Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-01 / 179. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért késnek a telefonszámlák? Válaszol: Harsányi László Több olvasónk fordult panasszal szerkesz­tőségünkhöz, hogy nem kapta meg időben a telefonszámláját. A Matáv nemrégiben tért át az eddigieknél részletesebb számlák készítésére. Harsányi Lászlót, a Matáv Rt. számlázási osztályvezetőjét arról kérdeztük, mi a késés oka? - Semmi különös sem történt. Júliusban néhány előfizetőnknek pár nap­pal később küldtük el a számlát. Ez azonban leg­feljebb 6-7 napos késést jelent. Azoknak, akik eb­be a körbe kerültek, a be­fizetések határidejét is meghosszabbítottuk, így a következményektől nem kell tartaniuk. Az átál­lás több problémát oko­zott. Elsősorban a szá­mítógépes adatáttöltés­nél merültek fel nehéz­ségek. Néhány új szám­lán nem jelentek meg pontosan az előfizető adatai.­­ Érkeztek-e észrevé­telek az új számlával kapcsolatban? - Igen. Sokan nem ér­tettek bizonyos része­ket. Például azt, hogy mit jelentenek a dátumok, vagy mi az egyenleg. Ez utóbbit eddig nem tün­tettük fel. Gond volt to­vábbá a személyes ada­tok helyessége is. Ösz­­szességében azonban a többség tudomásul vet­te a változást. A szám­lázott értékek világo­sabban jelennek meg, így az ügyfél pontosan tudhatja, mennyit köl­tött telefonálásra. - Egy hónappal ez­előtt az OTP-átutalá­sokkal is gondok voltak. Sikerült-e ezeket meg­oldani? - Itt elsősorban vizuá­lis, leolvasási problémák voltak. Változtak az OTP számlaszámai, és a nagy­­közönség nem tudta a Matáv számláin azono­sítani ezeket. Emiatt támadt a zavar. Az át­utalási számlára vonat­kozó megbízást nem küldtük el az OTP-nek. Ekkor arra kértük az ügyfeleinket, hogy vagy készpénzes számlán egyenlítsék ki tartozá­sukat, vagy a következő hónapra irányítsák át járandóságukat. - Kevesebb számlapa­nasz érkezik-e, amióta bevezették az új rend­szert? - Egyelőre nem tud­juk különválasztani a számla megértésével, il­letve a helytelen szám­lázással kapcsolatos pa­naszokat. Remélem, hó­nap végére, szeptember elejére lecsillapodnak a kedélyek az új rend­szerrel kapcsolatban, és ki tudjuk szűrni a szám­la összegével összefüggő panaszokat. Bízom ben­ne, hogy ezek az új szám­lák bevezetése nyomán csökkeni fognak. Németh Zoltán Mégsem mérgező Szekszárd ivóvize? MTI-információ Nem mérgezi Szekszárd la­kosságát az ivóvíz, abban a megengedettnél jóval keve­sebb dudör­ etilén található. A témára azért kell újból és újból - jelentette ki dr. Sud­­ra Géza, a város tiszti fő­orvosa, cáfolva a napokban - immár nem először föl­röppent­­ híreket, melyek szerint a szekszárdiak nagy mennyiségben isszák a csapvízzel együtt a rákkeltő anyagot. Való igaz - közölte -, hogy két évvel ezelőtt a megengedett határ fölötti értékben mutatták ki a ve­zetékes vízből a diklór-eti­­lént, ám azóta kiiktatták a szennyezett kutakat, több úgynevezett figyelőkutat működtetnek, s a tisztiorvo­si szolgálat hetenként vizs­gálja a hálózati vizet. A diklór-etilén a tetra­­klór-etilénnek és a triklór­­etilénnek a bomlástermé­ke; a zsírtalanító anyagok a Szekszárd határában lé­vő valamikori szeméttele­pen az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején ke­rülhettek a talajba. A ha­tóságok közhírré tették, olyan tanúk jelentkezését várják, akik tudják, hogy pontosan milyen vegyi anyagokat temettek itt a földbe s milyen körülmé­nyek között; ez egyszerűsí­tené a szennyeződés eltávo­lítását. A munkálatok meg­lehetősen sokba kerülnek majd, ezért - mint Szelecz­­ki József, a szekszárdi pol­gármesteri hivatal város­üzemeltetési irodavezetője a távirati iroda érdeklődé­sére elmondta: tavaly no­vemberben pályázatot nyúj­tottak be a kormányhoz, melyben a kárelhárítási alapból 45 millió forintot igényeltek. Meg nem erősí­tett hírek szerint a múlt hé­ten Szekszárdira nézve ked­vező döntés született ügyben. az Tizennégymilliárd forint kellene a védőgátak sürgős javításához Évtizedek óta nem voltak akkora terhelésnek kitéve a ma­gyarországi gátak, mint az elmúlt télen és tavasszal. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei most a gátak javításán dolgoznak. Körülbelül 600 km-es szakaszon kell sürgősen elvégezniük a védművek felújítását. Csak a hala­déktalanul elvégzendő munkákra 14 miliárd forint kellene. Illés József írása a NÉPSZAVÁNAK Az ideit megelőzően nagyobb ár­adás csak 1981-ben volt a Körösök vidékén. Az ezután következő évek száraz időjárása szinte el is feledtet­te velünk az árvizek veszélyességét. Emiatt kevesebbet is költöttünk a gátak karbantartására, pedig ép­pen a száraz időjárás okozott súlyos károkat a védőgátakban. Elsősor­ban az Alföld folyóinak - azon belül is a Tisza völgyének - védművei ká­rosodtak. Ezekben az agyagos gá­takban zsugorodási repedések ke­letkeztek, ezáltal a gátak meggyen­gültek, védőképességük erőteljesen csökkent - tudtuk meg Ambrus Zoltántól, az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság árvízvédelmi és fo­lyamszabályozási osztályának ve­zetőjétől. A sürgős javítást igénylő szakasz mintegy 600 kilométer - fojtatta Ambrus Zoltán. Ez a ha­zánkban lévő védvonalak hosszá­nak közel 15 százaléka. Az óriási árhullám a gátak megrongálásán kívül ,egyéb súlyos károkat is oko­zott. Átalakította a folyómedreket, elfajulásokat, szakadásokat oko­zott a partvonalakban. A helyreál­lítás azért vált sürgetővé, mert a víz mozgása miatt napról napra növek­szik a károsodott terület. A kormány az év elején 800 mil­lió forintot bocsátott a vízügy ren­delkezésére a gátak helyreállításá­ra. Ezt az összeget azonban a tél végi árhullám elleni védekezés majdnem teljesen felemésztette. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az év második felében újra kiegé­szíti a vízügy költségkeretét és ezen felül további 830 millió forintot utal át fejlesztési célokra, kor­mányzati beruházásokra. A továb­bi helyreállítási munkálatokra pe­dig az év során 1,5 milliárd forintot különít el a privatizációs többlet­­bevételből. A vízügynek viszont - a kormány által is jóváhagyott ter­vek szerint - ennél jóval többre len­ne szüksége - hangsúlyozta Amb­rus Zoltán. A haladéktalanul elvég­zendő munkálatokra 14 milliárd forint, a középtávú tervek megva­lósítására 22 milliárd forint, a hosszú távú fejlesztésekre pedig 24 milliárd forint kellene. Az OVF jelenleg is igen komoly töltéserősítési munkálatokat végez. A legkiemeltebb folyamatban lévő beruházás a Kettős-Körös jobb partján lévő gátmegerősítés. Ez az idén mintegy 113 millió forintba kerül. Emellett folyik a Szamos partján lévő töltések javítása, ez 106 millió forint értékű beruházás. Munkálatok folynak továbbá Szentendre szigeténél, a Csepel-szi­­getnél - Ráckeve, Szigethalom tér­ségében­­, valamint a Sió jobb partján, Szekszárd közelében. A kormány ígéretet tett, hogy az erőforrásaihoz mérten áldoz az ár­­vízvédelemre, hiszen ezt igen soka­kat érintő fontos kérdésnek tartja. A vízügy másik kiemelt törekvése, a szomszédos országokkal történő szorosabb együttműködés az árvíz­­védelemben. Ugyan már vala­mennyi szomszédos országgal van aláírt egyezményünk, de még to­vább szeretnénk fejleszteni a kap­csolatokat az információcsere és az előrejelzések területén - mondta végezetül Ambrus Zoltán. Kunfehértón táboroztak a mozgássérültek Szabó Valentina NÉPSZAVA A napokban ért véget Kun­fehértón az az ifjúsági tá­bor, amelyet a Mozgássé­rült Fiatalokért Alapítvány és a Kecskeméti I. Számú Családsegítő Központ kö­zösen szervezett. A kunfehértói táborban ötvenketten vettek részt, közöttük huszonhárom mozgássérült fiatal. Velük együtt üdült huszonkilenc hátrányos helyzetű gyerek, akiknek életkörülményei sokszor maradandó lelki sérülések forrásai. A mozgássérültek és hát­rányos helyzetűek közös üdültetése új kezdeménye­zésnek számít, és valójában kényszer szülte az ötletet. A Bács-Kiskun Megyei Vö­röskereszt tavaly hozta létre az első ilyen tábort mintegy száz résztvevővel. A közös üdültetés szak­emberek szerint pozitívan befolyásolhatja majd az egészséges gyerekek gon­dolkodásmódját. Bácskai Andrásné, a kunfehértói tá­bor vezetője harminc éve foglalkozik mozgássérül­tekkel. - A mozgássérülteknek öt­évente jár új tolókocsi - mondja, csakhogy egy ilyen jármű egy év alatt tönkre­megy, újra pedig rendsze­rint nincs pénz. Sajnos ezen nehéz változtatni, azt azon­ban nem lehet eltűrni, hogy ezek az emberek rendsze­rint semmilyen munkához nem jutnak. Nagy kár, mert legtöbbjük kiváló szellemi képességekkel rendelkezik és nagyon ambiciózus. Sok­kal keményebben képezik magukat, mert tisztában vannak vele, hogy eleve hátránnyal indulnak. A mi társadalmunknak is fel kel­lene hagynia a megkülön­­böztetéssel. A mozgássérültek úgy ér­zik, hogy a társadalom se­­lejtjeiként kezelik őket. Fé­nyes nappal a forgalmas utcán sincsenek biztonság­ban. Szidják, bántalmaz­zák őket, értékeiket elve­szik, kiszúrják a tolókocsik kerekét. A járókelők nem szólnak közbe, még a fejü­ket is elfordítják - jelentet­te ki a táborvezető. Új nemzetközi határátkelőhely Mától nemzetközi átkelő­helyként működik a ma­gyar-ukrán határon a beregsurány-asztélyi és ti­­szabecs-tiszaújlaki határ­­állomás. A jövőben éjjel­nappal fogadják majd a világútlevéllel utazókat. Ed­dig kizárólag nappal és csak kishatár-átlépési en­gedéllyel rendelkező lako­sok kelhettek itt át. Magyar béranyák Ausztriában MTI-információ A Felső-ausztriai Fogyasztóvédelmi Ta­nács bejelentése nyomán az osztrák hatósá­gok vizsgálatot indítottak egy magyar szár­mazású nő ellen, aki többek között a Pas­­sauer Woche című németországi lapban megjelentetett hirdetésben azt ajánlja, hogy magyar anyák hordják ki megfelelő díjazás mellett gyermekre vágyó szülők magzatát. Ferenczy Amália teljes névvel és linzi telefonszámmal a következő szöveg­gel tetette közzé felhívását: „az első meg­bízható és diszkrét béranya-közvetítő min­den gyermektelen házaspárnak”. A Felső-ausztriai Fogyasztóvédelmi Ta­nács illetékese szerdán az MTI-nek el­mondta: Ausztriában törvény tiltja „a gyer­mekek születésébe való mindenfajta közve­títői beavatkozást”. Az ilyen tevékenység a polgári büntető törvénykönyv 879. parag­rafusa alapján sérti a közerkölcsöt is, és az elkövető akár 500 ezer schillinges pénzbír­sággal is sújtható. Az érdekvédelmi szervezet úgy szerzett tudomást az ügyről, hogy egy gyermektelen házaspár felhívta telefonon, s érdeklődött a közvetítőiroda megbízhatósága felől. Az il­letékes ettől az osztrák férfitól tudott meg részleteket is, miszerint a közvetítés 350 ezer schilling, illetve 45 ezer német már­ka, s mindent Magyarországon bonyolíta­nának le: a mesterséges megtermékenyí­tést, a gyerek kihordását és a szülést is. A nyilatkozó azt is elmondta, hogy ezen az egy eseten kívül a fogyasztóvédőknek nincs tudomásuk további esetekről, de azt várják, hogy az ügy nyilvánosságra kerülé­se után - az Osztrák Rádió (ORF) felső­ausztriai stúdiója szerdán reggel foglalko­zott az üggyel, majd pedig az ORF 1 déli krónikája is - több osztrák pár fordul majd hozzájuk. Az osztrák rádió híradása szerint a köz­vetítő vállalja: vagy a megtermékenyített petesejtet hordja ki a magyar asszony, vagy a férj spermáját juttatják be a testébe. A pár nem találkozik személyesen a béranyá­val, hanem kívánságra a közvetítő megmu­tatja a fényképét. Minden Magyarországon bonyolódik, s a pár számára nincs semmi­lyen rizikó - ígérte a rádió szerint a közve­títő. Ha a magyar asszony nem adja oda a gyereket, akkor nem kapja meg a pénzét, s az egészet a pénz miatt vállalja - mondta állítólag Ferenczy Amália az érdeklődő ri­porternek. (Magát a beszélgetést nem ját­szották be az adásba, mert a riport anélkül készült, hogy a közvetítővel közölték volna, kivel beszél valójában.) BELFÖLD 1996. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Demszky szerint tévetlen a főváros vezetése Kevesebb pénzből rendezik meg a millecentenáriumi gálát Tenczer Gábor NÉPSZAVA A város vezetésének el kell ismerni, hogy tévedett - jelentette ki tegnapi sajtótájé­koztatóján Demszky Gábor, Budapest fő­polgármestere a millecentenáriumi ün­nepségek megrendezésével kapcsolatban. Demszky szerint a szervezés megkezdése­kor nem tudták helyesen felmérni a lehető­ségeket, időközben pedig kiderült, hogy a finanszírozási keret szűkebb, mint gondol­ták volna. Ezért a gálaműsor színhelyét át­helyezték a dunai úszószínpadról a Hősök terére, a rendkívül költséges látványeleme­ket pedig kihagyják a műsorból. Schiffer János kulturális ügyekkel foglalkozó al­polgármester szerint a hátralevő 17 nap elegendő lesz az előkészületekhez. A négynapos gála kétnaposra csökkent (augusztus 18-19.). Nem jönnek olyan sztá­rok, mint Gilbert Bécaud, Ady Charles, maradt viszont a programban a Deep Fo­rest együttes Sebestyén Mártával és Michel Legrand. Első nap a Hősök terén a fent említett sztárok mellett 13 magyar együttes és elő­adó lép fel (Charlie, Zorán, Koncz Zsuzsa, Bródy, a két Tolcsvay, Tátrai, Demjén Fe­renc, Hobó, Omega). Második nap etno- és folklórfesztivált láthatnak a Hősök terére látogatók, amelynek első része A csoda­szarvas című magyar ősmitológiai szertar­tásjáték, amelyet a Kárpát-medence tíz, hagyományokban legerősebb magyar etni­kumának körtánca követ. Négy kisebb színpadon (Gróza Péter rakpart, Március 15. tér, Vigadó tér, Lánchíd pesti hídfő) 17- től 20-ig lesznek még könnyűzenei és gyer­mekprogramok. A Magyar Igazság és Élet Pártja ragaszko­dik ahhoz, hogy augusztus 20-án a Hősök terén tartsa meg millecentenáriumi ünnep­ségét - jelentette ki Csurka István pártel­nök szerdán a MIÉP budapesti sajtótájé­koztatóján. Mint ismeretes, a dunai vízi színpad meghiúsulása miatt a főpolgár­mesteri hivatal jelezte, hogy a központi ün­nepség erre a helyszínre kerülhet át. A párt álláspontja szerint a főváros ünnepsége nem élvez elsőbbséget egy pártrendez­vénnyel szemben, csak az időbeni elsőbb­ség számít. Hozzátette: „a MIÉP korábban megvédte már rendezvényeit Szabó Albert­től, most Demszky Gábortól is meg fogja védeni”. A főváros vezetése tegnap jelezte, hogy az ügyről tárgyalni kíván a MIÉP-pel. Csurka István tegnap a tv-híradóban, ki­jelentette, hogy ragaszkodnak a Hősök teréhez. Harmincnál több autót lopnak el naponta Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Egyre gyakrabban lopják az alvilági körökben is „menő” Jeep Cherokee, Mitsubishi Pajero és Nissan Terrano dzsipeket, de ke­resettek az úgynevezett egy légterű kisbuszok is, mint például a Chrysler Voyager. Az egyes típusok természe­tesen máshol találnak gaz­dára: amíg a Ladákat, Mer­cedeseket és a dzsipeket el­sősorban a volt Szovjetunió utódállamaiban adják el, addig az Audikat, BMW- ket és VW-ket inkább Ro­mániába és Jugoszláviába csempészik át. A rendőrség kimutatásai arról tanúskodnak, hogy a főváros egyes kerületeiből eltérő gyakorisággal tűn­nek el kocsik. Első helyen a III. (546 lopott autó), máso­dikon a VI-VII. (539), har­madikon a XIV. kerület (531) áll. A szomorú listát lezáró kerületekből - a XIX.-ből és a X.-ből - ezzel szemben 280-nál kevesebb járművet loptak el - szö­gezte le Zsombok főhad­nagy. Ugyancsak készült statisztika arról, hogy mely napokon tűnik el a legtöbb autó Budapestről. A szám­adatok azt mutatják, hogy a kocsik egyharmadát szer­dánként, egyötödét pedig vasárnapi napokon lopják el. A legkevesebb autó ez­zel szemben péntekenként tűnik el nyomtalanul a fő­város utcáiról. A gépjármű­felderítési osztály hat hó­nap alatt 112 fővel szem­ben indított büntetőelj­á­­rást. Lopással 65, orgazda­sággal 54, közokirat-hamisí­tással pedig 3 személyt gya­núsítottak meg. Az elfogott személyek többsége koráb­ban már volt büntetve va­gyon elleni bűncselekmé­nyek miatt, közel 70 száza­lékuk pedig többször „él­vezhette” a gépjármű-felde­rítési osztály vendégsze­retetét. A gépkocsitolvajok többsége (70 fő) 24 és 35 év közötti, 42 fő pedig 24 évnél fiatalabb. A bírói ítélkezés lassúságát mutatja, hogy jogerős ítélet még egyetlen ügyben sem született. Zsombok György főhad­nagy végezetül elmondta: véleménye szerint radikális módon vissza lehetne szorí­tani a gépkocsilopások szá­mát. Ehhez azonban a je­lenleginél eredményesebb fellépésre lenne szükség a hamis számlák és okmá­nyok segítségével forga­lomba helyezett autók ese­tében, és javítani kellene az országhatár ellenőrzésén is. A nagy parkolókból lopják el a legtöbb járművet Tapolcsányi Éva felvétele

Next