Népszava, 1997. március (125. évfolyam, 51–74. sz.)

1997-03-14 / 62. szám

NÉPSZAVA Ma kezdődik a tavaszi fesztivál Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi megnyitójá­val ma hivatalosan kezde­tét veszi a 17. Budapesti Tavaszi Fesztivál kéthetes rendezvénysorozata. Az­­eseményre délután 3 óra­ikor a Magyar Nemzeti Ga­léria­ kupolatermében ke­rül sor, ahol a köztársasági elnök egyúttal megnyitja a­­fesztivál­ egyik legjelentő­sebb­­kiállítását, amely a középkori művész, M. S. mester műveit mutatja be. Este a Budapesti Fesztivál­­zenekar ünnepi hangver­senyt ad a Zeneakadémián, Fischer Iván vezényletével. A koncerten Liszt ül. rap­szódiáját, Chopin I. zongo­raversenyét és Stravinsky Petruskáról szóló balettze­néjét adják elő. HÁZIMOZI Idill és terror kertvárosi otthon, két gyö­nyörű gyerek (kislány, kis­fiú, ahogy illik), építész­üzletember apuka, háztar­tásbeli­ anyuka - John és Diank Davenport élete ma­ga a megtestesült amerikai álom. Egyszerre azonban vége szakad az idilli nyu­galomnak - kiszabadul ugyanis a börtönből Diana előző férje, Drew (John Ellos), akit a legkevésbé nem vonzanak a polgári ér­tékek, viszont meglehetős érdeklődést mutat a kira­bolható üzletek és a lefűré­szelt csövű puskák iránt, no meg egykori felesége iránt, akivel régen, az es­küvőjükön kimondták a döntő szót: „míg a halál el nem választ”. Drew először csak nyomasztó jelenlété­vel terrorizálja a családot, a játék azonban egyre ve­szélyesebbé válik. John, a férj (Scott Valentine) elő­ször döbbenettel szembesül imádott felesége ifjúkori ballépésével, végül azon­ban rá kell jönnie: nincs választása, neki kell meg­védenie a családját. A „Nem jön a hajnal” profi módon megalkotott thriller '4- annak ellenére, hogy nem különösebben eredeti (már az alapötlet is ismerős,' és a történet maga 'is szántó minden mozzana­­tábaff­el’’ hagyományos kri­mi-vonalvezetést követi), az utolsó másodpercekre is jut izgalom. A három fő­szereplő játéka közül a leg­­remekebb talán a Dianát alakító Katherine Kelly Langé: rendkívül hiteles a fiatalkori tévedés után a nyárspolgári biztonságba kapaszkodó, a családért minden egykori tervét fel­adó feleség szerepében, akit nemcsak megrémít, de el is bizonytalanít egykori szerelme visszatérte. A film külön erénye egyébként, hogy nem megy el a két szélsőség körüli választás problémája mellett: a pol­gári otthon kellemes unal­ma a történet néhány pont­ján legalább olyan taszító­­vá­ válik, mint Drew zül­lött, erőszakos életmódja. John Enos Drew szerepé­ben egyszerre laza és ag­resszív, költő-filozófus és hidegvérű gyilkos - de saj­nos, néha kissé túljátssza a szerepét. Scott Valentine viszont igazi derék család­apa, aki természetesen csu­pán a jó ügy érdekében folyamodik az erőszakhoz, de ha kell, fegyverrel is megvédi az övéit. Említést érdemel a film képi világa is. Steven Greenberg látványtervező valószínűleg a színek megszállottja lékét, míg egyes filmeknél a boron­­gós, sötét színek teszik kí­sértetiessé, vagy éppen nyomasztóvá a hangulatot, itt az erőteljes, élénk, rá­adásul jó ízléssel összeállí­tott szülők azok, amelyek az első pillanattól fogva tartják a néző figyelmét. Mindez csak arra szolgál­tat újabb bizonyítékot, hogy a részleteken valókén sok múlik: a hagyományos műfajok,­­ kissé c­­sablonos történetek feldolgozásának sem kell feltétlenül közhe­lyes, lapos, sőt nézhetetlen filmekhez vezetnie, ha az alkotók kellő profizmussal nyúlnak az alapanyaghoz. Bár „az évszázad filmje” nemigen lesz az ilyen munkákból, mégis sike­rülhet a nézőknek kelle­mes és izgalmas másfél órát szerezni. (Nem jön a hajnal. Színes, szinkronizált amerikai film, 1994.87 perc. Intercom. Köl­csönözhető március 6-tól.) Csiki Judit Apropó, fáraók... Minden idők leghíresebb régészeti feltárása Tutan­­hamon fáraó sírja volt. 75 évvel ezelőtt annyi értékes műtárgy került elő a sírból, hogy csak a kincseskamrá­nak nevezett előtér kiüríté­se ötven napig tartott és nyolc évbe tellett, amíg a 3500 darabból álló leletet feldolgozták és kihordták. Csupán a fáraó harmadik, legbelső koporsója több mint 110 kg színaranyból készült. Annyi arany ke­rült elő a sírból, hogy a nemzetközi tőzsdén felszö­kött az egyiptomi fönt érté­ke. Hogyan élnek, mit ku­tatnak ma a Nílus mentén a magyar egyiptológusok? (Apropó, Tv 1,21.10) ! ► ANYANYELVI TANÁROK­­ MAXIMUM 10 FŐS CSOPORTOK •DÉLELŐTTI, DÉLUTÁNI, ESTI ÉS ■ HÉTVÉGI TANFOLYAMOK »KEZDŐTŐL A CAMBRIDGE-I NYELVVIZSGÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOKIG 148 órás, 12 hetes, hosszú tanfolyamok 9 96 órás intenzív tanfolyam is !» 300 Ft/óra » GYERMEKTANFOLYAMOK • KIHELYEZETT TANFOLYAMOK CÉGEKNEK BEIRATKOZÁS 1997. március 24—29-ig 16-19 óráig Pótbeiratkozás: 1997. április 1—4-ig Budapest XI., Villányi út 5/7. (A Kaffka Margit Gimnáziumban) Telefon: 185-66-11 vagy 06-20-265-400 ÁLLANDÓ HELYETTES HÍRLAPÁRUS MUNKAKÖRBE BUDAPESTI LAKOSOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK! HIRKERRt. Budapest IX. ker., Dandár u. 9-13. (Vörösné) 1997 szeptemberétől induló Felsőfokú képzések: Érettségizetteknek • Felsőfokú ügyintéző titkár • Idegenforgalmi menedzser • Kulturális menedzser 4 félév Tanítói diplomásoknak • Műveltségi területi képzés • Magyar nyelv és irodalom • Ember- és társadalomismeret • Vizuális nevelés 3 félév. • angol nyelv; német nyelv 4 félév Jelentkezés: Felsőoktatási Képzési Központ 1027 Szász Károly u. 6. fsz. 1. Telefon: 201-6913 Határidő: 1997. május 1.­­ ITT LEVÁGANDÓ MEGRE Ha előti havonta Alulírott........................................................ (név) ................................................................... (irányítószám, helység) ..........................................(utca).............(házszám)............. (ajtó) megrendelem a NÉPSZAVA, című lapot ............................példányban • Az előfizetési díjat a fenti címen jelentkező kézbesítőnek fizetem. • Az előfizetési díjat a.............................................pénzintézetnél vezetett ....................................................................folyószámláról egyenlítem ki. (Kérjük, hogy a banknak adjon megbízást a hírlapdíj átadására.) A megrendelőlapot a következő címre szíveskedjen feladni: Budapesten: Hírlapüzletági Igazgatóság ügyfélszolgálati és koordinációs osztály, Budapest 1846­­.......••....... Vidéken: Postahivatal, helyben PSZAVA-ra, Önnél marad! Előfizetési díj : negyedévre 2250 Ft , egy hónapra 750 Ft aláírás 7 KULTÚRA 1997. MÁRCIUS 14., PÉNTEK 17 Madách segített átlátni a szitán Egy nógrádi „liberális középnemes” korán megtanította a magyaroknak, hogy az ideológiák halandóak Ma este a Nemzeti Színház társulata a Vár­színházban ismét színre viszi Madách Imre Az ember tragédiája című művét. Az elő­adást Iglódi István rendezi, Ádámot Széles Tamás, Évát Söptei Andrea, Lucifert Garas Dezső alakítja. Hubay Miklós drámaíróval arról beszélgettünk, miféle aktualitása van a huszadik század második felében ennek a múlt századi drámai műnek? Székely Anna NÉPSZAVA - Rejtély, hogy miért , volt a magyar közvéle­mény a Tragédia megszületésének első pilla­natától kezdve ennyire fogékony Madách mondanivalójára és szellemére, amikor a drá­maíró, néhány Hunyadira utaló sortól eltekint­ve, egyetlen szót sem ejt művében a magyarság­ról. Az elbukott szabadságharc után sem hízel­­gett önsajnálatunknak, mégis, azóta csüggünk rajta. Az ember tragédiája egy nép számára ki­talált tananyag, amelynek azonban semmiféle U^cippanstg .felhangja nincs. Ez drámaírói, és gondolkodói zsenialitás., a^ Mivet amit a nemzet megtanulhat­ Maddeh­­művéből? - Korán kaptunk Madách Imrétől érvényes történetfilozófiát, amely a maga korában új­szerű és mellbevágó volt. Madách bemutatja az Embert, aki a paradicsomi állapotokból kisza­kadva, bárhova kerül, bármibe kezd is, elbukik. Rejtély, hogyan sarjadhatott ki ez a gondolati rendszer a tizenkilencedik században, amely a fejlődés, a haladás mámorában élt. Akkoriban szinte elképzelhetetlen volt, hogy létezzen diva­tok gondolkodó, aki nem hisz abban, hogy az emberiség előrehalad. Mindenki úgy gondolta, a majomból lett az emberszabású majom,­­abból az ősember, és így tovább, egymást követik az egyes stációk, a biológiai és történelmi szükség­­szerűség szerint. És ekkor jön valaki, és kijelen­ti: vigyázzunk, a fejlődés nem szükségszerűen lineáris, az emberiség nem előre, hanem a saját elpusztítása felé halad. Madách ugyanis, ahogy beletanult a történelmi képletekbe, rájött, hogy a történelmi szükségszerűséggel nem a maga­sabb rendű fejlődési stációk, hanem az önpusz­tító állapotok jönnek létre. És ezzel a „tan­anyaggal” a magyarság óriási tőkét nyert. Az egyes politikai korszakokban megalapozott­­ keserű következtetés. Bármilyen történel­mi, politikai korban élünk tehát, lelkesedé­sünk, hitünk mindig bukásra van ítélve? - Ma­dách így vélekedik, s a történelem szép lassan „bejön az ő utcájába”. Profetikus érvé­nyessége olykor hátborzongató. Az általa em­lített­ veszélyek közül azóta „beletaláltunk” már az emberiséget akár el is veszejthető atomkísérletekbe, az űrutazással kapcsolatos lelkesítő és félelmetes élményekbe, és az esz­kimóvilág szorongatottságába is. Ez a lángel­me egy kis nógrádi falu elzártságából, a tizen­kilencedik században jósolja meg a természet teljes pusztulását. A magyarság körében már 1860-ban közmondássá vált a madáchi­son : „sok az eszkimó és kevés a fóka”, amikor a túl­népesedés és az ökológiai katasztrófa fenyege­tését még nem érzékelték a Föld lakói... Az Beregi Oszkár is alakította Ádámot 1905-ben Színek a tragédia történetéből Tisztelt Hazafi! Miután Kegyed, elutazása előtt engem föl nem keresett, engedje hogy én látogassam meg e néhány sorral. Az „Ember Tragoediája” úgy conceptióban, mint compositióban igen jeles mű. Csak itt-ott Verselésben - meg a nyelvben­­ találok né­mi nehézkességet, különösen a lyrai részek nem eléggé zen­­gők. De így is, a­mint van, egy kevés külsimítással irodal­munk legjelesb termékei közt foglalhat az helyet... Pest, sept. 12.1861. rokon érzelmű pályatársa Arany János Az ember tragédiájának szín­­rehozatalára nézve nagy be­folyást gyakorolt rám a Faust­tal való összehasonlítás... Paulay Ede ...a Tragédia tulajdonképpen a katolikus vallásbölcselem hirdetője - mások pesszimis­ta, szkeptikus szemléletet, is­mét mások progresszív, for­radalmi optimizmust sejte­nek mögötte, Karinthy Frigyes ...Hevesi beállítása... a drá­mát, a tragédiát, az emberért folyó harcot húzza alá, amely az égben indul meg az Úr és Lucifer között... Kárpáti Aurél ...A színpad Prokrustes-ügy, amelybe, hogy belekénysze­­ríthessék az ilyen műveket, fejét vagy lábát veszi, néha végtagjait metszi le a gyakor­lati színházi dramaturgia... Németh Antal Az ember tragédiáját a Nem­zeti Színház 1947-ben ismét színre hozta, az azóta tartó szüneteltetés hovatovább tarthatatlanná vált. A szín­ház időnként - lanyhán - fel­vetette a felújítás kérdését, de támogatás híján nyomban le is mondott róla. Az erőteljes szorgalmazás Waldapfel Jó­zsef professzor érdeme, aki 1952-ben tette Szóvá. Az 1955-ös előadás az ő fejtege­téseiből indult ki. 1954 nyarán már alkalmas­nak látszott az idő arra, hogy Major Tamás a SZOT nagyter­mében tartott kultúrvezetői értekezleten bejelentse, mint a jövő­ évad műsorának egyik darabját... Az 1954-55-ös évek kulturális téren tapasztalható eszmei zavarosságát jellemzi. Az ember tragédiájához való - bár kényszerű - hozzájárulás, majd annak lényegi visszavo­nása, a műsorról való levétel ...illetve az előadások szinte egyértelmű ritkítása... Időközben Rákosi Mátyás megnézte az előadást, és helyben közölte is, hogy szükségtelennek tartja a da­rab favorizálását. Erre ala­pozva a minisztérium megha­tározta a jövőbeni előadások számát: márciusban három, áprilisban négy, májusban egy és júniusban két alka­­lommal kerülhetett színre a mű, amelyre a jegyigénylést a színház félmillióra becsülte.” Magyar Bálint fenntartással élhetett az uralkodó ideológiák­kal szemben. Ennek is köszönhető, hogy a hu­szadik század különféle politikai érái idején viszonylagos belső függetlenséggel és távolság­­tartással tudtunk létezni ebben az­ országban az­­uralkodó ideológiákkal szemben. Madách taní­tása talán még ahhoz is erőt adott, hogy kirob­banjon az 1956-os forradalom. A magyarság megtanulta Madáchtól, hogy ne bízzon az ideo­lógiákban, ne tekintse örökérvényűeknek azokat, hiszen mindig gyönyörű a hajnalfé­nyük, ám halandók, és nem is kár értük. Hála Madáchnak, már régen átlátunk a szitán. Ádám­­ Éva - Lu­ciffer ember tragédiája megkérdőjelezi az egész te­remtett világ értelmét, s az ember mindig meg­újuló küzdelmeit. Ezt az eredeti gondolkodót Nyugaton is meg kell ismertetnünk. Miért higgye a világ, hogy „a történelem végét” vagy a falanszter szonyátát Huxsey, illetve Orwell előtt senki sem jósolta meg? Rendező Bemutatók Ádám Éva Lucifer Paulay Ede 1883. szept 21. Nagy Imre Jászai Mari Gyenes László Tóth Imre 1897. ápr. 9. Pálfi György Márkus Emilia Gyenes László Tóth Imre 1905. ápr. 20. Bakó László Fáy Szeréna Gyenes László Hevesi Sándor 1923. jan. 22. Ódry Árpád Paulay Erzsi Gyenes László Hevesi Sándor 1926. okt. 30. Abonyi Géza Tasnády Ilona Ódry Árpád Hevesi Sándor 1929. szept 1. Forgács Antal Szabó Margit Tímár József Horváth Árpád 1932. jan. 12. Ódry Árpád Tasnády Ilona Kiss Ferenc Horváth Árpád 1934. jan. 19. Abonyi Géza Tasnády Ilona Tímár József Németh Antal 1937. okt 21. Lehotay Árpád Tőkés Anna Csortos Gyula Németh Antal 1939. máj. 14. Abonyi Géza Lukács Margit Kovács Károly Németh Antal 1941. márc. 25. Szabó Sándor Lukács Margit Kiss Ferenc Németh Antal 1942. aug. 15. Lehotay Árpád Könyves T. Erzsi Kovács Károly Both Béla 1947. szept. 26. Básti Lajos Lukács Margit Balázs Samu Major Tamás­ 1955. jan. 7. Básti Lajos Lukács Margit Major Tamás Gellér Endre-Bessenyei Ferenc Szörényi Éva Ungváry László Marton Endre- Major Tamás 1960. okt. 14. Básti Lajos Lukács Margit Ungváry László Major Tamás 1964. okt. 2. Sinkovits Imre Váradi Hédi Kálmán György Vámos László 1983. szept. 21. Bubik István Tóth Éva Balkay Géza Richard Salvat 1994.febr. 4. Őze Áron Keskeny Edit Koncz Gábor Az ősbemutató Luciferé: Gyenes László

Next