Népszava, 1997. május (125. évfolyam, 101–125. sz.)

1997-05-13 / 110. szám

Kim Dzsong Il veszélyben volt Két évvel ezelőtt merényle­tet kíséreltek meg Kim Dzsong Il észak-koreai ve­zető ellen, a merénylet ki­­tervelőit azonban leleplez­ték és kivégezték - olvasha­tó a Nae-vu című dél-ko­reai lapban, amely egy meg nem nevezett, közelmúlt­ban disszidált, észak-koreai diplomata feleségének in­formációit tette közzé. A Kim elleni eddigi leg­kiterjedtebb merénylet a Mí­nai határ közelében lévő, kanggjei katonai akadémi­án történt. Kétszáz tiszti is­kolás egy ázsiai harcművé­szetbemutató alkalmából akarta dárdájával megölni Kim Dzsong Ilt, ám az összeesküvést leleplezték. Az 1994-ben elhunyt Kim Ir Szen ellen is több me­rényletet terveztek a múlt­ban, de ezekről a külvilág nem szerezhetett tudomást. l­ázhoz visszük a bankot. Nyitottunk Önnek egy ideális bankfiókot. Egy bankfiókot, amelyben soha nincs sorban állás. Sem hosszas várakozás. Egy bankfiókot, amelyben kényelmesen, gyorsan, egyszerűen intézheti bankügyeit. Egy bankfiókot, amely mindig nyitva áll. A nap 24 órájában, a hét minden napján, mindenki előtt, akinek van OTP bankkártyája. A neve: OTP TeleBank. Sőt! Most már át is utalhat lakossági folyószámlájáról az OTP TeleBank segítségével! Nincs tehát több utazás a bankfiókig, nincs sorban állás, nincs lekésett záróra. Mindössze ennyit kell megjegyeznie: OTP TeleBank 3-666-666 És ne feledje! A kényelmes, gyors, egyszerű banki ügyintézés most már távolról sem lehetetlen! Olyan ez, mintha saját bankfiókja lenne, hiszen mindig és mindenhol rendelkezésére áll. Bankügyeit bárhonnan intézheti, ahol van telefon, például otthonról, papucsban. De akár utcáról, autóból, vagy éppen külföldről is. OTP TeleBank. Távolról sem lehetetlen. Ú­T BANK Felhívjuk figyelmét, hogy az OTP TeleBank átutaláshoz számlavezető bankfiókjában külön szerződést kell kötnie. Nem kell mást tennie, csak tárcsázni az OTP TeleBank 3­ 666-666-os telefonszámát, és máris • megtudhatja számlája egyenlegét, • tájékozódhat az aktuális kamatokról, • letilthatja bankkártyáját.­1 4 NÉPSZAVA VILÁG Adókedvezmény politikusoknak Felipe González személyes jó barátja milliókkal tartozik Illegális adókedvezményben ré­szesült több volt spanyol politikus az előző szocialista kormány ide­jén, mert az Adóügyi Minisztéri­um hat hónapnál hosszabb időre befagyasztotta az érintettek adó­­befizetését, s így az már érvényét vesztette - írta az El Mundo című madridi lap hétfőn. A cikkben, amelyet az MTI-Pa­­noráma ismertetett, név szerint említik Julio Feot, Felipe Gonzá­lez szocialista kormányának ál­lamtitkárát, a miniszterelnök sze­mélyes jó barátját, aki 95 millió pezeta adó befizetése alól mente­sült. A sajtóban megszellőztetett hírek szerint a politikusoknak biztosított, rejtett adókedvezmé­nyek következtében az adóügyi minisztérium összesen 200 milli­árdos bevételtől esett el. A szociáldemokrata El Mundo úgy tudja, hogy Julio Feo adóügyi eljárása a 27-es sorszámot viseli az állítólagos adókedvezménye­zettek kongresszusi listáján, vagy­is többtucatnyian részesültek a jó­téteményből. Az államtitkár 1989- ben négyszázmillió pezetáért el­adta a Kommunikációs és Vezetői Konzultáció nevű vállalata tőké­jének hetvenöt százalékát a brit Holmes and Merchant elnevezésű cégnek. Magánvagyonának - a részvények eladása által történt - emelkedését azonban nem vette fel adóbevallásába. Emiatt az Adó­ügyi Minisztérium eljárást indí­tott ellene, de mivel erről csak több mint hat hónapos késéssel értesítették, az már eleve érvényét vesztette. A lap közölte, hogy Julio Feo azóta sem fizette be a 95 millió pezetányi adót, sem annak kése­delmi kamatait, sem a büntetést az adóhivatalnak, amely azóta meg is szüntette az eljárást. Az El Mundo arra emlékeztetett az üggyel kapcsolatban, hogy amikor az állítólagos adókedvez­mények témája a sajtóban nevek nélkül megjelent, González kije­lentette: csak a szocialista párt „jó híre elleni propagandakampány­ról van szó”. Az El Mundo szerint ez valóban igaz, de „a kampányt maga a párt indította el piszkos ügyeivel”. Julio Feo csakis azért részesült illegális adókedvez­ményben, mert a kormányfő sze­mélyes jó barátja - hangoztatta az újság. ,, Egyelőre nem tudni, kik érintet­tek a Spanyol Szocialista Mun­káspárt tekintélyét megtépázó botrányban. González és pártja annak idején részben azért vesz­tett a választásokon, mert korrup­ciógyanús ügyekbe keveredett. Tá­voznia kellett a hatalomból, és át­adni a helyét a konzervatív Nép­pártnak, valamint vezetőjének José María Aznarnak. A Egy őrült és egy néző Egyetlen néző ül szemben egy fé­lelmetes őrülttel: ilyen színhá­zi előadást tartanak a kölni Sza­bad Műhely színházban. Az elő­adáson Howard Phillips Love­­craft horrorszerző „Picmann mo­dellje” című írása alapján ké­szült színdarabot adják, illetve adja egy szál magában Thomas Franke színművész. Az egyetlen néző - s csakis egyetlen embernek szól az elő­adás - lemegy a lépcsőn a sö­tét pincehelyiségbe, s egy szek­­rénynyi termetű, kopaszra bo­rotvált őrülttel találja szemben magát, aki orvosi szikével pisz­kálgatja a körmét és ravaszul mosolyog. A skizofrén őrülttől a nézőt egyetlen íróasztal vá­lasztja el a lehajtható fapad­okkal és néhány tükörrel be­rendezett szobában. A ránga­tózó beteg egyetlen állólámpa fényében mondja el szörnyek­ről és szellemekről szóló, hát­­borzongató történetét. Az együttlét semmiképpen sem va­ló gyenge idegzetűeknek. Egy egyetemi hallgató az elő­adás után elmondta: nagyon ideges volt s nem merte levenni a szemét a színészről, mert úgy érezte, hogy az éppen abban a pillanatban mászik majd át az asztalon, amikor nem néz rá. Akad, aki a fogát vicsorítja a színészre és volt, aki köny­­nyekben tört ki, de még senki nem futamodott meg. 1997. MÁJUS 13., KEDD 9 Ki gyilkolta meg a Weimar gyerekeket? Perújrafelvétel után ítélet született az elmúlt évtized legnagyobb port felvert német bűnügyében. A giesseni bíróság bizonyítékok hiányában felmentette Monika Böttchert, akit korábban azzal a váddal ítéltek el, hogy meggyilkolta két kiskorú gyermekét. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA Az ügy 1986. augusztusában kezdődött, amikor Philippsthal német kisvárosban holtan talál­ták a Weimar házaspár két kis­lányát, a hétéves Melanie-t és az ötéves Karolát. A kettős gyil­kosság elkövetésével az anyát, Monika Weimart (lánykori ne­vén Böttchert) gyanúsították. A gyanút csak erősítette, hogy az asszony nyilvánvalóan félre akarta vezetni a rendőrséget, majd - az üggyel először foglal­kozó - fuldai tartományi bíró­ságot. Azt vallott­a ugyanis, hogy a két gyereket 1986. au­gusztus negyedikére virradó éj­jel - amikor hazatért - már hol­tan találta. Vagyis a gyilkossá­gok - állította - csak éjjel tör­ténhettek. Erre az időre azon­ban neki alibije volt: mint el­mondta, az éjszaka nagy részét a szeretőjénél, egy amerikai ka­tonánál töltötte. Hamarosan kiderült azonban, hogy Monika Weimar nem mon­dott igazat. Több olyan tanú akadt ugyanis, aki eskü alatt vallotta: augusztus negyedikén reggel még élve látta a két gye­reket. De terhelő volt az asz­­szonyra nézve a nyomszakértők véleménye is. Ők ugyanis az egyik kislány trikóján megtalál­ták Monika Weimar sárga blú­zának fonalait. Ezek - állították a szakértők - „csak anya és lá­nya közti szoros testi kontak­tus” által kerülhettek a trikóra. A fuldai tartományi bíróságnak ennyi elég is volt: 1988-ban élet­fogytiglani börtönre ítélték Mo­nika Weimart. Az ítélet megosztotta a német közvéleményt. A többség úgy vé­lekedett, hogy az asszony csak azt kapta, amit megérdemelt. A másik oldal azonban - főként a baloldali, liberális sajtó és a fe­minista szervezetek - elfogult bí­ráskodásról és téves ítéletről be­széltek. Szerintük a gyilkosságo­kat a kislányok apja, Reinhard Weimar követte el. Erre vonat­kozóan azonban nem került elő bizonyíték­­ még közvetett bizo­nyíték sem, így aztán az apa el­len nem is emeltek vádat. Monika Weimar megkezdte büntetésének letöltését, és egé­szen tavalyig börtönben is ma­radt. Ügyvédei segítségével azon­ban perújrafelvételt sikerült ki­harcolnia, őt magát pedig sza­badlábra helyezték. Ekkor már újra lánykori nevén, Monika B­ötteherként szerepelt, mert férjétől időközben elvált. Ügyét a giesseni tartományi bíróság­nak adták át. A giesseni per egyik fő kérdé­se az volt: miért vezette félre az asszony a bírákat egy évtizeddel korábban, vagyis miért állította azt, hogy gyerekei éjjel haltak meg? Monika Böttchertől a bí­róság azonban semmit sem tud­hatott meg. Volt férjéhez hason­lóan ugyanis élt azzal a jogával, hogy saját ügyében nem köteles vallomást tenni, s így a per fo­lyamán végig néma maradt. Kedvező volt Monika Böttcher számára, hogy újraértékelték a korábbi nyomtechnikai vizsgá­lat eredményét. Ezúttal a szak­értők ugyanis úgy találták, hogy azok a bizonyos blúzfonalak a „szokásos házi kontaktusok” során is rákerülhettek a meg­gyilkolt kislány trikójára. Való­szerűtlennek minősítették to­vábbá az első perben elfogadott azon feltételezést, amely szerint az asszony délelőtt, vagyis fé­nyes nappal vitte ki a házból és gyilkolta meg gyermekeit. Monika Böttchert végül is bi­zonyítékok hiányában mentet­ték fel. A börtönben töltött éve­kért nem kap kártérítést, hiszen megtévesztő vallomásaival saját maga hozta fejére az ítéletet. Az ügy egyébként nem zárult le, hi­szen a vádhatóság fellebbezett a felmentés ellen. Merthogy egy kérdésre továbbra sincs vá­lasz: ki ölte meg Melanie és Ka­rola Weimart? Monika Böttcher egy évtizede (alul balra) és ma a Stern címlapján $JBKimB$CKRODER Auf den Spuren von Tony Blair & Beruf

Next