Népszava, 1997. május (125. évfolyam, 101–125. sz.)

1997-05-02 / 101. szám

Még nincs döntés a Malév eladásáról 4. oldal 2 . OLDAL ÁRA: 49 FORINT Gyenge volt a fővárosi strandok forgalma 3. oldal ALAPÍTVA 1873-ban Filmvarázslat különleges kamerával a füvek népéről 9. oldal Magazinunk részletes rádió- és televízió­műsorral, rejtvényekkel , 125. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1997. MÁJUS 2., PÉNTEK Választottak a britek A Munkáspárt szavazói biztosak voltak a győzelemben Az elmúlt hetek IRA-akciói miatt példátlan biztonsági intézkedések közepette zajlott csütörtökön az év­század - minden jel szerint - utolsó nagy-britanniai általános választása. A három legnagyobb párt vezetője már csütörtök délelőtt leadta vok­­sát saját választókerületében. John Major konzervatív kormányfő és Tony Blair munkáspárti miniszter­elnök-jelölt, valamint Paddy Ashdown, a­ „legkisebb nagy”, a Li­berális Demokraták vezére, hagyo­mányosan az elsők között kereste fel a szavazóhelyiséget. A választások délelőttjén közzétett adatok változatlanul a 18 éve ellen­zékben politizáló Munkáspárt győ­zelmét valószínűsítették. A nagy köz­vélemény-kutató cégek csütörtökön is 14 és 20 százalék között adták meg a Labour támogatottsági előnyét. Rendőrkordonnal zárták le az északír főváros több körzetét a csü­törtöki választási nap kora délután­ján, miután a BBC helyi irodájával ismeretlen telefonáló közölte: több robbanószerkezet is ketyeg autókba rejtve Belfast területén, illetve a re­pülőtéren. A rendőrök két gyanús járművet - egy szemétszállító teherautót, illetve egy személygépkocsit - vettek alapo­sabb vizsgálat alá, de pokolgépnek egyelőre nem lelték nyomát. Ugyan­csak bombariadó volt korábban Ant­rim városában, de pokolgépet itt sem találtak a tűzszerészek. A Scotland Yardnak és a brit elhá­rításnak a legnagyobb fejfájást a vá­lasztási kampány utolsó időszakában az okozta, hogy miképp előzze meg a brit anyaországban a korábbi hetek sorozatos, súlyos felfordulásokat oko­zó bombariadóinak megismétlődését a választás napján. Ezek ugyanis ala­posan megzavarhatták volna a sza­vazást. (Folytatás a 8. oldalon) Major és felesége (balra), illetve Blair és családja a választási helyiségek előtt MTI-telefotó Kertész Róbert MTI (London) Változott a kormány inflációprognózisa Az infláció gyorsabb mérséklésére csak akkor van mód, ha ez a cél a stabilizációval egyenrangú lesz, és a kor­mány vállalja, hogy a gazdasági mutatók romlása esetén sem változtatja meg politikáját - szögezi le az a terve­zet, amely várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé. Az anyag érdekessége, hogy magasabb inflációval számol, mint az eddigi hivatalos előrejelzések. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A Gazdasági Kabinet már megtárgyalta az infláció mérsékléséről szóló anya­got, és a tervezetben felvá­zolt két gyorsabb drágu­lás-mérséklési program közül a nem túlzottan am­biciózusát választja. A tervezet három lehet­séges számítást közöl az infláció alakulásáról. Az első variáció arra az eset­re szól, ha nem születik különleges kormányzati intézkedés. Ekkor a fo­gyasztói árak átlagos emel­kedése a számítások sze­rint 15-16 százalék lenne, a reálbéreké pedig egy­két százalék. A második variáció 13 százalékos inflációval, és szintén egy-két százalékos reálbér-emelkedéssel szá­mol. Ennek megvalósulá­sához szükség lenne ár­bér megállapodásra, amely­nek alapján a forint leér­tékelését, és a központilag különböző képletek alap­ján meghatározott inflá­ciót követő árakat mérsé­kelni lehetne. A harmadik - erőltetett inflációcsökkentési terv­nek nevezett - számítás szerint az infláció 10-11 százalék lehetne, de ekkor a reálbérek nem növeked­nének, csak szinten ma­radnának. A tervezet ezt a variációt azért veti el, mert a versenyképesség romlásához, a fizetési mér­leg egyensúlyának meg­bomlásához, és a költség­­vetés hiányának növeke­déséhez vezetne. (Folytatás az 5. oldalon) Jövőre 16 százalékkal emelik a nyugdíjakat Elfogadta a kormány és a parlament elé terjeszti a nyug­díjreformról szóló törvényeket. A reformnak köszönhe­tően 1998-ban 16 százalékos nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok. A kormány döntött az autópálya-prog­ramról is. Eszerint 1998-2007 között összesen 400 kilo­méternyi autópályát építenek, illetve újítanak fel. Az ez­redforduló után átlagosan kilométerenként 7-10 forint díjat kell majd az autópályák használatáért fizetni. Danó Anna NÉPSZAVA A pénzügyminiszter, Med­­gyessy Péter jelentette be a kormányülést követően, hogy a kormány elfogadta és az Országgyűlés elé ter­jeszti a nyugdíjreformról szóló törvénycsomagot. Kü­lön sikerként értékelte, hogy kedden a szociális partnerek 12 órás vita után végül is támogatták a kon­cepciót. A miniszter szerint a reformmal kedvezőbb helyzetbe kerülnek az átla­gos, illetve az átlag feletti jövedelem után járulékot fizetők. Az átlag alatti jö­vedelemből­ élőknek pedig védelmet nyújt időskoruk­ban a nyugdíjrendszert ki­egészítő időskori járadék. Szorosabb lesz a befizetett járulék és az öregkorban kézhez kapott nyugdíj kö­zött a kapcsolat. A reform előkészítésének egyik alap­elve volt, hogy a jelenlegi nyugdíjasok helyzete nem romolhat. Ezért a kormány kötelezettséget is vállalt arra, hogy 1998-ban az inf­lációt 3 százalékkal meg­haladó, azaz 16 százalékos nyugdíjemelést biztosít a már ellátásban részesülők­nek. A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjak értéke csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt idő­szakban. (Folytatás a 2. oldalon) Az olajmaffia állt a robbantások hátterében Dudás Gergely NÉPSZAVA A robbantássorozat az olaj­­bűncselekményekkel függ össze, a rendőrség eljutott a gránáttámadásokat - je­lenleg úgy tűnik, a rendőr­ség figyelmének elterelése céljával - megrendelő kö­rökig - jelentették be az Országos Rendőr-főkapi­tányságon szerdán. Az összevont nyomozócsoport tizenhét bűnügyben csak­nem harminc gyanúsított ellen nyomoz. A rendőrség a hazai szervezett bűnözés­re mért eddigi legnagyobb csapásnak,tartja az ered­ményt. Az ügyek kapcsán megfenyegettek több ma­gas rangú rendőrt is. A rendőrség a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, a Pest megyei és a Budapesti Rendőr-főkapitányság be­osztottjaiból februárban nyomozócsoportot hozott létre, jelenleg tizenhét bűn­ügyben folytatnak eljárást, tizenhárom gyanúsított elő­zetes letartóztatásban van - jelentette be Forgács László országos főkapitány szerdai sajtótájékoztatóján. A rendőrség immáron hi­vatalosan is megerősítheti, hogy a gránáttámadások olaj- és egyéb gazdasági bűnügyekkel függnek ösz­­sze, céljuk több esetben pusztán a rendőrség figyel­mének elterelése volt. (Folytatás a 3. oldalon) ­ Családias majális a Ligetben Szép időben és jó hangulatban köszöntötték május elsejét a budapestiek a Városligetben. Családok ezrei pihentek a füvön, élvezték a napsütést, a lacikonyhások és a sörsátrak vendégszeretetét. Csak kevesen figyeltek oda a majálist kampányolásra kihasználó politi­kusokra. A Munkáspárt Hősök terei nagygyűlésén a munkanélküliség ellen emeltek szót. A szocialisták táboránál ismét napirendre került a „Nyírfa-akció”. A szakszervezetek pedig örömmel állapították meg, hogy az idén hét év után végre ismét együtt ünnepelt mind az öt nagy konföderáció. Békés volt a majális tegnap országszerte (Tudósításunk a 6. oldalon) s Jelentősen átalakul a büntetőeljárás Az új büntetőeljárási kó­dex (Be.) megteremti a kétfokozatú fellebbviteli rendszert. A nyomozási bí­ró intézményének létreho­zásával fokozottabban vé­di az eljárás alá vont sze­mélyek alapvető jogait. Bi­­zonyos esetekben a sértet­teknek lehetőséget biztosít arra, hogy magánvádlóként bíróság elé vigyék ügyüket, akkor is, ha az ügyész nem emelt vádat A törvényja­vaslat bevezeti az óvadé­kot, s fokozottabb védelmet nyújt a tanúk számára. Nagy Gergely NÉPSZAVA Az Igazságügyi Miniszté­riumban elkészült az új büntetőeljárásról szóló tör­vény tervezete, amely rövi­desen a kormány elé kerül, és amelyet a tervek szerint a parlament még a nyári szünet előtt elfogad. A törvényjavaslat jelen­tős mértékben átalakítja a büntetőeljárás rendszerét. Megváltozik a nyomozó ha­tóságok, a bíróságok szere­pe, nagyobb hangsúlyt fek­tetnek az állampolgári jo­gok védelmére, s a sértet­tek is komolyabb szerepet kapnak az eljárásokban. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy bevezetik a kétfokozatú fellebbviteli rendszert. Jelenleg csak az elsőfokú bíróság döntése ellen lehet fellebbezést be­nyújtani. Az új Be. hatály­balépését követően bizo­nyos esetekben már a má­sodfokon eljáró bíróság döntését is meg lehet majd ilyen módon támadni. Az alapvető állampolgári jogok védelme érdekében létrehozzák az úgynevezett nyomozási bíró intézmé­nyét. A jövőben a nyomo­zási bíró rendelheti majd el az eljárás alá vontak sze­mélyes szabadságát korlá­tozó kényszerítő intézke­dések egy részét. (Folytatás a 3. oldalon)

Next