Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)
1996-08-01 / 179. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért késnek a telefonszámlák? Válaszol: Harsányi László Több olvasónk fordult panasszal szerkesztőségünkhöz, hogy nem kapta meg időben a telefonszámláját. A Matáv nemrégiben tért át az eddigieknél részletesebb számlák készítésére. Harsányi Lászlót, a Matáv Rt. számlázási osztályvezetőjét arról kérdeztük, mi a késés oka? - Semmi különös sem történt. Júliusban néhány előfizetőnknek pár nappal később küldtük el a számlát. Ez azonban legfeljebb 6-7 napos késést jelent. Azoknak, akik ebbe a körbe kerültek, a befizetések határidejét is meghosszabbítottuk, így a következményektől nem kell tartaniuk. Az átállás több problémát okozott. Elsősorban a számítógépes adatáttöltésnél merültek fel nehézségek. Néhány új számlán nem jelentek meg pontosan az előfizető adatai. Érkeztek-e észrevételek az új számlával kapcsolatban? - Igen. Sokan nem értettek bizonyos részeket. Például azt, hogy mit jelentenek a dátumok, vagy mi az egyenleg. Ez utóbbit eddig nem tüntettük fel. Gond volt továbbá a személyes adatok helyessége is. Öszszességében azonban a többség tudomásul vette a változást. A számlázott értékek világosabban jelennek meg, így az ügyfél pontosan tudhatja, mennyit költött telefonálásra. - Egy hónappal ezelőtt az OTP-átutalásokkal is gondok voltak. Sikerült-e ezeket megoldani? - Itt elsősorban vizuális, leolvasási problémák voltak. Változtak az OTP számlaszámai, és a nagyközönség nem tudta a Matáv számláin azonosítani ezeket. Emiatt támadt a zavar. Az átutalási számlára vonatkozó megbízást nem küldtük el az OTP-nek. Ekkor arra kértük az ügyfeleinket, hogy vagy készpénzes számlán egyenlítsék ki tartozásukat, vagy a következő hónapra irányítsák át járandóságukat. - Kevesebb számlapanasz érkezik-e, amióta bevezették az új rendszert? - Egyelőre nem tudjuk különválasztani a számla megértésével, illetve a helytelen számlázással kapcsolatos panaszokat. Remélem, hónap végére, szeptember elejére lecsillapodnak a kedélyek az új rendszerrel kapcsolatban, és ki tudjuk szűrni a számla összegével összefüggő panaszokat. Bízom benne, hogy ezek az új számlák bevezetése nyomán csökkeni fognak. Németh Zoltán Mégsem mérgező Szekszárd ivóvize? MTI-információ Nem mérgezi Szekszárd lakosságát az ivóvíz, abban a megengedettnél jóval kevesebb dudör etilén található. A témára azért kell újból és újból - jelentette ki dr. Sudra Géza, a város tiszti főorvosa, cáfolva a napokban - immár nem először fölröppent híreket, melyek szerint a szekszárdiak nagy mennyiségben isszák a csapvízzel együtt a rákkeltő anyagot. Való igaz - közölte -, hogy két évvel ezelőtt a megengedett határ fölötti értékben mutatták ki a vezetékes vízből a diklór-etilént, ám azóta kiiktatták a szennyezett kutakat, több úgynevezett figyelőkutat működtetnek, s a tisztiorvosi szolgálat hetenként vizsgálja a hálózati vizet. A diklór-etilén a tetraklór-etilénnek és a triklóretilénnek a bomlásterméke; a zsírtalanító anyagok a Szekszárd határában lévő valamikori szeméttelepen az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kerülhettek a talajba. A hatóságok közhírré tették, olyan tanúk jelentkezését várják, akik tudják, hogy pontosan milyen vegyi anyagokat temettek itt a földbe s milyen körülmények között; ez egyszerűsítené a szennyeződés eltávolítását. A munkálatok meglehetősen sokba kerülnek majd, ezért - mint Szeleczki József, a szekszárdi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodavezetője a távirati iroda érdeklődésére elmondta: tavaly novemberben pályázatot nyújtottak be a kormányhoz, melyben a kárelhárítási alapból 45 millió forintot igényeltek. Meg nem erősített hírek szerint a múlt héten Szekszárdira nézve kedvező döntés született ügyben. az Tizennégymilliárd forint kellene a védőgátak sürgős javításához Évtizedek óta nem voltak akkora terhelésnek kitéve a magyarországi gátak, mint az elmúlt télen és tavasszal. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei most a gátak javításán dolgoznak. Körülbelül 600 km-es szakaszon kell sürgősen elvégezniük a védművek felújítását. Csak a haladéktalanul elvégzendő munkákra 14 miliárd forint kellene. Illés József írása a NÉPSZAVÁNAK Az ideit megelőzően nagyobb áradás csak 1981-ben volt a Körösök vidékén. Az ezután következő évek száraz időjárása szinte el is feledtette velünk az árvizek veszélyességét. Emiatt kevesebbet is költöttünk a gátak karbantartására, pedig éppen a száraz időjárás okozott súlyos károkat a védőgátakban. Elsősorban az Alföld folyóinak - azon belül is a Tisza völgyének - védművei károsodtak. Ezekben az agyagos gátakban zsugorodási repedések keletkeztek, ezáltal a gátak meggyengültek, védőképességük erőteljesen csökkent - tudtuk meg Ambrus Zoltántól, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályának vezetőjétől. A sürgős javítást igénylő szakasz mintegy 600 kilométer - fojtatta Ambrus Zoltán. Ez a hazánkban lévő védvonalak hosszának közel 15 százaléka. Az óriási árhullám a gátak megrongálásán kívül ,egyéb súlyos károkat is okozott. Átalakította a folyómedreket, elfajulásokat, szakadásokat okozott a partvonalakban. A helyreállítás azért vált sürgetővé, mert a víz mozgása miatt napról napra növekszik a károsodott terület. A kormány az év elején 800 millió forintot bocsátott a vízügy rendelkezésére a gátak helyreállítására. Ezt az összeget azonban a tél végi árhullám elleni védekezés majdnem teljesen felemésztette. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az év második felében újra kiegészíti a vízügy költségkeretét és ezen felül további 830 millió forintot utal át fejlesztési célokra, kormányzati beruházásokra. A további helyreállítási munkálatokra pedig az év során 1,5 milliárd forintot különít el a privatizációs többletbevételből. A vízügynek viszont - a kormány által is jóváhagyott tervek szerint - ennél jóval többre lenne szüksége - hangsúlyozta Ambrus Zoltán. A haladéktalanul elvégzendő munkálatokra 14 milliárd forint, a középtávú tervek megvalósítására 22 milliárd forint, a hosszú távú fejlesztésekre pedig 24 milliárd forint kellene. Az OVF jelenleg is igen komoly töltéserősítési munkálatokat végez. A legkiemeltebb folyamatban lévő beruházás a Kettős-Körös jobb partján lévő gátmegerősítés. Ez az idén mintegy 113 millió forintba kerül. Emellett folyik a Szamos partján lévő töltések javítása, ez 106 millió forint értékű beruházás. Munkálatok folynak továbbá Szentendre szigeténél, a Csepel-szigetnél - Ráckeve, Szigethalom térségében, valamint a Sió jobb partján, Szekszárd közelében. A kormány ígéretet tett, hogy az erőforrásaihoz mérten áldoz az árvízvédelemre, hiszen ezt igen sokakat érintő fontos kérdésnek tartja. A vízügy másik kiemelt törekvése, a szomszédos országokkal történő szorosabb együttműködés az árvízvédelemben. Ugyan már valamennyi szomszédos országgal van aláírt egyezményünk, de még tovább szeretnénk fejleszteni a kapcsolatokat az információcsere és az előrejelzések területén - mondta végezetül Ambrus Zoltán. Kunfehértón táboroztak a mozgássérültek Szabó Valentina NÉPSZAVA A napokban ért véget Kunfehértón az az ifjúsági tábor, amelyet a Mozgássérült Fiatalokért Alapítvány és a Kecskeméti I. Számú Családsegítő Központ közösen szervezett. A kunfehértói táborban ötvenketten vettek részt, közöttük huszonhárom mozgássérült fiatal. Velük együtt üdült huszonkilenc hátrányos helyzetű gyerek, akiknek életkörülményei sokszor maradandó lelki sérülések forrásai. A mozgássérültek és hátrányos helyzetűek közös üdültetése új kezdeményezésnek számít, és valójában kényszer szülte az ötletet. A Bács-Kiskun Megyei Vöröskereszt tavaly hozta létre az első ilyen tábort mintegy száz résztvevővel. A közös üdültetés szakemberek szerint pozitívan befolyásolhatja majd az egészséges gyerekek gondolkodásmódját. Bácskai Andrásné, a kunfehértói tábor vezetője harminc éve foglalkozik mozgássérültekkel. - A mozgássérülteknek ötévente jár új tolókocsi - mondja, csakhogy egy ilyen jármű egy év alatt tönkremegy, újra pedig rendszerint nincs pénz. Sajnos ezen nehéz változtatni, azt azonban nem lehet eltűrni, hogy ezek az emberek rendszerint semmilyen munkához nem jutnak. Nagy kár, mert legtöbbjük kiváló szellemi képességekkel rendelkezik és nagyon ambiciózus. Sokkal keményebben képezik magukat, mert tisztában vannak vele, hogy eleve hátránnyal indulnak. A mi társadalmunknak is fel kellene hagynia a megkülönböztetéssel. A mozgássérültek úgy érzik, hogy a társadalom selejtjeiként kezelik őket. Fényes nappal a forgalmas utcán sincsenek biztonságban. Szidják, bántalmazzák őket, értékeiket elveszik, kiszúrják a tolókocsik kerekét. A járókelők nem szólnak közbe, még a fejüket is elfordítják - jelentette ki a táborvezető. Új nemzetközi határátkelőhely Mától nemzetközi átkelőhelyként működik a magyar-ukrán határon a beregsurány-asztélyi és tiszabecs-tiszaújlaki határállomás. A jövőben éjjelnappal fogadják majd a világútlevéllel utazókat. Eddig kizárólag nappal és csak kishatár-átlépési engedéllyel rendelkező lakosok kelhettek itt át. Magyar béranyák Ausztriában MTI-információ A Felső-ausztriai Fogyasztóvédelmi Tanács bejelentése nyomán az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak egy magyar származású nő ellen, aki többek között a Passauer Woche című németországi lapban megjelentetett hirdetésben azt ajánlja, hogy magyar anyák hordják ki megfelelő díjazás mellett gyermekre vágyó szülők magzatát. Ferenczy Amália teljes névvel és linzi telefonszámmal a következő szöveggel tetette közzé felhívását: „az első megbízható és diszkrét béranya-közvetítő minden gyermektelen házaspárnak”. A Felső-ausztriai Fogyasztóvédelmi Tanács illetékese szerdán az MTI-nek elmondta: Ausztriában törvény tiltja „a gyermekek születésébe való mindenfajta közvetítői beavatkozást”. Az ilyen tevékenység a polgári büntető törvénykönyv 879. paragrafusa alapján sérti a közerkölcsöt is, és az elkövető akár 500 ezer schillinges pénzbírsággal is sújtható. Az érdekvédelmi szervezet úgy szerzett tudomást az ügyről, hogy egy gyermektelen házaspár felhívta telefonon, s érdeklődött a közvetítőiroda megbízhatósága felől. Az illetékes ettől az osztrák férfitól tudott meg részleteket is, miszerint a közvetítés 350 ezer schilling, illetve 45 ezer német márka, s mindent Magyarországon bonyolítanának le: a mesterséges megtermékenyítést, a gyerek kihordását és a szülést is. A nyilatkozó azt is elmondta, hogy ezen az egy eseten kívül a fogyasztóvédőknek nincs tudomásuk további esetekről, de azt várják, hogy az ügy nyilvánosságra kerülése után - az Osztrák Rádió (ORF) felsőausztriai stúdiója szerdán reggel foglalkozott az üggyel, majd pedig az ORF 1 déli krónikája is - több osztrák pár fordul majd hozzájuk. Az osztrák rádió híradása szerint a közvetítő vállalja: vagy a megtermékenyített petesejtet hordja ki a magyar asszony, vagy a férj spermáját juttatják be a testébe. A pár nem találkozik személyesen a béranyával, hanem kívánságra a közvetítő megmutatja a fényképét. Minden Magyarországon bonyolódik, s a pár számára nincs semmilyen rizikó - ígérte a rádió szerint a közvetítő. Ha a magyar asszony nem adja oda a gyereket, akkor nem kapja meg a pénzét, s az egészet a pénz miatt vállalja - mondta állítólag Ferenczy Amália az érdeklődő riporternek. (Magát a beszélgetést nem játszották be az adásba, mert a riport anélkül készült, hogy a közvetítővel közölték volna, kivel beszél valójában.) BELFÖLD 1996. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Demszky szerint tévetlen a főváros vezetése Kevesebb pénzből rendezik meg a millecentenáriumi gálát Tenczer Gábor NÉPSZAVA A város vezetésének el kell ismerni, hogy tévedett - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a millecentenáriumi ünnepségek megrendezésével kapcsolatban. Demszky szerint a szervezés megkezdésekor nem tudták helyesen felmérni a lehetőségeket, időközben pedig kiderült, hogy a finanszírozási keret szűkebb, mint gondolták volna. Ezért a gálaműsor színhelyét áthelyezték a dunai úszószínpadról a Hősök terére, a rendkívül költséges látványelemeket pedig kihagyják a műsorból. Schiffer János kulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármester szerint a hátralevő 17 nap elegendő lesz az előkészületekhez. A négynapos gála kétnaposra csökkent (augusztus 18-19.). Nem jönnek olyan sztárok, mint Gilbert Bécaud, Ady Charles, maradt viszont a programban a Deep Forest együttes Sebestyén Mártával és Michel Legrand. Első nap a Hősök terén a fent említett sztárok mellett 13 magyar együttes és előadó lép fel (Charlie, Zorán, Koncz Zsuzsa, Bródy, a két Tolcsvay, Tátrai, Demjén Ferenc, Hobó, Omega). Második nap etno- és folklórfesztivált láthatnak a Hősök terére látogatók, amelynek első része A csodaszarvas című magyar ősmitológiai szertartásjáték, amelyet a Kárpát-medence tíz, hagyományokban legerősebb magyar etnikumának körtánca követ. Négy kisebb színpadon (Gróza Péter rakpart, Március 15. tér, Vigadó tér, Lánchíd pesti hídfő) 17- től 20-ig lesznek még könnyűzenei és gyermekprogramok. A Magyar Igazság és Élet Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy augusztus 20-án a Hősök terén tartsa meg millecentenáriumi ünnepségét - jelentette ki Csurka István pártelnök szerdán a MIÉP budapesti sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a dunai vízi színpad meghiúsulása miatt a főpolgármesteri hivatal jelezte, hogy a központi ünnepség erre a helyszínre kerülhet át. A párt álláspontja szerint a főváros ünnepsége nem élvez elsőbbséget egy pártrendezvénnyel szemben, csak az időbeni elsőbbség számít. Hozzátette: „a MIÉP korábban megvédte már rendezvényeit Szabó Alberttől, most Demszky Gábortól is meg fogja védeni”. A főváros vezetése tegnap jelezte, hogy az ügyről tárgyalni kíván a MIÉP-pel. Csurka István tegnap a tv-híradóban, kijelentette, hogy ragaszkodnak a Hősök teréhez. Harmincnál több autót lopnak el naponta Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Egyre gyakrabban lopják az alvilági körökben is „menő” Jeep Cherokee, Mitsubishi Pajero és Nissan Terrano dzsipeket, de keresettek az úgynevezett egy légterű kisbuszok is, mint például a Chrysler Voyager. Az egyes típusok természetesen máshol találnak gazdára: amíg a Ladákat, Mercedeseket és a dzsipeket elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaiban adják el, addig az Audikat, BMW- ket és VW-ket inkább Romániába és Jugoszláviába csempészik át. A rendőrség kimutatásai arról tanúskodnak, hogy a főváros egyes kerületeiből eltérő gyakorisággal tűnnek el kocsik. Első helyen a III. (546 lopott autó), másodikon a VI-VII. (539), harmadikon a XIV. kerület (531) áll. A szomorú listát lezáró kerületekből - a XIX.-ből és a X.-ből - ezzel szemben 280-nál kevesebb járművet loptak el - szögezte le Zsombok főhadnagy. Ugyancsak készült statisztika arról, hogy mely napokon tűnik el a legtöbb autó Budapestről. A számadatok azt mutatják, hogy a kocsik egyharmadát szerdánként, egyötödét pedig vasárnapi napokon lopják el. A legkevesebb autó ezzel szemben péntekenként tűnik el nyomtalanul a főváros utcáiról. A gépjárműfelderítési osztály hat hónap alatt 112 fővel szemben indított büntetőeljárást. Lopással 65, orgazdasággal 54, közokirat-hamisítással pedig 3 személyt gyanúsítottak meg. Az elfogott személyek többsége korábban már volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt, közel 70 százalékuk pedig többször „élvezhette” a gépjármű-felderítési osztály vendégszeretetét. A gépkocsitolvajok többsége (70 fő) 24 és 35 év közötti, 42 fő pedig 24 évnél fiatalabb. A bírói ítélkezés lassúságát mutatja, hogy jogerős ítélet még egyetlen ügyben sem született. Zsombok György főhadnagy végezetül elmondta: véleménye szerint radikális módon vissza lehetne szorítani a gépkocsilopások számát. Ehhez azonban a jelenleginél eredményesebb fellépésre lenne szükség a hamis számlák és okmányok segítségével forgalomba helyezett autók esetében, és javítani kellene az országhatár ellenőrzésén is. A nagy parkolókból lopják el a legtöbb járművet Tapolcsányi Éva felvétele