Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-08 / 185. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT 185. SZÁM 1996. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK A tb átalakítására épül az egészségügyi reform Két változatban kerül a kormány elé az egész­ségügy átalakításáról szóló előterjesztés. Az egyik megtartaná a biztosítási elvű ellátást, a másik javaslat direkt állami irányítás alá von­ná a természetbeni ellátások koordinálását és finanszírozását, míg ennek forrását egészség­­ügyi adóként, valószínűleg az adóhivatalon ke­resztül szedné be a lakosságtól. Mindkét variá­­cióban megmaradna a tb-járulék a pénzbeni el­látásokra, ám ezt csak a munkajövedelemmel rendelkezőknek kellene kötelezően fizetni. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Két változatban kerül a ka­binet elé az egészségügyi reform tervezete. Mindket­tőben közös elem, hogy különválasztja a természet­beni és a pénzbeni jutta­tásokat. Utóbbiba például a korhatár alatti rokkant- és baleseti nyugellátások, a terhességi és gyermek­ágyi segély, táppénz tartoz­nak, ezek alapvetően a munkajövedelmekből élők­nek járnának. Ezeknél ma­radna a tb-járulék, az el­látás pedig a befizetéssel állna arányban. A vállal­kozóknak, tőkejövedelem­ből élőknek nem lenne kö­telező ilyen járulékot fi­zetni, ők önkéntes biztosí­tásokat köthetnének a fi­zetéskiesés pótlására. To­vábbi közös pont a két rendszerben, hogy minden, a személyi jövedelemadó alá eső jövedelem járulék­­köteles lenne. A természet­beni ellátás a befizetett járulék mértékétől füg­getlenül egyformán járna minden biztosítottnak. Kü­lön térítést csak az extra vagy az ellátási körzeten kívüli szolgáltatásokért kel­lene fizetni. A lényegi különbségek a természetbeni juttatások, vagyis például a házior­vosi ellátás, a kórházi és szakellátások, a fogászat, a gyógyfürdői szolgálta­tás, gyógyszertámogatás, vérzékenység kezelése irá­nyításában és finanszíro­zásában lenne. Az első vál­tozat a jelenlegi tb-rend­­szert reformálná meg. Meg­tartaná a járulékfizetést, ám ez nemcsak a keresők­re, hanem minden állam­polgárra kötelező lenne. A jövedelemmel nem rendel­kezők után az fizetne já­rulékot, aki az alapvető megélhetést fedezi, így pél­dául a munkavállaló esetén a saját járulékrésze mel­lett munkáltatói befizetés, eltartott családtag után az eltartó, a rendszeres szo­ciális járadékból élők után a központi költségvetés vagy a helyi önkormány­zat fizetne járulékot. Változtatnának a pénz kezelésén - kezelőjén is. Mint azt korábban már megírtuk, egyes politikai és szakmai körök a társa­dalombiztosítás gyökeres átszervezését tervezik. A dokumentum - megjegyez­ve, hogy erről külön elő­terjesztés készül - egysze­rűen csak biztosítónak nevezi az alap kezelőjét. Hozzáteszi, hogy a jelen­legi - munkaadói és szak­­szervezeti képviselőkből álló - önkormányzati rend­szer mindenképpen gyöke­res átalakításra szorul. Át kell alakítani a képvisele­ti rendszert, a hatásköröket, be kell vonni más állam­­igazgatási szerveket. (Folytatás a 2. oldalon) Volt egyeztetés a médiáról NÉPSZAVA-információ Horn Gyula miniszterelnök nem kíván koalíciós vitát gerjeszteni a média finan­szírozásának megoldásáról szóló kormányzati tervek kapcsán tett szabad demok­rata nyilatkozatok miatt - jelentette ki lapunknak Sza­bó József Jenő, a kormány­fő sajtótitkára. A kormány­nak nincs szándékában a médiatörvény megváltoz­tatásával saját hatásköré­be vonni a közszolgálati rádiót és a televíziót. Ezt a sajtótitkár szerint a kor­mány elmúlt kétévi tevé­kenysége is alátámasztja. (Folytatás a 2. oldalon) ALAPÍTVA 1873-BAN Jó pénzért hamis vizsga Egyes budapesti egyetemeken több tízezer fo­rintért adják el a más nevében elkészített szakdolgozatokat. Néhány hallgató arra special­­izálta magát, hogy diáktársai helyett leteszi a vizsgákat. A nyelvvizsgapapírok hamisítása mellett pedig jó üzlet, ha valaki más nevében jelenik meg a nyelvvizsgabizottság előtt. Nagy Gergely NÉPSZAVA vos Loránd Tudományegye­tem jogi karán esetenként tízezer forint felett vállal­ják el a diákok, hogy má­sok helyett készítenek szak­­dolgozatokat. Egy, nevé­nek elhallgatását kérő diáklány beszámolt róla, hogy egy szakdolgozat megírásáért csoporttársa először húsz-harminc, ké­sőbb pedig ötvenezer forin­tot ajánlott fel neki. (Folytatás a 3. oldalon) A közelmúltban derült fény arra, hogy számos egyete­mista hamis nyelvvizsga­bizonyítványának köszön­hetően nyerte el felvételét egy-egy felsőoktatási in­tézménybe. Lapunk infor­mációi szerint a hallgatók nemcsak a hamis nyelv­­vizsgapapírokkal igyekez­nek könnyíteni tanulmányi kötelezettségeiken. Az Eöt­ Átalányadóból több folyik be A miniszteri biztosok jövőre kiterjesztenék a kedvező rendszert Jövőre az eddigieknél is nagyobb kör­re terjesztenék ki az átalányadózást egy új, kedvezőbb rendszer beveze­tésével. Az érintettek - a vállalkozók - érdek-képviseleti szervezetei ezt rendkívül pozitív jelként értékelik, hiszen a tételes átalányadózás be­vezetése a kisvállalkozói kör újabb részét hozná kedvezőbb helyzetbe. Szerintük azonban az átalányadózást a jelenleg tervezettnél jóval szélesebb körben is alkalmazni lehetne. Szak­értők szerint ez az államnak is ked­vező lenne, hiszen az átalányadó be­vezetése óta jócskán megugrottak a költségvetés bevételei. Az elmúlt év január elsején vezették be az átalányadózást, amely kedve­zőbb helyzetbe hozta a kisvállalko­zásokat. Az átalányadózásban az egyéni vállalkozó bevételeinek 20 szá­zaléka minősül jövedelemnek, és to­vábbi költségeket is leírhat attól füg­gően, milyen tevékenységet végez. (Folytatás az 5. oldalon) Az átalányadózás kevesebb adminisztrációval jár Várkonyi Iván NÉPSZAVA Gy. Balázs Béla felvétele Aleko az orosz adósság fejében NÉPSZAVA-információ A Moszkvics autógyár is részt vesz a volt Szovjet­unió külföldi adósságának törlesztésére irányuló prog­ramban, és ennek keretében 100 millió dollár értékben szállít személygépkocsikat Magyarországra. Jurij Borogyin vezérigaz­gató azt állította az Inter­­faxnak, hogy már létrejött a megállapodás Magyaror­szággal a 100 millió dollár értékű ügyletről. (Folytatás az 5. oldalon) Jövőre megkezdik a rendőrség fegyvereinek cseréjét A szervezett alvilág kizárólag nagy tűzerejű fegyvereket használ Jövőre 5 ezer korszerű, FEG-parabellum típusú pisztolyt vásárol a rendőrség, az orosz állam­­adósság fejében pedig mintegy 1500 golyóálló mellényt kap az ORFK. Az illetékesek bíznak abban, hogy a fennmaradó közel 20 ezer elavult fegyver cseréjére három éven belül sor kerül­het. Mindez annál is inkább sürgető, mert sza­kértők úgy vélik: az egyre gyakoribb leszámolá­sokhoz szinte kizárólag nagy tűzerejű lőfegyve­reket használ a szervezett alvilág. Báli Zoltán NÉPSZAVA A jövő évi költségvetésben 150 millió forintot különí­tettek el a rendőrség ol­dalfegyvereinek korszerű­sítésére. A frissítés elsősor­ban az elavult PA-63 és R-78 típusú pisztolyokat érinti majd, amelyekből je­lenleg mintegy 25 ezer van szolgálatban - tájékoztat­ta lapunkat dr. Valenta László dandártábornok, az ORFK gazdasági főigazga­tója. Mint mondta: jövőre várhatóan 5 ezer nagy tűz­erejű, korszerű, FÉG-pa­­rabellum típusú lőfegyvert vásárolnak a rendőrök szá­mára. A világpiaci viszony­latban is olcsónak mond­ható magyar gyártmányú pisztolyból pillanatnyilag 900 van rendszerbe állít­va, s az arzenálban talál­ható még 1300 Jericho tí­pusú, Izraelből hozott ol­dalfegyver. A fennmaradó közel 20 ezer pisztoly cse­réjére viszont a legjobb esetben is három évre lesz szükség - szögezte le Va­lenta László. A személyi használatra kiadott pisztolyok mellett a közelmúltban nagy rom­boló hatású, modern pus­kákkal és géppisztolyok­kal is ellátták a rendőrség egyes egységeit. (Folytatás a 3. oldalon) Oldalfegyverek korszerűsítésére százötvenmillió Knap Zoltán felvétele Zemplényi Gyárfással akart magántévét indítani Zemplényi György egy magántévé indításához gyűjtött pénzt, rögzíti egy 1992-es úszószövet­ségi jegyzőkönyv Széchy Tamás beszámolóját. A tévét valójában Gyárfás Tamás szervezte vol­na, ám önmaga nem akart a nyilvánosság elé állni az elképzeléssel. A pénz viszont elúszott. Ugyanakkor furcsa, hogy az egykori hitelezők ma nem sietnek visszakövetelni a­ pénzüket. Zemplényi ügyvédje szerint Gyárfás nem is tett feljelentést, holott egy korábbi nyilatkozata sze­rint 120 millió forintot adott Zemplényinek. NÉPSZAVA-információ Eddig csak néhányan tet­tek feljelentést a négyévi bújkálás után három hét­tel ezelőtt hazatért egyko­ri úszómenedzser, Zemp­­lényi György ellen, noha több száz millió forint el­­sikkasztásával gyanúsítot­ták a barcelonai olimpia után. A rendőrség az ügy kényes voltára hivatkozva elzárkózik a nyilatkozattól. Korábbi információk sze­rint Zemplényi pénzt vett fel az úszószövetségtől, a Belügyminisztériumtól, a Cooptouristtól, több neves sportolótól és sportvezető­től is. Az úszómenedzser azt ígérte, hogy a pénzeket a sportágra fordítja, a hite­leket gyors üzletekben meg­forgatva haszonnal adja vissza. Hogy melyek lettek volna ezek az ügyletek, ar­ról keveset lehet tudni. Az úszószövetség akkori veze­tő beosztású munkatársa szerint az egyik nagy üz­let az úszósporttól teljesen független ügy, egy magán­tévé felállítása lett volna. Elmondása szerint Gyár­fás Tamás, a Nap TV pro­ducere egymaga százhúsz­millió forintot adott Zemp­lényinek, míg Gyarmati De­zső negyvenmillióval szállt be a vállalkozásba. (Gyar­mati kérdésünkre elzárkó­zott minden nyilatkozattól.) Ugyanakkor a tévéindí­tás tervét támasztják alá az úszószövetség 1992. szeptember 16-án tartott, gyakorlatilag csak a Zemp­­lényi-üggyel foglalkozó el­nökségi ülésén elhangzot­tak is. (Folytatás a 2. oldalon) Éjszakára bezár az olasz part Európa egyik legnépszerűbb ten­gerparti üdülőhelyén, az olaszorszá­gi Bibionéban a hét elején pokol­gépet találtak a strandon. A hri ügynökségi jelentések házilag ké­szült, egyszerű csőbombáról szól­tak, olyanról, amilyen még vasár­nap megsebesített egy olasz stran­­dolót, néhány kilométerrel arrébb, Lignanóban. A világszerte terjedő robbantási őrület után az Olaszor­szágból érkező hírek érthető aggo­dalmat keltenek az adriai nyara­lásra készülők körében. Kell-e va­lamitől tartaniok az olasz Adriára utazó magyar turistáknak? - kér­deztük a milánói magyar konzult, Vargha Gábort. Kiss Andrej NÉPSZAVA - A keddi olasz újságok szá­moltak be a történtekről. Ez itt új dolognak számít, de szerencsére a csőbom­bák nem is tettek nagyobb kárt. A hatóságok azt ter­vezik, hogy éjszakára le­zárják a strandokat.­­ Javasolnak-e valami­lyen óvintézkedéseket a ki­utazóknak? - Helyszíni beszámo­lóikban a televíziós társasá­gok bemutatták, hogy mi­közben a strandokon na­poznak az emberek, közöt­tük gépekkel vizsgálják a homokot. Itt egyébként azt írják, hogy nem külö­nösebben veszélyesek ezek a szerkezetek. Figyelmez­tetésül annyit mondha­tok, hogy ha valaki talál­na egy gyanús csődarabot, ne nyúljon hozzá. Szak­emberek szerint a már le­tartóztatott amerikai Unabomberhez hasonlóan Olaszországban is egy őrült próbálkozhat.­­ Nem okozott riadalmat a magyar turisták körében a bombák híre? - Nem érkeztek ilyen jel­zések. Úgy tűnik, a magya­rok inkább napoznak, nem az újságokat olvassák. Két hete volt a cápapánik. Az is inkább Magyarországon volt erősebb. Persze az is igaz, hogy míg a cápa ese­tében még azt sem lehetett kideríteni, ki, mikor és hol látta, addig a csőbombák létezése tény. (Az IBUSZ utazási iroda véleményét a 3. oldalon közöljük.)

Next