Népszava, 1997. március (125. évfolyam, 51–74. sz.)
1997-03-01 / 51. szám
NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért nem tudja a tudakozó a saját számát? Válaszol: Ferenczi Richárd A belföldi telefonszámok tudakozóját tárcsázva jelenleg sokszor fordul elő, hogyegy géphang bemondja: a szám megváltozott. Ám az új számról nincs információ. A makacs telefonálók járnak jól, mert a második próbálkozás szinte kivétel nélkül sikerrel jár: a kagylót felveszik. Lehet, hogy a problémát az új, három számjegyű rendszerre való átállás okozza? — ezt kérdeztük Ferenczi Richárdtól, a Matáv új projektjének menedzserétől. - Én erről a gondról nem tudok. Az igaz, hogy február közepétől új számon, a 198-ast tárcsázva is el lehet érni a tudakozót, a bevezetés azonban nem okozhatta az említett , problémát. Valószínűleg egyszerű műszaki hiba lehet. - Miért nem tudunk az új számról, és miért volt rá szükség? - Az új számról tényleg nem sokan tudnak, mert csak i március közepén kezdjük el az ismertetését. Két-három hónapig előreláthatóan még „élnek” a régi számok is, Budapesten az 1170-170, vidéken a 09, de később már csak a mindenhonnan egységesen hívható 198-as marad. A változtatás egyik oka éppen az egységesítés. A belföldi tudakozót ugyanazon a számon lehet majd hívni az ország bármely részéről, időkorlátozás nélkül, egységesen két impulzus áráért, azaz 16 forintért. A másik ok pedig az európai uniós harmonizáció, amelynek első lépéseként a segélyhívó számok (a 04, 05, 07) már háromjegyűek lettek, és egyessel kezdődnek. Mivel jár még a változás?- -- Egységesen a 199- es számon lesz hívható a nemzetközi tudakozó, a nap 24 órájában bármikor, a telefonébresztés száma pedig 193-ra változik. Az új rendszer üzembe helyezésével a hívások 95 százalékát csúcsidőben is a 30 másodperces várakozási időn belül tudják majd fogadni. Tenczer Gábor Embert „mentenek” a szálloda tetejéről Horváth Ildikó NÉPSZAVA Kimozdult a fővárosból a polgári, védelem napja elnevezésű országos rendezvény: a „Lakossággal a lakosságért” jelmondat jergyében tartandó eseményre; ma Salgótarjánban kerül sor. Több ország - így Ausztria, Horvátország,Ukrajna, Szlovákia - küldöttsége, valamint a NATO Felsőszintű Polgári Védelmi Tervezési Bizottság doyenje, Gerald Herkennij is kiváncsi rá, mit tud a magyar polgári védelem. Schiber József alezredes, az országos parancsnokság szóvivője az esemény előtt elmondta lapunknak, hogy nem önmagukat akarják ünnepelni, hanem bemutatni: tevékenységüket a lakosságért folytatják. A polgári védelmi napon helikopterrel és alpinista technikával mentési bemutatót tartanak a Karancs Szálló tetejéről. Az akcióban a polgári védelem „katonáin” kívül rendőrök, tűzoltók,mentők és határőrök, valamint 11 köztársasági őrezred tagjai vesznek részt. Szintén lépnek a miskolci kutyás tmmentők is. (Mint annak idején megírtuk, Miskolcról kerültek ki azok a híres kutyák, „akik” a néhány hónapja összeomlott kairói ház romjai alatt megtalálták a betemetett holttesteket.) A rendezvényen Kuncze Gábor belügyminiszter elismeréseket ad át. Jövő szombaton az árvizektől leggyakrabban sújtott térség egyik városában, Vásárosnaményban tartanak polgári védelmi rendezvényt. BELFÖLD 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Egészségügyi pótköltségvetés kell Veszprémben már csak „előjegyzésben” vesznek fel betegeket a kórházba NÉPSZAVA-információ Már az egészségbiztosítási alap költségvetésének készítésekor is egyértelmű volt, hogy idén is szükség lesz pótköltségvetésre.Mivel az egészségügyre fordított kiadásokat akkor is teljesíteni kell, ha nincs rá fedezet; a központi költnégvetésnek idén is több forrást kell felszabadítania a betegek ellátására annak ellenére is, hogy ez a pénzügyi szaktárca a múlt év végén nem vette tudomásul. Ezt Simsa Péter, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnöke mondta tegnap az egészségügyi újságírók szakmai konferenciáján. A kormány politikai döntését végrehajtó pénzügyi tárca a társadalombiztosítási költségvetések készítése során évek óta nem reális számokkal kalkulál. Ezért, ahhoz, hogy hiány nélkül zárja az évet az egészségügyi alap, viszsza kellene fejleszteni az egészségügy ellátási színvonalát. Simsa szerint az is növeli az idei költségvetés hiányát, hogy az év elején, az egészségügyi dolgozóknak kifizetett egyszeri ,tízezer forintos bérkiegészítés fedezetére sem volt forrás az egészségbiztosítási alapban. Az év első két hónapjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem a jogszabályoknak megfelelően finanszírozta az intézményeket, így az ebből származó esetleges hiány és az intézmények esetenkénti előfinanszírozása is indukálja a pótköltségvetést (melyet a törvény szerint akkor kell beterjeszteni, ha a várható hiány meghaladja a kiadási főösszeg egy százalékát, azaz jelen esetben 5,3 milliárd forintot).. Az alelnök szerint nagy gondot jelent az is, hogy lázaellátást biztosító nagy cégek és lobbycsoportok befolyásolni tudják az egészségbiztosító kiadásait. Ezzel sokszor a betegellátásra és a biztosítottakra fordított pénzt vonják ki a rendszerből. Az egészség- ügyi dolgozók bérfejlesztéséről Simsa elmondta, hogy az emeléshez szükséges forrás globálisan rendelkezésre áll a költségvetésben, ám a finanszírozási rend-szerből adódóan nem minden egészségügyi intézmény tudja teljesíteni az egészségügyi szakszervezet és a kormány között létrejött hároméves megállapodásban foglalt 17 százalékos bérfejlesztést. Ez az érvényben lévő támogatási rendszer valótlan teljesítményelszámolásra ösztönzi a kórházakat, ezáltal eltérő és aránytalan különbség alakul ki az intézmények bevétele között. Bordás István, a finanszírozási rendszer átalakítását felügyelő biztos úgy véli, hogy a márciustól érvénybe lépő új támogatási rendszer kiegyenlíti a nagy aránytalanságot a kórházak bevétele között. A cél az, hogy az év végére a kórházak alapdíja kiegyenlítődjön, vagás hogy a mai támogatási rendszertől eltérően azonos beavatkozásért közel ugyanannyi pénzt kapjanak az intézetek. Az társadalombiztosítási önkormányzatokról szóló törvénytervezet ,Simsa szerint alá-, és nem mellérendeltségi viszonyt teremt a testület és a kormány között, ezért ha, ezt a tervezetet a kormány március 1 6-án változatlan formában fogadja el, az önkormány- zatiság ellen dönt. A Veszprém megyeiegészségügyi intézmények egyeztető bizottsága tegnap úgy döntött: delegációt küld a Népjóléti Minisztériumba. Dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvos, a bizottság elnöke elmondta a Népszavának, hogy,, az egészségügyi rendszer át-,alakítására hozott,tavalyi törvény, a végrehajtott ágyszámcsökkentés nem hozta meg a kívánt átalakulást, sőt újabb súlyos feszültségeket idézett elő. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) másodfokú határozata nyomán - amelyet hárdfia/ önkormányzat ai bírósági, előtt is megtámadott, keresetüket áprilisban tárgyalják-sem alakultak ki. a , megnyugtató, végleges megoldások. * Súlyos fok tapasztalhatók a Ikró/Z minis betegek ellátásában, nincs eletértdő ápolási ágy, így már csak májusratudják fogadni - előjegyzéssel - az erre rászorultakat. -Mindemellett azt sem-, tudni, mi lesz a 180 ágyas farkasgyepűi gondozóintézet sorsa, amelynek finanszírozását ez év június 30- ig vállaltaaz OEP. Igazi a fenntartó megyei önkormányzat.. .vállalta ennek megszüntetését, s az egészségbiztosító is, hogy 100 ágyát, befogadhatja, az ajkai kórház, csakhogy az átalakításhoz szükséges 3- 400 millió forint helyett eddig az intézmény mindöszsze 40-et kapott meg. Az is tisztázatlan, hogy a megmaradt 80 ágy hová - és milyen feltételekkel kerülhet. A megyei egyeztető bizottság ennek részleteiben ugyan megállapodásra jutott tegnap, de az egyelőre csak'javaslat jellegű. Ha ...gi,szent' ,megmarad Farkasgyepű, úgy válságos ' helyzetbe kerül az ajkai kórház, ahol a múlt évben a tüdőbeteg-ellátás elképzelt befogadása maiatt jelentősen rérsékelték az ágyszámot. A megye egészségügyi intézményeinek ,vehetőit rendkívül, aggasztja az is,hogy az ugyancsak június' 30-ig határidővel szájkápolási intézménnyé átalakítandó Zirc miként’lesz része a krónikusbeteg-ellá■ tásnak, hány aktív ágy marad, mely régió, kórházi háttérintézménye ■lesz? Nem sikerül biztosítani a megyében az elegendő járóbeteg-ellátási óraszámot sem. Mindezek tisztázását várja a megyei küldöttség a Népjóléti Minisztérium és az OEP jövő heti tárgyalásától. Libik Andre Ökocentrum-díjas NÉPSZAVA-információ. Életműve elismeréseként Ökocentrum-díjjal jutalmazták Libik Andrét. Libik André az 1956-os események után kényszerült távozni az országból: előbb Franciaországban, majd Németországban talált új hazát. 1959-ben készítette első filmjét Nagy Imréről. Az egész világot bebarangolta, filmet készített egyebek, mellétt szektákról, olajtársaságokról, az olasz maffiáról, az atomenergiáról, és filmvászonra vitte Albert Einstein életét. 1992-ben tért haza, s itthon tovább folytatta produceri munkáját. • Tevékenységéért Brüszrzelben az Európai Parlamentben - első magyar állampolgárként - Európai Érdemrenddel tüntették ki. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend lovagjává avatták, a Spanyol és Belga Királyi Ház Érdemrendjének, birtokosa és az Európai Filmakadémia is tagjává választotta. Szunai Miklós, az Ökocentrum Rt. Vezérigazgatója elmondta: a mostani díjjal Libik Andrét többek köztt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága nemzetközi igazgatójaként végzett a munkájáért, a Szarajevó Alapítvány létrehozásáért, valamint az Alfa tv koncepciójának kidolgozásáért jutalmazták. • A kitüntetést . Libik André tegnap délután vehette át Székely Gábortól, a Környezetfejlesztési Intézet főigazgatójától. Székely Gábor átadja a díjat Libik Andrénak. Szalmás Péter felvétele Egyre jobban öregszik a főváros Budapestet jócskán megrágta az idő vasfoga, elöregedett a csatorna- és a vízhálózat, 50 milliárd kellene a bérlakások renoválására, a parkok is rég megértek a felújításra, sőt folya matosan nő a fővárosiak átlagéletkora is. Környezetvédelmi célokra évente 12,3 milliárd forintot kell fordítani a fővárosban, ám ez az összeg nem tartalmazza a közlekedés és a közműellátás fejlesztésére, illetve a városrehabilitációra fordítandó pénzt -derül ki Budapest környezetvédelmi programjából, amely márciusban kémi a városatyák elé. Kiss Marianna NÉPSZAVA A főváros környezeti problémái főként az öregségre vezethetők vissza. Elég a lakásállományra utalni: a belső kerületek bérházai a múlt század nyolcvanas és e század húszas évei között épültek, felújításaik rendre elmaradtak, közülük jó néhány életveszélyes. Becslések alapján ma már 50 milliárd forint kellene a rekonstrukcióra. Az elmúlt évtizedekben az országban kétmillió ember költözött lakótelepi lakásokba. A hatvanas-hetvenes évek lakótelepei a főváros peremére, a nagy forgalmú, bevezető utak mellé épültek. A panelek mára elhasználódtak, leromlottak, és bár a szakemberek lehetőséget látnak - műszaki, szervezési és finanszírozási konstrukciók kidolgozásával - a megmentésükre, ennek költségeit még nem ismerik. Miként az ország, úgy Budapest is túlcentralizált: a belvárosi kerületekben - a főváros területének öt százalékán - él a lakosság húsz százaléka. A legfontosabb közhivatalokat, a jelentősebb cégek központjait is ebbe a zónába telepítették. A fővárosi iparterületek is viszonylag bent, a Hungária gyűrű peremén sűrűsödnek, tovább terhelve a belváros zsúfoltságát és levegőjét. A program szerint a levegőtisztaság-védelmi intézkedésekre 2002-ig 110 milliárd forintot kellene fordítani. Azonnali beavatkozást igényel a csatorna- és a vízhálózat. A biztonságos vízellátás és vízelosztás megköveteli a 70 évesnél idősebb vezetékszakaszok mielőbbi cseréjét, a katasztrófák elkerülésére évente legkevesebb ötven kilométer vezetékszakaszt kell felújítani. A csatornahálózat nagy része elöregedett, 80-100 kilométer szakasz kritikus állapotban van, beszakadásuk bármikor bekövetkezhet. Háromszáz kilométer hosszú ,csatornavezeték sürgős felújításra szorul. A zöld területeken fétfl nélkülözhető a minőségi fejlesztés, a csinosítás, a parkok, fasorok rekonstrukciói ugyanis már több évtizede húzódnak. Legfontosabb most a Podmaniczky utcai fasor felújítása, a Gellért rakpart, a Szent István park, a Tabán parkjainak megújítása. 2002-ig a zöld területek fejlesztésére 13,2 milliárdra van szükség. Környezetvédelmi reformokat sürget a budapestiek egészségi állapota is: a hörgőrák gyakorisága tíz százalékkal magasabb az országos átlagnál. Az asztmás szakmunkástanulók száma húsz év alatt tízszeresére emelkedett. A főváros lakosságszáma csökken, ám nő az átlagos életkor: évente 0,6 százalékkal csökken az aktív keresők aránya. Az elöregedett közmű- és úthálózat bármikor okozhat hasonló gondokat Gy. Balázs Béla felvétele Megfellebbezhetetlen bírói döntések korlátozzák a jogorvoslati jogot Az igazságügyi reform keretében a közigazgatási eljárások nagy részében, s várhatóan a kisebb jelentőségű polgári perekben megszüntetnék az ügyfelek fellebbezési jogát. A szakértők ettől az intézkedéstől az eljárások időtartamának rövidülését várják. A Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke szerint e lépésnek nagy jelentősége van, mivel a gazdasági perek elhúzódása rontja a nyugati cégek magyarországi befektetési kedvét . Nagy Gergely NÉPSZAVA A tervek szerint a kisebb perértékű polgári perekben megszüntetnék az állampolgárok azon lehetőségét, hogy jogerős bírósági döntésekkel szemben felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhassanak. Az is elképzelhető, hogy az iyen ügyekben megszüntetik vagy jelentősen korlátozzák az ügyfelek fellebbezési jogát is. A közigazgatási perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának két változatát dolgozták ki. Az első változat kizárná a fellebbezést, a második változat pedig csak korlátozott formában tenné azt lehetővé. Lomnici Zoltán, a Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, hogy a közigazgatási bírák többsége az első változatot támogatja- A közigazgatási pereket ugyanis minden esetben megelőzi egy államigazgatási eljárás, ahol már egyszer megállapítottak egy tényállást, így nincs szükség még egy fellebbezési fórumra. ..• Löntnici szerint aztis meg kénéne fontolni, hogy a közigazgatási perekben milyen körben lenésbe új bizonyítékokkal, új tényekkel előhozakodniuk a feleknek. Jelenleg ugyanis gyakorlatilag figyelmen kívül kell hagyni az államigazgatási eljárás során tett megállapításokat, s újra kell kezdeni az egész ügyet a bíróság előtt, ez pedig jelentősen lassítja az ügyintézést. A tervezett,valamint a közigazgatási, bírák által javasolt intézkedések számottevően rövidíthetnék a közigazgatási eljárások hosszát. Jelenleg évente mintegy harmincezer közigazgatási ügy kerül a bíróságokra. Ilyen eljárás indul többek között a vám-, deviza-, illetve versenyjogi szabályok megsértése miatt, továbbá a tb-ügyekben, de az utóbbi évben jelentősen megnőtt az adóperek száma is. Lomnici Zoltán szerint rendkívül fontos, hogy csökkenjen a közigazgatási perek elintézésének időtartama, ugyanis a nyugati üzletemberek a magyarországi befektetésekkel kapcsolatos súlyos problémának tartják, hogy hazánkban a bírósági eljárások elhúzódása miatt rendkívül nehézkes a jogérvényesítés. Terjed a tiltakozás Pécsett NÉPSZAVA-információ Több helyi szakszervezet is csatlakozott a pécsi szülők és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) helyi tagjainak közös megmozdulásához, akik az általános iskolák megszüntetése miatt szervezett demonstrációjukon petíciót nyújtottak át a város polgármesterének. A tanárok és diákok százaival „megerősített” felvonulás eredménye egyelőre még kérdéses, hiszen eddig pusztán arra kaptak ígéretet, hogy a képviselő-testület újra átgondolja az átszervezés koncepcióját. Mint azt tegnapi lapszámunkban megírtuk, a pécsi önkormányzat közoktatási bizottságának tervezete szerint augusztusi hatálylyal megszűnne az Egyetem utcai általános iskola, az Istenkúti Általános Művelődési Központ és a Dolgozók Általános Iskolája. Az e lépés ellen tiltakozó szülőket, diákokat és tanárokat az egészségügyi, a közgyűjteményi és kulturális dolgozók szakszervezete, valamint a független rendőrszakszervezet és a Pécsi Tömegközlekedési Rt. demokratikus szakszervezete is támogatásáról biztosította.