Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)

1996-06-01 / 127. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT A NATO-bővítés végleges döntés Andrássy Antal NÉPSZAVA Negyven perc késéssel in­dult tegnap a Nyugati pá­lyaudvarról az a „NATO- expressz”, amelyet a szerve­zet egykori főtitkáráról el­nevezett Manfred Wörner Alapítvány indított, s mely­re a parlamenti és parla­menten kívüli pártok veze­tőit, a NATO-tagországok magyarországi nagyköve­teit, a Külügy- és Honvé­delmi Minisztérium vezető munkatársait hívták meg. Javier Solana NATO-fő­­titkár külön üzenetben üd­vözölte a kezdeményezést. Három olyan civil szervezet is meghívást kapott, amelyik ellenzi hazánk NATO-csat­­lakozását. Közülük kettő nem fogadta el, egy igen, bár alapos felfordulást oko­zott. Az Alba Kör három tagja ugyanis a sínekhez láncolta magát. Az úti cél Hajmáskér volt, ez Közép-Európa legna­gyobb nehéztüzérségi gya­korlótere, és egyik legna­gyobb bázisa volt a koráb­ban hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok­nak. Útközben két konfe­renciát is rendeztek, a NA­­TO-val kapcsolatos hazai közvéleményről, illetve a csatlakozás feltételeinek megrendezéséről. (Folytatás a 2. oldalon) ALAPÍTVA 1873-BAN Folytatódó számháború az energiaköltségekkel Az RWE ügyvezetője spekulációnak tartja az áremelés mértékéről szóló híreket Újabb lendületet kapott az energiaárakkal kap­csolatos számháború, miután az Észak-ma­gyarországi Áramszol­gáltató Rt. e heti köz­gyűlésén a tavaly de­cember óta tulajdonos RWE Energie konzor­cium egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy semmiféle áremelést nem lát indokoltnak. Az eddigi veszteségek okát az MVM magas árrésé­ben látja. Az MVM ezt cáfolja, az energiahiva­tal pedig még nem ké­szült el az ármegállapí­táshoz szükséges jelen­tésével. Kertész György, Pekár Erzsébet NÉPSZAVA Herman Lüschen, az RWE­­EVS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója nem tudta kommentálni a csü­törtöki közgyűlésen elhang­zottakat, mivel nem volt jelen a közgyűlésen. Annyit mondott, hogy az indokolt költségek felmérése jelen­leg még tart - a Magyar Energiahivatal végzi az egész iparágban -, amíg az eredmények nem ismere­tesek, addig a cég elzárkó­zik minden áremelési ja­vaslattól. A sajtóban már többször megjelent számo­kat - 20-40 százalékról volt szó a híradásokban - spe­kulációnak nevezte Her­man Lüschen. Az ő straté­giájuk az, hogy megpróbál­ják elérni, az energia nagy­kereskedelmi ára csökken­jen és az érdekeltségükbe tartozó szolgáltatók árrése a költségeket figyelembe véve változzon. Az RWE­­EVS Magyarország ügyve­zető igazgatójának sejtése szerint az MVM-nek sincs igazán játéktere az árrésen, ezért valamilyen mértékű áremelés szükségszerű lesz októberben. (Folytatás az 5. oldalon) Fokozódik a feszültség az energia ára körül Cseke Csilla felvétele Törvény tiltja a népszavazást a halálbüntetésről Interjú dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszterrel Az igazságügy-miniszter úgy látja, hogy az alkot­­mánykoncepciónak vannak olyan nyitott kérdései, amelyeket nem tudni, milyen fórumon döntenek majd el. A miniszter álláspontja szerint a halálbün­tetés visszaállításáról nem lehet népszavazást ki­írni, mert ezt törvény tiltja. Az új alkotmány nép­szavazás útján történő megerősítésének azonban különböző megoldásai lehetnek. Nagy Gergely NÉPSZAVA - Jogi szakértők egy része szerint az Igazságügyi Mi­nisztérium által elkészített alkotmánykoncepció sok­kal részletesebb és hasz­nálhatóbb a parlament ter­vezeténél. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bi­zottsága azonban alig tá­maszkodott az önök kon­cepciójára. Többen állítják, részben ez okozta az al­kotmányozási folyamat le­lassulását.­­ Erről a témáról nehéz beszélnem, mert ha dicsé­rem a minisztérium kon­cepcióját, azt mondhatják, hogy elfogult vagyok. Azt mindenesetre sajnálom, hogy az általunk elkészített tervezet nem vált olyan tárgyalási alappá, amely felgyorsíthatta volna az al­kotmányozás folyamatát. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy mindent el kellett volna fogadni, amit mi leírtunk. Ha azonban ezt a koncepciót alapul fogad­ta volna el az alkotmány-­ előkészítő bizottság, sok időt takaríthattak volna meg. A koncepciónk azon­ban jelentős hatással volt az alkotmányozás folyama­tára, de az is igaz, hogy azt sokkal jobban fel lehetett volna használni. (Folytatás a 7. oldalon) Bővült a közép-európai klub Fülep Zsófia MTI (Bécs) A Közép-európai Kezdeményezés eddigi tíz tagállamának külügyminiszterei pén­teki bécsi ülésükön úgy döntöttek, hogy a társult országokat - Albániát, Fehérorosz­országot, Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát - teljes jogú tagként felveszik a szervezetbe. A szervezetet Magyarország, Ausztria, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Hor­vátország, Csehország, Macedónia, Len­gyelország, Szlovákia és Szlovénia alkotta. Kovács László külügyminiszter a kétna­pos konferencia első ülése után a bécsi Hof­­burgban magyar újságíróknak elmondta: a KeK-nek ebben az összetételben az egy­ségesülő Európa szempontjából két fontos szerepe lehet. Egyrészt az együttműködé­sen keresztül erősítheti Közép- és Kelet- Európában az euro-konformitást. Hiszen az együttműködés elvei és szabályai na­gyon hasonlítanak - csak nem olyan szigo­rúak - az Európai Unióban érvényesülő normákra. Másrészt keretet adhat az Euró­pai Unió tagjai, a csatlakozni kívánók és a kívülmaradók együttműködéséhez. A KeK- nek ezenkívül szorosan együtt kell működ­nie más regionális szervezetekkel. A külügyminiszter azt is elmondta: a résztvevők azt javasolják a novemberi grazi csúcsértekezletnek, hogy Moldáviát is ve­gye fel a teljes jogú tagok sorába. Ezenkí­vül felvetődött, hogy ha a Jugoszláv Köz­társaság is kéri felvételét, akkor arról a ta­gok előzetesen informálisan tanácskozza­nak. Adott esetben hazánk támogatni szán­dékozik szomszédja felvételét a KeK-be. A pénteki tanácskozáson egyébként a rész­vevők megállapították, hogy a bővítés el­érte a szervezeti, működési korlátait. 124. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT Keresik a kiszivárogtatót A Nemzetbiztonsági Hiva­tal munkatársai csak Ba­ranya megyében végeztek védelmi jellegű informá­ció- és adatgyűjtést a ki­sebbségi önkormányzatok­ról - közölte Nikolits István miniszter tegnap a Titkos­­szolgálatok a nyílt társa­dalomban című konferen­cián. A miniszter bejelentette, hogy véget ért a belső vizs­gálat. Azt még nem tisztáz­ták, hogy ki szivárogtatta ki a sajtónak az egyik jelen­tést a Baranya megyei né­met önkormányzatról. Ezt tovább vizsgálják. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) megkér­dőjelezte, hogy mindenki által beszerezhető informá­ciók gyűjtése feladata-e a titkosszolgálatoknak. Netanjahu nyerte a választásokat Ádám Ráchel (Jeruzsálem) a NÉPSZAVÁNAK Az izraeli választási bizott­ság péntek délután bejelen­tette, hogy Benjamin Ne­tanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a szer­dai kormányfőválasztást. Netanjahu a szavazatok 50,4 százalékát szerezte meg, míg Simon Peresz, a jelenleg kormányzó Munka­párt vezetője a voksok 49,5 százalékát kapta. Nagyrészt az izraeli had­seregben szolgálatot teljesí­tő sorkatonák és tisztek, ki­sebb hányadban pedig az izraeli állampolgárságú be­­börtönzöttek, kórházi ápo­lásra szoruló betegek, Izrael hivatalos külhoni képvise­lői és a tengerészek együttes csoportjának szavazatai döntötték el végérvényesen az izraeli választópolgárok 99,9 százaléka által, egy nappal korábban felállított választási végeredménye­ket. A közvetlen miniszter­elnök-választás fej fej mel­letti küzdelméből Netanja­hu, a jobboldali hármas párttömörülés, a Likud-Co­­mek-Geser vezetője 0,9 szá­zalékos fölénnyel került ki. Ez a szavazatok számát te­kintve azt jelenti, hogy kö­zel 30 ezer vokssal, tehát minimális fölénnyel került ki nyertesen a Likud-párti kormányfőjelölt. (Folytatás a 9. oldalon Távozik a Duna Tv gazdasági igazgatója NÉPSZAVA-információ Lapunk értesülései szerint közös megegyezéssel távo­zik posztjáról Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági igazgatója. Sze­keres kérdésünkre hang­súlyozta, hogy valójában olyan helyzet állt elő a rész­vénytársaságnál, amelyben nem tudta vállalni a közös felelősséget. A DTV három­­milliárd forintos támoga­tással 3,6 milliárdos költ­ségvetést készített. Szekeres április 11-én je­lezte a Duna Televízió ve­zetőjének, Sára Sándornak, illetve a tulajdonos Hun­gária Televízió Közalapít­vány elnökségének, hogy a cég csődhelyzetben van. Jelezte azt is, hogy meg­sértik a médiatörvényt, amikor korlátozott döntés­helyzetben új műsorokat indítanak. A levelekre vá­lasz nem érkezett. Szekeres úgy vélte, asztal alá söpör­ték a problémát, és ezzel tovább csúszott a vállalat a csőd felé. Bíró Sándor, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke a Népszavának elmondta: a kuratórium elnöksége vizs­gálja a gazdasági igazgató által jelzett problémákat. Jelenleg nem egyértelmű, hogy a tévé vezetése meg­sértette a médiatörvényt. A Duna Televízió régen csőd közeli helyzetben van, jelentette ki az elnök. Bíró Sándor úgy ítéli meg, hogy nem elég a költségvetési tá­mogatás. A kormány által áprilisban megítélt havi 75 millió forintból egyelőre egyetlen fillért sem kaptak. Jogerősen életfogytiglanra ítélték Magda Marinkót Schmidt Attila NÉPSZAVA A Legfelsőbb Bíróság dr. Kiss Zsigmond büntetőta­nácsa a pénteken kihirde­tett ítéletével jogerősen helybenhagyta Magda Ma­­rinko ellen a Fővárosi Bíró­ság által kiszabott életfogy­tiglani fegyházbüntetést. Feltételes szabadságra leg­korábban 25 év múlva bo­csátható. Az ítélethirdetés az előző tárgyalási naphoz hasonlóan a vádlott nélkül zajlott le, Marinko nem kí­vánt részt venni azon. A harmadrendű vádlott, Dobnik János ellen lőfegy­verrel és lőszerrel való visszaélés miatt a Fővárosi Bíróság által hozott és egy­évi próbaidőre felfüggesz­tett 8 hónapi börtönbünte­tést annyiban változtatta meg, hogy mellőzte a végre­hajtás felfüggesztését, az alapítéletet pedig 1 évi bör­ö­tönre súlyosbította. Magda nem ment el az ítélethirdetésre, felmentésében bízó édesanyja viszont ott volt a Markó utcában, a tárgyalás előtt még be is vásárolt az egyik zöldségesnél Knap Zoltán és Gy. Balázs Béla felvétele

Next