Népszava, 1996. szeptember (124. évfolyam, 204–228. sz.)

1996-09-02 / 204. szám

2 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Munkástagozat alakul a demokrata fórumban Minden erőt mozgósítani kell, hogy az MDF 1998-ban vállalható szövetségeseivel, a KDNP-vel és a Fidesz- Magyar Polgári Párttal együtt leváltsa a jelenlegi kor­mánykoalíciót - mondta Lezsák Sándor Győr-Ménfő­­csanakon. Az ellenzéki politikus bejelentette: a párt novemberi országos rendezvényén munkástagozat, vállalkozói és nyugdíjastagozat alakul. Az országos választmány munkabizottságai is a párt bázisának ki­­szélesítésén dolgoznak. Marad a Határon Túli Magyarok Hivatala A Határon Túli Magyarok Hivatala cáfolja azokat a hazai és a külföldi sajtóban megjelent híreket, ame­lyek szerint rövidesen átszervezik, esetleg megszünte­tik a hivatalt. Iván Károly, a hivatal sajtófőnöke nyi­latkozatában rámutatott: a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt érintő bármilyen átszer­vezés politikai szempontból hátrányos lenne nemcsak a határon túli magyarok, hanem a hazai kisebbségek számára is. Hozzáfűzte: pártállástól függetlenül sok a támogatója a hivatalnak itthon és a határokon túl is. Utazó katonák Szombaton hazaérkezett az amerikai „Cooperative Osprey ’96” hadgyakorlaton részt vett magyar katonai kontingens. A 37 fős egység Észak-Karolinában há­romhetes békefenntartói gyakorlaton vett részt. Az­nap délután Szolnokon ünnepélyesen elbúcsúztatták a Közel-Keleten tavaly szeptember óta szolgálatot telje­sítő magyar katonairendész-kontingens váltóállomá­nyát. Összesen tizenöt rendőr, valamint tizenhárom hivatásos honvédtiszt és szerződéses katona esett át kiképzésen a 89. gyorsreagálású zászlóaljnál. Összehangolt fegyveres erők Egerben Világosi Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára avatta fel szombaton Egerben azt a megyei tevékeny­ségirányító központot, amely a jövőben összehangolni hivatott a rendvédelmi, a katasztrófaelhárítási szer­vek, a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem munkáját. A modern technikai berendezésekkel fel­szerelt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tetőte­rében elhelyezett központ 100 millió forintba került. Az első diplomaosztás Tatabányán A komárom-esztergomi megyeszékhely első és egyet­len felsőfokú tanintézetének, a Modern Üzleti Tudo­mányok Főiskolájának első diplomaosztó ünnepségét szombaton rendezték Tatabányán. Az alapítványi for­mában működő, nem állami főiskolán 1992-ben kez­dődött meg az oktatás. Az akkor beiratkozott 84 hall­gató közül 45-en fejezték be eredményesen ez év nyár elején tanulmányaikat, s közülük 13-an kiváló minő­sítésű diplomát vehettek át az ünnepségen, Kandikó József főigazgatótól. Független polgármestert választott Balkány Időközi polgármester-választást tartottak szombaton a szabolcsi Balkány községben az előző polgármester elhalálozása miatt. Az 5087 választópolgárból 2181-en mentek el szavazni. A két jelölt közül Dankó József (független) 1310 érvényes szavazattal lett polgármes­ter. A 64 éves nyugdíjas 1990-ig a falu tanácselnöke volt. Az MSZP által támogatott Demendi László 838 szavazatot kapott. Megnyílt az első rendőrmúzeum A Heves városához közeli, 1800 lakosú Tarnaméra kö­zségben szombaton felavatták Magyarország első rendőrmúzeumát. A községben álló, mintegy 20 millió forintos költséggel felújított Almássy-kúriában látha­tó kiállítás a XVII. századtól napjainkig áttekintést ad a magyar csendőrség és rendőrség történetéről. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fornax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fornax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 1199110?, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Jövőre ötmilliárdot fordít közmunkára az állam Erdőt telepítenek, gyógynövényt gyűjtenek, iskolákat újítanak fel NÉPSZAVA-információ A magyar munkanélküliség egyik meghatározó jellemzője, hogy az állá­sukat vesztették hónapok, sőt évek után sem találnak vissza a munkaerő­­piacra. A tartós munkanélküliség fel­számolására tett kísérlet, hogy a mun­kaügyi tárca közmunkaprogramokkal igyekszik keresethez juttatni az állás­talanokat. Az idén a privatizációs többletbevételekből egymilliárd fo­rintot, 1997-ben pedig a költségvetés­ből ötmilliárdot fordít a fenti célokra a kormányzat. A közmunkatanács az idén már hétszázmillió forintot fordí­tott több mint hatezer tartósan mun­kanélküli álláshoz juttatására - tájé­koztatta a sajtót Halmos Csaba, az Or­szágos Munkaügyi Központtól nemré­giben a testület élére került vezető. Az elnök elmondta, 1997 végéig, amikor a tervek szerint ötmilliárd forinttal gaz­dálkodhatnak, 60-80 ezer, főként tar­tósan munkanélkülit kívánnak be­vonni a programokba. A jóváhagyott programokat az egyes tárcák irányítják, így a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) szer­vezésében kétezer munkanélkülinek adnak munkát 200 millió forint fel­­használásával erdőtelepítéseken. El­sőként a nyírségi homokvidéken in­diai erdősítés, majd sorra kerül Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén, Heves, Nógrád és Somogy megye is. Ugyancsak az FM szervezi a gyógy­növénygyűjtést is 35 milliós támoga­tás és 30 millió forint kölcsön felhasz­nálásával. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minsztérium szervezésé­ben 1800 állástalant juttatnak mun­kához 140 millió forintos költség­gel. Részükre árvízvédelmi munká­kat szerveznek a Felső-Tisza és a Kö­rös vidékén, valamint az Észak-du­nántúli, illetve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium irányítása mellett kétezer szakképzetlen munkanélkülit kíván­nak bevonni az oktatási és kulturális intézmények felújításába. Erre 300 millió forintot használhat fel a tárca. Programokat szervez az Országos Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat is. Segítségével 120 munkanélkülit al­kalmaznak majd a települések kom­munális feladatainak ellátására. Tölgyessy elhagyta az SZDSZ-t (Folytatás az 1. oldalról) olyan ellenzékre, amely nemcsak vá­lasztásokat tud nyerni, hanem utána eredményes kormányzásra is képes. Tölgyessy ma még csak arról döntött, elhagyja az SZDSZ kötelékét. Még az is lehet, befejezi politikai pályáját, bár két évvel a választások előtt nem zárja ki, hogy bekapcsolódjék egy versenyképesebb ellenzék megformá­lásába. Arra a kérdésre, hogy a mos­tani koalíción kívül van-e más párt­nak esélye a kormányzati hatalom megszerzésére, azt válaszolta: sok­éves munkába telik majd, mire a más-Tölgyessy Péter (39 éves) jogász, 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalá­sokon vált országosan ismertté. Korábban, 1986-87-ben egyik szerzője a Fordulat és reform című gazdasági-politikai műnek, s az SZDSZ választási programja, az úgynevezett Kék Könyv alkotmányjogi fejezetét írta 1989- ben. Még abban az évben pártja ügyvivőjévé választották. 1989 novemberé­ben részt vesz a Pozsgay Imre államfővé választását megakadályozó négy­­igenes népszavazás előkészítésében. 1990-től az SZDSZ frakcióvezetője, egyik fő kidolgozója az MDF-SZDSZ-paktumként ismertté vált megálla­podásnak. Ez teremtette meg az úgynevezett konstruktív bizalmatlanság intézményét, gyakorlatilag a miniszterelnök elmozdíthatatlanságát, s tette lehetővé Göncz Árpád köztársasági elnökké választását az SZDSZ színei­ben. 1991-ben a párt elnökévé emeli a küldöttgyűlés. Egy év elteltével helyébe Pető Ivánt választották. Ezután fokozatosan visszavonult az SZDSZ-beli politizálástól. Mind többször röppent fel távozásának híre, ennek ellenére 1994-ben az SZDSZ országos listájáról került a parlamentbe. A koalíció megalakulása után teljesen visszahúzódik, interjút alig ad, politikai publi­cisztikáiban bírálja a kormányt. Az SZDSZ lényegében nem változ­tatta meg a kormány haladásának irányát, miközben feltehetőleg végleg elveszítette önálló pólusképző erejét. Ma már a szabad demokratáknak nincs visszaútja. A párt beszorult egy olyan koalícióba, amit Tölgyessy Pé­ter nem tart eredményesnek, és véle­ménye szerint ezen a politikán az SZDSZ nem is tud változtatni. A politikus lapunknak állította, hogy az országnak szüksége van tani vitatható teljesítményt nyújtó kormányzati többséggel szemben hathatós ellenzéki megoldások szü­lethetnek. A szabad demokrata poli­tikusok a választási kampányban alá­írtak egy olyan nyilatkozatot, misze­rint a párt listáján mandátumhoz jutók visszaadják mandátumukat, ha kilépnek a pártból. Tölgyessy Péter nem kívánja visszaadni mandátumát, átül a függetlenek padsorába. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Tölgyessy Péter személyes sorsát ille­tően elismerte: bár a képviselői man­dátum a világon mindenütt szabad, mégis az lenne a legelegánsabb, ha azt visszaadná. Ám egyben ez azt je­lentené, hogy két évvel a választások előtt politikai pályafutása végleg be­fejeződne. Pető Iván, az SZDSZ elnö­ke szintén az MTI-nek erre úgy rea­gált, pártja vezetése morális és nem jogi problémaként kezeli, hogy Töl­gyessy mit tesz a mandátumával. Az országos tanács szombati érte­kezlete támogatta a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban azt, hogy az alapszerződés parlamenti vi­tája után az SZDSZ-es képviselők fogadják el a dokumentumot. Az O1 tagjai szerint a szerződés tervezete hiányosságai ellenére is segítheti az erdélyi magyarokat. Korszerűbb lesz a honvédség Különböző tárgyalások folynak a Magyar Honvéd­ség korszerűsítésére - mondta Keleti György hon­védelmi miniszter vasárnap a Tolna megyei Medinán, ahol alakulatzászló-átadási ünnepséget tartottak. A Magyar Honvédség Rádió­­technikai Századának a medinai, a kölesdi, a szed­­resi és a zombai önkor­mányzatok közösen ado­mányoztak zászlót Medina fennállásának 550. évfor­dulója alkalmából. Keleti az ünnepségen elmondta: néhány napon belül megér­kezik azoknak az új T-72- es harckocsiknak az első szállítmánya, amelyeket Be­­larussziában vásároltunk. Megérkeznek továbbá az orosz adósságból vásárolt páncélozott szállító harc­járművek is. A szárazföldi haderő­nemnél mindazokat a gé­pesített lövészdandárokat, amelyek a későbbiekben a hadsereg hadrendjében lesznek, a mai kor színvo­nalán álló harci-technikai eszközökkel látják el. A mi­niszter bejelentette, hogy folyik egy másik korszerű­sítés is, ami sokkal költsé­gesebb. A közeljövőben ér­tékelik azt a tendert, ame­lyet alacsony magassági légi célok elleni légvédelmi eszközök beszerzésére írtak ki. Hamarosan kiírják a rádiótechnikai eszközökre vonatkozó tendert is. Keleti a továbbiakban kijelentette: minden remé­nyünk megvan rá, hogy a jövő év első felében a NATO legfelsőbb szinten úgy dönt, első körben elfogadják Ma­gyarország csatlakozási ké­relmét, más országokéval együtt, és akkor 1999-re Magyarország teljes jogú NATO-taggá válhat. Paskai László esztergomi érsek, bíboros prímás szentelte fel a Margit Kórház kápolnáját Hajdú András felvétele Elmaradt a konszenzus NÉPSZAVA-információ Többször is elmaradt a konszenzus az egészségügyi reformok során, pedig a megegyezésnek alapelvnek kell lennie - jelentette ki Lévai Katalin, a Magyar Szocialista Párt országos választmányának tagja, miután a szombati testületi ülésen meghallgatták Sza­bó György népjóléti minisz­ter beszámolóját az egész­ségügyi reform helyzetéről. A választmány egyetértett abban, hogy az egészség­­ügyi szféra szerkezeti és finanszírozási válságban szenved, ezért a reformok elkerülhetetlenek. A szocialisták választmá­nya szerint a változtatá­sokat kis lépésekben, ám határozott és egyértelmű politika mentén kell vég­rehajtani. A reformokhoz azonban nélkülözhetetlen a szakma együttműködése és egyetértése - hangsúlyozta Lévai Katalin, aki a vá­lasztmány egészségügyi és szociális bizottságát vezeti. A választmány tagjai úgy vélték, hogy több pénzt kell fordítani az egészségügyre, a megelőző és a gyógyító munkára szánt összegeket emelni kell. A szocialisták szerint ennek egyik forrása lehetne, ha több társada­lombiztosítási járulékot tudnának behajtani a szür­ke- és feketegazdaságban tevékenykedőktől. Kedden nemzeti gyászban a kisgazdák NÉPSZAVA-információ Az FKGP a Romániával kötendő alapszerződést változatlanul nemzetárulás­nak, a „keveset követelő” RMDSZ-t lagymatagnak, a KDNP által kezdeménye­zett rendkívüli parlamenti ülést pedig elhibázott ellen­zéki lépésnek tartja, ezért a párt képviselői az Ország­­gyűlés keddi rendkívüli ülésnapján a nemzeti gyász jeleit viselik majd a parlamentben - jelentette be Torgyán József elnök­frakcióvezető szombaton Vasszécsényben, ahol há­rom napon át tanácskozott az FKGP országos elnöksé­gének és parlamenti frakció­jának szakértőkkel s me­gyei vezetőkkel kibővített együttes ülése. Ez utóbbival kapcsolat­ban Torgyán kijelentette: „Mérföldköveket raktunk le, amelyek meghatározzák az FKGP jövőjét. Elfogad­tuk a párt taktikáját és stra­tégiáját, amelyet a válasz­tásokig követni fogunk.” A győzelmet kilátásba helye­ző stratégia és taktika sze­rint a legközelebbi ország­­gyűlési választásokon az FKGP-nek „minimuim” 130 mandátummal kell rendel­keznie, a cél azonban 210- 220 képviselői hely meg­szerzése. Felszólalnak-e a parlamentben a határon túli magyarok? NÉPSZAVA-összeállítás A határon túli magyar szervezetek és pártok vezetői is meghívót kaptak a holnapi rendkívüli parlamenti ülésre, amelynek témája a magyar-román alapszerződés lesz. Az azonban még nyitott kérdés, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke, netán a többi kisebb­ségi vezető felszólalhat-e az Ország­­gyűlésben. A KDNP kezdeményezte rendkívüli ülésre beterjesztett négypárti ellenzé­ki határozati javaslat szerint a kor­mány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával írhatná alá az alap­­szerződést. A koalíció pártjai és a kor­mány elutasítja ezt. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: a határozati javaslatot a szocialisták nem szavazzák meg. Az alapszerződés tervezetét ellenszavazat nélküli állás­foglalásban támogatta meg szomba­ton az MSZP Országos Választmánya is, amely nem lát okot az előzetes par­lamenti hozzájáruláshoz. Az SZDSZ Országos Tanácsa szintén igent mon­dott az alapszerződésre. A holnapi szavazási magatartásról a képviselő­csoport dönt; értesülésünk szerint a frakcióvezetés az ellenzéki indítvány elutasítását fogja javasolni. Közben mind a négy ellenzéki párt, mind pedig az SZDSZ nevében Pető Iván pártelnök meghívta a parlamen­ti ülésre a határon túli magyar szerve­zetek képviselőit. Az ellenzék azt is szeretné, hogy legalább Markó Béla RMDSZ-elnök felszólalhasson a par­lamentben. Az alapszerződés ügyében illetékes külügyi bizottság nem fog­lalt állást erről. Kérdésünkre Eörsi Mátyás elnök (SZDSZ) elmondta, hogy szerinte szükségtelen a határon túli politikusok felszólalása, mert vé­leményüket a képviselők már megis­merhették. Eörsi szerint nem járható út, hogy minden kérdésben az érintett társadalmi csoportok szót kapjanak a parlamentben, ez ellentétes a képvi­seleti demokrácia elvével. A magyar­ukrán alapszerződés parlamenti vitá­jára sem hívta meg az Antall-kor­­mány az ukrajnai magyarokat. A házszabály egyetlen félmondattal rendelkezik a kérdésről: az Ország­­gyűlés elnöke engedélyezi a felszó­lalásokat. A keddi házbizottsági ülésen bizonyára erről is szó lesz. Ek­kor dőlhet el, hogy - egyhangú frakció­vélemények híján - Gál Zoltán házel­nök egymaga dönt, vagy a kérdést a plenáris ülés elé terjeszti. Ez attól is függ, hogy a házszabály mely pont­ját veszik alapul a külső felszólalók ügyében.

Next