Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-26 / 147. szám

101997. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP NÉPSZAVA Kevesebb pénz a hajléktalanok segélyezésére A szakemberek vitatják az új rendelet hatását - a hajléktalanok pedig érzik Több mint húsz százalékkal csökkenhet 1997- ben az utcán élők segélyezésére fordítható ösz­­szeg, állítják a hajléktalanokkal foglalkozó tár­sadalmi szervezetek vezetői. Az elmúlt évben közel 30 millió forintot költöttek erre a célra. Ebből a fővárosi önkormányzat 12 millió forin­tot, a Népjóléti Minisztérium 10 millió forintot, a fővárosi kerületek 6-8 millió forintot vállaltak magukra. Idén ez utóbbi támogatás megszűnt annak a rendelkezésnek a következményeként, mely a hajléktalanok rendszeres és átmeneti se­gélyezését a fővárosi önkormányzathoz utalta. A segélyezés új rendszere két táborra osztotta­ a hajléktalanokat segítő szakembereket. Nagymáté Orsolya írása a NÉPSZAVÁNAK Áprilisában a Fővárosi Közgyű­lés elfogadta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról szóló rendelet sokadik változa­tát. Néhány hétre rá hajlékta­lanügyi konzultatív tanács ala­kult a Budapesten működő 34, hajléktalanellátással foglalkozó szervezet által választott képvi­selőkből és a fővárosi önkor­mányzat illetékes ügyosztályai­nak és bizottságainak vezetői­ből. A tanács feladata, hogy a hajléktalanok ellátását érintő ügyekben hozott döntések előtt egyeztessenek a döntéshozók és ellátók. Ám az állami és a civil szervezetekben munkálkodó szakembereket az új segélyezési rendszer két táborra osztotta. Nézeteik csak egy dologban kö­zösek: egyik fél sem elégedett az újonnan elfogadott rendelettel. Az új rendelet a hajléktalanok segélyezését a fővároshoz utalja, ugyanakkor nem mondja ki a főváros kizárólagos segélyezési jogkörét. Végeredményképpen azok a hajléktalanok, akik a kerületi segélyben részesülnek, nem kaphatnak pénzt a főváros­tól és viszont. Ezzel az utcán élők eddigi átlagosan havi 4 ezer forintos segélye mintegy 2800 forintra csökken. Dr. Bognár Szabolcs, a Fővá­rosi Szociális Központ és Intéz­ményei (FSZKI) szakmai igaz­gatóhelyettese szerint a leg­újabb rendelkezések lehetővé teszik, hogy a főváros területén ideiglenesen tartózkodó hajlék­talanok is a fővárosban jussanak pénzsegélyhez. Ez Budapestre vonzza majd az ország távo­labbi vidékein élő - esetleg nem is hajléktalan - szegényeket. Úgy gondolja, a pénzosztás nem jelent megoldást a szegénység problémájára, ráadásul az ad­ható összeget a jelenlegi rende­let szerint nem csak hajléktala­nok kaphatják meg. Pontosab­ban kellene meghatározni azt is, hogy mi az a „ren­dkívüli élethelyzet”, amikor ez a segély igényelhető. A hajléktalanok közt sok az elmebeteg, értelmi fogyatékos, alkoholista és kábítószer-élve­ző, akik képtelenek a készpénzt ésszerűen felhasználni. A pénz helyett ezért több természet­ben nyújtott szociális ellátásra, ingyenkonyhára, szállásra len­ne inkább szükség. Felháborítja, hogy a Menhely és a Twist Oli­vér Alapítvány címére több száz hajléktalant jelentettek be, annál is inkább, mert ez a ren­delet ezt a gyakorlatot is lega­lizálná, a fővárosba telepítve ezzel a vidéki lakosokat is. A civil szervezetek képviselői viszont azt mondják: a főváros­ban tartózkodó hajléktalanok helyzete romlik. A segély összege megalázóan alacsony, és keve­sekhez jut el. Ezért nem érdemes még szigorúbban vizsgálni a rá­szorultságot. Az alapszükségle­tek kielégítésére ez a nagyon ala­csony színvonalú ellátás is ele­gendő. A stabilabb életmódhoz már jóval több segítség kell. Mezei György, a Léthatáron és a Twist Olivér Alapítvány veze­tője, aki csakúgy, mint Bognár Szabolcs, évtizedek óta foglal­kozik hajléktalanokkal, tagja az újonnan alakult konzultatív ta­nácsnak. Szerinte az eredeti, Győri Péter alkotta rendeletből sok minden kimaradt, méghozzá a jogszabály kárára. Az eredeti változat szakítani kívánt a régi gyakorlattal, szociális jogokat szeretett volna teremteni, ame­lyek szerint a segély nemcsak adható, hanem jár. Ehhez képest a rendelet megszorító intézkedé­seket tartalmaz. A Léthatáron és a Twist Olivér Alapítvány címére bejelentett hajléktalanokkal kap­csolatban elmondta: a 33 férő­helyes Twist Olivér Alapítvány hajléktalanszállásán papíron valóban 600 ember lakik. A fik­tív bejelentésre azonban azért van szükség, mert az utcán élők másképp nem juthatnának hoz­zá a nyugdíjukhoz, postájukhoz. Egyéb ellátáshoz is szükséges lakcím. Ez a megoldás abban is segít, hogy a társadalom és a hajléktalanok legalább levelező viszonyban maradjanak egy­mással. Mezei György nem, tart­ja feleslegesnek a­ tanács létreho­zását, az ellátó szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy nem, az állam jó vagy rossz döntései­nek végrehajtói,­­hanem a dön­téshozókkal párbeszédre képes, azokat befolyásolni tudó vita­partnerek. A civil szervezetek által alakí­tott fórum első tanácskozásán az FSZKI nem vett részt. Iványi Gábor, az FSZKI igazgatója sze­rint ez a tanács antidemokrati­kus intézmény. Bognár Szabolcs pedig úgy érzi, a Győri Péter alakította és vezette szervezet önmagát szakmai elitnek kine­vezett lobbycsoport, tott pszichiátriai intézetek volt lakói, körülbelül hatezer fő. 1997. április 30-án két éj­jeli menedékhelyen, az Isolán és az Aluljáróérzésen végzett, 126 haj­léktalant érintő felmérés szerint postacíme csak 44 százalékuk­nak van, állandó lakcíme Buda­pesten 25 százaléknak, vidéken 31 százaléknak, hajléktalanmen­­helyen 21 százaléknak van, 22 százalékuknak egyáltalán nincs címe. Segélyt idén csak 17 százalé­kuk kapott. Egyes hivatalos vélemények sze­rint a fővárosban négy-ötezer hajléktalan él. A hajléktalanok­kal foglalkozó civil szervezetek 20-25 ezerre becsülik a hajlékta­lanok számait­. A szociális mun­kások 1993-ban utcai felm­érést végeztek. Az Isola éjjeli mene­dékhelyen és utcán végzett kér­dezések szerint a hajléktalanok átlagéletkora 40 év, nagyfokú a halálozás, a kilépés, visszalépés a társadalomba nem igazán mér­hető, de nem gyakori. Néhány, utcán töltött év sokakat alkoho­listává vagy elmebeteggé tehet, nekik már nincs visszaút. Egy 1996-ban készült felmérés szerint a megkérdezettek 27 szá­zaléka egy éven belül vált haj­léktalanná, gyorsult ez a folya­mat, így az egész országban szá­muk legalább 50 ezer körül lehet. A hajléktalanok között is van­nak szegények és gazdagok. Aki nyugdíjat vagy munkanélküli­segélyt kap, emellett még feke­temunkához jut a Moszkva téri emberpiacon, az jómódúnak számít ahhoz képest, aki csak a négyezer forintos rendszeres segélyét kapja. Sokan, akik kap­csolatok híján még a hajlékta­lanszállókra sem jutnak el, se­gélyben sem részesülnek, kuká­zásból, koldulásból tartják fenn magukat. Ők csak vegetálnak, a hajléktalanok között is a leg­­nyomorultabbak. 1997 február­jában 300 hajléktalan jövedelmi viszonyairól készült felmérés. Nyolc százalékuk jövedelem­­pótló vagy munkanélküli-támo­gatást kapott, kilenc százalékuk jutott átmeneti segélyhez, öt szá­zalék bérmunkából élt, 13 száza­lék öregségi vagy rokkantnyug­díjban részesült. Az utóbbiak jelentik a hajléktalantársada­lom „krémjét”. A hajléktalanok zöme eddig középkorú, lecsúszott, többnyi­re elvált szakmunkás férfi volt. A nagyszámú „utánpótlást” az állami gondozottak biztosítják, a hajléktalanok egyharmada volt „intézetis”. A másik nagy csoport az 1990-től folyamato­san ágy­számcsökkentéssel fúr-Egy átlagos hajléktalan kétféle segélyt (átmeneti és rendszeres) kaphat a települési önkormányzatoktól. A hajléktalanság okai­tól függően a hajléktalan ember hozzájuthat a börtönből sza­­badulók átmeneti segélyéhez, lakhatási támogatáshoz. (Ezek összegét a helyi önkormányzat saját szociális rendeletében sza­bályozza.) Egyszerre csak egyféle pénzbeli ellátás vehető igénybe, és csak annak jár, aki más juttatásban nem részesül. A jogosult­ságot egy kérelem alapján bírálják el, ehhez személyi adatokat és jövedelemnyilatkozatot kell csatolni. Ha nem tud jövedelem­­igazolást szerezni, akkor elegendő a hajléktalan nyilatkozata. A segélyt a szabályok szerint 15 napon belül folyósítják, a fővá­rosban egy helyen, a Baross utca 126.-ban, a Hajléktalanok Információs Irodájában vehetik át a jogosultak. Eressze szélnek a hétvégére! ■'■j i 058v'' '■'■í.'lai'i.'. ■' B SS * i.! '.lí­. m . r í j p ÍT» 11 r: 1 > ■ I i rf »1 [»I'M Í L^lliÍHi [h ih írl I 111 percdíja csak 12 RSf /' >'’>* '(• SfmEPi raf Sasai Június utolsó hétvégéjére is nyugodtan szélnek eresztheti az óráját. Mert ezen a két napon, azaz június 28-án és június 29-én a belföldi beszélgetés, az eredeti 26 forintos percdíj helyett, csak 12 forintjába kerül percenként. Sőt, az év végéig minden Pannon GSM előfizetőnek, minden hónap utolsó hétvégéjén csak ennyibe kerül egy perc telefonálás! További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 1 464 6020-as, a 06 20 200 200-as vagy­ mobiltelefonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! A kedvezményes időszak június 28-án 00.00 órától június 29-én 24.00 óráig tart. Az árak ÁFA nélkül értendők! PAN NO |­A A A A A A A sebzi ittét Az élvonal. A Twist Olivér Alapítvány 33 személyes hajléktalanszállására valójában 600 vannak bejelentkezve

Next