Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-26 / 147. szám

NÉPSZAVA Átalakulóban a lízingpiac A gépjárművek helyett a komputerek válnak meghatározóvá Tavaly az autópiacé volt a főszerep a lízingelés területén. Idén várha­tóan nagyobb teret hódít majd magának a számítógépek és irodasze­rek lízingje. A piac változását elsősorban a január elsejével életbe lé­pett hitelintézeti törvény befolyásolja. Ami azonban nem változott, a lízing olyan pénzügyi szolgáltatás maradt, amelyet elsősorban vállal­kozásoknak találtak ki. A magánszemélyek számára nem előnyös ez a konstrukció, mert drága, és ennek a körnek nincs adókedvezmény. Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A nyolcvanas évek végén, a ki­lencvenes évek elején a magyar vállalkozások pénzhiánnyal küsz­ködtek. Ennek következtében a gazdasági növekedés lelassult, mert a cégek nem tudtak forrás­hoz jutni egy-egy beruházásuk­hoz vagy új üzletág elindításá­hoz. Ekkor vált egyre divatosab­bá a lízing. Az újdonságnak számító pénzügyi szolgáltatás segítségé­vel eszközökhöz és hitelhez jut­hattak a vállalatok. Minthogy Magyarországon az évtized ele­jén a tőkehiány egyre általáno­sabb jelenség lett - különösen az újonnan alakult kis- és közép­­vállalkozások esetében -, mind több lízingcég jelent meg a pia­con. Az akkori adatok szerint nagyjából 1000 vállalkozás fog­lalkozott lízingeléssel, és a pia­cot enyhén szólva kaotikusnak ítélték. Ezért szükségessé vált a piac szabályozása. __ 1992-ben a lízingcégeket az Állami Bankfelügyelet alá so­rolták. Ezzel gyakorlatilag ren­deződött a lízingpiac, és látványos fejlődésnek indult. A lízinggel foglalkozó társaságok minden évben a magyar gazdaságban történő összberuházásoknak nagyjából 10 százalékát finan­szírozták. Emellett természetesen nagy szerepet játszottak a la­kossági fogyasztás terén. A legdinamikusabban fejlődő ágazat az autólízing volt. Szinte mindegyik lízingcég foglalkozott autók eladásával. Ennek eredmé­nye, hogy a mai napig is a piac 80 százalékát az említett szolgálta­tás teszi ki. A távközlés hazai fej­lődésében is jó eredményeket mutathatnak fel a lízingcégek, hi­szen a 450 megahertzes mobilte­lefonok nagy részéhez lízingelés útján jutottak hozzá a fogyasz­tók. Az autólízing ilyen nagy ará­nyú részesedése ellenére nem mondható el, hogy egyhangú a lízingvállalatok ajánlata. A lí­zingelés olyan pénzügyi szolgál­tatás, amivel gyakorlatilag min­den eszközt meg lehet finanszí­rozni. Magyarországon 1992- 1996 között egy német típusú operatív lízingelési rendszer ala­kult ki. A cégek megvették és bérbe adták az ügyfélnek az esz­közt. Amíg annak részleteit nem fizette ki a lízingelő, mindaddig a szolgáltató cég tulajdonában maradt a termék. A mostani hi­telintézeti törvény nem teszi le­hetővé az operatív lízingelést. Az európai lízingpiaccal szem­ben Magyarországon a magántu­lajdonú kisebb lízingtársaságoké volt a főszerep. Egészen 1996 szeptemberéig. Már 1995-ben is sejteni lehetett, hogy a piac a ban­kok irányába mozdul el, de m­int Nyerges László, a lízingszövetség főtitkára mondta, senki nem gon­dolta, hogy a pénzintézetek né­hány hónap alatt átveszik a piac­vezető szerepet. Itthon a lízing­­piacon a német tulajdonosoké volt a legtöbb lízingvállalkozás. Tőke szempontjából most a hol­landok vezetnek, de jelentős üz­letrésszel bírnak a távol-keleti, főleg a dél-koreai tulajdonosok is. A számadatok szerint jelenleg 537 kisebb-nagyobb vállalatnak van „jogosítványa” lízingelésre, de ebből jó ha százan folytatják ezt a tevékenységet. A lízingszö­vetségnek pillanatnyilag 28 tagja van. Ebben az évben vette fel a szövetség a Molt, a Reálbankot és az amerikai AT&T-t. Ismét szö­vetségi tagságit kapott idén­ az ■ Axon Lízing is, amely az év egyik visszatérője volt. A tagok közül a bankoknak 14 hely jutott. A lízingszövetség folyamatos bővülése mellett azért lemorzso­lódás is látszik. Minthogy a kon­kurenciaharc 1992-től 1996-ig folyamatosan élénkült, a kisebb vállalkozások kénytelen voltak bezárni kapuikat. A verseny­helyzet élesedése azt eredmé­nyezte, hogy a piaci szereplők között volt olyan cég, amely évenként 50 százalékkal is nö­vekedést produkált, és volt, amely csak szerény növekedés­ről számolhatott be. Ezeket ösz­­szevonva évenként átlagosan 30-35 százalékos növekedést könyvelhetett el a lízingpiac. Idén még a szakemberek sem tudják megjósolni, hogy lesz-e növekedés, azt viszont minden­ki hangsúlyozza, hogy ha sike­rült a cégeknek nyereséget pro­dukálni, az biztosan kisebb lesz, mint az elmúlt években. Nyerges László szerint csak az év végén érdemes számadatok­ról beszélni, mert az a tapaszta­lata, hogy a piaci szereplők min­den évben panaszkodnak, még akkor is, ha nagy sikereket ér­nek el. Úgy véli, a hitelintézeti törvény életbelépése után való­színűleg idén jelentősen változik a lízingpiac. A szövetségbe is mind több olyan cég kerül, amely már nem az autólízinget tekinti fő profiljának. Az előre­jelzések szerint az autólízingelés a piac összforgalmának várha­tóan csak 50-60 százalékát teszi majd ki. Előtérbe kerülnek majd az ingatlan, a mezőgazdasági és a háztartási termékek lízingjei. Az összesített adatok szerint 1996-ban a Magyar Lízingszö­vetség tagjai 103,4 milliárd fo­rint értékben lízingeltek. Eb­ből 81,8 milliárdot a személy­­gépkocsik lízingje, 10,4 milli­árdot a haszongépjárművek lí­zingje, 4,1 milliárdot az ipari­mezőgazdasági gépek és eszkö­zök lízingje, 2,3 milliárdot a számítógépek és irodaszerek lízingje és 4,5 milliárdot az egyéb kategóriába sorolt ter­ mékek lízingje tett ki.KEXTER LEASING Az MKB CSOPORT TAGJA kedvező finanszírozási feltételekkel, egyedi igényekhez igazodó konstrukciókkal, biztonságos banki háttérrel • Termelőeszközök • Gépek • • Berendezések • Ingatlanok • • Haszongépjárművek • • Személygépkocsik • lízing, részlet- és bérletfinanszírozásával áll ügyfelei rendelkezésére. A MEGBÍZHATÓ LÍZINGTÁRS! Budapest, Bem rkp. 8. Telefon/fax: 202-3882 • 202-3619 • 155-3649 • 155-5895­­ . r * LÍZING 1997. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK 13 Autófinanszírozás új alapokon NÉPSZAVA-információ Kismértékben nőtt az idei öt hónapban az eladott új autók száma, annak ellenére, hogy a kamat­mentes­ részletvásárlási konstrukciók január 1-jei megszüntetését követően mindenki visszaesést, válságot prognosztizált. A növekedés legfonto­sabb oka kétségkívül az újabb fizetési konstrukciók megjelenése. A kamatmentes konstrukció tavaly nagy fellendülést hozott az autópiacon. Különö­sen az év utolsó hónapjaiban vált keresetté, akkor, amikor elterjedt hír, hogy 1997-től a Pénzügymi­nisztérium az új autók forgalmi adóját az új áfa­törvény keretében azonnal befizetendővé teszi. Az autóforgalmazók pénzintézetei igyekeznek ke­csegtető konstrukciókat kidolgozni az idén is. Az egyik legnépszerűbb változat pillanatnyilag a vál­lalkozásoknak kínált tartós bérleti szerződés. Lé­nyege, hogy az autó bérleti díját száz százalékban leírhatják költségként - ami előnyös egy nyeresé­ges cég számára. Ugyanakkor az ügyfél nem szer­zi meg a jármű tulajdonjogát. Nem számolható el 100 százalékig, de sokaknak megéri a lízing is - amely a már említett áfa-tör­­vény-módosítás miatt tavaly év végétől már nem olyan kedvező, mint 1996-ban. A jelenlegi lízing­­konstrukciók lényegében megegyeznek a magán­­személyeknek folyósított hitelkonstrukciókkal, azok cégek számára nyújtott változatai. A kama­tok és a kezelési költség minden törlesztőrész­letből elszámolható, a tőkerészt azonban csak öt­éves amortizációval lehet leírni. Az ügyfél lízing esetében a jármű maradványértékének kifizetése után tulajdonossá válik. (Az egyéni vállalkozók­nak egyik változat sem kedvez, ők csak éves bévé­é­telük 1 százalékáig tudják leírni az autóvásárlást.) Magánszemélyek számára lényegében kétfajta konstrukciót kínálnak az autószalonokban: a ki­sebb befizetőrészlettel induló, különböző kamato­zású hitelek csokrát, valamint az új kamatmentes konstrukciókat, amelyek a vételár nagy részének befizetése esetén választhatók. . A kamatos hitelek esetében a tőkén felüli tör­lesztés­­mértéke a befizetéstől és a futamidőtől függ. Általánosan elmondható, hogy az olcsóbb árkategóriákban (2,5 millió forintig) sem lehet manapság megúszni 50 százalék befizetése esetén havi 30-40 ezer forintnál kisebb törlesztéssel. Nevük szerint kamatmentesek ugyan, de szintén ide tartoznak azok a konstrukciók, amelyeknél a vételár legalább 50 százalékának kiegyenlítése után a havi részletek valóban csak tőketörlesztések. Csakhogy az indulóösszeg mellett a teljes vételár legalább 12-14 százalékos kezelési költségét is be kell fizetni. Vagyis ennél a konstrukciónál lényegé­ben előre tudják le a kamatokat a vásárlók. A Central Lízing sokat ad a biztonságra A Central Lízing az első lí­zingcégek között alakult meg Magyarországon, 1989-ben. A társaság a lí­zingcégek legjobbjai közé tartozik, s fő profilja a gépkocsi-finanszírozás. A Central Lízing a Central Üzleti Csoport tagja, s je­lenleg több mint 200 már­kakereskedővel van szer­ződéses kapcsolatban. A vállalkozás rendkívül ügyel arra, hogy ügyfelei a legjobb minőségű szolgál­tatást kapják, ezért gon­dosan válogatja meg part­nereit - mondta el lapunk­nak dr. Kádár Tibor, a Central Lízing ügyvezető igazgatója. A­ Central Lí­zing megvizsgálja a gép­jármű-kereskedők üzleti tevékenységét, s ha az ered­ménye megfelelő, finanszí­rozással segíti a márkake­reskedők autóinak köny­­nyebb adásvételét. A Central Lízing sokat ad a biztonságra, a cég sa­ját tőkéje 1,2 milliárd fo­rint. Tavaly több mint hat­­milliárd forint értékű jár­mű finanszírozásában vet­tek részt. A gépkocsik kö­zül a nagyobb értékű in­gatlanok bérbeadásával, il­letve finanszírozásával fog­lalkozó üzletág is említés­re érdemes. A vállalat az Evidencia Biztosítási Bró­kercégen keresztül - amely ugyancsak a Central Üzle­ti Csoport tagja - lehetősé­get ad biztosítások megkö­tésére is. A lízingpiacon az utóbbi időben megjelentek olyan bankok, melyek ezen a te­rületen akarnak működni. A Central Lízing ügyveze­tő igazgatója szerint a gép­kocsi-finanszírozásra sza­kosodott lízingtársaságok rugalmasabb, és jobb mi­nőségű szolgáltatást tud­nak kínálni ügyfeleiknek. Ráadásul - mivel jóval ki­sebb szervezetet kell mű­ködtetniük - alacsonyabb költségekkel dolgoznak. A'.'" "‘^pkocsi-fin^Szíro­­zásra még ma is nagy az igény a magyarországi pia­con. Ez a tevékenység el­sősorban kölcsönnyújtás­sal, illetve bérleti szerző­déssel történhet. A köl­­csönnyújtásos szerződést a cég magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt kínálja, míg a bérleti szer­ződést elsősorban a válla­latoknak ajánlja, ahol a teljes egy-három éves fu­tamidő alatt a bérleti díjak teljes egészében költség­ként elszámolhatók. A lí­zingcég igyekszik a piacon a legkedvezőbb kamatot nyújtani. Már 20 százalék saját rész befizetését köve­tően szerződést tudnak kötni. Ha az ügyfél kíván­ja, a cég beszámítja a régi járművet is, s akár ennek értéke is lehet a lízing in­dulórésze. A szolgáltatás igénybevétele előtt a szer­ződő félnek adatlapot kell kitöltenie, s amennyiben vállalat a szerződő fél, a Central Lízing a megkötés előtt ellenőrzi az ügyfél pénzügyi hátterét is. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta: sajnálja, hogy a lízingszövetség visszafogottan kezeli a pénzügyi lízing problémá­ját. Elmondása szerint "a­­ klasszikus pénzügyi lízing a mai szabályozók mellett nagyon nehezen működ­tethető, s véleménye sze­rint sokkal határozottab­ban kellene megoldani ezt a problémát. Az idevonat­kozó szabályokat egyértel­műbbé, hosszú távon biz­tonságossá kellene tennie a szövetség segítségével a törvényhozó testületek­nek.

Next