Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)
1996-06-01 / 127. szám
2 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Az MDF visszaállítaná a nyugdíjkorhatárt Ha a következő választások után kormányképes lesz a Magyar Demokrata Fórum, visszaállítja az eddigi nyugdíjkorhatárt, amelynek módosítása rendkívül káros hatású - jelentette ki szegedi sajtótájékoztatóján Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Dolgozói-tulajdonosi tagozat az MSZP-ben Tegnap tartotta alakuló ülését az MSZP dolgozói-tulajdonosi tagozata. Céljuk felszámolni a munkavállalói résztulajdonosi programban résztvevőket sújtó hátrányokat - nyilatkozta lapunknak Mocsáry József, a tagozat elnöke. Elmondta: 211 olyan cég van Magyarországon, amelynek tulajdonosai közt dolgozók is megtalálhatók. Többségük jelentős nyereséget hoz. Az MRP-ben részt vevők hátrányosnak érzik, hogy míg az Egzisztencia-hitelből céget vásárlók, ha a hitel törlesztésére fordítják az osztalékot, csak alapadót fizetnek utána, az MRP keretében hitelt felvevőknek a kiegészítő adót is meg kell fizetniük. Hitelgarancia az M3-as fejlesztésére Az állam garanciát vállal az M3-as autópálya fejlesztésére felvett hitelre. A megállapodást tegnap írták alá a Pénzügyminisztériumban. Wolfgang Roth, az Európai Beruházási Bank alelnöke elmondta, hogy az EIB 95 millió ECU-értékű hitelt nyújt a 190 millió ECU-be kerülő fejlesztéshez. A hitel 20 éves lejáratú, kamatozása márkában számolva 6,9 százalék. Medgyessy Péter pénzügyminiszter szerint az M3-as fejlesztése, továbbépítése nagyban segíti az ország keleti térségeinek felzárkózását a gyorsabban fejlődő régiókhoz. Budapesten kevés rendőr jut egy lakosra A bűnelkövetések 40 százaléka Budapesten és agglomerációjában koncentrálódik - jelentette ki Nyíri Sándor, a BM helyettes államtitkára a Pest megyei önkormányzat által a budapesti agglomeráció közbiztonságáról rendezett tanácskozáson. A bűnözés ellen az önkormányzatok, a polgárőrségek és rendőrség közös, összehangolt munkájára van szükség. Elhangzott: folytatni kell a rendőrőrshálózat fejlesztését. Pest megyében átlagosan 550 lakosra jut egy rendőr, szemben az országos 300-400-as átlaggal. Kiss Péter garantálja a pénzt A munkaügyi tárca garantálja a pénzügyi forrást a tartós munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásának központi támogatásához. Ezt Kiss Péter munkaügyi miniszter jelentette ki pénteken Nyíregyházán. A miniszter hangsúlyozta: lehetőleg minél több, hosszú ideje elhelyezkedési gonddal küzdő és már csak jövedelempótló támogatásban részesülő embert szeretnének hozzásegíteni ahhoz, hogy megszerezhesse a munkanélküli-ellátásban maradáshoz szükséges 90 napi alkalmazást. Ennek megfelelően pénzhiány nem lehet akadálya az érintettek közhasznú alkalmazásának. Csütörtökön avatják Nagy Imre szobrát Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök első budapesti szobrát - az 1958-ban kivégzett kormányfő születésének 100. évfordulója alkalmából - június 6-án avatják fel az V. kerületben, a Vértanúk terén. Beszédet mond Göncz Árpád államfő, a Nagy Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az egész alakos műalkotás Varga Tamás szobrászművész munkája. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. ,v . • FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fomax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fomax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11091102, Heliz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 124 816 Hárommillióra büntethetik a szabálysértő munkaadókat Nincs egyetértés az államháztartási reformkoncepcióról az Érdekegyeztető Tanácsban Egyértelmű elutasítás fogadta az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) a kormány által készített államháztartási reformtervezetet. A szociális partnerek nem tartották alkalmasnak a javaslatot az érdemi vitára, így a kérdés egyelőre lekerült a napirendről. Másfél éves egyeztetéssorozat után elfogadták viszont a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot, melynek legfőbb újdonsága, hogy akár 3 millió forintra is büntethető a jogszabályokat be nem tartó munkaadó. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Annak ellenére, hogy a szociális partnerek által is elfogadott elvekkel - az állami elosztórendszerek pazarlásának, a nagy jövedelemelvonások megszüntetésével és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésével - indokolta az államháztartási reform szükségességét Akar László, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára az ÉT pénteki plenáris ülésén, mégis egyértelmű elutasítás fogadta a kormány jelenlegi koncepcióját. A javaslat sem a munkaadók, sem a munkavállalók igényeit nem elégítette ki. Előbbiek az adók és járulékok csökkentésében érdekeltek, illetve a rendszerek kisebb korrekciójában; utóbbiak legfőbb célja, hogy a racionalizálás ne gazdaságélénkítő, hanem az állampolgárok hatékonyabb kiszolgálását megvalósító legyen. A két oldal érvelése is ennek megfelelő volt. Míg a Magyar Munkaadói Szövetség képviselője, Ungvárszki Ágnes a gazdasági hatalom és a jövedelmek újrafelosztásaként értékelte a tervezetet, s követelte, hogy a kormány határozza meg, milyen feladatokat kinek ad át az állam, ezekhez hogyan rendel jövedelmeket, addig Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke főként a reform egyes társadalmi csoportokra gyakorolt hatását hiányolta az anyagból. Ungvárszki Ágnes kritikája kiemelte: a koncepcióban keverednek a hosszú távon kívánatos lépések a válságmenedzseléssel. Ha ez pillanatkép az államháztartási reformról, mint ahogy az a kormányülésen elhangzott - tette hozzá -, akkor a helyzet elkeserítő. A munkavállalói oldal szóvivője, Wittich Tamás a javaslat hiányosságainak tételes felsorolásával kezdte hozzászólását: nincs összefüggés az egyes részkoncepciók között, nem egyértelműek a reform pénzügypolitikai következményei. A kormány nem szól az adósságkezelés mikéntjéről, megfeledkezik a járulékreformról, a feketegazdaság felszámolására tett intézkedésekről, nem vázolja azt, hogyan válnak öngondoskodóvá a ma még fizetésképtelen, állami ellátásra szoruló polgárok, és nem fogalmaz meg ugyanazon célt megvalósító alternatív javaslatokat - mondta az MSZOSZ alelnöke. Miután a kormány képviselője, Akar László is elismerte, az anyag alkalmatlan a részletes vitára, a felek megegyeztek, hogy a kabinet szeptemberig új, hatásvizsgálatokkal kiegészített koncepciót terjeszt az ÉT elé. Ezt követte a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet vitája, majd a javaslat elfogadása. A 13 érdekegyeztetési fórumot megélt koncepció legfőbb újdonsága a 3 millió forint, a jogszabályokat be nem tartó munkaadókra kiróható bírság lesz. Noha szerdán informálisan lényegében megegyeztek a partnerek, az ÉT plenáris ülésén többórás vita bontakozott ki arról, hogy a szabálytalanságokért a cégek vagy a jogsértő személyek vállalják-e a következményeket. A kompromiszszum lényege, hogy politikai diszkrimináció (például szakszervezeti tisztségviselők munkájának korlátozása) esetén az adott cég alkalmazottai is felelősségre vonhatók, más esetben a céget terhelik a következmények. A megállapodás után várhatóan júniusban a kormány és a parlament elé kerülhet a munkaügyi ellenőrzés törvénytervezete. • • Önkormányzatok új szövetsége NÉPSZAVA-információ A kormánynak önkormányzati ügyekben ezentúl erős tárgyalópannerrel kell egyeztetnie - szögezte le Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken azután, hogy hét országos önkormányzati szövetség Önkormányzati Szövetségek Tanácsa néven létrehozta közös érdekvédelmi szervezetét. A miniszter kifejtette: az egyeztetések során korábban problémákat okozott, hogy a szövetségek olykor egymásnak is ellentmondó véleménye közül a kormány melyiket fogadja el reprezentatívnak. A tanács mintegy kétezer magyar települést képvisel - jelentette ki kérdésünkre Magyar Levente, a szervezet soros elnöke. Elsőként az új alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseiket adta át Magyar Levente a belügyminiszternek. Ebből kiderül: a települések kétkamarás parlamentet akarnak. Azt is, hogy az alkotmányban nem csak a települések és megyék önkormányzatalakítási jogát kellene biztosítani. Ezen túl nyitva kellene hagyni annak lehetőségét, hogy a megyénél kisebb vagy nagyobb egységek is önkormányzatokat hozhassanak létre. A megyék jövendő sorsáról az SZDSZ és az MSZP már megtalálta a két párt közös nevezőjét. A két kormánypárt szakértői egyetértenek abban, hogy az új alkotmánykoncepció „szerencsétlenül fogalmaz”, amikor azt mondja, újra kell gondolni a megyék, valamint a főváros és a kerületek viszonylatában az önkormányzatalakítás jogát - szögezte le kérdésünkre Lamperth Mónika, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke. Az MSZP frakcióvezető-helyettese hozzátette: közös álláspontjuk, az alkotmány megyékre vonatkozó jelenlegi szabályai maradjanak érvényben. Horn támogatja Nógrádot Hlavay Richard NÉPSZAVA Júliusban a kormány elé kerül Nógrád megye, kiemelten Salgótarján és térsége átfogó fejlesztési és reorganizációs programja. A többi között erről állapodott meg pénteki salgótarjáni látogatásán Horn Gyula miniszterelnök Puszta Béla polgármesterrel a városi önkormányzat vezetőivel folytatott zárt ajtók mögötti megbeszélésén. A megállapodás szerint a miniszterelnök a fejlesztési program keretében támogatja, hogy a város, illetve a tarjáni iparmedence kapjon meg minden ismert és működő beruházási, illetve adókedvezményt, kormányzati garanciát és támogatást. A kormány kiemelten kezeli és támogatja a régió különleges vállalkozási övezetté nyilvánítását, foglalkoztatási tranzit társaság létrehozását, valamint a salgótarjáni szociális és szükséglakások építésének programját. A lakossági fórumon Horn Gyula egy kérdésre válaszolva közölte, hogy még júliusban megkezdődik az M3-as autópálya új, Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszának építése. Határozott szándékom - mondta a miniszterelnök -, hogy ha az új szakasz építése befejeződik és megkezdődik a meglévő szakasz felújítása, csak azt követően szülessen végleges döntés a pályahasználati díjról. i* n -rí-tW,.. « U IXI. ' ■'il 'pp&ijOSld ÖiBM&iW Fidesz: kisebb T. Házat Pogány Sára NÉPSZAVA Szájer József a Fidesz tegnapi sajtótájékoztatóján a kormánypártok indítványát a házszabály módosítására úgy értékelte, hogy az MSZP-SZDSZ korlátozni kívánja az ellenzék nyilvánosság előtti szereplését, megunva a sorozatos kormánykritikát. Szájer azzal érvelt, hogy a napirend előtti hozzászólások ellenzéki jogként foghatók fel. Visszautasította azt a vádat, hogy a korlátozásra az ellenzék obstrukciója miatt lenne szükség. A napirenden lévő alkotmányozási vitában a Fidesz javasolni fogja, hogy a mainál jóval kisebb létszámú parlamentje legyen az országnak. Mint Szájer fogalmazott, az olcsóbb működés és a hatékonyabb törvényhozás, nem utolsósorban az ellenőrzés céljából. A párt elképzelése szerint elég lenne az Országgyűlésbe 200 képviselő is. A NATO bővítése végleges döntés (Folytatás az 1. oldalról) Hajmáskér megtekintése után a gyakorlótér 0 kilométerénél felállított katonai sátorban a mintegy 300 résztvevő előtt nemzetközi konferenciát rendeztek. Ezen hazánk NATO-csatlakozásának előnyeiről, hátrányairól, valamint a szervezet kelet-európai bővítésének indokairól mondták el véleményüket a fórum meghívott előadói. Orbán Viktor, mint a parlament európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnökeként és Mécs Imre, mint a honvédelmi bizottság elnöke többek között kifejtette, hogy az atlanti civilizációnak hazánk nemcsak kulturális értékeinek kapcsán kell hogy része legyen, de ezzel összhangban a biztonsági rendszerbe is integrálódnia kell. Az Európai Unió és a NATO egy egységet jelent, s ha mi csatlakozni akarunk az unióhoz, nem kerülhetjük meg a NATO-t sem. Ivan Aboimov, az Oroszországi Föderáció nagykövete hangsúlyozta: a NATO - amely kétségtelen realitás - kelet felé történő terjeszkedése aggodalmakat kelt az orosz emberekben. Oroszországnak sem joga, sem kedve megvétózni a kelet-európai országok NATO-csatlakozását, de, mondotta a nagykövet, bármilyen biztonságtechnikai rendszer is alakuljon ki Európában, Oroszország nélkül az mindenképpen elképzelhetetlen. Werner Bauwens, a NATO főtitkárának képviselője hangsúlyozta, a NATO bővítése visszafordíthatatlan döntés, hiszen ez Európa egyesítésének elválaszthatatlan része. Ugyanakkor mindent elkövetnek Oroszország bizalmának megnyerése, s a vele kiépített együttműködés erősítése érdekében. Az „Express vonat” utasai délután meghallgatták a parlamenti és azon kívüli nagyobb pártok vezetőinek, képviselőinek véleményét is. Mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok ismert személyiségei egyetértettek a NATO- csatlakozással, bár az MDF és a kisgazdapárt képviselői számos fenntartásuknak is hangot adtak. A Munkáspárt nem fogadta el a rendezvényre a meghívást, a MIÉP igen. (A NATO-bővítéssel kapcsolatos anyagunkat lásd még a 9. oldalon) Mécs Imre mellett Végh Ferenc tábornok az induláskor Demecs Zsolt felvétele Az MSZP több pénzt szán oktatásra NÉPSZAVA-információ Az MSZP országos elnöksége támogatja, hogy a tanköteles korhatárt a jelenlegi 16-ról 18 évre emeljék fel. Az áttérésre 10-12 év alatt kerülhet sor, a jelenlegi 8 + 4 évfolyamos oktatási szerkezet fenntartásával. A középiskola általánossá válásával szükség lesz arra is, hogy a nemzeti alaptantervet a 11-12. évfolyamra is kidolgozzák - határozott tegnap a párttestület. A szocialisták fontosnak tartják, hogy az államháztartás reformja ne jelentsen forráskivonást a közoktatás és szakképzés rendszeréből. Jánosi György alelnök korábban megjegyezte, szeretnék, ha a parlament előtt lévő közoktatási törvényben foglaltnál mintegy 22 milliárddal több juthatna közoktatásra. Információnk szerint jövőre 3-4 milliárd forint jutna arra, hogy a megyei közalapítványok segítsék a közoktatási tervek elkészítését, a pedagógusok átképzését és a társulásos formában fenntartott iskolák fejlesztését. Az elnökség támogatja a felsőoktatási integrációt. Eszerint, ahol lehetséges - így például Pécsett, Debrecenben és Szegeden - egy intézménybe fognák össze az egyetemeket, főiskolákat. A tervezet szerint a művelődési miniszternek 1998- ig kell beterjesztenie az új intézmények alapító okiratát. Megfontolandó, vélik a szocialisták, hogy a felsőoktatásban ne külön-külön, hanem egy időben kerüljön sor a képzési és az intézményfenntartási normatíva bevezetésére. Támogatják a felsőoktatásban a többlépcsős oktatási formák kialakulását.