Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)
1997-07-21 / 168. szám
NÉPSZAVA Költséges lidércfények egy kőbányai lakótelepen Havi 700 ezerbe kerül a metán elfáklyázása Évtizedekig találkozhatnak még lidércfénnyel egy kőbányai lakótelep lakói, mivel házaik alatt, a hajdani hulladéklerakó helyére épített városrész mellett metán termelődik. Nyomát nehezen oltható tüzek, beszakadt utak jelzik. A kerületi önkormányzat havonként hétszázezer forintot költ a biogáz „elfáklyázására”, de a hasznosítás ötletét egyelőre elvetették. Kiss Marianna NÉPSZAVA Nem kizárt, hogy robbanást idézhetett volna elő a kőbányai Gergely utcai volt bányatelepen a föld alól szivárgó biogáz a kárelhárítás előtt. A lakóházak védelmére kiépített gázelvezető rendszer húszmillió forintjába került a X. kerületi önkormányzatnak, s azóta is havi hétszázezer forintot költenek a biogáz elvezetésére és elégetésére. A múlt év szeptembere óta működő berendezés eddig 350 ezer köbméter metánt égetett el, de a gáznyerő kutaknak akár még húszharminc évig is lehet munkájuk. A hajdani szeméttelepre épített lakótelepen már eddig is több útbeszakadás figyelmeztet a veszélyre. A Noszlopy utca lakói egy kerti partin találkoztak először a lidércfénynyel még tavaly ősszel. A kertben tüzet gyújtottak, ám a sütés után mindhiába próbálták eloltani a lángokat. A lakók először a fűtési gáz szivárgására, a gázvezeték meghibásodására gyanakodtak, de a Fővárosi Gázművek mérései nem támasztották alá a feltételezést. További kutatásokat végeztek, melyek során kiderült: a közeli, félig betemetett gödör okolható a feltörő biogázért. A körülzárt hajdani szeméttelepet ugyanis városi szeméttel töltötték fel. A hulladékkal betemetett bányában, az oxigénhiányos környezetben lebomlik a szerves anyag, és ennek során metángáz (közismertebb nevén mocsárgáz) keletkezik. A metán oxigénnel találkozva lángra lobbanhat. A mocsarakban felvillanó ilyen lángcsóvákat a köznyelv lidércfénynek nevezi - tudtuk meg dr. Simányi Pétertől, az Országgyűlés környezetvédelmi szakértőjétől, aki azt is elmondta: tudomása szerint Kőbányán nincs olyan metángáz-koncentráció, ami robbanást idézhetne elő. A leginkább veszélyeztetett házak kertjében kettős gázkútsor szívja a metánt, amit végül egy 12 méter magas kéményen fáklya éget el. A közelmúltban a helyszínen járt a környezetvédelmi bizottság, s azt javasolta a kőbányai önkormányzatnak, hogy hasznosítsa a metángáz energiáját. A helyhatóság önmagát megnevezni nem kívánó munkatársa azonban kérdésünkre elmondta: a fáklyás égetésnek a mentesítés volt a célja, és egyelőre nem kívánják hasznosítani a feltörő gázt. Az viszont komoly vitákat vált ki az önkormányzatnál, hogy miként, csökkentsék az égetés havonta hétszázezer forintos költségét. A biogáz hasznosítása még nincs napirenden Gy. Balázs Béla felvétele BELFÖLD 1997. JÚLIUS 21HÉTFŐ 3 Alkotmányos jogokat sért a szociális törvény Nem írható elő a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként,, hogy az érintettek együttműködjenek a családsegítő központokkal - áll Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlásában. Az ombudsman vizsgálatát a családsegítő központok szakmai tanácsának vezetősége kezdeményezte, mivel a központok nem kívánnak asszisztálni a segélyezés megvonásában. Gönczöl Katalin a népjóléti miniszternél kezdeményezte a szociális törvény idevonatkozó rendelkezéseinek módosítását. Nagy Gergely NÉPSZAVA A szociális törvény tavalyi módosításának eredményeként rendszeres szociális segélyt kaphatnak azok az aktív korú munkanélküli állampolgárok is, akik már jövedelempótló támogatásban sem részesülhetnek, s a munkaügyi központokkal való kétéves kapcsolattartás ellenére sem tudtak elhelyezkedni. A módosított törvény azt is szabályozza, hogy az önkormányzatok rendeletben előírhatják: meg kell vonni a segélyt azoktól, akik nem működnek együtt a családsegítő központtal, illetve más szociális intézménnyel. (Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetének s mentális állapotának megfelelő programban való részvételét kell érteni.) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálatát a családsegítő központok szakmai tanácsának elnöke, Mizsey Ágota és főtitkára, Fehér József kezdeményezte. Beadványukban kifejtették: a rendszeres szociális segély folyósításának felülvizsgálatához az önkormányzatok a családsegítők segítségét vehetik igénybe, amelyek így kénytelenek kiszolgáltatni olyan adatokat is, melyek a gondozott személyek, családok mentális állapotára, betegségeire és káros szenvedélyeire vonatkoznak. Álláspontjuk szerint a törvény kifogásolt rendelkezése sérti az állampolgárok személyiségi s a szociális biztonsághoz fűződő jogait. A családsegítő központok nem kívánnak e törvény végrehajtói lenni, annál kevésbé - áll a beadványban -, mivel a jogszabály-módosítás olyan tevékenységre kötelezi a családsegítőket, amely a szakmától teljességgel idegen. Megalapozott a panaszosok attól való idegenkedése, hogy részt vegyenek a segélyezés adminisztrációjában - állapította meg Gönczöl Katalin. Az ombudsman rámutatott: félő, hogy az önkormányzatok egy része a későbbiek során rendeleteiben a társadalom peremére szorult, amúgy is gyenge érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkező rétegek szociális ellátásból való kiszorítására tesz kísérletet. Az egyik helyi rendelet például előírja az együtt nem működők támogatásának megszüntetését anélkül, hogy tisztázná, mi a feltétele a rendszeres segély újbóli megszerzésének. Gönczöl megállapította: sérti az állampolgárok emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogát, hogy az önkormányzatok rendeleteikben együttműködésre kötelezhetik a segélyre szorulókat. Kifejtette: a szociális segély folyósításának nem lehet feltétele a családsegítőkkel vagy más szociális intézménnyel való együttműködés. Gönczöl e célból kezdeményezte a népjóléti miniszternél a szociális törvény módosítását. Álláspontja szerint az új szabályozás csak azt tehetné lehetővé, hogy az együttműködésre hajlandó állampolgárok a rendszeres segélyen felül külön juttatásban is részesülhessenek. Blokád alatt a konzervgyár, bérüket őrzik a paksiak Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Csütörtök óta blokád alatt tartják a dolgozók a Paksi Konzervgyárat. Mint Kállai István, az MSZOSZ Tolna megyei szakértője lapunknak elmondta: a dolgozók a fizetésükért zárták le csütörtök este a gyárkaput. A tulajdonos arra hivatkozik, hogy a cégnek hitelező bank a felelős a fizetés elmaradásáért, a bank viszont a tulajdonost teszi felelőssé mindezért. A szakszervezeti oldal tárgyalt a bankkal, amely írásba adta: a bérek fedezetéül a raktárakban található késztermékek szolgálnak. A dolgozók azért „őrzik” a gyárat, hogy időközben a tulajdonos nehogy eladja az árut, illetve most már a bérüket. Az ügy tisztázásra ma munkásgyűlést tartanak, melyre az érdekelt felek (a tulajdonos Sigma-Ex Kft., valamint hitelezője, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.) képviselőit is meghívták. A dolgozók egyébként elég reménytelennek látják a cég helyzetét, hetek óta nem folyik termelőmunka, a gyárban hetek óta nincs áram, nincs víz és telefon. Kállai István kiemelte: a 95 százalékos szervezettségű kollektíva eltökélte, hogy addig őrzik a gyárat, amíg bérükhöz nem jutnak. Radikális társadalmi változások várhatók Palánkai Tibor egyetemi professzor „jóslatai” a XX. századra MÁR CSAK 893 NAP KÉTEZERIG Merre megy a világ? Milyen változások előtt áll a magyar társadalom? A közgazdasági egyetem rektora, Palánkai Tibor úgy véli, mint ahogyan ötszáz évvel ezelőtt láthatatlan tintával bele volt írva az akkori világfolyamatokba Amerika felfedezése, a XX. század nagy tendenciáiból éppúgy ki lehet olvasni a társadalmak fejlődési irányát. Ha nem lesznek nagy meglepetések, a nemzeti államok szerepe leértékelődik, az urbanizáció visszafordul, a klasszikus munkahelyek megszűnnek, és a közös világnyelv is kialakulhat, jósolja a professzor. Szabó Iréné NÉPSZAVA „Évszázadunkat túlzások nélkül nevezhetjük a radikális változások korának. Szerintem a megkezdődött nagy folyamatok a jövő században nemcsak folytatódnak, hanem tovább erősödnek, és ezek hatásait Magyarország sem kerülheti el. Kisebb, nagyobb késések, lemaradások ugyan elképzelhetők, de ez a lényegen aligha változtat” - jelentette ki Palánkai Tibor professzor, az Akadémia levelező tagja. Hogy mik ezek a nagy tendenciák? Mindenekelőtt a globalizációt és az információs társadalmak kihívását, az Internetre szervező új világ kialakulását említette, mondván, az információrobbanás épp olyan drámai fordulatot jelent az emberiség életében, mint ötszáz évvel ezelőtt Amerika felfedezése jelentett. Miután a szétszabdalt világ rájött a kölcsönös függés tényére, és felismerte: a gazdasági folyamatoknak, struktúráknak és teljesítményeknek nemzetközi meghatározói vannak, megkezdődtek a globalizálódási törekvések. A professzor úgy véli, egyes országok ma még megpróbálják nemzeti elképzeléseik szerint alakítani gazdaságuk struktúráját, pedig például a kereskedelmi mérleget a nemzeti döntés már nem tudja befolyásolni. „Nincs más alternatíva, mert akik kivonják magukat, és a nemzetieskedő gazdaságpolitika útját akarják járni, mint Kuba és Korea teszi, azok a világgazdaság stratégiáinak összefüggését tagadják. Csakhogy ez a tagadás fejlődés- és jólétellenes” - állítja a professzor. Elismeri ugyan, hogy a kérdés a nemzeti függetlenség szempontjait tekintve ad némi okot a szomorúságra. De jobb szomorkodni, mint leszakadni. Vajon az erősödő integrációs folyamatok a jövő században akár el is tüntethetik a kis népeket? Az egyetem rektora szerint jogos az a kérdés, hogy mi történik a nemzeti identitásokkal mint egységekkel. Véleménye az: a nemzeti államok szerepe egyrészt leértékelődik, másrészt átstrukturálódik. Minden ország rákényszerül, hogy felfelé egy szövetségi jellegű szerveződés kívánalmai szerint adjon le magából, lefelé pedig a helyi, a regionális egységek igényeinek figyelembevétele nyirbálja meg önmagát. Szerinte a belső struktúrák minden valószínűség szerint földrajzi, etnikai vagy gazdasági alapokon szerveződnek újjá Németországban, Angliában és Magyarországon is. Külön nagy kérdésnek tartja a professzor a nemzeti identitás ügyét. „Azt nem tudom, hogy száz vagy ötszáz év múlva lesz-e még magyar nemzet. Egyfelől ugyanis a globalizáció hatására kialakuló önvédelem etnikai reneszánszot eredményez, erősödik az azonossági igény, látszólag eltűnt nyelvek élednek újjá. Az iszlám vagy az északír fundamentalizmus mögé például az egyház állt. Az ilyen típusú identitásvédelem a jövő században csak több lehet. A nemzeti azonosság felszámolódásának, a nagy olvasztótégelybe kerülésnek tehát egyelőre ellentmond ez a törekvés. Másfelől viszont a kommunikációs igény és a kitáguló, az országok határainak felszámolását inspiráló folyamatok nem zárják ki azt sem, hogy száz évek múlva egy közös világnyelv alakul ki” - jelentette ki a professzor. Külön beszélt az egyetemi rektor az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás és az oktatás elképzelhető változásairól. Minden jel arra mutat szerinte, hogy a tevékenységek jellegének alapvető módosulása miatt a termékekben az információs érték ugrásszerűen megnő. Példaként említette, hogy az 1990-es évek elején gyártott autókban 30 százalék körül mozgott a kommunikációs érték, ami a 40 évvel előbbi típusok hasonló értékének sokszorosa. A kártyák megjelenése viszont a pénzügyi tranzakciókat és a vásárlást forradalmasította. Prognosztizálható az is, hogy az oktatás felértékelődése és a műveltségi igény növekedése mellett eltűnik a társadalomból a proletariátus, és meghatározóvá növi ki magát a középosztály. Valószínűleg megszűnnek a klasszikus munkahelyek, szükségtelenné válnak a költségesen működtetett irodaházak. A dolgozók otthon ülnek az Internet előtt, és saját személyes miliőjükben végzik el feladataikat, anélkül, hogy utazniuk kellene. Arra is vannak utalások, hogy megáll, majd visszafordul az urbanizáció. A professzor szerint a jövő század nem a mamutvárosok kora lesz. Bizonyos elméletek magát az oktatást is iskolák nélkül képzelik el, mondván, az Interneten a világ legjobbjai adják majd elő az irodalmat, a történelmet, a matematikát és minden mást. • Vajon a tendenciák alkalmasak-e arra, hogy az emberiség eljusson a „létező világok legjobbikába”? A professzor közölte, a történelem során időről időre felbukkant az a bárgyú elképzelés, hogy a „földi paradicsom” létrejöhet. „Az ideális társadalom megteremtésének bármely kísérlete illúzió. Bűnnek, már-már perverziónak tartom azokat a politikai ígéreteket, amelyek erről szólnak. Alapvető tévedés azt hirdetni vagy azt hinni, hogy lehet a Földön mennyország. Nem lehetett egyetlen században sem, nem lehet a most ránk köszöntőkben sem.” Haladék a fogászati szűrővizsgálatra (Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium sem készült el az ez időre beígért fogászati gondozási könyvvel, amelybe a szűrést igazolnák az orvosok. A legújabb információk szerint talán novemberben adják ki a könyvecskét, ám szakmai körökben komoly vita van arról, hogy milyen adatokat tartalmazzon a füzet. Dima Magdolna, a szaktárca szaktanácsadó főorvosa azt szeretné, ha minden, a száj egészségi állapotával kapcsolatos információt tartalmazna a könyv, ám - állítása szerint - a szakmai kollégium tagjai ezt ellenzik; ők csak a legszükségesebb adatokat akarják regisztráltatni. A fogászati támogatás módosítása a Bokros-csomag része volt, amely - a 18 év alattiakat és a nyugdíjasokat kivéve - szinte minden társadalombiztosítási támogatást megvont. A Szabó György (MSZP) minisztersége idején - 1995 júliusában - hatályba lépett támogatási rendszert a ma is vezető pozícióban lévő fogorvos szakértők dolgozták ki. A lakossági felháborodások és a szakorvosi rendelőkben dolgozó orvosok nyomására az akkori népjóléti miniszter kénytelen volt megváltoztatni a támogatási rendszert, így az egészségbiztosítóval szerződésben álló fogászatokon 1996. május 14-e után csökkent egyes kezelések térítési díja, a fogkő-eltávolítás és a fogínykezelés pedig ingyenessé vált, így ettől az időponttól kezdve kevesebbet kell fizetni a fogtömésért, a foggyökértömésért és az ehhez szükséges röntgenfelvételért az aktív korú lakosoknak is: az amalgámtömésért 500, az esztétikus - fehér színű - tömésért 800, a foggyökértömésért röntgenfelvétellel együtt - foggyökércsatornánként - pedig 1200 forintot kell fizetni. Zánkán a világ gyermekei NÉPSZAVA-információ Négy földrész 35 országából csaknem 5 ezren érkeztek Zánkára, hogy részt vegyenek a gyermekek négyévenként megrendezésre kerülő világtalálkozóján. A Nemzetközi Sólyom Mozgalom, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a Fiatal Sasok Országos Egyesülete és a Magyar Úttörők Szövetsége által szervezett 10 napos világtalálkozó megnyitóján Odetta Lambert, a Szocialista Nevelési Internacionálé főtitkára hangsúlyozta: származástól, nemzettől, vallástól függetlenül a barátság és a szolidaritás jegyében beszélgetnek, s cserélnek véleményt a 10-18 év közötti fiatalok. A világtalálkozó mostani helyszínén a rendkívül gazdag kulturális és sportprogramok keretében több nemzeti napot is tartanak. S hogy ne szakadjanak el teljesen a gyerekek távoli otthonuktól, Internet-kapcsolatot is biztosítanak számukra. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Resideal Rt., mint a Biotech Kft. felszámolója, a felszámolás alatt álló társaság Vecsés, Mátyás u. 2. alatt lévő 059/9. hrsz. ipartelepét árverés keretében értékesíti. A vagyontárgyak limitára: 22 000 000 Ft. Az árverés helye: Resideal Rt. 1091 Bp., Üllői út 117/AI. em. 7. Időpontja: 1997. július 25. (péntek) 11 óra. Az árverés megkezdése előtt fél órával a vételi szándékkal részt vevőknek 1 000 000 Ft bánatpénzt a Biotech Kft. f.a. pénztárába be kell fizetniük, mely összeg az árverés után az eredménytelenül árverezőknek visszafizetésre kerül. Az eredményesen árverező részére 30 napon belüli szerződéskötés esetén a befizetett bánatpénz a vételárba beszámítást nyer. Az ipartelep előzetesen egyeztetett időpontban megtekinthető. A hitelezők és a tulajdonosok elővásárlási jogukat az árverés időpontjában gyakorolhatják. A felszámoló fenntartja a jogot arra, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítsa. Részletes felvilágosítást Merkné Karámos Ágnes ad a 215-1344-es telefonszámon.