Népszava, 1996. július (124. évfolyam, 152–178. sz.)

1996-07-01 / 152. szám

NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Kispest büszkesége Válaszol: Kónya Judit A XIX. kerületet, Kispestet többnyire lakóte­lepeiről ismeri a főváros. A kerület lokálpat­rióta lakói azonban szeretnék eloszlatni ezt a leegyszerűsítő ítéletet: a századelőn épült Wekerle-telepről egy francia-magyar kertvár­­os-kutatási program keretében szombaton nyi­tottak kiállítást a helyi polgármesteri hivatal­ban. Kónya Judit kerületi sajtóreferenst a We­­kerle-telep épületegyütteséről kérdeztük. - A Wekerle-telep jelenti Kispest elit negyedét? - Tulajdonképpen igen. A városrész annak ide­jén is a fővároshoz tarto­zott, de külön közigaz­gatási egységként ke­zelte a főváros. A Weker­­le a XX. század első évti­zedében épült, Wekerle Sándor akkori minisz­terelnök kezdeményezé­sére, és a különleges épí­tészeti együttes egy sajá­tos életformát teremtett a telepen élők számára. - Mitől különleges a Wekerle-telep? - Tervezéskor a gazda­ságossági szempontok mellett a lakosság kultu­rális, oktatási, kereske­delmi, egészségügyi és lelki szükségleteinek ki­elégítése alapvető fon­tosságú volt. Az ember­­központúságot, a zöld­övezeti lakóteret a fran­cia kertvároskutató, Stéphane Jonas az euró­pai tapasztalatok isme­retében is igen sokra ér­tékelte. A francia-ma­gyar program keretében lehetőség nyílt a Weker­­lét is megismertetni a hasonló adottságú vá­rosokkal. - Hányan élnek a tele­pen? - Pontos adataink nin­csenek, de a két négyzet­­kilométeres alapterüle­ten négyezer lakást tar­tunk számon, ahol közel tizenkétezer ember él. Részben az ő feladatuk is az egykori tisztviselő­­telep önálló városrész­ként való megtartása, ál­lapotának megőrzése. - Milyen kiállítást ren­deznek a telep tisztele­tére? - A szombaton meg­nyílt kiállításon részben korabeli, részben friss fényképeket is megte­kinthetnek a látogatók. A tárlat célja a Wekerle­­telep különleges építé­szeti hangulatát vissza­adva képet adni Kispest zöldövezeti büszkeségé­ről. Hámori Barbara Négymilliárd forint a pályakezdőknek MTI-információ A pályakezdők elhelyez­kedését segítő programra négymilliárd forint áll ren­delkezésre. Ez mintegy 60- 85 ezer fiatal számára teszi lehetővé, hogy bekapcso­lódjon az új munkahelyke­reső és munkát támogató rendszerbe - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter szombaton Balatonboglá­­ron. A kormány rendelete értelmében megszűnik a pályakezdők munkanélkü­li-segélye, és helyette a Munkaerő-piaci Alap a tapasztalatszerző foglal­koztatást támogatja. Az országban szombaton csaknem 200 kirendeltsé­gen várták a pályakezdő­ket, hogy tanácsokat adja­nak nekik, illetve felvilágo­sítsák őket arról, milyen elhelyezkedési lehetőségek közül választhatnak és mi módon kapcsolódhatnak be a programba. A miniszter szerint e tá­mogatási formának a vál­lalkozók is örülnek, hiszen a náluk végzett szakmun­kásokat még további egy évig segédként foglalkoz­tathatják úgy, hogy 9 havi bérüket a munkaügyi köz­pont fizeti. Ez az idő elégsé­ges arra - mondta Kiss Pé­ter -, hogy a fiatalok gya­korlatot szerezzenek és könnyebben elhelyezked­hessenek. Úgy véli, hogy őszre legkevesebb 10 ezer fiatalt foglalkoztatnak majd e program keretében a munkaadók. BELFÖLD 1996. JÚLIUS 1., HÉTFŐ 3 Roma rendőrök is kellenének A kisebbségi ombudsman szerint csökkenhetnek az előítéletek Számos szakértő úgy véli, ha több cigány származású állampolgár teljesítene rendőri szolgálatot, javulna a hatóságok és a romák közötti viszony. Az ORFK támo­gatja az elképzelést, a Rendőrtisz­ti Főiskolán pedig már tantárgy­ként oktatják a kisebbségekkel szemben tanúsítandó rendőri magatartást. Nagy Gergő NÉPSZAVA A közeljövőben Csepeli György és más neves szociológusok egy olyan vizsgálatba kezdenek, amelynek az lesz a célja, hogy feltérképezze a rendőröknek a kisebbségekkel szem­ben tanúsított viselkedését. A több ezer rendőr bevonásával végzett fel­mérés során a kutatók többek között azt vizsgálják, hogyan viselkednek a rendőrök, ha egyes kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben kerül­nek úgynevezett „éles helyzetbe”. A szociológusokat az is érdekli, mennyi­ben viseltetnek előítélettel a rendőrök a roma gyanúsítottakkal szemben, s ez miben nyilvánul meg. A vizsgálat lefolytatásában a Rendőrtiszti Főis­kola hallgatói nyújtanak segítséget. A főiskolán egyébként már tantárgy­ként oktatják a kisebbségekkel szem­ben tanúsítandó rendőri magatartást. Az ötlet, hogy roma rendőrök felvé­telével javítani lehetne a hatóságok és a cigány állampolgárok közötti viszo­nyon, dr. Kaltenbach Jenő kisebbsé­gi ombudsmantól származik. Kalten­bach kifejtette, jelenleg a cigányok és a rendőrség viszonyát a kölcsönös előítéletek jellemzik. Véleménye sze­rint ha a rendőrök munkatársként is­mernék meg a romákat, csökkenné­nek ezek az előítéletek. Mint ahogyan az is valószínű, hogy a roma rend­őrökben a cigány kisebbség tagjai is sokkal inkább megbíznának. Pintér Sándor országos rendőrfő­kapitány egy nemrégiben rendezett konferencián elmondta, támogatja a roma származású rendőrök felvételét. Korábban Békés megyében több fia­tal cigány jelentkezett rendőrnek, az ORFK pedig úgy döntött, hogy a me­gyében soron kívül bírálják el kérel­müket. Bár a szakemberek többsége pozitív változásokat vár attól, ha a rendőrsé­gen szolgálatot teljesítő romák igen kis száma növekedésnek indul, akad­nak olyan vélemények is, amelyek óv­nak a hirtelen változásoktól. Osztoj­­kán Béla roma kisebbségi aktivista mindenképpen veszélyesnek tartaná, ha kampányszerűen megindulna a ci­gány fiatalok „rendőrségi sorozása”. Dr. Raffael Károly, Nógrád megye volt rendőrfőkapitánya pedig rámu­tatott, előfordult, hogy a romák áru­lóként bélyegezték meg a rendőri szolgálatot teljesítő cigány fiatalokat. Ismét megszólalt Lehel kürtje NÉPSZAVA-információ A hét vezér, bár eltérő véleményeket képviseltek, a vérszerződés megkö­tésével elhatározásra jutott, hogy közös akarattal jussanak Európá­ba. A királyok, az ország egykori vezetői, akiknek szobra ma a Hősök terén áll, a jogállam alapjait rakták le eltérő korokban, változó körülmé­nyek között, de azonos célért. Ma sincs más utunk - mondta Magyar Bálint művelődési miniszter a Buda­pesti Búcsú tegnapi zárórendezvé­nyén, a Hősök terén, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar adott koncertet. Az esti órákban Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere méltatta azt a történelmi pillanatot, amikor Ma­gyarországot elhagyták az utolsó szovjet katonák is, és ezzel a második világégést követően hazánk földjén már nem állomásoznak idegen meg­szálló csapatok. A jászberényi polgármester vezeté­sével lovascsapat hozta a lérre a Jász­kürtöt, melyet Lehel kürtjeként tarta­nak számon. A több ezer összegyűlt ember előtt a fesztiválzenekar kürtö­se szólaltatta meg az ország egyik leg­idősebb ereklyéjeként számon tar­tott hangszert. Az eseményen felavat­ták a millecentenárium alkalmából felújított, a hét vezért ábrázoló szo­borcsoportot. A fővárosban több helyen rendez­ték meg a Budapesti Búcsú esemé­nyeit. A budai várban, a Margitszige­ten több ezer fővárosi polgár ünne­pelte a szabadság napját. A jászberényiek a hét vezér felújított szoborcsoportjánál Cseke Csilla felvétele Bezárták a mentőállomást MTI-információ Vasárnap Budapesten bezárták a VIII. kerületi Delej utcai mentőállomást. A kényszerű lépést anyagi okok indokol­ták - közölte Görbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. A MÁVAG-kolónia területén lévő, rossz álla­gú ingatlan fenntartási költségei rendkívül magasak, és a tulajdonosváltás után immár bérleti díjat kellene fizet­niük a korábban ingyenes helyiségekért. Ezzel a budapes­ti mentőállomások száma tizenháromra csökkent. A Delej utcai állomás megszüntetése okozhat ugyan néhány per­ces késedelmet a környék lakóinak ellátásában, de a men­tés biztonsága nem kerül veszélybe. Az állomáson lévő ko­csik és személyzetük a mentőközpontban és Kispesten dolgoznak tovább. Ezzel párhuzamosan tárgyalások foly­nak újabb mentőállomások létesítéséről: a X. kerületben talán már júliusban megnyílhat az új állomás. Új vegyesáru-piac a fővárosban Új vegyesáru-piac nyílt tegnap Buda­pesten a Gubacsi úton. Az egy év alatt, 150 millió forintért megvaló­sult, 9 ezer négyzetméteres piacon 360 kereskedő árusíthatja az egy­kori KGST-piacok jellegéhez igazodó portékáját. Bársonyi Viktor, a piacot üzemeltető bt. képviselője elmondta, hogy az európai normáknak megfele­lő, kulturált, biztonságos piacon szi­gorúan ellenőrzött körülmények mel­lett árusíthatnak a kereskedők. A feketegazdaság visszaszorítását célzó tavalyi kormányrendelet óta ez az el­ső új piac. A 40 ezer négyzetméteres piacon belül külön 8-8 ezer négyzet­­méteres parkoló található a kereske­dők, illetve a vevők részére. A cég ter­vei szerint a piacfejlesztés következő ütemében a műemléki előírásoknak megfelelően vásárcsarnokká alakít­ják azt a 7 ezer négyzetméteres mű­emlék jellegű csarnokot, amelyet még az Eiffel-csoport építtetett vasbeton­ból a ’30-as években. Később vásárcsarnokká alakul Cseke Csilla felvétele Dupla ár a kerületi lakásokért Tenczer Gábor NÉPSZAVA A fővárosi, XVIII. kerületi Gloriett-lakótelep lakóinak dupla árat kell fizetni laká­saikért, mert az elidegení­tés - rajtuk kívül álló okok miatt - két éve húzódik. A bérlők többsége ezt az árat már nem tudja megfizetni. A bérlők zöme már 1994 óta szeretné megvásárolni a bérlakását. A tranzakció a főváros és a kerület rende­zetlen tulajdonviszonya miatt az idén szeptemberig húzódik. Ezalatt a lakások ára a forgalmi érték és az eladási értékszázalék növe­kedése miatt már olyan ir­reálisan magas lett (átlag­ban egymillió forinttal több), hogy bár a mintegy kétezer lakó nyolcvan szá­zaléka bejelentette vételi jogát, a megváltozott felté­telekkel megvenni mind­össze tíz százalék tudná. A bérlők, ha az önkor­mányzat nem mérsékli az 50 százalékos eladási for­galmi értékszázalékot 20- 25 százalékra, bírósághoz fordulnak. Attól tartanak ugyanis, hogy az önkor­mányzat azért nem enged, mert öt év elteltével a laká­sok a lakók beleegyezése nélkül értékesíthetők­ egy harmadik félnek, akinek már nem kell engedményt adni. A bérlők alapvetően té­vednek, mikor azt mond­ják, hogy a lakások négy­zetméterenkénti piaci ára két év alatt 32 ezer forintról 60 ezer forintra emelkedett - mondta lapunknak Tóth­­né dr. Monori Beáta, a ke­rület aljegyzője. Mester László kerületi polgármes­ter szerint bár a legutóbbi közgyűlés 50 százalékban határozta meg a folgami értékszázalékot, a szeptem­beri ülésen újra visszatér­nek erre. Ő alapvetően mél­tányolja a bérlők igazát. . . • (1 ,­. .. „­ r . . .. J. Népszavazást tartanak a fehérvári iskolaügyben Nem lesz több pedagóguselbocsátás Székesfehér­várott. Egyes iskolák megszüntetése azonban el­kerülhetetlen - vélték az önkormányzat város­atyái. A lakosság 10 százaléka azonban másképp vélekedett, s tiltakozásuk nyomán a képviselő­­testület megváltoztatta korábbi döntését. Andrássy Antal NÉPSZAVA Bár mindenekelőtt politikai szándékokat feltételezett Székesfehérvár polgármes­tere a tervezett iskolabezá­rások elleni szülői tiltako­zások mögött - amelyet 13 ezer aláírással nyomatéko­sították a város lakói­­, s úgy vélte, lapunkban koráb­ban megjelent írásunkban is, hogy az önkormányzat nem változtat döntésén, mégis visszakozott. A mi­napi ülésén a székesfehér­vári önkormányzat hatá­lyon kívül helyezte májusi intézményracionalizálási döntéseinek egy részét. Az ügy előzménye, hogy a város közel egymilliárdos idei költségvetési hiányát a képviselő-testület többek között az oktatási intéz­mények átszervezésével is megpróbálta enyhíteni. Az utóbbi években ugyanis a demográfiai változások kö­vetkeztében kétiskolányi tanuló tűnt el, miközben az intézmények és a pedagó­gusok száma változatlan maradt, sőt a­z utóbbi növe­kedett. Az intézkedéscso­magnak az a része sikeres­nek is bizonyult, miszerint belső átszervezéssel össze­vontak 48 tanulócsoportot. Következményeként ez év­ben megváltak 87 pedagó­gustól, s az intézmények el­tekintettek száz betöltetlen állástól, így az év második felében - mondotta lapunk­nak Nagy István polgár­­mester - már egyetlen pe­dagógust sem kell elkülde­niük. Ám a kihasználatlan iskolaépületek miatt a vá­rosatyák úgy látták, elke­rülhetetlen egyes önálló in­tézmények megszüntetése is, miáltal helyükbe más, eddig rossz körülmények között tevékenykedőket költöztethetnek. Két teljes és egy tagiskola megszünte­téséről döntöttek a májusi közgyűlésükön. Az érintett szülők azonban szakmai és gazdasági okokra hivat­kozva ezzel nem értettek egyet, s népi kezdeménye­zésben a döntés felülvizs­gálatát követelték a kép­viselő-testülettől. Melléjük állt a város három ország­­gyűlési képviselője is - Bal­­say István (Fidesz), Világosi Gábor (SZDSZ), és Vancsik Zoltán (MSZP) -, valamint a megyei közigazgatási hi­vatal. Az utóbbi a törvé­nyességi felhívásában mu­lasztásként rótta fel, hogy a testület nem módosította az átszervezésre kerülő intéz­mények alapító okiratát és költségvetését, s hogy a tervezett összevonásokkal aránytalan terhek hárul­nak a szülőkre. Az újabb önkormányzati képviselő-testületi ülésen a polgármester nem vitatta: az állampolgárok vélemé­­nyét nem hagyhatják fi­gyelmen kívül, ezért intéz­kedési tervük újratárgyalá­sa elől sem térhetnek ki. Ennek során a képviselő­­testület úgy döntött, csak egy iskolát szüntetnek meg - az Ezredévest -, helyébe egy másik, hátrányos hely­zetű gyermekekkel foglal­kozó intézményt telepítve, míg a többi, átszervezésével kapcsolatos elképzeléseiket külső szakértők is felülvizs­gálják. A polgármester úgy véli, ezt követően az isko­laügyekben népszavazást írnak ki Székesfehérvá­rott, ekképpen is tisztelet­ben tartva az állampolgá­rok véleményét. Kárpótlási jegyért - TITÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. Ál­LAMI PRIVATIZÁCIÓS I­S VAGYONKEZELŐ RT

Next