Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-26 / 198. szám

2 1996. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ BELFÖLD ___________RÖVIDEN___________ Göncz Árpád utat avatott Gazdaságilag elmaradott nyugat-magyarországi és szlovéniai kis­térséget köt össze a Nemesnép és Kobil­­je (Kebele) között épült 7 kilométeres határátkelőül amelynek kettős nemzetiszínű szalagját vasárnap ün­nepélyesen vágta át Milan Kucan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A nemesnépi nem­zetközi falunap ezer vendége - köztük a ljubljanai magyar és a budapesti szlovén nagykövet - jelenlété­ben a két államelnök köszöntő beszédet mondott. Az SZDSZ nem mond véleményt Ha nem újságtalálgatásként, hanem a kormánypárt, illetve Horn Gyula személyes véleményeként jelenik meg­ az új ipari miniszter személyére vonatkozó ajánlás, akkor az SZDSZ-nek hivatalból is kötelessé­ge erről véleményt nyilvánítani. Jelen esetben azon­ban nem erről van szó - mondta Pető Iván pártelnök Tokajban szombaton az SZDSZ Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének rendezvényén. Pető hangsúlyozta: az SZDSZ már korábbi állásfoglalá­saiban szorgalmazta a minisztériumok számának csök­kentését, valamint azt, hogy a pénzügyminiszter vagy az ipari miniszter felügyelje a privatizációért felelős szervezetet. Folyamatos volt a határforgalom Folyamatos, várakozás nélküli a ki-és belépés vasár­nap délelőtt a határállomásokon. A Határőrség Orszá­gos Parancsnokságának tájékoztatása szerint csupán Tompánál kell ,mintegy két órát várakozni a belépő, Hegyeshalomnál pedig 15-30 percet a kilépő sze­mélygépkocsiknak. Lezsák-Landsbergis találkozó Lakitelken Lezsák Sándor, az MDF elnöke és Vytauts Landsber­­gis, a litván Új Konzervatív Párt elnöke vas­árnapi találkozójukon megállapították, a kelet-európai or­szágoknak - amelyekben az etnikai küzdelmektől kezdve az elszegényedésig számos probléma van - hosz­­szabb távon csak az hozhat megoldást, ha a NATO- hoz, illetve az EU-hoz csatlakozhatnak. Az MDF el­nöke elmondta: megállapodtak abban, hogy litván fiatalokat hívnak meg a lakiteleki népfőiskolára. Felújították a régi szegedi Tisza-hidat A Szegedet és Újszegedet összekötő tiszai,régi hidat az egy éve tartó felújítás befejeztével vasárnap ünne­pélyes keretek között adták át a forgalomnak. A re­konstrukció majdnem teljesen elkészült, de a még hát­ralévő apróbb javításokat is befejezik az eredeti ha­táridőre, szeptember végére. Ezek a munkálatok a forgalmat nem zavarják.. . Időközi választások Somogyban A Somogy megyei Zamárdiban, polgármestert, An­­docson pedig polgármestert és képviselőket válasz­tottak vasárnap. Zamárdiban az 2115 választásra jo­gosult állampolgár négy független jelöltre adhatta le voksát. Andocsok a polgármessteri posztért egy füg­getlen jelölt indul, Töröcsik Ferencné, aki jelenleg is a hivatal köztisztviselője. Rendőravató ünnepség Budapesten Pintér Sándor rendőr altábornnagy, országos rendőr­­főkapitány és a Budapesti Rendőrszakközépiskola ta­nárai előtt díszlépésben haladtak el az intézmény vég­zős hallgatói a szombati kibocsátó ünnepségen. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVIS GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvés­z u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326*8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326*8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326*8222,­ 328*8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fornax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fornax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp ), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: GICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Kevés a szakképzett köztisztviselő A kabinetnek nincs elegendő információja a döntések meghozatalakor A kormány ma erős korlátok közt működik, elsődleges szabályozási joga minimális, még saját igazgatási szervezetét is csak úgy tudja módosítani, ha a parlament néhány törvényt ehhez megváltoztat. A jelenleg folyó alkotmá­nyozás során erősíteni kell a kormány és a miniszterelnök jogkörét, hatáskörét - jelen­tette ki szombaton Kiss Elemér, a Miniszter­­elnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Tudományok Európai Szerve­zetének budapesti kongresszusán elmondott nyitó előadásában. Csík Rita NÉPSZAVA A kormány és a kormányfő pozíciójának erősítése a nemzetközi gyakorlattal egyezik. Mindez azt jelen­tené, hogy a kormány a je­lenleginél bővebb tárgy­körben kapna rendeletal­kotási jogkört, maga hatá­rozhatná meg saját mun­kaszervezetét - fogalmazott a tanácskozás szünetében lapunk kérdésére Kiss Ele­mér. Hozzátette: a kor­mányfő a kormányon be­lüli pozícióra erősödne, ha az alkotmány megalkotása során lehetővé válna, hogy beleszóljon az egyes mi­nisztériumok főhivatalno­kainak - ez mintegy száz­­kettőszáz köztisztviselőt jelentene - kinevezésébe, felmentésébe. Az államtitkár szerint a magyar közigazgatás egyik feszültségpontja ma az, hogy a rendszerváltás so­rán megerősödő piaci szer­vezetek elszívták a köz­­igazgatástól a legjobban képzett köztisztviselőket. A köztisztviselői bértábla pedig nem ad megfelelő lehetőséget a kiugróan jó teljesítmények jutalmazá­sára. Ráadásul a rendszer­­váltás azzal is jár, hogy gyorsított ütemben van szükség az új szabályok, törvények meghozatalára. Az apparátusnak ebben a helyzetben nincs ideje, hogy részletesen elkészít­se az egyes döntések hatás­­elemzését, s kevés figye­lem jut a kormányzati dön­tések végrehajtása eredmé­nyességének ellenőrzésé­re. A kormány emiatt nem jut elegendő információ­hoz döntéseinek meghoza­talakor. Az államtitkár sze­rint ezen a helyzeten a köztisztviselői bértábla mó­dosítása, illetve az állam­­igazgatás informatikai rend­szerének küszöbönálló tel­jes körű kiépítése segíthet. A közigazgatásban prob­lémát jelent az is, hogy a törvénykezés során a kor­mány által benyújtott ter­vezetekhez éppen a kor­mányzó pártok adják be a legtöbb módosító indítványt - vélte az államtitkár. Ki­jelentette: bár a kormány­zó pártok ma rendelkez­nek a kétharmados törvé­nyek módosításához szük­séges parlamenti többség­gel, hosszú távon problé­mát jelenthet a kétharma­dos törvények széles köre. Kiss Elemér szerint a két­harmados törvények kö­rét meg kellene szüntetni, ilyen arányú parlamenti jóváhagyást egyedül az al­kotmány, illetve annak mó­dosítása igényelne. Közép- és Kelet-Euró­pában felül kell vizsgálni a közigazgatás rendszerét, így például megvizsgálan­dó, hogy az egyes önkor­mányzatok képviselő-tes­­tületei és a közigazgatás apparátusa milyen viszony­ban legyen egymással. A modern közigazgatás Eu­rópában túlszabályzott emi­att még a szakemberek sem látják át világosan az egyes szabályok összefüg­géseit. Mindez csökkenti az igazgatásban dolgozók tudatosságát, s korlátozza az emberek cselekvési sza­­badságát - jelentette ki a tanácskozáson Rácz Attila, az EGPA magyar alelnöke. Ezért van napirenden a közigazgatás újraszabályo­zása nálunk és Európában egyaránt. Klaus König, a SPEYER-­ közgazdasági főiskola professzora pedig arról beszélt, hogy az átala­kuló társadalomban újra kell szabályozni az igazga­tás területeit. Verebélyi Im­re, a magyar közigazgatás korszerűsítéséért felelős kormánybiztos pedig ismer­tette a hazai közigazgatás átalakításáról született re­formelképzeléseket. is I II II ■ SH'% 'A­­ 5 T O A közigazgatás átalakítása Európa-szerte előtérben van Cseke Csilla felvétele Tüntetést szervez az MDF Az MDF az önkormányza­tok melletti, október 5-re tervezett demonstrációja általános kormányellenes tüntetéssé bővül. A de­monstrációra ugyanis a vidéken megszüntetett is­kolák, szülőotthonok, kór­házi részlegek, valamint egyéb veszélyeztetett intéz­mények képviselői, továb­bá nyugdíjasok is jelezték részvételi szándékukat. Mindezt Lezsák Sándor, az MDF elnöke mondta el Magyar Demokrata Fórum megyei elnökeinek érsek­­csanádi kétnapos tanács­kozását követően. Lezsák hozzátette: a számos civil szervezet, szövetség és ér­dekképviselet jelenlétével is zajló tüntetést úgy ké­szítik elő, hogy önfegye­lemmel, de kellő határo­zottsággal nyilvánítsák ki az immár országos mére­tűvé vált felháborodást a kormány gazdaságpoliti­kájának, szociálpolitiká­jának hiánya miatt. A de­monstráción az MDF is­merteti majd a megvaló­sítható programokat és javaslatokat is. Az önkor­mányzatok helyzetét érté­kelve a tanácskozás részt­vevői megállapították: az a kormány-előkészítés, amely mindössze 6 száza­lékkal több költségvetési támogatást irányoz elő a jövő esztendőre, a megyék­ben működésképtelenné teszi az önkormányzati alapintézményeket. Véget ért a református találkozó Hegedűs Lóránt püspök, a­ Magyarországi Reformá­tus Egyház Zsinatának lel­kész­ elnöke zárszavával ért véget vasárnap Bala­tonszárszón a háromnapos református értelmiségi ta­lálkozó. A konferencián elhang­zottakat összegezve hang­súlyozta: a balatonszárszói találkozók örökségeként a legegyetemesebb és leg­személyesebb értelemben foglalkoztak az egyház hitvallásának, a magyar­ság és az emberiség érde­kében való közéleti fele­lősség vállalásának az ügyével. Mulasztott a kormány az alapszerződés ügyében? (Folytatás az 1. oldalról) Eljárásával a kormány szöveg szerint talán eleget tesz az alkotmány előírásá­nak, ám annak szellemét mindenképpen megsérti - jelentette ki Takács Albert. Mulasztást követett el te­hát a kormány azzal, hogy nem akkor terjesztette az Országgyűlés elé az alap­­szerződés tervezetét, ami­kor abban még érdemleges változtatást lehetett volna végrehajtani. Több ellenzéki párt veze­tői, legutóbb tegnap a Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke, Torgyán József bejelen­tette Adán: ha hatalomra kerülnek, felülvizsgálják a román-magyar alapszer­ződést. Kéri László politológus szerint műbalhé tanúi va­gyunk. A neves egyetemi tanár úgy látja: a kor­mány mindenképpen meg­köti szeptemberben az alap­­szerződést, amely egyéb­ként elsősorban az Euró­pai Uniónak és Washing­tonnak fontos. Magyaror­szág senkit sem érdekel már — állítja Kéri csak a ré­gió, az, hogy a térség sta­bilizáló vagy destabilizáló tényező-e Európában. A politológus szerint az el- RMDSZ: változatlan álláspont Vasárnap Kolozsváron elsősorban a román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdésekről tanácskozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Külpoliti­kai Tanácsadó Testülete. Mint Tokay György aradi RMDSZ-képviselő - a tes­tület tagja - az MTI érdeklődésére elmondta, az ülés időszerűségét az adta, hogy hétfőn kerül sor az RMDSZ három legmagasabb rangú tisztségviselőjének, Markó Béla szövetségi elnöknek, Takács Csaba ügy­vezető elnöknek és Tőkés László tiszteletbeli elnöknek Horn Gyula magyar miniszterelnökkel való találko­zójára. A KKT-tanácskozás résztvevői megvitatták, hogy az RMDSZ milyen álláspontot képviseljen ezen a találkozón. A megfogalmazott állásponttal kap­csolatban Tokay György részletekbe nem bocsátko­zott, de utalt arra, hogy az RMDSZ eddig ismert ál­láspontja nem változott. lenzék eljárása Magyaror­szág helyzetének félreis­meréséről tanúskodik, rá­adásul már a választási kampány részeként is fel­fogható. A magyar tárgyaló dele­gáció vezetője cáfolja a politológus által is han­goztatott állítást, hogy az utóbbi hónapokban kü­lönleges nyugati nyomás nehezedett volna a két or­szág vezetésére az alap­­szerződés mielőbbi meg­kötése érdekében. Régóta ismert a megállapodás igé­nye, a jószomszédi kapcso­latok rendezésének elvá­rása - mondotta Somogyi Ferenc. A Külügyminisz­térium közigazgatási ál­lamtitkára szerint téves az a vélekedés, hogy a ro­mánokkal tervezett szer­ződésben Magyarország visszalépne a kisebbségek kollektív jogának érvénye­sítésében és az autonómia ügyében. Somogyi leszögez­te: a szerződésben rögzítik azt a tényt, hogy az Európa Tanács 1201-es számú aján­lása nem rendelkezik az et­nikai alapú autonómiáról és a kollektív jogokról. Törvény az alapítványokról A művelődési tárca nemrégiben bocsátotta vi­tára az úgynevezett nonprofittörvény terveze­tét, mely társadalmi hasznosságuk alapján ka­tegorizálná a különféle alapítványokat, egye­sületeket, közhasznú társaságokat. A törvény a társadalmi hasznuk alapján nyújtana adó-, vám-, és illetékkedvezményeket a szerveze­teknek. A kedvezményeket egy új államigaz­gatási szerv, a Nonprofit Felügyelet hagyná jóvá. A minisztérium tervei szerint még az idén elfogadj­a a parlament a törvényt. Zappe Gábor NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék nemrégiben vizsgálatot folytatott azon alapítvá­nyok körében, amelyek 1992 és 94 között állami támogatást kaptak. A 399 alapítvány ezalatt az idő alatt 48 milliárd forint ál­lami támogatásban része­sült, emellett jelentős mér­tékű adókedvezményt is élveztek. Az Központi Sta­tisztikai Hivatal szerint 1994 végén mintegy negy­­venegyezer alapítvány, egyesület tevékenykedett Magyarországon, melyek teljes bevétele 360 milli­árd forint volt. A pénzük 82 százaléka nem állami tá­mogatásból eredt. A nonprofittörvény célja, hogy átfogó módon szabá­lyozza a nem nyereségér­dekeit közhasznú szerveze­tek működését, mivel ezek a szervezetek egyre nagyobb szerepet játszanak a polgá­rok hétköznapi életében. A szabályozásban egyér­telműen el kell különíteni a nonprofitszervezeteket a nyereségérdekeit vállal­kozásoktól - nyilatkozta lapunknak Radó Péter, aki a művelődési tárcánál a törvénytervezet elkészí­tését irányítja. A törvény koncepciója szerint - melyet Kuti Éva és Harsányi László készí­tett - öt kategóriába so­rolnák az alapítványokat, közalapítványokat, egye­sületeket és közhasznú társaságokat aszerint, hogy tevékenységük mennyire közhasznú. A törvényben azok részesülnének a leg­több kedvezményben, ame­lyeket a megalakítandó Nonprofit Felügyelet a ki­emelten közhasznú tevé­kenységeket ellátó szerve­zetek közé sorol. Ezen a szervezetek alaptevékeny­sége adómentességet, vál­lalkozási tevékenységük adókedvezményt kapna, adományozóik pedig leír­hatnák adományaik össze­gét az adóalapjukból. A kiemelten közhasznú nonp­­rofittársaságok részesül­hetnének az állampolgá­rok személyi jövedelmadó­­jának egy százalékából, vámkedvezményeket, ille­ték- és járulékkedvezmé­nyeket is kaphatnának. A kiemelten közhasznú szervezetek mellett a kon­cepció szerint még négy kategóriát állítanának fel. A szervezetek besorolá­suk alapján kaphatnának kedvezményeket. A fel­ügyelet aszerint sorolná be az egyesületeket, alapítvá­nyokat, közalapítványo­kat és közhasznú társasá­gokat, hogy az általuk ked­vezményezettek, támoga­tottak köre milyen széles, a támogatott célt mennyire tartják fontosnak. A leg­több kedvezményt a nyitott, közszolgáltató szervezetek kapnák, míg nem kapná­nak semmiféle kedvezményt azok a szervezetek, amelyek zártak, tehát külső sze­mélyt nem támogatnak, és nem végeznek közszolgá­latot, hanem önmaguk el­látására rendezkedtek be. A törvény koncepciója szerint szabályozzák a nonprofitszervezetek gaz­dálkodását is. Kimonda­nák például, hogy ezen szer­vezetek nyereségüket , amennyiben keletkezik nem oszthatják fel. A művelődési miniszté­rium tervei szerint szep­tember elejéig tart a tör­vénykoncepció társadal­mi vitája, addigra az első kodifikált változat is el­készül. A törvényterveze­tet szeptember elején kí­vánják a kormány elé ter­jeszteni, s a tárca remé­nyei szerint még ebben az évben elfogadják.

Next