Népszava, 1996. szeptember (124. évfolyam, 204–228. sz.)

1996-09-02 / 204. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Csapatkivonás Csecsenföldön MTI-információ A csecsenföldi háború vé­gét jelentő közös politikai nyilatkozat aláírásával fe­jeződtek be szombaton Alekszandr Lebegy tábor­nok, az orosz nemzetbiz­tonsági tanács titkára és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök tárgyalá­sai. Vasárnapra gyakorla­tilag mind az orosz, mind pedig a csecsen egységek - a közös járőrök kivéte­lével - elhagyták Groznijt. Az orosz belügyi csapatok parancsnoksága szerint a szövetségi erők több mint ötezer katonát vontak ki a csecsen fővárosból, csak­nem négyezer csecsen har­cos vonult ki onnan. Az Oroszországi Föderá­ció és a csecsen köztársa­ság viszonyának alapelvei­ről aláírt nyilatkozat lesz a bázisa a politikai rende­zést célzó további tárgya­lásoknak. A dokumentum szerint 2001. december 31- ig politikai megállapodást kell aláírni Moszkva és Csecsenföld kapcsolatai­ról. A nyilatkozathoz csa­tolt dokumentum értel­mében október elsejéig egyesített bizottságot hoz­nak létre, amelynek fel­adata lesz az orosz elnök rendeletei megvalósításá­nak ellenőrzése, a végle­ges csapatkivonás kérdé­seinek rendezése (Cikkünk a 10. oldalon) Szombaton rendezte meg az Újpesti Áruház szüle­tésnapi nosztalgiaakció­ját, amelyen 3 forint 60 fillérért árulták a kenyér kilóját. Forgalmuk megha­ladta a 10 millió forintot, ez több mint nyolcszorosa egy erős szombati bevá­sárlónapnak. A kenyér mellett a tejet és a kávét is akciós áron adták, vála­szolta lapunk kérdésére Ga­­lántai Györgyné, az élel­miszerüzlet vezetője. Az el­ső adag kenyér azonnal el­fogyott, a második szállí­tásra több száz ember vá­rakozott, és volt, aki már a szállítókocsiról kapta le a kenyeret. Délig közel 4000 embert szolgáltak ki. Tavaly nyáron rendezett az Újpesti Áruház először kenyérakciót, akkor csak 2000 kiló kenyeret rendel­tek, ami délig sem tartott ki. (Folytatás az 5. oldalon) Hamar elkapkodták az első adag 3,60-as kenyeret Hajdú András felvétele NÉPSZAVA-információ Kevesebb diák kezdi a tanévet Az idén tovább emelkedett a fogyatékos tanulók létszáma Minden eddiginél kevesebb, 967 ezer átlalános iskolás számára kezdődik ma el a tanév. Szintén kevesebb az óvodások száma, ám emelkedik a középiskolákban tanulók aránya. A gyermeklétszám ugyan csökken, de a gyógypedagógiai intézményekben tanulók száma évek óta növekszik. A művelődési tárca vezetői szerint nem kezdődik tömeges pedagógus­elbocsátással a tanév. Folytatódik az elmúlt évek diáklét­szám-csökkenése az általános isko­lákban és az óvodákban - derül ki a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium statisztikáiból. Az előrejelzések szerint 967 ezer 840-en kezdik meg az évet az általánosban. (Folytatás a 3. oldalon) Az idén folytatódott az elmúlt évek diáklétszám-csökkenése NÉPSZAVA-összeállítás Demecs Zsolt felvétele Tölgyessy elhagyta az SZDSZ-t NÉPSZAVA-összeállítás A szabad demokraták szombati országos tanácsának értekezletén kilépett pártjá­ból Tölgyessy Péter, az SZDSZ korábbi elnöke, illetve frakcióvezetője. A politi­kus a szocialista és a szabad demokrata koalíció következetes ellenzője. Töl­gyessy Péter a Népszavának adott nyi­latkozatában elmondta: mindig is kétsé­gei voltak a szocialistákkal kötött koalí­cióval szemben. Arra a kérdésre, hogy miért várt Töl­gyessy Péter a kilépéssel mostanáig, la­punknak a politikus azt nyilatkozta: ér­dekelte, hogy a koalícióban az SZDSZ milyen politikát valósít meg. Nem kí­vánt részt venni a koalíción belüli viszá­lyokban, inkább visszahúzódott az aktív politizálástól. A kormányzati félidőt al­kalmasnak ítélte a váltásra. A várako­zásnak az is oka volt, hogy esetleg té­vedhet a koalíciót illetően, de az elmúlt két évben kiderült, milyen is a koalíció valódi természetrajza. A koalíciónak ugyan sikerült megőrizni az ország fize­tőképességét, de a bajokra tartós megol­dást ígérő döntések kevéssé születtek. A kormány nem restaurálta az államszo­cializmust, de új lendületet sem adott a magyar polgárosodásnak. A Horn-kor­­mány politikáját alapvetően a szocialis­tákon belüli erők határozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon) , 124. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ ALAPÍTVA 1873-BAN Felsőoktatási egyesülés a tudomány határain Az átalakulás során további létszámcsökkenés várható a felsőoktatásban. A tervezett hatezer­­ötszáz forintos tandíj reális - nyilatkozta a Népszavának Frenyó V. László, a Magyar Rek­tori Konferencia elnöke. Szerinte a felsőokta­tási lobby jó törvényt alkotott, ám a politika a jó koncepciót néhol elfuserálta. Zappe Gábor NÉPSZAVA - A felsőoktatási törvény módosítása nyomán új fel­tételekkel kezdődik a tan­év. Ön szerint milyen mun­ka vár az egyetemekre és főiskolákra? - A törvénymódosítás kapcsán számos rendelet készítendő el, amelyek ösz­­szeállításában és vélemé­nyezésében a konferenciák révén az intézményeknek meghatározó szerepe lesz. Mindennél fontosabb fel­adat következik azonban abból, hogy a módosítás a jelenlegi intézményeket fel­soroló mellékletet 1998. de­cember 31-ével hatályon kívül helyezi. Az iskolák döntő részének tehát igen gyorsan el kell szánnia magát az integrációt ille­tően, mivel csak így lesz esélyük a módosítás sze­rinti felsőoktatási intéz­ményi státust megőrizni. (Folytatás a 4. oldalon) Korlátozottan szigorú ös­szeférhetetlenség Az MSZP frakciója mai ülésén tárgyal a kép­viselői összeférhetetlenségről. A frakcióveze­tés még a múlt csütörtökön döntött úgy, hogy a nyári szünet előtt, az SZDSZ-szel meglévő nézetkülönbségek miatt megfeneklett tör­vényt szeptember végéig el kell fogadtatni a parlamenttel. Információnk szerint a szocia­listák - ha nem sikerül koalíciós partnerük­kel megegyezni - az SZDSZ-szel szemben is „átviszik” a törvényt, ha találnak hozzá ele­gendő támogatót a többi pártban. Összeállítá­sunkból az is kiderül, hogy a magyar képvise­lők jövedelme ma mintegy négyszerese a ho­ni átlagjövedelemnek. Igaz, kiadásaik is sok­kal magasabbak egy átlagpolgárénál. Csík Rita NÉPSZAVA A szocialisták elképzelései szerint az összeférhetetlen­ség nem lenne teljes körű. Horn Gyula kormányfőnek az egyik koalíciós egyeztető tárgyalás után tett meg­jegyzése szerint azért, mert ahhoz előbb létre kellene hozni a főállású képviselő­séget, és a képviselők csa­ládjának megfelelő megél­hetését biztosító jövedelmet kellene folyósítani. A szocialisták gazdasággal kapcsolatos összeférhetet­lenségi verziója az állami vállatoknál betöltött vezető tisztséget tartja összeegyez­tethetetlennek a képviselő­séggel. Ezt Toller László, az MSZP frakióvezetője azzal indokolta lapunknak, hogy előfordulhatna, hogy az ilyen képviselőnek közhatalmi funkciójában saját vállalatát érintő döntést kellene hoz­nia, magáncégek ügyei vi­szont nem kerülnek a parla­ment elé. Továbbra is vita van ar­ról, mikortól lépjen életbe a törvény, és milyen állami tulajdonú körre terjedjen ki. Az SZDSZ azonnal élet­be léptetné s a kormány­­programra hivatkozással a meglévő összeférhetetlen­ség megszüntetésére szólí­taná fel az érintetteket. (Folytatás a 4. oldalon) Iliescu Bukarestben vagy Budapesten írna alá Kováts Antal MTI (Bukarest) Ion Iliescu román államfő a PRO TV román magán­televízió szombat esti hír­adója szerint úgy nyilatko­zott, hogy szerinte jobb len­ne a román-magyar alap­­szerződést Bukarestben vagy Budapesten aláírni, és nincs szükség harmadik helyszínre. A román fél azzal számol, hogy még szeptember 15. előtt meg­történik a dokumentum alá­írása. Kovács László kül­ügyminiszter a hét végén azt mondta: alkalmasnak tartaná Bécset, az EBESZ székhelyét az aláírásra. Az Adevarul szombati számában interjút közöl Teodor Melescanuval. A ro­mán külügyminiszter egye­bek között elmondta: „Van­nak, akik azt állítják, hogy a román-magyar alapszer­ződés alá nem írása bezár­ná mindkét ország előtt a NATO-ba lépés kapuját. Számunkra biztos bezá­rulna ez a kapu. Tárgyila­gosan nézve a dolgokat nem látom, Románia miért len­ne kevésbé érdemes a NATO-ba való belépésre. Igaz viszont, hogy Magyar­­ország nevét többet emle­getik ilyen vonatkozás­ban, és egyesek úgy tart­ják, hogy már bent is van. A szerződés aláírása nyit­va hagyja a kaput Románia előtt is. Ahelyett, hogy azon siránkoznánk: őelőttük nyitottabb az ajtó, inkább arra törekednénk, hogy megtaláljuk a mi ajtónkat. ” Magyarellenes szóla­mokkal kezdte a hét végén elnökválasztási kampá­nyát Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester. Szerinte a kiegyezés „ve­szélybe sodorja az román nép, főleg Erdély lakóinak biztonságát”. Győzelemmel rajtolt a Csank-csapat Vasárnap a Népstadionban kezdte meg a világbajnoki selejtező mérkőzéseinek sorozatát a magyar labda­rúgó-válogatott. Ellenfele a hasonló játékerőt képvi­selő finn csapat volt. Csank János legénysége kimon­dottan jól kezdett, közön­ségszórakoztató futballt mutatott be, sorra alakí­totta ki a jobbnál jobb helyzeteket Merni kapuja előtt. A 16. perc hozta meg a magyar csapat vezető gólját, amit hatalmas vé­delmi hiba előzött meg, de hát ez kit érdekel. A lé­nyeg: Orosz a hálóba emel­te a labdát. Akkor még nem gondoltuk, hogy ezzel a végeredményt is beállítot­ta. Mindent egybevetve, a magyar válogatott megér­demelten szerezte meg a három pontot. A következő vb-selejte­zőt október elején, Norvé­giában játsszuk. (Tudósítás a 15. oldalon) Amíg Dombi pályán volt, ügyesen „tett-vett” Marton Szilvia felvétele

Next