyel. Ez az arány Békés megyében 61, Fejér és Bács-Kiskun megyében több mint 40, Pest, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében meghaladta a 30, míg Budapesten pedig megközelítette a 25 százalékot. Tavaly a feketén dolgozó külföldiek 33 százalékát a fővárosban, 16 százalékát Pest megyében, 10 százalékát Bács-Kiskun megyében foglalkoztatták. Az OMK statisztikái szerint általában az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátás területén (leginkább táncosnőként) alkalmaznak külországból érkezőt, nemritkán embertelen körülmények között, elenyészően kevés bérért. A munkaerő-piaci ellenőrök 1995 második félévében a rajtakapott munkáltatókat 78 millió forint büntetéssel - az első félévinek csaknem kétszeresével - sújtották. Az OMK adataiból kiderül, hogy az engedéllyel dolgozók 46,7 százaléka román, 10,6 százaléka ukrán. Kínából 4,3 százalékuk, az USA-ból pedig 3,4 százalékuk érkezett. Molnár Pál, az OMK ellenőrzési osztályvezető-helyettese munkatársunk kérdésére elmondta: az a külföldi kenyérkereső, akinek nincs munkavállalási engedélye, valamint munkavállalás céljából kiadott vízuma, illetve tartózkodási engedélye, azt a rendőrség kiutasíthatja.