Népszava, 1997. április (125. évfolyam, 75–100. sz.)

1997-04-09 / 82. szám

10 1997. ÁPRILIS 9., SZERDA VILÁGMAG­AZ FM NÉPSZAVA ­ Az 1997-es ralibajnokság első, esztergomi futamát nagy fölénnyel nyerte az ifj. Tóth János - Gergely Ferenc páros. Az Arai Hungária Kft. ezúton is gratulál a kiváló sportembereknek. Osztozzon a sikerben, térjen be hozzánk! Meglátja, ön lesz a hétköznapok bajnoka. Több, mint szuper. Most kezdődött a tánc... ­ HÍRES EMBEREK Megnősült a világ legbefolyásosabb bankárja Megnősült a hét végén a világ egyik legnagyobb hatalmú embere. Nem, nem az amerikai elnök követett el bigámiát, tréfálkozott az esemény­nek vezércikket szentelő londoni The Times, ha­nem az amerikai jegy­bank, a Federal Reser­ve elnöke, a 71 éves Alan Greenspan szánta rá magát a házasságra. Greenspan pedig még az amerikai elnöknél is na­gyobb hatalom, hiszen nem­­­ tartozik elszámo­lással sem a kong­resszusnak, sem a legfel­sőbb bíróságnak, vi­szont minden döntése a világgazdaság alakulá­sát befolyásolja. Greens­pan tizenkét hosszú esz­tendő után vasárnap örök hűséget esküdött barátnőjének, Andrea Mitchell 51 éves tévéri­­porternének. Egy inter­jú kapcsán ismerkedtek össze, a beszélgetésből szerelem lett. Washing­ton leghíresebb partner­­kapcsolatának törvé­­nyesítését Ruth Bader Ginsburg, az amerikai legfelsőbb bíróság elnö­ke celebrálta, egy diva­tos virginiai étteremben. A vendégek között volt számos washingtoni hí­resség, köztük Henry Kissinger, Colin Powell, David Brinkley és Mi­tchell egyik konkurense, Barbara Walters is. A mennyasszony elefánt­­csont színű ruháját Os­car de la Renta tervezte, ő is a vendégek között volt. Greenspan és Mi­tchell elfoglalt emberek, nem engedhetik meg, hogy nászútra pazarol­ják drága idejüket. Az esküvőre is csak a vasár­napi tőzsdeszünet, miatt tudtak időt szakítani.­ Liam Gallagher titkos esküvője Titokban tartot­tak meg hétfőn egy másik nevezed­­es esküvőt, az Oasis sztáréneke­­sének, Liam Gal­­laghernek a fri­gyét Patsy Ken­­sittel. A 24 éves Gallagher most először nősült, a 28 éves Patsynak ez a harmadik házassága. Egy­szer már elha­lasztották a kitű­zött esküvőt­, jó­kora ráfizetéssel, mivel a mennyasszony nem tudta elviselni a nagy felhajtást, a sajtó bántó zaklatását. Másodszorra olyannyira titkolództak, hogy még saját szüleiket sem értesítették az esküvőről. Patsy Kensit tudta, hogy mitől fél annyira: második házasságkötése a Simple Minds sztárjával, Jim Kerrel botrányba ful­ladt, a pár testőrsége és a fotóriporterek öszszeve­­rekedtek a házasságkötő terem előtt. NÉPSZAVA-összeállítás Véletlenül is A hidegháború végével politikusok és szakértők ma nem elsősorban amiatt aggódnak, hogy szándékosan indítják el az atomrakétákat. Legfőképpen a véletlen incidensektől tartanak, illetve attól, hogy nukleáris eszközöket eltulajdonító terroristák akciója hozza mozgásba a védelmi gépezeteket. Az orosz stratégiai atomerő helyzete bőven ad okot az aggodalomra. Elekes Éva NÉPSZAVA Az orosz légvédelem tiszt­jei döbbenten meredtek képernyőikre. A radarjelek azt mutatták: rakéta tart Moszkva felé, 15 perc múl­va eléri az orosz fővárost. Feltevéseik szerint a rakéta körülbelül olyan méretű volt, mint egy tengeralatt­járóról indítható Trident, s a Norvég-tenger felől indí­tották. Minden jel arra mutatott, meglepetésszerű amerikai rakétacsapás fe­nyegeti Moszkvát. Csupán az volt a kérdés, miért? Az eset ugyanis nem a hidegháború tetőpont­ján, hanem 1995 januárjá­ban történt, akkor, amikor semmiféle különösebb fe­szültség nem terhelte az orosz-amerikai viszonyt. A katonai gépezet azon­ban kötelességszerűen be­indult. A radarfigyelők to­vábbították a jelet a három nukleáris „aktatáskához”­. Az egyik Borisz Jelcinnél, a másik kettő a két legmaga­sabb rangú katonánál jel­zett. A táskákban lévő elektronikus térképen a Norvég-tengernél villogott a lámpa. A rakéta megjele­nése után riadóztatták a stratégiai nukleáris erőket az egész országban. Csupán 12 perc elteltével voltak képesek megállapí­tani, hogy az állítólagos Trident nem Oroszország területe felé tart. Hamaro­san kiderült: egy norvég tudományos kísérlet miatt indították be a még mindig félelmetes orosz hadigépe­zetet. A norvégok nem kö­vettek el szabálytalansá­got, idejében értesítették az oslói orosz követséget a sarki fény tanulmányozá­sába tervezett rakétakísér­letről. Az értesítés soha nem jutott el az orosz kato­nai illetékesekhez. „A világ néhány percig nagyon közel volt a nukleá­ris katasztrófához” - nyil­­latkozta az esetről beszá­moló amerikai Time maga­zinnak Szergej Jusenkov, az orosz parlament védelmi bizottságának egyik tagja. Az orosz katonai vezetés igyekszik megnyugtatni az aggodalmaskodókat, hogy a stratégiai nukleáris erők állapota más, mint az orosz hadseregé általában. Leg­utóbb azonban éppen Igor Rogyionov ismerte be, hogy a nukleáris arzenál fenn­tartására, biztonságának erősítésére kevés pénz jut, a stratégiai fegyverzetet kezelő elitalakulatok is morális válságba jutottak. A védelmi miniszter szerint tavaly a szükséges pénz 10,5 százalékát kapták meg a nukleáris erők. Az orosz és az amerikai nukleáris rakéták már nin­csenek egymás célpontjaira beállítva. Mint a Time ma­gazin megtudta, ez a gesz­tus meglehetősen szimbo­likus, hiszen a nukleáris fegyvereket vezérlő számí­tógépek továbbra is tárol­ják ezeket az adatokat, s csupán néhány perc alatt újraprogramozhatók. Ha pedig véletlenül elindíta­nának egy rakétát és nem adnak meg konkrét cél­pontot, a rakéta automa­tikusan a régi irányzók alapján indulna el. Hiába folyik évek óta a START-megállapodások alapján rakéták szétszere­lése, Oroszországnak to­vábbra is mintegy 1300 stratégiai rakétája van, hat­ezer nukleáris robbanó­fejjel. Ezeket állandó ria­­dókészültségben tartják. Moszkva a NATO-bővítés kapcsán felvetette, elkép­zelhető, rakétáit az új NATO-tagállamok terüle­tére irányozza. Az új orosz védelmi stratégia - hason­lóan az amerikaihoz - ma már nem zárja ki azt sem, hogy Oroszország elsőként alkalmaz nukleáris fegyvert. Az atomrakéták folya­matos karbantartásához az alkatrészeket j­elet­leg az Ukrajnából, Fehéroroszor­szágból és Kazahsztánból visszaszállított régi raké­ták alkatrészeiből nyerik. Ez a nukleáris „kanniba­lizmus” meglehetősen ve­szélyes, orosz források sze­rint legalább három év le­maradásban vannak a mi­nimálisan szükséges kar­bantartással. A nukleáris elitalakula­tok katonáit megalázóan rosszul fizetik. Egy atom­tengeralattjáró kapitánya havi 180 dollárnak megfe­lelő összeget kap. Gyakran azonban ezt sem tudják kifizetni. Tavaly a kato­nák családjai azzal fenye­getőztek, elbatrikádozzák a transzszibériai vasutat, ha nem kapják meg a járandó­ságukat. A nukleáris erők­nél igen magas az öngyil­kossági arány. A nyomorúságos állapot sokféle aggodalomra ad okot. Az orosz szakértők nukleáris polgárháború ve­szélyét sem tartják elkép­­zelhetetlennek. Ha mond­juk egy szibériai terület az elszakadás­­ mellett dönte­ne, az ott állomásoztatott atomrakétákat megszerez­ve tárgyalhatnának. Ag­gasztó a taktikai nukleá­ris fegyverek állapota. Mintegy 20-35 ezer takti­kai rakétát tárolnak szer­te Oroszországban, mini­málisan őrzött, lerobbant raktárakban. A Washington Times cí­mű lap nemrégiben közölt részleteket egy titkos CIA- tanulmányból. Baj van az amerikaiak szerint magá­val a nukleáris aktatáská­val is. Elméletileg ugyan csak az orosz elnök adhat parancsot, gyakorlatilag egy tengeralattjáró kapitá­nya önállóan is képes egy atomrakétát elindítani. Az amerikai robbanófejeken elektronikus, biztonsági rendszer akadályozza meg a véletlen detonációt, a modernebb orosz rakétá­kon is van ilyen, a régebbi típusúakon nincsen. De a biztonsági kódot egy szak­értő minimális elektronikai ismeretekkel feltörheti. A légvédelmi radarrendszer hiányos, a Szovjetunió széthullásával fontos bázi­sok maradtak a független­né vált területeken. Amerikai szakértők szor­galmazzák: a politikusok állapodjanak meg, hogy nem tartják állandó ké­szültségben a nukleáris eszközöket. Ezzel kapcso­latban az amerikai vezetés­ben is véleményeltérések vannak. Csakhogy az orosz hagyományos fegyveres erők meggyengült állapota miatt Moszkva számára különösen értékes a még mindig világhatalmi ténye­zőnek számító atomütőerő, elindulhat a rakéta Ezek a szétszerelt rakéták már senkit nem fenyegetnek A Newsweek felvétele A telefonkártya rajongók nagy napjai 1997. április 12-én, és­ 13-án 10 -18 óra között a Duna Plazaban.­­ A telefonkártyák csere­beréjén, adás-vételén túl , szerencsekerék, kérdezz­­felelek játék, tombola, Digifon-berm­utató és dedikálás gondoskodik­­ a jó hangulatról, valamint TM kiderül melyik kártya nyerte el az 1996. év tele­fonkártyája címet. E­M MATÁV torna

Next