Népszava, 1996. július (124. évfolyam, 152–178. sz.)

1996-07-16 / 165. szám

2 1996. JÚLIUS 16., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Műtétek maradhatnak el vérhiány miatt Elég vérkészítmény áll rendelkezésre a különböző vércsoportokból ahhoz, hogy a kórházak el tudják látni a sürgős eseteket - közölte dr. Szabó János, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatója. Ugyanakkor elmondta: a nyári vérkész­let mennyisége most is meglehetősen alacsony, ezért elképzelhető, hogy bizonyos sebészeti és belgyógyá­szati műtéteket kénytelenek lesznek elhalasztani. A főigazgató szerint július végén, augusztus elején még több nehézséggel kell szembenézniük, hiszen a vér­adókkal ellentétben a betegek nincsenek szabadságon. Közigazgatás és emberi jogok A közigazgatás és az emberi jogok kapcsolatáról kez­dődőt konferencia hétfőn Budapesten, az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Kara és a Nemzetközi Köz­­igazgatási Intézet szervezetésében. Zsuffa István, a BM közigazgatási államtitkára szerint hazánkban alapvetően érvényesülnek az emberi jogok. Az évi több millió hatósági döntésnek csupán elenyésző része hibás. Belharcok a kisgazdáknál Az FKGP győzelme esetén szükséges lesz a tárcák nagyarányú átalakítása. Az államtikári rendszerről át­térnének - francia példára- a kabinet­rendszerre, azaz a miniszter 10-15 politikussal „megszállja” tárcáját. Ezt Pokol Béla, főtanácsadó jelentette be az FKGP Elnöki Kabinetjének tájékoztatóján. G. Nagyné Maczó Ágnes, alelnök délután közölte: Pokol Béla és Hor­váth Béla elnöki tanácsadók nem a Kisgazdapárt ál­láspontját, hanem magánvéleményüket tolmácsolták. Szarajevói gyermekek nyara Pogányban Szarajevói gyermekek első békés nyarukat töltik a Baranya megyei Pogányban. A bosnyák fiatalok kö­zött több magyar nemzetiségű is akad. A gyerekek tegnap a fazekasmesterség rejtelmeivel ismerkedtek. Kereszténydemokrata-MEFHOSZ találkozó Alapjaiban hibásnak tartja a közoktatási és a felsőok­tatási törvényt a Kereszténydemokrata Néppárt, va­lamint a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Or­szágos Szövetsége. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke, és a MEFHOSZ képviseletében megjelent Bercsényi László elnök nyilatkozata szerint a kormányzat poli­tikája következtében sérülnek az oktatás résztvevői­nek érdekei, illetve, hogy a nemzetközi joggal ellen­tétes a tandíj bevezetése és rendszere. Elhalasztották az ÁÉB Rt. közgyűlését Elhalasztották az Általános Értékforgalmi Bank Rt. hétfői közgyűlését, amelyen a társaság új vezetését kellett volna megválasztani. Schiffer Péter vezérigaz­gató-helyettes elmondta, a bank részvényeit az orosz Gazprom vásárolta meg az elmúlt napokban. Az Álla­mi Bankfelügyelet engedélye még hiányzik a tranzak­cióhoz. A tulajdonosok úgy döntöttek, a személyi kér­déseket a bankfelügyelet nyilatkozata után döntik el. Nincs meg Olasz Rita gyilkosa? ítéletet hirdetett hétfőn az Olasz Rita-ügyként is­mert gyilkossági perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Bodnár Zsolt bíró vezette büntető­tanácsa, amely bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat, M. József, 24 éves, nagycserkeszi lakost. A bíróság indoklásában kiemelte: a szakértő szerint enyhe fokú gyengeelméjűségben szenvedő M. József négy beismerő vallomása között jelentősek az ellent­mondások, így a büntetőtanács arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott nem járhatott a bűncselekmény helyszínén. Az ügyész fellebbezett. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fornax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fornax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Csak a nyugdíjbiztosító nem támogatja az előterjesztést Információink szerint a nyugdíjreform bizottság elkészítette első tervezetét az új vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer bevezeté­séről, amelyről a kormány csütörtöki ülésén tárgyal. A tervezet szerint a reformot 1997. január elsejétől hirdetnék meg azzal, hogy az új rendszer 1998. január egytől lépne hatályba. Az előter­jesztésben foglaltakat megvalósíthatónak ítéli és támogatja a bel­ügyi, az igazságügyi, a közlekedési, a munkaügyi tárca, a KSH, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank. Egyedül a Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóság nem ért egyet a tervezettel. Danó Anna NÉPSZAVA Az új rendszerben minimum 25 éves munkaviszonnyal szerezhető jogosultság a nyugdíjra, azzal a szi­gorítással hogy csak a járulékfize­téssel biztosított idő számítana szolgálatszerző időnek. A tervezet készítői 1998-tól minden jövede­lem után járulékot szednének. Vál­toztatnák a nyugdíjemelési szabá­lyokat is. Eszerint évente egyszer januárban, az átlagkereset és a fo­gyasztói árnövekedés kombinált in­dexéhez kapcsolódna a nyugdíj­­emelés. Az új rendszerben csak a mostani I. és II. rokkantsági csoport­ba tartozók kapnának végleges rok­kantsági ellátást, a többieknek a foglalkoztatási rehabilitáció idejé­re, állapotuk javulásáig nyugdíj he­lyett átemeleti járadékot állapíta­nának meg. A szigorításoktól a szak­értők azt remélik, hogy az életkere­setnek megfelelően, 55-60 százalé­kos nyugdíjszínvonalú ellátást kap­hatnak vissza az idősek. A jelenlegi elképzelés szerint kötelezően csak az első munkába lépőknek lenne kötelező az új vegyes finanszírozá­sú rendszer. A többi munkavállaló eddig szerzett nyugdíjjogai nem sé­rülhetnek, de ők választhatnak. Vagy jövedelmük 10 százalékát fi­zetik a tőkefedezeti, a munkahelye­ken szerveződő pénztárakba és a felosztó-kiróvó rendszerbe, vagy csak a mostani nyugdíjbiztosítónak fizetnek járulékot. Aki kizárólagosan jelenlegi felosz­­tó-kirovó rendszert választja a ve­gyes finanszírozású helyett, az ami­kor nyugdíjba megy, teljes nyugdíját a Nyugdíjbiztosítási Alaptól kapja. A vegyes finanszírozást választók ellátása viszont két részből adódna össze, és alapnyugdíj-kiegészítésü­­ket a kötelező nyugdíjpénztár folyó­sítaná. A munkáltató felelős lenne, azért hogy alkalmazottai belépjenek a pénztárakba, sőt jövedelmük nyug­díjbiztosításra szánt részét a mun­káltatónak kellene levonnia. A kormánynak csütörtökön dön­tenie kell a szakértők által javasolt elképzelések alternatívái között. A minisztereken múlik, hogy mely korosztályoknak teszik kötelezővé a rendszert, illetve a munkáltatók milyen jogosítványokat kapnak a pénztáralapításhoz. Szövetség a kollektív jogokért NÉPSZAVA-információ Várhatóan ma látja el kézjegyével Főcze Lajos, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség és Sümeghy Csa­ba, a Magyar Iparszövetség elnöke, az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) helyet fog­laló két reprezenatív szer­vezet által kötött megálla­podást. Az együttműködés a re­gionális és szakmai szintű kollektív szerződések meg­kötését hivatott elősegíte­ni. Ez különösen a munka­adók számára lehet lénye­ges, most, hogy az ÉT át­szervezése kapcsán jó né­­hányan megkérdőjelezik a munkáltatói szervezetek reprezentativitását. Az aláíró felek elismerik egymás legitimitását, s ezt a harmadik oldal, azaz a kormány előtt is képvise­lik. Folyamatosan egyeztet­nek a kollektív szerződések megkötéséről, ezek létreho­zására ösztönzik ágazati és helyi szervezeteiket is. A pénzügy módosítana (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elé a hitel ga­ranciavállalásával kapcso­latban kerülnek be alter­natív javaslatok - mondta a politikai államtitkár. A Népszava információi szerint a Kereskedelmi és Hitelbank privatizációjá­nak csak stratégiájáról tárgyalt a gazdasági kabi­net. Mint megtudtuk, az áll a tervezetben, hogy a K&H-nak tőkeemlésre lenne szüksége ahhoz, hogy jól el lehessen adni. Arról azonban nem kaptunk in­formációt, hogy ez a tőke­­emlés milyen mértékű lenne, ki fedezné, és nem utolsósorban, hogy mikor kerülne sor az eladásra. Annyi tudható, hogy az államnak a jövő év végéig ki kellene vonulni a bank­szektorból. A költségvetés módosí­tásairól a kormány ülése után kívánt nyilatkozni Medgyessy Péter pénzügy­­miniszter. Az eddig nap­világot látott információk szerint, a módosításra egyrészt a médiatörvény­ből adódó kötelezettségek átvezetése miatt keríte­nek sort. Másrészről azon­ban itt kell rendezni azt is, hogy mi legyen a ter­ven felüli adósságtörlesz­tésből származó megtaka­rításokkal, és nem utolsó­sorban módosítani kíván­nak a vám- és a társasági adó előirányzatain is, a Pénzügyminisztérium elő­rejelzése szerint, itt az ere­detileg tervezettnél na­gyobb bevétel várható. Az FKGP népszavazást kér A kisgazdák szerint kudarcot vallott a hatpárti elit Az FKGP kezdeményezni fogja az Országgyűlés őszi ülésszakának elején, hogy az alkotmány-előkészí­tő bizottság vonja vissza az alkot­mánykoncepciót, és írjanak ki nép­szavazást olyan fontos kérdések el­döntése érdekében, mint a köztár­sasági elnök közvetlen választása, az állam szociális jellege, az érdek­­képviseletek szerepe vagy a halál­­büntetés. A hatpárti elitnek, bár­mennyire toldozzák-foldozzák is a kormány koncepcióját, be kell lát­nia: kudarcot vallottak. És hiába hozzák létre kerekasztaluknál a paktumalkotmányt, a nép azt el fog­ja utasítani, mert a nép ellenére nem lehet és nem is szabad alkot­­mányozni! - hangsúlyozta munka­társunknak G. Nagyné Maczó Ág­nes, az FKGP és az Országgyűlés al­elnöke. Bartha Szabó József NÉPSZAVA A parlament elé terjesztett, a pártelitek által toldozott-foldozott koncepció ellen­tétes a Kereszténydemokrata Néppárt el­nökségének állásfoglalásával is. A KDNP frakciója a saját pártvezetésével szembe­fordulva adta rá az áldását - állította az alelnök asszony. - Ha a frakció visszatér a párt elnöksége által meghatározott útra, akkor az FKGP-vel és az MSZP-vel kar­öltve megakadályozható lesz az SZDSZ által diktált alkotmány, így hűek lehetnek a választóikhoz is, hiszen az MSZP és az FKGP a közvetlen elnökválasztást ígérte. Mindemellett a szociális jogállamiság, il­letve az érdekvédelem kérdéseiben is éle­sen szemben áll mindhárom párt állás­pontja az SZDSZ-ével. G. Nagyné Maczó Ágnes érthetetlennek tartja, hogy az MSZP egy 18 százalékos SZDSZ-szel szemben nem tudja érvénye­síteni az akaratát. A közvetlen köztársa­sági elnökválasztásról szóló ígéretét pél­dául - mondotta - a régi paktumpártok, az SZDSZ, a jelentéktelenné zsugorodott MDF, MDNP és Fidesz ellenére is érvé­nyesíthetné a KDNP és az FKGP támoga­tásával. A halálbüntetés visszaállításáról Maczó Békési Joe fotografikája szóló népszavazást pedig nem csak Horn Gyula és az FKGP, hanem az MDF is tá­mogatná, hiszen egykori miniszterelnö­kük, Boross Péter is ezt szorgalmazta, szorgalmazza. Az alelnök asszony szerint a jelenlegi kerekasztalpaktum éltetője és mozgatója az SZDSZ. Egyedül az SZDSZ érdeke - mondotta -, hogy fenntartsa a zárt ajtók mögötti ötpárti elitalkotmányozást, mert csak így tudja azt a látszatot kelteni, mintha az ellenzék is alkotó részese lenne. Holott, az MSZP zömével egyetemben, csak statisztaszerepet játszanak, tudato­san vagy tudatlanul. Az SZDSZ által fa­vorizált alkotmánykoncepció nem csak az alkotmányozás folyamatát, hanem magát az alkotmányt is lejáratja. Egyébként ez az alkotmánykoncepció, toldozhatják­­foldozhatják bármennyire, a népszavazá­son, ha egyáltalán eljut addig, csúfosan meg fog bukni, és bebizonyosodik, hogy a nép ellen nem szabad és nem is lehet al­­kotmányozni! - prognosztizálta az alel­nök asszony. Bértárgyalásra készülnek a vasutasok Bartha Szabó József NÉPSZAVA Húsz százalék alatti bér­emelésről beszélni sem ér­demes. Bár még érvényes a MÁV vezetésével kötött megállapodásunk, azért szárazon tartjuk a puska­port, s ha szükség lesz rá, végső érvként az őszi bér­­tárgyalásokon sem riadunk vissza a sztrájk bevetésétől - hangsúlyozta lapunknak Borsik János, a Mozdony­­vezetők Szakszervezetének alelnöke. Tavaly decemberben há­rom esztendőre szóló ke­retmegállapodást kötöt­tünk a MÁV-val - mon­dotta Borsik. - Ebben fél­­reérthetet­lenül szerepel, hogy egyetlen tized száza­lékot sem csökkenhet a re­álbér, azaz a mindenkori infláció mértékével automa­tikusan növelendők a bé­rek. A kormány az elmúlt hetekben az idei esztendő­re 20-23 százalékos inflá­ciót prognosztizált. Mindez meghatározza a bértárgya­lásokon képviselendő kö­­veteléseinket is. A mozdonyvezetők szak­­szervezetének alelnöke sze­rint az ősszel induló tár­gyalásokon húsz százalék alatti bérelemlésről még beszélni sem lesz érdemes. Minden hiedelem és kor­mányzati akarat ellenére - mondotta - a tavalyi szer­ződésben nem mondtunk le a sztrájkjogunkról. Ed­dig hét alkalommal éltünk végső érvként e „fegyver­rel” s egyetlen egyszer sem eredménytelenül. Az Antall -Boross-kormányt ugyan­úgy meghátrálásra késztet­tük, miként a Horn-Kun­­cze-kormányt. Számunkra egy a lényeg: a vasutasok, s azon belül a mozdony­­vezetők érdekeinek érvé­nyesítése. A tavalyi tárgyalásokon - folytatta Borsik - ko­moly eredményeket értünk el, s nemcsak bér, hanem a vasút jövője szempontjá­ból is. Változatlanul érvé­nyes a kollektív szerződé­sünk. A kormány elkészí­tette a vasútpolitikai kon­cepcióját, s hosszú távra tisztázta a MÁV feladatát. Ez óriási előrelépés a ko­rábbi évek bizonytalansá­gaihoz képest. Az őszi tár­gyalásainkon nem számí­tunk látványos összetűzés­re, bízunk a tavaly tapasz­talt konstruktivitásában és abban, hogy kormány és a MÁV vezetése nem törek­szik csonkítani, megsérte­ni a kompromisszum hatá­rát képező három évre szó­ló megállapodásunkat. Bár nem kívánom, de ha az élet úgy hozza, a jövőben sem riadunk vissza, végső esz­közként, a legerősebb fegy­verünk, a sztrájk bevetésé­től - hangsúlyozta az alel­nök. Jövőre több támogatást kaphatnak a közintézmények Hivatalba lépésekor tett ígéretét váltotta valóra Medgyessy Péter pénzügyminiszter azzal, hogy a közalkalmazotti illetményrendszerről és az 1997- es költségvetés irányelveiről folytatott kétoldalú megbeszéléseket a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fórumának ügyvivőivel. A tárgyalásokon a pénzügyi kormányzat vezetője közölte: további for­rásokat keresve módosítják a költségvetési irány­elvekben szereplő, a közintézmények jövő évi tá­mogatásáról hozott eddigi döntéseket. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA A közalkalmazottak bér­­kifizetéseinek alakulása és a jövő évi költségvetési irányelvek szerepeltek Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter, Akar Lász­ló pénzügyi államtitkár és a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának (SZEF) hétfői megbeszé­lésén. A kétoldalú találkozón a SZEF elnöke, Szabó End­re kifejtette: a szakszerve­zet számára nem világos, hogy a kormány mire ala­pozza előrejelzéseit, melyek szerint tartható az 1996- ra ígért 19,5 százalékos béremelés. Jó néhány ön­­kormányzat ugyanis - tette hozzá a Népszavának nyi­latkozva - nem tudja, vagy nem akarja finanszí­rozni az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat. A közalkalmazotti ügy­vivők megerősítették, ra­gaszkodnak a kialkudott bérekhez, ha az önkormány­zatok nem teljesítik válla­lásaikat, akkor a kor­mánytól fogják követelni, teremtse meg a kifizeté­sek pénzügyi feltételeit. Ezzel összefüggésben Medgyessy Péter leszögez­te: a kormány tartja magát a megállapodásban fog­laltakhoz, a 19,5 százalékos béremeléshez, s megvizs­gálja, hasonlóképpen jár­­nak-e el az önkormányza­tok is. Arról, hogy miként lehetne a helyi testülete­ket a bérkifizetésekre szo­rítani, nem esett szó. (Mint ismeretes, az első félévben 50 ezer fővel csökkent a közszférában dolgozók lét­száma, a megtakarítások azonban nem kerültek be a bérrendszerbe.) Azt is közölte a pénz­ügyi tárca vezetője, hogy további forrásokat keres­nek az intézmények dolo­gi kiadásainak növelésé­re, s valószínűleg eltérnek a költségvetési irányel­vekben szereplő hatszáza­lékos költségnöveléstől. Az államháztartás át­alakításával kapcsolat­ban a szakszervezeti veze­tők kifejtették: nem lát­szanak a radikális reform társadalmi, pénzügyi fel­tételei. Medgyessy Péter válaszában elmondta: senki sem nagyította fel a reformmal kapcsolatos pénzügyi kényszert, ez a valóság. Az átalakítás elsődleges célja azonban a működő­­képesség fenntartása, a szolgáltatások színvonalá­nak emelése.

Next