Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)
1996-08-26 / 198. szám
2 1996. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ BELFÖLD ___________RÖVIDEN___________ Göncz Árpád utat avatott Gazdaságilag elmaradott nyugat-magyarországi és szlovéniai kistérséget köt össze a Nemesnép és Kobilje (Kebele) között épült 7 kilométeres határátkelőül amelynek kettős nemzetiszínű szalagját vasárnap ünnepélyesen vágta át Milan Kucan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A nemesnépi nemzetközi falunap ezer vendége - köztük a ljubljanai magyar és a budapesti szlovén nagykövet - jelenlétében a két államelnök köszöntő beszédet mondott. Az SZDSZ nem mond véleményt Ha nem újságtalálgatásként, hanem a kormánypárt, illetve Horn Gyula személyes véleményeként jelenik meg az új ipari miniszter személyére vonatkozó ajánlás, akkor az SZDSZ-nek hivatalból is kötelessége erről véleményt nyilvánítani. Jelen esetben azonban nem erről van szó - mondta Pető Iván pártelnök Tokajban szombaton az SZDSZ Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének rendezvényén. Pető hangsúlyozta: az SZDSZ már korábbi állásfoglalásaiban szorgalmazta a minisztériumok számának csökkentését, valamint azt, hogy a pénzügyminiszter vagy az ipari miniszter felügyelje a privatizációért felelős szervezetet. Folyamatos volt a határforgalom Folyamatos, várakozás nélküli a ki-és belépés vasárnap délelőtt a határállomásokon. A Határőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint csupán Tompánál kell ,mintegy két órát várakozni a belépő, Hegyeshalomnál pedig 15-30 percet a kilépő személygépkocsiknak. Lezsák-Landsbergis találkozó Lakitelken Lezsák Sándor, az MDF elnöke és Vytauts Landsbergis, a litván Új Konzervatív Párt elnöke vasárnapi találkozójukon megállapították, a kelet-európai országoknak - amelyekben az etnikai küzdelmektől kezdve az elszegényedésig számos probléma van - hoszszabb távon csak az hozhat megoldást, ha a NATO- hoz, illetve az EU-hoz csatlakozhatnak. Az MDF elnöke elmondta: megállapodtak abban, hogy litván fiatalokat hívnak meg a lakiteleki népfőiskolára. Felújították a régi szegedi Tisza-hidat A Szegedet és Újszegedet összekötő tiszai,régi hidat az egy éve tartó felújítás befejeztével vasárnap ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak. A rekonstrukció majdnem teljesen elkészült, de a még hátralévő apróbb javításokat is befejezik az eredeti határidőre, szeptember végére. Ezek a munkálatok a forgalmat nem zavarják.. . Időközi választások Somogyban A Somogy megyei Zamárdiban, polgármestert, Andocson pedig polgármestert és képviselőket választottak vasárnap. Zamárdiban az 2115 választásra jogosult állampolgár négy független jelöltre adhatta le voksát. Andocsok a polgármessteri posztért egy független jelölt indul, Töröcsik Ferencné, aki jelenleg is a hivatal köztisztviselője. Rendőravató ünnepség Budapesten Pintér Sándor rendőr altábornnagy, országos rendőrfőkapitány és a Budapesti Rendőrszakközépiskola tanárai előtt díszlépésben haladtak el az intézmény végzős hallgatói a szombati kibocsátó ünnepségen. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVIS GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326*8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326*8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326*8222, 328*8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fornax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fornax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp ), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: GICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Kevés a szakképzett köztisztviselő A kabinetnek nincs elegendő információja a döntések meghozatalakor A kormány ma erős korlátok közt működik, elsődleges szabályozási joga minimális, még saját igazgatási szervezetét is csak úgy tudja módosítani, ha a parlament néhány törvényt ehhez megváltoztat. A jelenleg folyó alkotmányozás során erősíteni kell a kormány és a miniszterelnök jogkörét, hatáskörét - jelentette ki szombaton Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Tudományok Európai Szervezetének budapesti kongresszusán elmondott nyitó előadásában. Csík Rita NÉPSZAVA A kormány és a kormányfő pozíciójának erősítése a nemzetközi gyakorlattal egyezik. Mindez azt jelentené, hogy a kormány a jelenleginél bővebb tárgykörben kapna rendeletalkotási jogkört, maga határozhatná meg saját munkaszervezetét - fogalmazott a tanácskozás szünetében lapunk kérdésére Kiss Elemér. Hozzátette: a kormányfő a kormányon belüli pozícióra erősödne, ha az alkotmány megalkotása során lehetővé válna, hogy beleszóljon az egyes minisztériumok főhivatalnokainak - ez mintegy százkettőszáz köztisztviselőt jelentene - kinevezésébe, felmentésébe. Az államtitkár szerint a magyar közigazgatás egyik feszültségpontja ma az, hogy a rendszerváltás során megerősödő piaci szervezetek elszívták a közigazgatástól a legjobban képzett köztisztviselőket. A köztisztviselői bértábla pedig nem ad megfelelő lehetőséget a kiugróan jó teljesítmények jutalmazására. Ráadásul a rendszerváltás azzal is jár, hogy gyorsított ütemben van szükség az új szabályok, törvények meghozatalára. Az apparátusnak ebben a helyzetben nincs ideje, hogy részletesen elkészítse az egyes döntések hatáselemzését, s kevés figyelem jut a kormányzati döntések végrehajtása eredményességének ellenőrzésére. A kormány emiatt nem jut elegendő információhoz döntéseinek meghozatalakor. Az államtitkár szerint ezen a helyzeten a köztisztviselői bértábla módosítása, illetve az államigazgatás informatikai rendszerének küszöbönálló teljes körű kiépítése segíthet. A közigazgatásban problémát jelent az is, hogy a törvénykezés során a kormány által benyújtott tervezetekhez éppen a kormányzó pártok adják be a legtöbb módosító indítványt - vélte az államtitkár. Kijelentette: bár a kormányzó pártok ma rendelkeznek a kétharmados törvények módosításához szükséges parlamenti többséggel, hosszú távon problémát jelenthet a kétharmados törvények széles köre. Kiss Elemér szerint a kétharmados törvények körét meg kellene szüntetni, ilyen arányú parlamenti jóváhagyást egyedül az alkotmány, illetve annak módosítása igényelne. Közép- és Kelet-Európában felül kell vizsgálni a közigazgatás rendszerét, így például megvizsgálandó, hogy az egyes önkormányzatok képviselő-testületei és a közigazgatás apparátusa milyen viszonyban legyen egymással. A modern közigazgatás Európában túlszabályzott emiatt még a szakemberek sem látják át világosan az egyes szabályok összefüggéseit. Mindez csökkenti az igazgatásban dolgozók tudatosságát, s korlátozza az emberek cselekvési szabadságát - jelentette ki a tanácskozáson Rácz Attila, az EGPA magyar alelnöke. Ezért van napirenden a közigazgatás újraszabályozása nálunk és Európában egyaránt. Klaus König, a SPEYER- közgazdasági főiskola professzora pedig arról beszélt, hogy az átalakuló társadalomban újra kell szabályozni az igazgatás területeit. Verebélyi Imre, a magyar közigazgatás korszerűsítéséért felelős kormánybiztos pedig ismertette a hazai közigazgatás átalakításáról született reformelképzeléseket. is I II II ■ SH'% 'A 5 T O A közigazgatás átalakítása Európa-szerte előtérben van Cseke Csilla felvétele Tüntetést szervez az MDF Az MDF az önkormányzatok melletti, október 5-re tervezett demonstrációja általános kormányellenes tüntetéssé bővül. A demonstrációra ugyanis a vidéken megszüntetett iskolák, szülőotthonok, kórházi részlegek, valamint egyéb veszélyeztetett intézmények képviselői, továbbá nyugdíjasok is jelezték részvételi szándékukat. Mindezt Lezsák Sándor, az MDF elnöke mondta el Magyar Demokrata Fórum megyei elnökeinek érsekcsanádi kétnapos tanácskozását követően. Lezsák hozzátette: a számos civil szervezet, szövetség és érdekképviselet jelenlétével is zajló tüntetést úgy készítik elő, hogy önfegyelemmel, de kellő határozottsággal nyilvánítsák ki az immár országos méretűvé vált felháborodást a kormány gazdaságpolitikájának, szociálpolitikájának hiánya miatt. A demonstráción az MDF ismerteti majd a megvalósítható programokat és javaslatokat is. Az önkormányzatok helyzetét értékelve a tanácskozás résztvevői megállapították: az a kormány-előkészítés, amely mindössze 6 százalékkal több költségvetési támogatást irányoz elő a jövő esztendőre, a megyékben működésképtelenné teszi az önkormányzati alapintézményeket. Véget ért a református találkozó Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész elnöke zárszavával ért véget vasárnap Balatonszárszón a háromnapos református értelmiségi találkozó. A konferencián elhangzottakat összegezve hangsúlyozta: a balatonszárszói találkozók örökségeként a legegyetemesebb és legszemélyesebb értelemben foglalkoztak az egyház hitvallásának, a magyarság és az emberiség érdekében való közéleti felelősség vállalásának az ügyével. Mulasztott a kormány az alapszerződés ügyében? (Folytatás az 1. oldalról) Eljárásával a kormány szöveg szerint talán eleget tesz az alkotmány előírásának, ám annak szellemét mindenképpen megsérti - jelentette ki Takács Albert. Mulasztást követett el tehát a kormány azzal, hogy nem akkor terjesztette az Országgyűlés elé az alapszerződés tervezetét, amikor abban még érdemleges változtatást lehetett volna végrehajtani. Több ellenzéki párt vezetői, legutóbb tegnap a Független Kisgazdapárt elnöke, Torgyán József bejelentette Adán: ha hatalomra kerülnek, felülvizsgálják a román-magyar alapszerződést. Kéri László politológus szerint műbalhé tanúi vagyunk. A neves egyetemi tanár úgy látja: a kormány mindenképpen megköti szeptemberben az alapszerződést, amely egyébként elsősorban az Európai Uniónak és Washingtonnak fontos. Magyarország senkit sem érdekel már — állítja Kéri csak a régió, az, hogy a térség stabilizáló vagy destabilizáló tényező-e Európában. A politológus szerint az el- RMDSZ: változatlan álláspont Vasárnap Kolozsváron elsősorban a román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdésekről tanácskozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Mint Tokay György aradi RMDSZ-képviselő - a testület tagja - az MTI érdeklődésére elmondta, az ülés időszerűségét az adta, hogy hétfőn kerül sor az RMDSZ három legmagasabb rangú tisztségviselőjének, Markó Béla szövetségi elnöknek, Takács Csaba ügyvezető elnöknek és Tőkés László tiszteletbeli elnöknek Horn Gyula magyar miniszterelnökkel való találkozójára. A KKT-tanácskozás résztvevői megvitatták, hogy az RMDSZ milyen álláspontot képviseljen ezen a találkozón. A megfogalmazott állásponttal kapcsolatban Tokay György részletekbe nem bocsátkozott, de utalt arra, hogy az RMDSZ eddig ismert álláspontja nem változott. lenzék eljárása Magyarország helyzetének félreismeréséről tanúskodik, ráadásul már a választási kampány részeként is felfogható. A magyar tárgyaló delegáció vezetője cáfolja a politológus által is hangoztatott állítást, hogy az utóbbi hónapokban különleges nyugati nyomás nehezedett volna a két ország vezetésére az alapszerződés mielőbbi megkötése érdekében. Régóta ismert a megállapodás igénye, a jószomszédi kapcsolatok rendezésének elvárása - mondotta Somogyi Ferenc. A Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint téves az a vélekedés, hogy a románokkal tervezett szerződésben Magyarország visszalépne a kisebbségek kollektív jogának érvényesítésében és az autonómia ügyében. Somogyi leszögezte: a szerződésben rögzítik azt a tényt, hogy az Európa Tanács 1201-es számú ajánlása nem rendelkezik az etnikai alapú autonómiáról és a kollektív jogokról. Törvény az alapítványokról A művelődési tárca nemrégiben bocsátotta vitára az úgynevezett nonprofittörvény tervezetét, mely társadalmi hasznosságuk alapján kategorizálná a különféle alapítványokat, egyesületeket, közhasznú társaságokat. A törvény a társadalmi hasznuk alapján nyújtana adó-, vám-, és illetékkedvezményeket a szervezeteknek. A kedvezményeket egy új államigazgatási szerv, a Nonprofit Felügyelet hagyná jóvá. A minisztérium tervei szerint még az idén elfogadja a parlament a törvényt. Zappe Gábor NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék nemrégiben vizsgálatot folytatott azon alapítványok körében, amelyek 1992 és 94 között állami támogatást kaptak. A 399 alapítvány ezalatt az idő alatt 48 milliárd forint állami támogatásban részesült, emellett jelentős mértékű adókedvezményt is élveztek. Az Központi Statisztikai Hivatal szerint 1994 végén mintegy negyvenegyezer alapítvány, egyesület tevékenykedett Magyarországon, melyek teljes bevétele 360 milliárd forint volt. A pénzük 82 százaléka nem állami támogatásból eredt. A nonprofittörvény célja, hogy átfogó módon szabályozza a nem nyereségérdekeit közhasznú szervezetek működését, mivel ezek a szervezetek egyre nagyobb szerepet játszanak a polgárok hétköznapi életében. A szabályozásban egyértelműen el kell különíteni a nonprofitszervezeteket a nyereségérdekeit vállalkozásoktól - nyilatkozta lapunknak Radó Péter, aki a művelődési tárcánál a törvénytervezet elkészítését irányítja. A törvény koncepciója szerint - melyet Kuti Éva és Harsányi László készített - öt kategóriába sorolnák az alapítványokat, közalapítványokat, egyesületeket és közhasznú társaságokat aszerint, hogy tevékenységük mennyire közhasznú. A törvényben azok részesülnének a legtöbb kedvezményben, amelyeket a megalakítandó Nonprofit Felügyelet a kiemelten közhasznú tevékenységeket ellátó szervezetek közé sorol. Ezen a szervezetek alaptevékenysége adómentességet, vállalkozási tevékenységük adókedvezményt kapna, adományozóik pedig leírhatnák adományaik összegét az adóalapjukból. A kiemelten közhasznú nonprofittársaságok részesülhetnének az állampolgárok személyi jövedelmadójának egy százalékából, vámkedvezményeket, illeték- és járulékkedvezményeket is kaphatnának. A kiemelten közhasznú szervezetek mellett a koncepció szerint még négy kategóriát állítanának fel. A szervezetek besorolásuk alapján kaphatnának kedvezményeket. A felügyelet aszerint sorolná be az egyesületeket, alapítványokat, közalapítványokat és közhasznú társaságokat, hogy az általuk kedvezményezettek, támogatottak köre milyen széles, a támogatott célt mennyire tartják fontosnak. A legtöbb kedvezményt a nyitott, közszolgáltató szervezetek kapnák, míg nem kapnának semmiféle kedvezményt azok a szervezetek, amelyek zártak, tehát külső személyt nem támogatnak, és nem végeznek közszolgálatot, hanem önmaguk ellátására rendezkedtek be. A törvény koncepciója szerint szabályozzák a nonprofitszervezetek gazdálkodását is. Kimondanák például, hogy ezen szervezetek nyereségüket , amennyiben keletkezik nem oszthatják fel. A művelődési minisztérium tervei szerint szeptember elejéig tart a törvénykoncepció társadalmi vitája, addigra az első kodifikált változat is elkészül. A törvénytervezetet szeptember elején kívánják a kormány elé terjeszteni, s a tárca reményei szerint még ebben az évben elfogadják.