Népszava, 1996. december (124. évfolyam, 281–304. sz.)
1996-12-02 / 281. szám
NÉPSZAVA Miért fontosz a környezetbiztonság? Válaszol: Libik André Vasárnap ért véget a Nemzetközi Környezetbiztonsági Konferencia Budapesten. A fórum neves hazai és nemzetközi szakemberek részvételével kereste a védelmi szervezetek szerepvállalását és az ipari katasztrófák, a nukleáris, a biológiai környezetkárosítás elleni védekezés lehetőségeit. Libik Andrét, az ENSZ EGB Ipari Baleset-megelőzési Regionális Koordinációs Központjának nemzetközi kapcsolatok igazgatóját arról kérdeztük, milyen kézzelfogható eredményekkel zárult a konferencia. - Mit takar a környezetbiztonság új és tág fogalma? - Az emberek teljes biztonsági körét, főként a sűrűn lakott tájak települései mellé épült iparból eredő veszélyek, illetve a honvédség környezetkárosító tevékenységének feltárását és felszámolását. Elég arra utalni, hogy a katonai gyakorlótereken számtalan éleslőszer hever, a földjét pedig könnyűszerrel meg lehet gyújtani. Jelenleg azért lobbyzunk, hogy Magyarország olyan berendezést kapjon, amivel megsemmisítheti ezeket a töltényeket. - Mit fogalmaztak meg a zárónyilatkozatukban? - A NATO békepartnerségi programjához való csatlakozással számos forrás megnyílhat az ország előtt. Két új magyar projekt kaphat nemzetközi támogatást: egyik a térség vegyi üzemeinek konferenciája, amit jövőre rendezhetünk meg. Célunk, hogy az európai normák szerint, az ipari biztonság szempontjából átvilágítsuk a kelet-közép-európai vegyi üzemeket. A németek a volt NDK területén háromszáz üzemet vizsgáltak meg, és ezek harmadát kellett bezáratniuk. Hazánkban nincs ilyen súlyos helyzet, de még mindig sok baleset előidézői lehetnek a gyárak. Másik projekt pedig, hogy jövőre megrendezhessük a nyugat- és kelet-európai környezetbiztonságban érdekelt parlamenti képviselők találkozóját. - Szóba került a kormányzati és nem kormányzati szervezetek tevékenységének az összehangolása? - Természetesen. Ennek óriási jelentőséget tulajdonítok, hiszen azzal, hogy megalakult a Központi Környezetbiztonsági Központ, feloldódhat a szervezetek késhegyig menő konfliktusa. Kiss Marianna Hiányzó pótanyák MTI-információ Tisztújító közgyűlést tartott a fővárosban szombaton az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete. Az 1983-ban megalakult egyesület leköszönő elnöke, Sörös László az elnökség beszámolójában kifejtette, hogy az elmúlt három év legfontosabb feladatának a gyermekfalvakban hiányzó anyák kiképzését és munkába állítását tekintette. Jelenleg négy új anyajelölt dolgozik a falvakban, de még ugyanennyi kellene ahhoz, hogy az üresen álló házakba gyerekeket fogadhassanak. A beszámoló kitért arra is, hogy nehéz megfelelő anyajelölteket találni. Komoly gondot jelent számukra a gyerekfalvakban lakó, általános iskolát végzettek beiskolázása vagy munkahelyhez juttatása. A közgyűlés a tagság folyamatos informálását, az üres házak betelepítését és az anyák megtalálását, továbbképzését jelölték meg a következő évek leginkább kiemelt feladatainak. BELFÖLD 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ Nő a betelepülők aránya a fővárosban A külföldi munkavállalók harmada nyugatról érkezik Egy nemrégen befejezett, négy európai nagyváros bevándorlási folyamatait összehasonlító vizsgálat szerint Budapesten is megnő a közeljövőben a betelepült külföldiek aránya. Negyedszázad múlva már elképzelhető, hogy a gazdasági fejlődés nyomán a mai alsóbb osztály egy lépcsővel feljebb lép, helyükön pedig elszaporodnak a nehéz vagy piszkos testi munkát is elvállaló keleti és déli gazdasági menekültek. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Dr. Rédei Mária demográfus, területfejlesztési tanácsadó lapunknak elmondta, hogy az európai uniós ECOS-program alapján végzett négy város - Brüsszel, Bécs, Berlin, Budapest - vizsgálatának mutatói felvázolnak egyfajta trendet. Míg Brüsszelben a lakosok 30 százaléka külföldi (ennek fele EU-tagországból érkezett), addig Berlinben az arány 13 százalék (egyötöde EU-országból), Bécsben pedig 20 százalék a külföldi lakosság, és mindössze 1,5 százalék érkezett valamelyik európai uniós államból. Budapesten egyelőre 1 százaléknyi a betelepült, valamint további 1-2 százalék, aki tartózkodási engedélyt kért és kapott rövidebbhosszabb ideig, de arányuk a bevándorlás során és a magyar lakosság fogyásával megnő. A bevándorlók 65 százaléka Romániából, 10 százaléka a volt Szovjetunió utódállamaiból, negyede pedig egyéb országokból érkezett a fővárosba. Nemzetiségenként a város másmás területein telepedtek le. A Romániából érkezettek leginkább a VHVTII. kerületben, a peremkerületekben élnek, jelentős számú kínai található a X., XI. kerületben és a Józsefvárosban, míg a gazdagabb szláv ajkúak általában a XI., XI., X. kerületet kedvelik. Az itt kialakult kolóniák magukhoz vonzzák az újonnan érkező saját nemzetbélieket, elősegítve „negyedek” kialakulását vagy a belső városrészek gettósodását. Rédei Mária szerint korlátozza a beilleszkedést, hogy a külföldiek információs elszigeteltségben élnek, sehol nem található egy olyan tájékoztatási központ, amely saját nyelvükön eligazítaná őket hivatalos vagy egyéb ügyekben. Budapesten a 90-es hatezres csúcs óta csökken a betelepülők száma. Jelenleg évi egy-kétezren kérnek tartózkodási engedélyt, nagy részük munkavállalás miatt. Országosan évente mintegy húszezer külföldi kér munkavállalási engedélyt, harmaduk nyugatról jön a külföldi tőkével privatizált vállalatok itteni vezetésébe. Itt nagyobb lehetőséget kapnak, hiszen míg otthon a gazdasági vezetés második, harmadik sorában vártak az előrelépésre, Magyarországon az igazgatói székből irányíthatnak. Rédei Mária szerint ez a tendencia fordított „agyelszívásnak” is felfogható. A szakértő szerint a jelenlegi bevándorlási arány jó ideig állandó marad. Úgy véli, most az a cél, hogy - minőségi és mennyiségi szűrő alkalmazásával - azok jöhessenek be az országba, akik magasan képzettek, hiányszakmában dolgoznak és fiatalok. Ahhoz, hogy a mai, kevésbé megbecsült munkákat végző közmunkásokat, munkanélkülieket felváltsa a nyugati városokhoz hasonlóan a szegényebb országokból idevonzott munkaerő, még legalább egy generációváltásra és hatékony gazdasági fejlődésre van szükség. Helyreigazítás Lapunk 1996. április 23-i számában megjelent, „Tisztújításra készül a Vöröskereszt” című, „Takarékos gazdálkodással pótolták az adományozók eltűnt millióit” alcímű cikkben dr. Szilárd István - a Vöröskereszt országos titkársága vezetője - felmentésének okaként - az ellenőrző bizottság súlyos hiányosságokat tárt fel a fővárosi szervezet gazdálkodásában - közöltek után írtakban a valóságot torzítottuk azáltal, hogy a súlyos hiányosságok megjelöléseként „eltűnt” tartalékalapról és „nyoma veszett” adományokról írtunk, holott az ellenőrző bizottság a gazdálkodás hiányosságaként a tartalékok rohamos felélését, az állami támogatás részbeni, a célok követelményrendszerének nem megfelelő felhasználását, az adományok más célra történő, illetve részben nem dokumentált felhasználását állapította meg.” Késlekedő ifjúsági kártyák NÉPSZAVA-információ A magyar ifjúsági kártya ügye már három éve húzódik - tudtuk meg Herczeg Györgytől, a kormány főtanácsadójától. Három évvel ezelőtt ugyanis a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerződést írt alá az Európai Ifjúsági Kártyák Szövetségével,miszerint Magyarország vállalja a Nyugat- és Közép-Európa 29 országában már jól bevált rendszer itthoni bevezetését. Eddig azonban nem történt semmi. A Miniszterelnöki Hivatal gyermek- és ifjúsági koordinációs titkársága felhívást tett közzé a napokban a magyar ifjúsági kártya megvalósítására. Ennek lényege, hogy - akár a nemzetközi diákigazolvánnyal - minden 26 év alatti fiatal kedvezményekkel vehessen igénybe szolgáltatásokat. Az ifjúsági ügyek idén november elsején átkerültek a művelődési tárcától a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá. Időközben több cég jelezte, hogy terveztesi a kártya megvalósítását. Ezért döntöttek pályázat kiírása mellett, melynek eredménye december közepén várható. A kártya nem igazolja a tanulói jogviszonyt, nem juttat állami szolgáltatásokat. Kereskedelmi és kulturális kedvezményeket azonban nyújt. Az 1997 szeptemberében megjelenő új diákigazolvány és az ifjúsági kártya között azonban lesznek átfedések, például az utazási szolgáltatások területén - mondta Horváth Péter, a művelődési tárca muettájsa. A legendás színész, Kabos Gyula földi maradványai előtt rótta le tiszteletét a színházi szakma és a közönség szombaton. Az Amerikában elhunyt művész koporsóját a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. A ravatalnál Székhelyi József színművész búcsúztatójában elmondta: Kabos egész életműve, sőt halála is a kirekesztés, a lenézés, a megalázás elleni vádirat volt. Olyan elementáris fricska, amely a törvény szigorával bizonyára az égi bírákat is könnyes röhögésre kötelezte MTI-telefotó Visszahívott kórházigazgató Közalkalmazotti kötelezettségeinek a gazdálkodással összefüggő súlyos megszegése miatt visszahívták vezetői beosztásából dr. Várszegi Józsefet, a Zala Megyei Kórház igazgatóját. A megyei közgyűlés szombaton zárt ülésen döntött. Az igazgatót gazdasági szabálytalanságok miatt menesztették. A számvevőszék alátámasztotta a Vöröskereszt belső vizsgálatát Az elmúlt év végére stabilizálódott a szervezet gazdálkodása A Magyar Vöröskereszt túlduzzasztott és túlbürokratizált tömegszervezetté vált, viszonylag kevés konkrét szakmai feladattal, mely működési költségeit részben állami támogatásból fedezi - állítja az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ vizsgálata alátámasztja a szervezet elnökének, Andics Lászlónak a döntését, aki tavaly júliusban menesztette a főtitkárt, Szilárd Istvánt. A számvevőszék szerint a főtitkár távozását követően jelentősen csökkentették a reklám és propaganda, az épületkarbantartás, az értekezletek és konferenciák költségeit. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) októberben lezárult vizsgálata alátámasztja a Magyar Vöröskereszt elnökének, Andics Lászlónak tavaly júliusban hozott döntését. Ekkor az ellenőrző bizottság megállapításai alapján azonnali hatállyal elbocsátotta a szervezet főtitkárát, Szilárd Istvánt és az ügyvezető igazgatót, Molnár Attilát. A bizottság megállapította: az országos titkárság (OT) átgondolatlan és pazarló gazdálkodást folytatott, súlyos likviditási gondokat okozva ezzel a szervezetnek. Az ÁSZ szerint a titkárság vezetése 1995 második féléve előtt nem kísérte figyelemmel a humanitárius szervezet pénzügyi helyzetét, és a kialakult likviditási gondok okát sem vizsgálta. Az ellenőrzés során gondot jelentett, hogy a Vöröskereszt nyilvántartása alkalmatlan volt a központi költségvetési támogatás felhasználásának nyomon követésére. A titkárság tartaléka az elmúlt négy év alatt folyamatosan csökkent, így 1994. február 15-én 30 millió forint, 24 százalékos kamatozású folyószámlahitelt volt kénytelen felvenni a Közép-európai Hitelbank Rt.-től. Mivel a kölcsön futamidejét a későbbiekben két alkalommal is meghosszabbították, a kamat 31,5 százalékra emelkedett. A hitelt - 12,5 millió forint kamattal - a volt főtitkár menesztését követően, szeptemberben viszszafizették. A vizsgálat szerint a szervezetnél a szabályozási hiányosság szembeötlő volt a vállalkozási tevékenységnél, az alapítványokban, a gazdasági társaságokban való részvételnél, valamint a szociális árusításoknál. A Vöröskereszt 1992 és 1995 között évente egymilliárd forinttal gazdálkodott, melyből az állami támogatás 1992-1994 között évente 260 millió, 1995-ben 300 millió forint volt. Ez utóbbi felhasználásának ellenőrzésére jogosult az ÁSZ. A számvevőszék adó-A Fővárosi Bíróság az alábbi közlésre kötelezte a Népszavát, mai szerint míg a bevétel a vizsgált időszak alatt 52,2 százalékkal nőtt, addig a kiadások 72 százalékkal emelkedtek úgy, hogy az alaptevékenységre fordított kiadások csökkentek, tehát a működési költségek nőttek. Az országos titkárság a vizsgált időszak alatt drágábban látta el tevékenységét, mint a megyei szervezetek. Ez az apparátus viszonylag nagy létszámának a következménye, ami az ÁSZ szerint a pazarló gazdálkodásra utal. Az OT-nál 1994-ben egy főre átlagosan 1511 forint működési kiadás jutott, a megyei szervezeteknél ez átlagosan mindössze 437 forint volt. A számvevőszék megállapította, hogy tavaly az év második felében a takarékossági intézkedések során személygépkocsikat, mobiltelefonokat értékesítettek, nemzetközi telefonvonalakat kapcsoltattak ki, jelentős mértékben visszafogták a külföldi kiküldetéseket. Ennek következtében a szervezet gazdálkodása stabilizálódott. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint tavaly 1009-en jelentkeztek Budapesten állampolgársági vizsgára. Közülük 776-an tettek sikeres vizsgát, 38-an megbuktak, a többiek pedig nem jelentek meg. Várhatóan idén is hasonlóak lesznek az arányok, de mintegy tíz százalékra növekszik a bukottak száma. A nem túl szigorú vizsga során a jelentkezőknek a nyolcadik osztályos tankönyv állampolgári ismereteiről kell számot adniuk és három-négy összefüggő magyar mondatot elmondaniuk. Van, akinek még ez is sok: a vizsgázók 4-5 százaléka alacsony intelligenciaszinttel rendelkezik. (Előfordult, hogy arra a tesztkérdésre, mi a magyar miniszterelnök feladata, a következő két szó állt válaszként: horr dula.) Az elmúlt két év során mindössze két nyugati tett magyar állampolgársági vizsgát. A jelentkezők inkább román, délszláv, orosz, ukrán, lengyel, görög és arab nemzetiségűek voltak. Andrássy Antal NÉPSZAVA Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, bár a megye egészségügyi intézményeire váró, törvényben előírt 639 ággyal változatlanul kevesebbet finanszíroz 1997. január 1-től, ám a másodfokú döntés öt fekvőbeteg-intézménynél megváltoztatta a megyei egészségbiztosítási pénztár elsőfokú döntését, így a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetnek egyelőre nem kell egyesülnie az ajkai Magyar Imre Kórházzal, a csatlakozást azonban 1997. június 30-ig mindenképpen elő kell készíteni. A zirci Erzsébet Kórház is tovább működtetheti jelenlegi formájában száz ágyat, azzal a feltétellel, hogy tekintve a térség ellátási biztonságát, fél éven belül megteremti a szakápolási egészségügyi intézménnyé alakulás feltételeit. Az OEP, helybenhagyva a megyei pénztár döntését, Várpalotán 110 ágyat köt le, de nem zárkózik el attól, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, miként vonható be még húsz ágy az egészségügyi ellátásba annak érdekében, hogy az intézmény megfeleljen az ágyszámminimumnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elutasította a népjóléti minisztérium fellebbezését, így a balatonfüredi Állami Kórház jelenlegi 493 ágyából csak 339-et finanszíroz a jövőben. Az intézmény vezetői szerint ez mindenképpen kevés a szívkórház fenntartásához. Bujdosó László megyei tiszti főorvos szerint örvendetes, hogy a kiskórházak megmaradnak, illetve haladékot kapnak. Rn/ Haladék kis kórházaknak Bojkottálják a zöldek a Siemenst NÉPSZAVA-információ A mohi atomerőmű illetékese nem tud a környezetvédő szervezetek újabb kampányáról - mondta kérdésünkre Robert Holy, az épülő létesítmény sajtószóvivője, akit a zöldek bojkottfelhívásának lehetséges következményeiről kérdeztünk. Holy lapunktól értesült a 60 ország környezetvédelmi szervezetei által szervezett akcióról, amelynek keretében a zöldek arra kérik a közvéleményt, hogy ne vásároljanak Siemens termékeket, mert a gyár részt vesz a beruházás megvalósításában. Ezzel szemben a Siemens magyarországi képviseletének sajtóreferense, Jászmann Gabriella értesült az akcióról. Mint mondta, már az ősz folyamán korábban is hasonló akciókkal igyekeztek bojkottálni a céget. A Siemens hazai értékesítési azonban nem estek vissza lényegesen. Ugyanakkor a cég illetékese úgy véli: az akció nem tesz jót a Siemens hírnevének. A cég németországi központja eddig nem adott közre hivatalos állásfoglalást a bojkott kapcsán. A nemzetközi akciót támogató Megújuló Energia Klub munkatársa lapunk kérdésére, hogy miért nem tiltakoztak a Siemens ellen a paksi atomerőmű reaktorvédelmi rendszerének korszerűsítése miatt, úgy fogalmazott: a kampány egy, még meg nem épült létesítmény ellen folyik. A cél az építkezés leállítása.