Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)
1997-06-26 / 147. szám
101997. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP NÉPSZAVA Kevesebb pénz a hajléktalanok segélyezésére A szakemberek vitatják az új rendelet hatását - a hajléktalanok pedig érzik Több mint húsz százalékkal csökkenhet 1997- ben az utcán élők segélyezésére fordítható öszszeg, állítják a hajléktalanokkal foglalkozó társadalmi szervezetek vezetői. Az elmúlt évben közel 30 millió forintot költöttek erre a célra. Ebből a fővárosi önkormányzat 12 millió forintot, a Népjóléti Minisztérium 10 millió forintot, a fővárosi kerületek 6-8 millió forintot vállaltak magukra. Idén ez utóbbi támogatás megszűnt annak a rendelkezésnek a következményeként, mely a hajléktalanok rendszeres és átmeneti segélyezését a fővárosi önkormányzathoz utalta. A segélyezés új rendszere két táborra osztotta a hajléktalanokat segítő szakembereket. Nagymáté Orsolya írása a NÉPSZAVÁNAK Áprilisában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról szóló rendelet sokadik változatát. Néhány hétre rá hajléktalanügyi konzultatív tanács alakult a Budapesten működő 34, hajléktalanellátással foglalkozó szervezet által választott képviselőkből és a fővárosi önkormányzat illetékes ügyosztályainak és bizottságainak vezetőiből. A tanács feladata, hogy a hajléktalanok ellátását érintő ügyekben hozott döntések előtt egyeztessenek a döntéshozók és ellátók. Ám az állami és a civil szervezetekben munkálkodó szakembereket az új segélyezési rendszer két táborra osztotta. Nézeteik csak egy dologban közösek: egyik fél sem elégedett az újonnan elfogadott rendelettel. Az új rendelet a hajléktalanok segélyezését a fővároshoz utalja, ugyanakkor nem mondja ki a főváros kizárólagos segélyezési jogkörét. Végeredményképpen azok a hajléktalanok, akik a kerületi segélyben részesülnek, nem kaphatnak pénzt a fővárostól és viszont. Ezzel az utcán élők eddigi átlagosan havi 4 ezer forintos segélye mintegy 2800 forintra csökken. Dr. Bognár Szabolcs, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) szakmai igazgatóhelyettese szerint a legújabb rendelkezések lehetővé teszik, hogy a főváros területén ideiglenesen tartózkodó hajléktalanok is a fővárosban jussanak pénzsegélyhez. Ez Budapestre vonzza majd az ország távolabbi vidékein élő - esetleg nem is hajléktalan - szegényeket. Úgy gondolja, a pénzosztás nem jelent megoldást a szegénység problémájára, ráadásul az adható összeget a jelenlegi rendelet szerint nem csak hajléktalanok kaphatják meg. Pontosabban kellene meghatározni azt is, hogy mi az a „rendkívüli élethelyzet”, amikor ez a segély igényelhető. A hajléktalanok közt sok az elmebeteg, értelmi fogyatékos, alkoholista és kábítószer-élvező, akik képtelenek a készpénzt ésszerűen felhasználni. A pénz helyett ezért több természetben nyújtott szociális ellátásra, ingyenkonyhára, szállásra lenne inkább szükség. Felháborítja, hogy a Menhely és a Twist Olivér Alapítvány címére több száz hajléktalant jelentettek be, annál is inkább, mert ez a rendelet ezt a gyakorlatot is legalizálná, a fővárosba telepítve ezzel a vidéki lakosokat is. A civil szervezetek képviselői viszont azt mondják: a fővárosban tartózkodó hajléktalanok helyzete romlik. A segély összege megalázóan alacsony, és kevesekhez jut el. Ezért nem érdemes még szigorúbban vizsgálni a rászorultságot. Az alapszükségletek kielégítésére ez a nagyon alacsony színvonalú ellátás is elegendő. A stabilabb életmódhoz már jóval több segítség kell. Mezei György, a Léthatáron és a Twist Olivér Alapítvány vezetője, aki csakúgy, mint Bognár Szabolcs, évtizedek óta foglalkozik hajléktalanokkal, tagja az újonnan alakult konzultatív tanácsnak. Szerinte az eredeti, Győri Péter alkotta rendeletből sok minden kimaradt, méghozzá a jogszabály kárára. Az eredeti változat szakítani kívánt a régi gyakorlattal, szociális jogokat szeretett volna teremteni, amelyek szerint a segély nemcsak adható, hanem jár. Ehhez képest a rendelet megszorító intézkedéseket tartalmaz. A Léthatáron és a Twist Olivér Alapítvány címére bejelentett hajléktalanokkal kapcsolatban elmondta: a 33 férőhelyes Twist Olivér Alapítvány hajléktalanszállásán papíron valóban 600 ember lakik. A fiktív bejelentésre azonban azért van szükség, mert az utcán élők másképp nem juthatnának hozzá a nyugdíjukhoz, postájukhoz. Egyéb ellátáshoz is szükséges lakcím. Ez a megoldás abban is segít, hogy a társadalom és a hajléktalanok legalább levelező viszonyban maradjanak egymással. Mezei György nem, tartja feleslegesnek a tanács létrehozását, az ellátó szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy nem, az állam jó vagy rossz döntéseinek végrehajtói,hanem a döntéshozókkal párbeszédre képes, azokat befolyásolni tudó vitapartnerek. A civil szervezetek által alakított fórum első tanácskozásán az FSZKI nem vett részt. Iványi Gábor, az FSZKI igazgatója szerint ez a tanács antidemokratikus intézmény. Bognár Szabolcs pedig úgy érzi, a Győri Péter alakította és vezette szervezet önmagát szakmai elitnek kinevezett lobbycsoport, tott pszichiátriai intézetek volt lakói, körülbelül hatezer fő. 1997. április 30-án két éjjeli menedékhelyen, az Isolán és az Aluljáróérzésen végzett, 126 hajléktalant érintő felmérés szerint postacíme csak 44 százalékuknak van, állandó lakcíme Budapesten 25 százaléknak, vidéken 31 százaléknak, hajléktalanmenhelyen 21 százaléknak van, 22 százalékuknak egyáltalán nincs címe. Segélyt idén csak 17 százalékuk kapott. Egyes hivatalos vélemények szerint a fővárosban négy-ötezer hajléktalan él. A hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetek 20-25 ezerre becsülik a hajléktalanok számait. A szociális munkások 1993-ban utcai felmérést végeztek. Az Isola éjjeli menedékhelyen és utcán végzett kérdezések szerint a hajléktalanok átlagéletkora 40 év, nagyfokú a halálozás, a kilépés, visszalépés a társadalomba nem igazán mérhető, de nem gyakori. Néhány, utcán töltött év sokakat alkoholistává vagy elmebeteggé tehet, nekik már nincs visszaút. Egy 1996-ban készült felmérés szerint a megkérdezettek 27 százaléka egy éven belül vált hajléktalanná, gyorsult ez a folyamat, így az egész országban számuk legalább 50 ezer körül lehet. A hajléktalanok között is vannak szegények és gazdagok. Aki nyugdíjat vagy munkanélkülisegélyt kap, emellett még feketemunkához jut a Moszkva téri emberpiacon, az jómódúnak számít ahhoz képest, aki csak a négyezer forintos rendszeres segélyét kapja. Sokan, akik kapcsolatok híján még a hajléktalanszállókra sem jutnak el, segélyben sem részesülnek, kukázásból, koldulásból tartják fenn magukat. Ők csak vegetálnak, a hajléktalanok között is a legnyomorultabbak. 1997 februárjában 300 hajléktalan jövedelmi viszonyairól készült felmérés. Nyolc százalékuk jövedelempótló vagy munkanélküli-támogatást kapott, kilenc százalékuk jutott átmeneti segélyhez, öt százalék bérmunkából élt, 13 százalék öregségi vagy rokkantnyugdíjban részesült. Az utóbbiak jelentik a hajléktalantársadalom „krémjét”. A hajléktalanok zöme eddig középkorú, lecsúszott, többnyire elvált szakmunkás férfi volt. A nagyszámú „utánpótlást” az állami gondozottak biztosítják, a hajléktalanok egyharmada volt „intézetis”. A másik nagy csoport az 1990-től folyamatosan ágyszámcsökkentéssel fúr-Egy átlagos hajléktalan kétféle segélyt (átmeneti és rendszeres) kaphat a települési önkormányzatoktól. A hajléktalanság okaitól függően a hajléktalan ember hozzájuthat a börtönből szabadulók átmeneti segélyéhez, lakhatási támogatáshoz. (Ezek összegét a helyi önkormányzat saját szociális rendeletében szabályozza.) Egyszerre csak egyféle pénzbeli ellátás vehető igénybe, és csak annak jár, aki más juttatásban nem részesül. A jogosultságot egy kérelem alapján bírálják el, ehhez személyi adatokat és jövedelemnyilatkozatot kell csatolni. Ha nem tud jövedelemigazolást szerezni, akkor elegendő a hajléktalan nyilatkozata. A segélyt a szabályok szerint 15 napon belül folyósítják, a fővárosban egy helyen, a Baross utca 126.-ban, a Hajléktalanok Információs Irodájában vehetik át a jogosultak. Eressze szélnek a hétvégére! ■'■j i 058v'' '■'■í.'lai'i.'. ■' B SS * i.! '.lí. m . r í j p ÍT» 11 r: 1 > ■ I i rf »1 [»I'M Í L^lliÍHi [h ih írl I 111 percdíja csak 12 RSf /' >'’>* '(• SfmEPi raf Sasai Június utolsó hétvégéjére is nyugodtan szélnek eresztheti az óráját. Mert ezen a két napon, azaz június 28-án és június 29-én a belföldi beszélgetés, az eredeti 26 forintos percdíj helyett, csak 12 forintjába kerül percenként. Sőt, az év végéig minden Pannon GSM előfizetőnek, minden hónap utolsó hétvégéjén csak ennyibe kerül egy perc telefonálás! További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 1 464 6020-as, a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! A kedvezményes időszak június 28-án 00.00 órától június 29-én 24.00 óráig tart. Az árak ÁFA nélkül értendők! PAN NO |A A A A A A A sebzi ittét Az élvonal. A Twist Olivér Alapítvány 33 személyes hajléktalanszállására valójában 600 vannak bejelentkezve