Népszava, 1997. április (125. évfolyam, 75–100. sz.)

1997-04-28 / 98. szám

6 1997. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ HÁTTÉR Pártok a kibernetikus térben Az Internet mint kampányhordozó Az Internet Magyarországon a ’98-as választásokon juthat elő­ször szerephez, mint kampányhordozó. Ma már a legtöbb ma­gyarországi pártnak megtalálható a honlapja a számítógépes világhálón, de azt eltérő intenzitással fejleszti. A legaktívabb a Fidesz, amelynek legutóbbi kongresszusát élőben hallgathatták mindazok, akik rendelkeznek Internet-kapcsolattal. Balázsi György NÉPSZAVA A politikai kampány szempont­jából a számítógépes világháló jelentős előnye a többi médium­hoz képest, hogy interaktív kapcsolatot tesz lehetővé a pár­tok és reménybeli választóik között, ráadásul több csatornán is képes üzeneteket eljuttatni a közönséghez. Nálunk ma még viszonylag kevesen rendelkez­nek Internet-hozzáféréssel, ezért a következő választások ered­ményét aligha befolyásolja döntő mértékben a világhálón való megjelenés színvonala és az azon keresztül közvetített üzenet. A kibernetikus térben való jelenlét mégis hozzátarto­zik egy-egy párt imázsához, és különösen azok, amelyeknek célközönségébe beletartozik a fiatal értelmiség, nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. A legaktívabb e téren a Fi­desz, amely legutóbbi kong­resszusát élőben közvetítette a hálón, és valószínűleg honlapjá­nak 21 ezer körüli eddigi láto­gatójával is veri a többi pártot. (Nem minden párt közli a láto­gatók számát.) De a fiatal de­mokraták élnek az interaktív kommunikáció lehetőségeivel is: levelezési listájukat ugyan egyelőre még - mint olvasható, technikai okok miatt - nem in­dították be, de a „Kérdezz-fele­lek” területen válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. A dolog kissé döcögősen indul: az első néhány kérdés láttán az le­het az ember benyomása, hogy saját maguknak tették fel azo­kat, hogy kifejthessék a közbiz­tonsággal és a haderőreformmal kapcsolatos programpontjaikat. Életszagú azonban a követke­ző kérdés: Elérhető-e a Narancs a hálózaton keresztül? Ha igen, mi a címük? Válasz: A Magyar Narancs nem a Fidesz lapja, azzal semmilyen kapcsolata nincs. Szimpatikus lehet vi­szont a Fidesz számára a Ma­gyar Nemzet és az Új Magyar­­ország hangvétele, legalábbis ezt látszik alátámasztani, hogy a szintén a honlapjukon talál­ható sajtószemlébe kizárólag ebből a két újságból válogatnak cikkeket. Az április első heti terméséből közölt öt cikk kö­zött volt Tóth Gy. László elem­zése a kongresszusi vitairatról a Magyar Nemzetből, ami érté­kelhető úgy, hogy a párt kíván­csi arra, hogy milyen képet mu­tat a sajtó tükrében (más lapok­ban megjelent elemzéseket és értékeléseket viszont nem kö­zölnek). Két cikket is átvesznek az Új Magyarországból, ame­lyek - különböző apropóval - a koalíciós pártokat támadják: Lovas István írását a Sorost bí­ráló, az amerikai Forbes ma­gazinban megjelent cikk hazai visszhangtalanságáról, illetve az ugyanitt megjelent és az al­ternatív írószervezetet ostorozó Hernádi Gyula-interjút. A har­madik Új Magyarország-cikk szerzője Lovas Lajos, és a kis­gazdapárton belül elválni lát­szó két irányzatot elemzi: míg Lovas szerint Torgyán elnök el­fogadná a Fidesz ajánlatát a „békés egymás mellett élésre”, sőt esetleg a koalíciótól sem zárkózna el, addig a MIÉP- nagygyűlésen felszólaló Maczó Ágnes alelnök asszony ezt me­reven elutasítja. A „Kérdezz-felelek” és a saj­tószemle mellett a közvetett üzenetek fegyvertárába tarto­zik a rokon szellemiségű pár­tokhoz vezető kapcsolatok el­helyezése. A Fidesz ezzel óvato­san él: csak külföldi pártokat lehet a honlapjáról egyetlen kattintással elérni, mégpedig a német CDU-t, a brit konzerva­tív és az egyesült államokbeli Republikánus Pártot. Az egyik kérdésre adott válaszból az is kiderül, hogy később kampány­filmjeikből is szeretnének mu­tatót elhelyezni honlapjukon. Bár az SZDSZ annak idején először nyitott az Internet felé, mára mintha csökkenne az a lendület, amellyel a párt az infosztráda felhajtóján halad: honlapján mind a mai napig az április 14-én leköszönt elnök­frakcióvezető, Pető Iván moso­lyog a képernyőről „kellemes virtuális barangolást” kívánva. Az egyetlen aktuális informá­ció, amely a lapon megtalálha­tó, a 4x4 című belső kiadvány internetes változata, amely első helyen közli az elnök párttár­saihoz intézett búcsúlevelét. A „szabadmadár”-imázs vizuális megjelenítését szolgálja a ’94-es választási plakátok elhelyezése, de az interaktivitás és az életközeli problémák felvetése terén a honlapnak nincs érté­kelhető teljesítménye. A KDNP megosztottsága fur­csa módon az Interneten is megjelenik. A parlamenti frak­ciónak külön honlapja van, amely egyébként az egyetlen párthonlap, amelyik az Isys 100-as Internet-toplistáján sze­repel, méghozzá az előkelő 67. helyen. (Ennek persze az is le­het a magyarázata, hogy a ke­reszténydemokratákon kívül csak a Munkáspártnak jutott eszébe olyan területet elhelyez­ni a honlapon, ahonnan közvet­lenül lehet szavazni.) Speciális szolgáltatásként kérdéseket le­het beküldeni, amit Surján László képviselő feltesz az ille­tékes miniszternek, és a bekül­dő is megírhatja, hogy elége­dett-e a hivatalos válasszal. A párt honlapját nem is sikerült elérnünk: a képernyőn minden próbálkozásra a rendszerhibát jelző kanócos bomba jelent meg, talán a robbanásveszélyes helyzetet jelezve. Az MSZP honlapján mind a „kapcsolatok”, mind a „közle­mények, információk” terület „feltöltés alatt” áll, így a párt­ról aktuális érdemi információt csupán az időnként legyezősze­­rűen kinyíló, majd összecsukó­dó vörös szegfű hordoz. Az MDNP-nek egy szimpati­zánsa saját privát honlapján adott helyet, de csupán a parla­menti képviselők nevét helyezte el, továbbá hobbioldalán közli kedvenc politikusa, Pusztai Erzsébet fényképét. A Független Kisgazdapárt­nak nincs önálló honlapja, csu­pán a parlamenti frakció bemu­tatkozó oldalain lehet megta­lálni a szokásos információkat, a képviselők adatait, illetve a sajtótájékoztatók anyagait, amelyek közül a legutolsó Tor­gyán elnök Munkácsról adott telefoninterjúja. Az MDF honlapja a Bőgatya című „világlapból” átvett poli­tikai viccgyűjteménnyel hívja fel magára a figyelmet. (Például: „Két szocialista politikus be­szélget Horn Gyula gyomrában. - Téged is lenyelt a főnök? - kérdezi az egyik. Társa kissé sértődötten válaszol. - Hová gondolsz!? Én alulról küzdöt­tem fel magam.”) A Munkáspárt viszont a par­lament által visszautasított népszavazását rendezte meg az Interneten. Az eddig beér­kezett több mint 4200 voks 62 százaléka a NATO-csatlako­­zás mellett volt. Az Interneten ma már sok minden megtalálható, így a pártok információs anyagai is. Minden magyar pártnak van már honlapja, de az elérhető információk között nagy a különbség Gy. Balázs Béla felvétele A magyarországi pártok Internet-címe: Fidesz-Magyar Polgári Párt: http://www.fidesz.hu KDNP-frakció: http://www.mkogy/kdnp KDNP: http: //www.kdnp.hu SZDSZ: http://www.szdsz.hu Munkáspárt: http://www.elender.hu/munkaspart MDF: http://www.mdf.hu MSZP: http://www.mszp.hu FKGP-frakció: http://www.mkogy/fkgp MDNP: http: //w3.datanet.hu/~jalso/mdnp.htm Az Isys 100-as toplistája megtekinthető a következő címen, ahol szavazni is lehet: http://www.top100.isys.hu NÉPSZAVA Iskolák a hálón MÁR CSAK 978 NAP KÉTEZERIG Szinte az összes magyar felsőoktatási intézmény honlapja megtalálható ma az Interneten. A következő tanév végére a középiskolák is saját hozzáférési le­hetőséget kapnak a világhálóhoz. Virtuá­lis vizsgáztatásról még nem szólnak a hírek, de az ezredfordulóra adott lesz a lehetősége a diákok nélküli iskoláknak, ahol a tananyagok a hálón jutnak a diákokhoz. A kultuszminisz­térium a fejlesztésre 1,6 milliárd forintot szán. Zappe Gábor NÉPSZAVA Magyarországon ma a felsőok­tatási intézmények, és a közép­iskolák töredéke rendelkezik Internet-hozzáféréssel. Ezek honlapjain jórészt ismertetők, hallgatóknak szóló információk találhatók, ám kevéssé nyújtják az interaktivitás élményét, több­ségük nem tartalmaz igazán friss híreket. Arra azonban fel­tétlenül alkalmasak, hogy képet adjanak a szemlélődőknek az intézményről, valamint az ér­deklődők hozzájussanak általá­nos információkhoz az adott egyetemről, főiskoláról. Az interaktív oktatás ma még nem elterjedt módszer, ám a szakemberek jóslatai, valamint a már megvalósult kísérletek szerint hamarosan beköszönt Magyarországon is az Internet oktatási használatának idősza­ka. A virtuális iskolákba a diá­kok ritkán járnak, a tananyagot a hálózaton keresztül kapják meg, és töltik le saját, otthoni gépeikre. Szintén a hálózaton érkeznek a vizsgakérdések, me­lyekre a válaszok is e-mailben jutnak a tanárokhoz. Az oktatás nemzetközivé, a szellemi erőforrás pedig megha­tározóvá vált ebben a század­ban. A tanulás ma már nem kor­látozódik egyetlen időszakra, hanem folyamatosan az ember egész életén át tart. A válasz az új, megszaporodott igényekre a távoktatás, melyhez az informá­ciótechnika fejlődése megfelelő hátteret teremt - derül ki Lajos Tamásnak, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójának az Infor­matika a nyitott és távoktatás­ban című tanulmányából. A távoktatásban a tanár sze­repe megváltozik, elsődleges fel­adata nem a tananyag közvetí­tése, mivel az anyag az informá­cióhordozókon - könyv, video, CD-ROM, Internet - megfelelő feldolgozásban eljut. A pedagó­gus új szerepében elsősorban választ ad a tananyag feldolgo­zása során adódó kérdésekre, valamint értékeli a diákok mun­káját. Az új típusú oktatásban a diákok szabadsága is megnő, hi­szen a pedagógustól elkülönül­ten több önálló munkát végez­hetnek. A nemzetköziség szintén könnyebben érvényesülhet, hi­szen a diákok helyett a tananyag áramlik az országok között, akár a hálózaton keresztül - áll a tanulmányban. A hálózati táv­oktatás költsége ugyan hosz­­szabb távon alacsonyabb, mint a hagyományos tanítási módsze­reké, ám a kezdetekkor jelentős befektetést igényel, hiszen csak elvétve akadnak kész, magyar nyelvű távoktatási csomagok. A művelődési tárca jövő év augusztusáig az összes állami és nem állami középiskola számára meg kívánja teremteni az Internet-hozzáférés lehetőségét. Ma mindössze a középiskolák öt százaléka rendelkezik ezzel. A cél megvalósítására 1,6 milliárd forintot szánnak. Ebből az ösz­­szegből minden iskola 64 Kbps sávszélességű csatlakozáshoz juthat, melyekhez 6-8 számító­gépet is kapnak szoftverekkel. A tervek között szerepel ötven darab, a hálózaton terjeszteni kívánt oktatási anyag kifejlesz­tése is, amelyek az iskolai tan­anyaghoz kapcsolódva segíte­nék a pedagógusok munkáját. A hálózat használatára fel kell ké­szíteni a pedagógusokat is. A tárca tervei szerint 6-10 ezer, nem informatika szakos tanárt képeznének tovább az Internet használatára. Az informatika szakos tanárokat pedig a háló­zat üzemeltetésére okítanák, mivel a fejlesztés során minden középiskola saját belső hálózat­hoz jutna. Kevesebb dróton nagyobb sebesség Két helyen működik Magyarországon - Nyíregyházán és Buda­pest V. kerületében - kábeltévén keresztüli Internet. A már meglévő vagy kissé korszerűsített tévékábelen keresztül műkö­dik az Internet-szolgáltatás. Előnye, hogy nem növeli a telefon­­számlát, és gyorsabb, mint a modemes kapcsolat. A kábeltévés Internet lényege, hogy ugyanazon a kábelen eltérő hullámhosz­­szon jönnek ki és futnak be az adatok, miközben a kábeltévé adása egy harmadik hullámhosszon érkezik a televíziókhoz. A szolgáltatók szerint ennek előnye, hogy nincsenek csúcsidő­­szakok, mint ma, amikor este tíz órakor, robbanásszerűen csat­lakoznak egymás után az internetesek a hálózathoz, hiszen ak­kor olcsóbb a telefon. A kábeltévés szolgáltatásért azonban ál­landó összegű, az V. kerületben havi nyolcezer forintos díjat kell fizetni, függetlenül a használattól. A jövő az egységes, tele­­fon-Internet-kábeltelevízióé. Ebben a rendszerben egyetlen üvegszálas kábel fut a lakásokban, amely egyszerre több szol­gáltatást is képes párhuzamosan működtetni. üde színfoltjai ■ díszítik és védik a házat ■ víztaszító tulajdonságúak, páraáteresztők, lélegzők ■ 82 divatos színben kaphatók ■ színtartók, hosszú élettartalmúak További információ: Lasselsberger - Knauf Kft. 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Pf. 723 Tel.: (88) 429-827; Fax: (88) 429-687 IB ■ f1 N LASSELSBERBER ‘kHAUf KFt. J.. .1

Next