Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)

1997-07-01 / 151. szám

Gyűjtjük a kólás- és a sörös­kupakokat 5. oldal Vitray az egyszerű embert hozta közel 13. oldal Nem csendesek a pesti hajnalok 3. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT ALAPÍTVA 1873-BAN Hongkong ismét Kína része A brit főkormányzó könnyek között búcsúzott, a pekingi Tienanmen téren százezren ünnepeltek Fájdalmas fejezet zárult le Kína történelmében 1997. június 30-án éjfélkor. Hongkong 156 évi brit uralom után ismét kínai fennhatóság alá került, a városban bevonták a brit zászlót, az Union Jacket, s fel­húzták a kínai vörös-sárga csillagos lobogót. MTI-információ Az Illatos Kikötő, amely a világ egyik vezető kereskedelmi és pénz­ügyi központja, helyi idő szerint július 1-jén nulla órától különle­ges Közigazgatási Körzetként ta­golódott vissza Kínába. Peking és London 1984-ben kö­tött megállapodást egész Hong­kong visszacsatolásáról, azzal az ígérettel, hogy a terület 50 évig megőrzi tőkés gazdasági berendez­kedését a szocializmust hirdető Kí­nán belül. A terület a kínaiak egy ország-két rendszer elvének jegyé­ben nagyfokú önállóságot élvez majd - csupán a védelmi és a kül­­politikai kérdésekben döntenek Pekingben. A történelmi dátumot Hong­kongban és Pekingben szemkáp­ráztató ünnepségek körítették. Hongkongban a hangulat inkább ünnepélyes és borongós, Peking­ben ünnepélyes és diadalittas volt, miközben újabb, ezúttal ötszáz fős kínai kontingens érke­zett a területre. Kína azt ígérte, hogy a katonák kizárólag a kínai szuverenitás védelmén őrködnek majd. Hongkong zuhogó esőben érte meg a brit uralom utolsó óráit, de a briteket ez nem zavarta meg ab­ban, hogy a Tamar haditámasz­ponton érzelmes búcsút vegyenek utolsó jelentős ázsiai területüktől. Károly trónörökös felolvasta édes­anyjának, II. Erzsébetnek az üze­netét, amelyben a királynő egye­bek között sikeres átmenetet, vi­­rágzó és békés jövőt kívánt a vá­rosnak és közel hat és fél millió la­kójának. (Folytatás a 8. oldalon) A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egységei elindultak Hongkongba, az anyaállamhoz megtért félsziget külső védelmére MTI-telefotó Veszélyes üzem a vadvíz NÉPSZAVA-információ Három-négyszáz fürdőző, csónakázó és sportoló ful­lad vízbe évente Magya­rországon, a többség nyá­ron. Ebből közel száz ha­láleset történik a Dunán. A bányatavakban, illetve a Tiszában egy év alatt álta­lában tucatnyian vesztik életüket. Szakemberek szerint az ilyen balesetek legfőbb oka a figyelmet­lenség. Ez pedig a „magyar mentalitásnak” tudható be. Ám azok közül is, akik élve megússzák, sokan sze­reznek valamilyen fertőző betegséget a szabad vize­ken. A pilisvörösvári bánya­tóban a minap úszás köz­ben elmerült egy negyven év körüli férfi. Holtan húz­ták ki. Lacházán - szintén bányatóban - gumimatra­­­cáról esett a vízbe egy für­dőző, ő is megfulladt. Egy­szóval: megkezdődött a nyári szezon. A halálese­tek nagy része a „fürödni tilos” táblák környékén történik. A főváros környéki bá­nyatavakban rendszeresen sok ezer ember fürdik, bár a többségükben ez tilos, sőt , életveszélyes. Vízvári György, a Dunai Vízi Rendészet kapitánya hangsúlyozta: a bányata­vakat nem arra találták ki, hogy fürödjenek bennük. Átlagos mélységük tíz-ti­zenöt méter, függőleges partszakaszok határolják őket, igen változó a hőmér­sékletük, minimális a víz­pótlásuk (e tavakat a talaj­víz táplálja), azaz rengeteg bennük a „természetes”­­ veszély. (Évente 10-15-en fulladnak meg bányata­vakban.) A fürdőzők meg­jelenésével pedig jön a töb­bi: baktériumok, fertőzések. Idén január elseje óta 34-en fulladtak a Dunába, a halálesetek nagy része ta­vasz óta történt. Vizvári György alezredes elmond­ta, a vízi rendészek több­nyire a hétvégékre kon­centrálnak, mivel ilyenkor több a fürdőző, értelem­szerűen a balesetek száma is megnövekszik. Ezért 43 hajóval folyamatosan el­lenőrzik a frekventáltabb helyeket. A legveszélye­sebb az alezredes szerint az, ha több vízi közlekedé­si eszköz „keveredik” egy térségen belül. Ilyen példá­ul a Római-part is, ahol fürdőzők és motorcsó­nakok, kajakok és jet-skik „használják” egyszerre a folyót. Viszonyuk „kutya­macska barátságnak” ne­vezhető: sokan azt hiszik, az egész Duna az övék. Az evezős utálja a horgászt, a jet-skis utálja a motorcsó­nakost és így tovább. (Folytatás a 6. oldalon) Elhunyt Benkő Gyula Életének hetvenkilencedik évében tegnap elhunyt a magyar színjátszás utolsó lovagja. Hatvan éven át játszott a Vígszínházban, legnagyobb sikereit Cyra­­nóként, Rómeóként, illetve a Háború és béke Bol­­konszkij hercegeként arat­ta. Filmszerepeiben a ro­mantikus regényhősök so­rát keltette életre, de emlé­kezetes volt a Redl ezredes­ben, A vörös grófnőben és számtalan tévéjátékban is. A rádiós Szabó családban évtizedeken át az ő hang­ján szólalt meg Szabó Ban­di. A Jászai Mari-díjas, ér­demes és kiváló művész, a Vígszínház örökös tagja, egy hónappal ezelőtt első­ként vehette át a Vígszín­ház egykori direktora em­lékére alapított Harsányi­­emlékdíjat. Temetéséről később in­tézkednek. , 125. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1997. JÚLIUS 1., KEDD Marad az adótábla Várkonyi Iván NÉPSZAVA Az eredeti elképzelésekkel ellentétben valószínűleg nem változik jövőre az adó­tábla. A Népszava értesülé­se szerint a Pénzügyminisz­tériumban elvetették a ko­rábban kidolgozott adótáb­la-variációt, amely a sáv­határokat némileg módosí­totta volna, és most már csak a nyugdíjreform kap­csán adott kedvezmények­kel számolnak. A változta­tásra azért volt szükség, mert a költségvetés készíté­sekor kiderült, hogy 15 mil­­liárddal nagyobb bevétel kell a személyi jövedelem­­adóból. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 0,4 százalékpont helyett 0,2 százalékponttal csökkenhet az adóterhelés. A tehercsökkentés viszont olyan kicsi, hogy ha a nyugdíjreform kidolgozá­sa során vállalt kedvezmé­nyeket a kormány megad­ja, nincs mód változtatni az adótáblán. Ezzel tulajdonképpen tel­jesül Medgyessy Péter ere­deti szándéka. A pénzügy­­miniszter már korábban közölte: nem kíván változ­tatni az adózás feltételein, mert így kiszámítható lesz a jogi környezet és a gaz­dálkodók könnyebben ter­vezhetnek. (Folytatás a 4. oldalon) A Tv 2 és az RTL Klub lesz a két új televízió­­ A vesztes Írisz Tv a döntés indoklására vár Tv 2 néven az MTM-SBS részvénytársaság és RTL Klub néven a Magyar RTL részvénytársaság indíthat kereske­delmi televíziót, vagyis a Baló György nevével fémjelzett Írisz Tv esett ki a pályázaton. Erről tegnap döntött az Or­szágos Rádió-Televízió Testület (ORTT). Az eredmény­­hirdetéstől számított 15 napon belül a nyertesekkel szer­ződést kell kötnie az ORTT-nek, s azok kilencven nap múlva, vagyis október közepén kezdik meg az adást. Balázsi György NÉPSZAVA Az Országos Rádió-Televí­zió Testület tegnap döntött a két országos kereskedel­mi csatornára kiírt pályá­zat eredményéről és az MTM-SBS, valamint a Magyar RTL részvénytár­saságot nyilvánította nyer­tesnek. Az ORTT tagjai és elnöke egy tartózkodást le­számítva egyhangúlag hoz­ták meg döntésüket. A tar­tózkodó Tímár János volt, akit az SZDSZ delegált a testületbe. A három pályá­zó közül így a Baló György nevével fémjelzett konzor­cium esett ki, amely Írisz Tv néven mind a két csa­tornára pályázott. Az MTM-SBS részvény­társaság Tv 2-nek nevezte el új csatornáját, nyilván azért, mert az ország nagy részén - ebbe például a fő­város környéke nem számít bele - a Magyar Televízió 2-es csatornájának jelenle­gi frekvenciáján jelentkez­nek majd. Pintér Dezső, a Tv 2 elnöke lapunknak el­mondta: hírigazgatójuk Ber­net György, rádiós és tele­víziós külpolitikai újságíró lesz. A Tv 2-t „a magyar ér­tékeket őrző és teremtő eu­rópai polgár televíziója­ként” határozzák meg. A pályázati kiírásban meg­­követeltnél több közszolgá­lati műsor sugárzását vál­lalták, valamint azt, hogy támogatják az ország euró­pai integrációs törekvéseit. (Folytatás a 2. oldalon) Mától magasabb a sztrádadíj Többet kell mától fizetni az M5-ös és az M1-es használatáért. Tiltakozó akciókat szerveznek hamarosan újra az 50-es út menti települések vezetői, ha nem veze­tik be a korábban ígért sztrádadíjked­vezményeket a helyi lakosok számára. Az erről folyó tárgyalások lelassultak, eredmény egyelőre nincs. A Magyar Autóklub hét végi ülésén éles hangú til­takozó határozatot fogadott el a sztráda­díjakkal kapcsolatban. Lénárt Attila, Illés József NÉPSZAVA Az M1-esen 36,4 százalékkal emelkednek a tarifák, azaz 1100 forint helyett mától 1500 forintot kell fizetniük a személyautó­val közlekedőknek a 42 kilométeres út használatáért. Az M5-ös díja a leghosz­­szabb útszakasz 850 forintos díjáról 1000 forintra drágult. Szalai Béla autópálya­ügyi kormánybiztos tájékoztatása szerint a nyugati autópályán a drágulás átmeneti jellegű, csupán a nyári turistaszezon idejé­re érvényes, szeptembertől ismét alacso­nyabb - igaz, a korábbinál mégis való-Szalai Béla Szandelszky Béla felvétele mennyivel magasabb - tarifákat alkalmaz majd az Első Magyar Koncessziós Autó­pálya Rt. Az M5-öS 1000 forintos díja azonban év végéig érvényes marad. (Folytatás a 3. oldalon)

Next