Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-12 / 188. szám

KULTÚRA 12 1996. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ NÉPSZAVA Helycserés lapjárás - kis magyar görbe tükör A Film Színház Muzsika szellemét öt évig tartották életben egykori munkatársai, akik most kisemmizettnek érzik magukat Akár négy különböző Film Színház Mu­zsika is megjelenhetne ma a stando­kon, ennyi bejegyzett változat szerepel a Művelődési Minisztérium lapnyilván­tartásában, némileg eltérő címvariáció­val. A negyediket június 28-án vették NÉPSZAVA-információ Öt éven át tartotta életben a nem létező Film Színház Muzsi­ka szellemét néhány egykori munkatársa, amire végre idén januárban Film Színház Muzsi­ka Televízió címmel újra életre kelt, havi megjelenésssel. A több évtizedes hagyományra vissza­tekintő népszerű hetilap, a Film Színház Muzsika 1990 októbe­hírt adtak magukról, pontosab­ban a Film Színház Muzsika nevű, mesterségesen életben tartott szellemről. Mígnem sok remény és, csalódás után egy ki­adó látta elég életerősnek ezt a szellemet, hogy testet öltésében fantáziát lásson. Soltész Rezső kiadásában és az alapítvány tag­jaiból felállt szerkesztőség szel­lemi termékeként így jelent meg idén a Film Színház Muzsika I Színház Egyik tojás (Első évfolyam, 6. szám) Másik tojás (Első évfolyam, 1. szám) rében szűnt meg. (Azóta sem született olyan szórakoztató, ám az értékekre figyelő utódja, mely a helyébe léphetett volna. Szü­letett vagy külföldi mintából átvevődött viszont egy sor olyan, amely egy-egy részterü­let kommersz nemzetközi érde­kességeit tálalja színes bulvár­stílusban a nagyérdemű elé.) Az egykori hetilap néhány ki­tartó munkatársa azonban bí­zott a hagyomány erejében, lap­ja múltjának hitelében, és nem, adta fel. Életre hívták a Film Színház Alapítványt, évente- színészdíjat osztottak (Déryné­ről nevezték el), időről időre Televízió című képeslap első év­folyam 1. Száma. (Ez a lap a har­madik a minisztériumi nyilván­tartásban, megelcízi az Új F. Sz. M., illetve az F. Sz. M., de ezek, „holt lelkek”, nem élő lapok, csupán bejegyzések, mondhatni évek óta tartó címfoglalások, na­gyobb dicsőségére a demokrati­kus sajtóviszonyoknak.) Hat szám után júliusban azonban az újságosstandokon már olyan lap jelent meg, amely .azonosig v,oUtmegnemis. Első. pillantásra kiköpött olyan, a má- ■sedikraméí?-nem-egészenr (Szer­zőgárdáját tekintve pedig egyál­talán nem.) Címében ott a haj­Két városban tartják három témáról NÉPSZAVA-információ Egerben kezdődik és Mezőkö­vesden folytatódik a ma reggel összeülő anyanyelvi konferen­cia, amelyet VIII. alkalommal rendez meg a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága augusztus 12-e és 15-e között. Az összejövetelen három témá­ról hangzanak el előadások és hozzászólások. Ezek: Magyar­ság és egyetemesség az ezredfor­dulón, Magyar oktatás és tudo­mány a határokon túl és A ma­gyar nyelv védelmének straté­giája. A konferencia munkájának különös jelentőséget adnak azok a romániai, szlovákiai és szer­biai törvények és rendeletek, amelyek mind szűkebb területre kényszerítik vissza az anyanyel­vi oktatást és a kisebbségi ma­gyar nyelvhasználatot. A ma délelőtti program Pomo- gáts Béla elnöki beszámolójával kezdődik, majd Jankovics Jó­zsef előadása következik A ma­gyar oktatás és tudomány az ez­redfordulón címmel. Ezt Péntek János, Gömöri György és Várdy Béla korreferátuma követi. A délutáni konferencia Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter köszöntő­jével folytatja a munkát. Ez­után következik a vitafórum a magyar nyelv és kultúra védel­mének Stratégiájáról és felada­tairól, A vitaindítót az Egye­sült Államokból érkezett Nagy Károly, a felvidéki Gál Sándor, az Erdélyből részt vevő Kötő Jó­zsef és a vajdasági Dudás Ká­roly tartja. A mái napot á tisztújítás előkészítése zárja. Holnap a kon­ferencia szekcióülésekkel foly­tatja a munkát, este pedig meg­tekintik a kassai Thália Színház vendégjátékában Ratkó József: Segítsd a királyt! című történel­mi drámáját. Szerdától Mező­kövesden folytatódik a konfe­rencia. NÉPSZAVA-információ Ráckeve képtárat akar, és nem csak reménykedik, hanem tesz is érte, hogy ez megvalósuljon. A jövőbeni városi képtárat a tele­pülés központi helyén, egy régi, mára használaton kívülivé vált épületből alakítják ki. Az egy­kori orvosi rendelő új funkciójá­ról az önkormányzat többfordu­lós vita után döntött. Az épület mellett szólt többek között, hogy a központban fekszik, könnyű megközelíteni. A városi önkormányzat - amely az épület teljes átépítését finanszírozza, s egyben a képtár tulajdonosa is lesz - összesen tízmillió forintot szán az építke­zésre, amelynek egy része társa­dalmi munkában zajlik. Továb­szálra pontosan azonos formájú Film Színház Muzsika hármasa, de utána a Kultúra szó áll, s mint új lap, alatta: Első évfo­lyam 1. szám. A történet: kis magyar görbe tükör. A szerkesztőség (az ala­pítvány tagjai, s egyben lapala­pítók) és a kiadó, Soltész Rezső között kenyértörésre került sor. Hónapok mérgesülő nézetelté­rései, kölcsönös csalódottságai vezettek idáig. A szerkesztőség többet várt a kiadótól, a kiadó többet várt a szerkesztőségtől. Tény: a remélt piaci és közön­ségsiker nem jött be. Ennek na­gyon sok oka lehet, de következ­ménye az volt, hogy anyagi ne­hézségeire hivatkozva a kiadó kockázatmegosztásra szólította fel az alapítványt/szerkesztősé- get, a további működést csak ra­dikális anyagi megszorításokkal vállalva. Az alapítvány jogta­lannak, tehát elfogadhatatlan­nak tartotta ezt, s alapítói jogá­nál fogva visszavonta a kiadás jogát Soltész Rezsőtől, aki vá­laszként nem fizette ki a szer­kesztőségnek kéthavi járandó­ságát. Az elmérgesedett helyzet tovább mérgesedett. Maradt egy szerkesztőség alapítói és kiadói joggal - kiadó nélkül, és egy ki­adó - lap nélkül. Soltész Rezső lépett, elmondása szerint több száz ezer forintos kár fenyegette a nyomdai megrendelés kihasz­nálatlansága miatt. Kérelmére a Művelődési Minisztérium lap­nyilvántartása nyilvántartásba vette a Film Színház Muzsika Kultúra című lapot. Az alapít­vány csak véletlenül szerzett ró­la tudomást, tehát késedelmesen fellebbezhették meg az „új” lap nyilvántartásba vételét. A fellebbezés halasztó hatá­lyú, s míg meg nem születik rá a határozat, addig a csak kis rész­ben megváltoztatott nevű lap, pláne az elődöt leutánzó arcula­tával, nem jelenhetett volna meg. Ezt g lapnyilvántartás ve­zetője, dr: Seregélyest János is megerősítette, hozzátéve, hogy az értesítés nem kötelességük. Elmondta,! az újabb (immár ne­gyedik!) Film Színház Muzsika nyilvántartásba vételének nem volt jogi akadálya, mivel az er­ről rendelkező 1986-os törvény kizáró okait Soltész kérése nem valósítja meg;. Az alapítvány ezt vitatja, sérelmesnek tartja nem­csak az „új” lap megjelenését, hanem a minisztérium eljárását is. Dr. Seregélyesi szerint a tíz év előtti, azóta csupán módosí­tott sajtótörvény elavult, a meg­változott körülmények követel­ményeinek nem felel meg, e konkrét esetben valójában csak bírósági vizsgálat dönthetne. Soltész nem érzi úgy, elbito­rolta volna a lapot és hagyomá­nyát, szerinte nem lehet néhány ember belügye, illetve szellemi találmánya az, ami, mint mond­ja, a magyar kultúra ügye. Az alapítvány viszont kiszolgálta­tottnak érzi magát, sajtótájé­koztatón ismét a nyilvánosság­hoz készül fordulni, mert úgy érzi, kihúzták alóla a lapot, szellemét és hagyományát. Itt tartunk, érdekes és sikeres lap helyett - sajtóvita. Olimpia. Ahol a legnagyobb dicsőség győzni. Sikert csak azok re­mélhetnek, akik hosszú évek felkészülésével valódi csapattá ko- vácsolódtak össze. Összehangolt, precíz csapatmunka - ez a siker titka - a pénzügyek területén is. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. „csapata" összesen 7-féle VISA és EUROPAY bankkártyát kínál ügyfeleinek. Mindenki számára a megfelelőt. Munkatársaink segítenek az Ön igényeinek részletes feltérképezésében, így Ön pontosan olyan bankkártyához jut> amilyenre szüksége van. Bővebb információért hívja a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 24 órás Bankkártya Ügyfélszolgálatát: 252-0333! KAMATOZTASSA TUDÁSUNKAT Anyanyelvi konferencia augusztusban nyolcadszor nyiivantartasba, júliusban ez a legutób­bi jelent meg a harmadikként bejegy­zett és hat hónapig piacra került maga­zin helyett. A Film Színház Alapítvány úgy érzi, kihúzták alóla a lapot, az egy­kori népszerű előd szellemével együtt. Új képtár nyílik Ráckevén bi érdekesség, hogy a képtár ter­veit szintén társadalmi munká­ban készítette el Bodzán Antal építész. A ráckevei városi képtár létre­hozása illeszkedik a „Ráckeve , 2000” elnevezésű programba, amelynek keretében az osztrák kormány összesen kétmillió schilling támogatást nyújt a vá­ros vonzóbbá tételéhez. Várhatóan a jövő évben adják át a képtárat, amelynek majdani kiállításai között állandó helyet foglalnak majd el Patay István képei. A festőművész - Ráckeve szülötte r-. művei egy részét szü­lővárosának ajándékozza. Az állandó kiállítás mellett termé­szetesen időszaki tárlatokat is rendeznek majd az új kiállítóhe­lyiségbem

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék