Népszava, 1996. december (124. évfolyam, 281–304. sz.)
1996-12-19 / 296. szám
NÉPSZAVA Kevesebb karácsonyfa, lanyhább kereslet Kevesebb karácsonyfát árultak az idén Magyarországon, mint tavaly. A fák olcsóbbak, de a piac most is telített. A fenyőárak országszerte nagy szóródást mutatnak. Az árusok szerint a vevők az utolsó pillanatra halasztják a karácsonyfa-vásárlást. NÉPSZAVA-összeállítás A legkedveltebb az idén is a luc- és a feketefenyő. Népszerűségüket elsősorban áruk magyarázza: Győrben például 260-500 forint körül adják ezek méterét. Debrecenben, Veszprémben és a fővárosban már 5-800 forint az ár, Kunhegyesen viszont már 180 forintért is elvihető egy kisebb lucfenyő. Az erdei fenyő árfolyama 850-1000 forint körül van Győrben, Debrecenben 1000-3000 forint darabja, a fővárosban 700-1000, Veszprémben pedig 700 forint métere. Az ezüstfenyő 2000 forint méterenként Győrben és Debrecenben, Budapesten elég változó áron, 1500-3000 forint között kapható. A Douglas fenyő 800- 1500 forint körül kapható Győrben, 700-800 forint Debrecenben, 1500-2500 forint Budapesten és 1000 forint Veszprémben. A legdrágább fenyőfajta, a Normann ára nem mutat jelentős szóródást: Veszprémben és Budapesten 1500-3000 forint, Debrecenben pedig 4000 forintért kapható. A gyakran 10 ezer forintba kerülő nagyobb méretű fák iránti kereslet viszonylag csekély. „Kicsi az idén a mozgás a piacon, egyáltalán nem olyan élénk, mint az elmúlt években. Úgy tűnik, hogy egyre többen várják ki az utolsó pillanatot a favásárlással” - mondta lapunknak Oldal Ferencné, a Fővámház téri piac árufelírója. A vevők a korábbi évek tapasztalataiból már jól tudják: 24-én néha negyedére, ötödére esnek vissza a faárak, mivel az árusok inkább olcsóbban adják el maradék készleteiket, semhogy egyszerűen kidobják őket. „Amíg a korábbi években 2-3000 fenyőfát adtunk el, az idén már csak 850 darabot rendeltünk. Ebből eddig 300 fogyott el, pedig a lucfenyők árát folyamatosan csökkentjük, 280 forintról 180-ig mentünk már le. De még így sincs kereslet” - mondta Bodnár János, a Kunhegyesi ÁFÉSZ elnöke. A megkérdezett árusok mind úgy nyilatkoztak: bár áraik olcsóbbak a tavalyinál, és kevesebb fát is vágtak ki az idén, a kereslet egyértelműen alacsonyabb, mint tavaly. Abban reménykednek, hogy az utolsó napokban növekszik majd a forgalom. Kicsinek érzi befolyását a lakosság A helyi politikusok megítélése jobb, mint az országos szinten lévőké A lakosság szerint az önkormányzati politikusok jobban végzik a munkájukat, mint az országosak - derül ki egy 14 városban végzett közvélemény-kutatásból. A polgárok úgy érzik, nekik van a legkisebb befolyásuk a helyi ügyekre. Szeretik, ha az önkormányzat takarékosan bánik adójukkal, de azt már nem, ha emiatt csökkentett színvonalon jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. Csík Rita NÉPSZAVA A magyar választópolgárok kétszer annyira elégedetlenek az ország helyzetével, mint saját városukéval - derül ki a Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány által 14 városban elvégeztetett, 7821 megkérdezettre kiterjedő közvélemény-kutatásból. A tavalyi hasonló felméréssel összevetve az adatokból kitűnik: az emberek évről évre elégedettebbek, illetve kevésbé elégedetlenek a helyi önkormányzatok működésével - közölte a felmérés eredményeit értékelve szerdán dr. Kiss József kutatásvezető. A felmérés szerint bár csökken az önkormányzatokba vetett bizalom, azok presztízse, stabilizáló ereje jóval nagyobb, mint a központi kormányzaté. A helyi hatalommal Tiszaújváros, Százhalombatta és Jászberény lakói a legmegelégedettebbek. A három település közös jellemzője: kisvárosok, ahol az ipari üzemek jelentős összegű iparűzési adót fizetnek be az önkormányzat kasszájába. A képviselő-testület - a település méretei miatt is - szoros kapcsolatot tud tartani a lakossággal. Magyar Levente jászberényi polgármester szerint mindez arra utal, hogy az önkormányzatoknak az eddiginél is jobban oda kell figyelniük a polgárok kezdeményezéseire. A tatabányaiak érzik leginkább úgy, hogy tavalyhoz képest javult helyzetük. Bencsik János polgármester szerint ennek az az oka, hogy 1995-ben a város egymilliárd forintos adóssággal küzdött, ám a válságot az intézmények leépítésével, korszerűsítésével leküzdötték. A kritikus helyzet „megfordításában” segített egy 110 millió dolláros munkahelyteremtő beruházás is, amit a polgárok azonnal és pozitívan értékeltek - véli a polgármester. A polgárok ma még úgy érzik: ők azok, akik legkevésbé tudják befolyásolni a helyi döntéseket. Közülük a budapesti és az ajkai polgárok érzik úgy leginkább, hogy akaratuk valamennyire érvényesül az önkormányzati döntésekben. Marton József ajkai polgármester szerint ez annak köszönhető, hogy az intézmények átszervezése előtt kikérték a polgárok véleményét. Az emberek szeretik, ha az önkormányzat takarékosan bánik az általuk fizetett adóval, de azt már nem díjazzák, ha emiatt közvetlen lakókörnyezetükben csökken valamelyik szolgáltatás elérhetősége - mondta. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere lapunknak nyilatkozva leszögezte: a város vezetése eddig is, eztán is kikéri az emberek véleményét a fontos döntések előtt. Példaként idézte, hogy a közvélemény-kutatások eredményei alapján jövőre az ez évi ötszörösére emelik a rendőrségnek a közbiztonság javítását segítő támogatását, míg a köztisztasági feladatokra szánt pénzt megháromszorozzák, mert a polgárok szerint túl sok a szemét a fővárosban. A felmérés azt is bebizonyítja, hogy a pártok bázisa a helyi önkormányzatokban van. Az emberek nagyobb presztízst tulajdonítanak a „helyi” pártszervezeteknek, melyek a „befolyásolási” lista negyedik helyén állnak, mint az országosoknak. Az emberek szerint a helyi ügyekre leginkább a polgármestereknek van befolyásuk, őket akkor is felelőssé teszik egy-egy kudarcért, ha abban közvetlenül nem is volt részük. A lakosság leginkább a polgármesterekben bízik, őket a helyi sajtó követi, miközben a körzet országgyűlési képviselője holtversenyben a képviselő-testülettel az utolsó helyre szorul. Változik a jövedelemhatár a családi pótlék fizetéséhez Jövőre 21 200 forintra módosul a családi pótlékra jogot adó jövedelem határa. A jelenlegi három jövedelemhatár helyett kettő lesz, és a gyermekek számától függően differenciáltan emelkedik a családi pótlék összege. A legnagyobb - 1650 forintnyi - emelést a három- és többgyermekes egyedülállók, a legkisebbet - 650 forintost— az egy gyermeket nevelő családok kapják. Tinnyei Mária NÉPSZAVA A kormány ebben az évben több mint 94 milliárd forintot különített el a családi pótlék kifizetésére, ez 7,5 milliárddal több a tavalyi keretnél. Kökény Mihály népjóléti miniszter tájékoztatása szerint jövőre 21 200 forintra módosul a családi pótlékra való jogosultság jövedelemhatára. A három vagy több, valamint a beteg fogyatékos gyermeket nevelő családoknak a jövőben is alanyi jogon jár a pótlék. Az új jövedelemhatár bevezetése azt jelenti, hogy azok az egy- és kétgyermekes családok, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a havi 21 200 forintot, teljes összegű családi pótlékra lesznek jogosultak. Azok a családok viszont, amelyekben az egy főre jutó nettó, jövvedelem 21 201 és 23 ezer forint között van, a pótlék 50 százalékára lesznek jogosultak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők 20 százalékkal emelt pótlékot kapnak. A családi pótlék jövedelemhatárával azonos mértékben emelkedik a gyermekgondozási segélyre jogosító jövedelmhatár is. Ennek a támogatásnak az összege a mindenkori öregségi nyugdíj összegével azonos, így jövőre 11 500 forintra emelkedik a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás is. A családi pótlék havi 1 gyermekes családnak 1 gyermekes egyedül állónak 2 gyermekes családnak ■ 2 gyermekes egyedül állónak ■ 3 vagy többgyermekes családnak • 3 vagy többgyermekes egyedül állónak ■ tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után összege gyermekenként: 3400 Ft (emelés: 650 Ft) 4000 Ft (emelés: 750 Ft) 4200 Ft (emelés: 950 Ft) 4800 Ft (emelés: 1050 Ft) 5200 Ft (emelés: 1450 Ft) 5600 Ft (emelés: 1650 Ft) 6600 Ft (emelés: 1500 Ft) Új főtitkár Dr. Rózsa Györgyöt, a balassagyarmati városi kórház bőrgyógyász főorvosát nevezte ki főtitkárrá a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége. A másfél éve megüresedett poszt betöltésére pályázatot írtak ki, de csak a második fordulóban találtak megfelelő jelöltet. Munkanélküliek esélyei Sándor Tünde NÉPSZAVA A jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők közül több mint 90 ezren vannak olyanok, akik 1995. július 1. előtt lettek munkanélküliek. Nekik idén december 31-ig 90 napos munkaviszonyt kell felmutatniuk ahhoz, hogy újabb két évre megkapják a jövedelempótló támogatást. Az 1995. július 1. után állástalanokká váltakra már szigorúbb követelmények vonatkoznak: ők 180 napos igazolt munkaviszony esetén lesznek csak jogosultak újabb két évig jövedelempótló támogatásra. A jövőre induló nagyszabású közmunkaprogramokon - amelyeket az idén létrehozott Országos Közmunkatanács 4 milliárd forint költségvetési támogatásból finanszíroz - a tartós munkanélküliek közül 60-80 ezren vehetnek részt, megszerezve ezáltal a támogatásra szóló jogosultságot. Lázár György, az Országos Munkaügyi Központ irodavezetője egy korábbi felmérésre hivatkozva elmondta: vélhetően minimális lesz azoknak a száma, akik nem szerzik meg a 90 napos munkáról szóló igazolást, s ezáltal elveszítik a támogatási jogosultságukat. A tartós munkanélküliek ebbe a körbe azokat sorolják, akik már legalább egy éve nem tudnak álláshoz jutni - 20-25 százaléka pályakezdő, akik még egyáltalán nem vagy alig dolgoztak. A Magyarországon regisztrált negyedmillió tartós munkanélküli közül jövedelempótló támogatásban 215 ezren részesülnek, akik az önkormányzati szervezésű közhasznú munkákra, illetve a közmunkatanács közmunkaprogramjaira jelentkezhetnek. Az önkormányzatok a jövedelempótlósok közhasznú munkáinak finanszírozásához a munkaügyi központokon keresztül kapnak támogatást. A legfeljebb másfél éve jövedelempótló támogatásra szorulóknak - akik a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80 százalékát kapják - a szabályozás szerint immár hat hónapos munkaviszonyt kell felmutatniuk ahhoz, hogy újabb két évig támogatást kapjanak. A másfél, két éve reménytelenül munkát keresők elhelyezkedési lehetőségeinek segítésére készül a munkaügyi tárca egy újszerű tervezettel. Erről Kiss Péter miniszter tegnapi sajtóbeszélgetésén elmondta: a tartós munkanélküliek „önerős” álláshoz jutása s a munkaadó által egy évig garantált foglalkoztatása esetén az egy évre jutó segély összegét felesben fizetnék a munkavállalónak, illetve a munkaadónak. BELFÖLD 1996. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 3 Adatainkkal sokan még mindig feketén kereskednek (Folytatás az 1. oldalról) A könyv árait nagyban meghatározza, hogy hány adatot igényelnek, illetve hogy a megrendelőnek milyen különleges igényei vannak. A hivatal ugyanis az állampolgárok életkora, neme, családi állapota és lakóhelye szerint is szolgáltathat adatokat. Ha a megrendelő például Budapesten élő, meghatározott korcsoportba tartozó állampolgárok nevét és lakcímét kéri, százezer adatot valamivel több mint egymillió forintért kaphat meg. Ez személyenként tízforintos árat jelent. A feketepiacon egy olyan orvos vagy ügyvéd címe, aki már rezidélt van,akiskbhély a kiküldő cégtől, akár a száz forintot is meghaladhatja.A jobbárás ilyen információkat tartalmazó bővebb adatállományért pedig csillagászati összegeket is hajlandóak fizetni. Az adatkereskedelmi törvény elvileg nem tiltja az állampolgárok adatainak továbbadását, erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha ez egyes áruküldő szolgálatokkal kapcsolatban álló személyek írásban hozzájárulnak adataik továbbadásához. Ezt a hozzájárulást korábban nem nagyon kérték a cégek, így a ma forgalomban lévő adatállomány jelentős része vélhetően illegális úton jutott az áruküldőkhöz vagy a kifejezetten adatkereskedelemre specializálódott címbrókerekhez. A törvény jövő év január 10-ig ad határidőt az adatbázisok tulajdonosainak, hogy igazolják: legális úton jutotak adatállományukhoz, illetve vegyék fel a kapcsolatot a nyilvántartott állampolgárokkal, s kérjék hozzájárulásukat az adatkezeléshez. Ellenkező esetben meg kell semmisíteniük nyilvántartásaikat. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy anonimizálva megtartható a régi adatállomány, név nélkül azonban az információknak természetesen nincs piaci értékük. A fenti rendelkezések megszegői polgári és büntetőjogi felelőséggel tartoznak - szögezi le Majtényi László adatvédelmi biztos novemberben kiadott közleménye, amelyben az ombudsman a közeljövőben lejáró határidő betartására hívta fel az adatkezelők figyelmét. Majtényi eddig számos beadványt kapott, melyben az állampolgárok a direktmarketing-cégek eljárását kifogásolták. Többen sérelmezték, hogy juthattak a cégek az adataikhoz. Az állampolgárok sokszor azért fordultak az ombudsmanhoz, mert egyes áruküldő cégek becsapták vagy megpróbálták becsapni őket. Az ombudsman szerint az áruküldők ajánlatai néha valóban megtévesztőek az állampolgárok számára. Ezek a gyakran komoly nyeremény ígéretével kecsegtető ajánlatok azonban nemegyszer olyan ügyesen vannak megfogalmazva, hogy komoly elemzésre van szükség annak megállapítására, ténylegesen megállapítható-e jogsértés. Majtényi több ajánlásban fordult különböző cégekhez, hogy tartózkodjanak az állampolgárok megtévesztésétől. Nemrégiben egy mindent tudó mágus és egy jövőbe látó asszony csodatetteit kínáló céget szólított fel arra, hogy hagyjanak fel szolgáltatásaik reklámozásával, ők azonban mind ez idáig nem fogadták meg az ombudsman ajánlását. Egyre több az irástudatlan gyerek Lóránt Ida írása a NÉPSZAVÁNAK A törvény szerint minden szülőnek kötelessége lenne gyermekét beíratni az iskolába. Ám hogy valóban megteszi-e ezt, azt a gyakorlatban nem ellenőrzi senki - tudtuk meg Kádárné dr. Fülöp Judittól, a Magyar Olvasástársaság elnökétől. Ez szinte lehetetlen feladat is lenne, mert megszűnt a régi, szigorú nyilvántartási rendszer. A személyi adatvédelem bevezetése óta egyes társadalmi rétegek útja alig követhető nyomon. A rossz szociális helyzetben élők gyakran változtatnak lakóhelyet, hol itt, hol ott húzódnak meg néhány hónapra, s a szülővel együtt az iskoláskorú gyerekek is gyakran egyik helyről a másikra vándorolnak. Előfodulhat, hogy be sem íratják őket az iskolába vagy ha igen, egykét év után kimaradnak onnan. Éppen ezért a gyerekek között - mondja a szakember - sok a „másodlagos analfabéta”, aki keservesen, bukdácsolva elvégez ugyan néhány osztályt, aztán kimarad az iskolából, s elfelejti azt a keveset is, amit addig megtanult. Ám ha meg is tanul a diák olvasni, akkor is kétséges, hogy könyvszerető, művelt felnőtt lesz-e belőle. Az írásjelek gépies elsajátítása ugyanis nem azonos az olvasás megkedvelésével. Az olvasástársaság elnökének véleménye szerint mindezért nem az olvasástanítási módszerek okolhatók. Inkább szerepe lehet benne a szülőnek, a pedagógusnak. Ahol egyetlen könyv sincs a házban, ahol a gyerek sosem látja a szüleit olvasni, valószínűleg maga is ezt a példát követi majd. A pedagógus természetesen sokat tehet a gyermek olvasóvá nevelésében - igaz, néha ennek ellenkezőjében is. Az alsó tagozatban tanítók szabadon választhatnak, hogy milyen módszerrel kívánják tanítani az olvasást. Ha azonban szolgaian ragaszkodnak egy-egy módszerhez, és azt gépiesen sulykolják a tanulók fejébe, egy életre elvehetik a gyerekek kedvét az olvasástól. Számottevő később ebben a folyamatban az irodalomtanárok szerepe is. A felmérések tanúsága szerint a felső tagozatos iskolások egyre kevesebbet olvasnak. Pedig a gyerekek között még ma is „bestseller” lehetne az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk vagy Fekete István könyvei, hiszen ezek nekik szólnak, megmozgatják a fantáziájukat. Sajnos - jegyezte meg a szakember - kevés az igazán „elhivatott” pedagógus, aki színes lélekkel tanítaná az irodalmat és saját jó példájával is buzdítana az olvasásra. Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy egyre sekélyesebb a pedagógusok irodalmi ízlése. Szükség lenne tehát a szemléletváltásra, ami főként a felsőoktatás feladata volna. A pedagógusképzést azonban - úgy tűnik - ma sok helyütt másodrangú feladatnak tekintik. Ennek oka lehet az is, hogy mára elveszett a társadalomból a tanári pálya becsülete, hiányzik a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése. A rátermett, tehetséges fiatalok ezért messze elkerülik a katedrát, és inkább más pályát választanak - vélekedett a Magyar Olvasástársaság elnöke. Nem csak az maradhat analfabéta, akit nem íratnak be az iskolába Tapolcsányi Éva felvétele