Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)

1997-07-21 / 168. szám

NÉPSZAVA Költséges lidércfények egy kőbányai lakótelepen Havi 700 ezerbe kerül a metán elfáklyázása Évtizedekig találkozhatnak még lidércfénnyel egy kő­bányai lakótelep lakói, mivel házaik alatt, a hajdani hulladéklerakó helyére épített városrész mellett metán termelődik. Nyomát nehezen oltható tüzek, beszakadt utak jelzik. A kerületi önkormányzat havonként hét­százezer forintot költ a biogáz „elfáklyázására”, de a hasznosítás ötletét egyelőre elvetették. Kiss Marianna NÉPSZAVA Nem kizárt, hogy robba­nást idézhetett volna elő a kőbányai Gergely utcai volt bányatelepen a föld alól szivárgó biogáz a kárelhárítás előtt. A lakó­házak védelmére kiépített gázelvezető rendszer húsz­millió forintjába került a X. kerületi önkormány­zatnak, s azóta is havi hétszázezer forintot köl­tenek a biogáz elvezetésé­re és elégetésére. A múlt év szeptembere óta műkö­dő berendezés eddig 350 ezer köbméter metánt égetett el, de a gáznyerő kutaknak akár még húsz­harminc évig is lehet munkájuk. A hajdani sze­méttelepre épített lakóte­lepen már eddig is több útbeszakadás figyelmez­tet a veszélyre. A Noszlopy utca lakói egy kerti partin találkoz­tak először a lidércfény­­nyel még tavaly ősszel. A kertben tüzet gyújtottak, ám a sütés után mindhiá­ba próbálták eloltani a lángokat. A lakók először a fűtési gáz szivárgására, a gázvezeték meghibáso­dására gyanakodtak, de a Fővárosi Gázművek mé­rései nem támasztották alá a feltételezést. Továb­bi kutatásokat végeztek, melyek során kiderült: a közeli, félig betemetett gödör okolható a feltörő biogázért. A körülzárt haj­dani szeméttelepet ugyan­is városi szeméttel töltöt­ték fel. A hulladékkal beteme­tett bányában, az oxigén­hiányos környezetben le­­bomlik a szerves anyag, és ennek során metángáz (közismertebb nevén mo­csárgáz) keletkezik. A metán oxigénnel találkoz­va lángra lobbanhat. A mocsarakban felvillanó ilyen lángcsóvákat a köz­nyelv­ lidércfénynek ne­­vezi - tudtuk meg dr. Simányi Pétertől, az Or­szággyűlés környezetvé­delmi szakértőjétől, aki azt is elmondta: tudomása szerint Kőbányán nincs olyan metángáz-koncent­­ráció, ami robbanást idéz­hetne elő. A leginkább ve­szélyeztetett házak kert­jében kettős gázkútsor szívja a metánt, amit vé­gül egy 12 méter magas kéményen fáklya éget el. A közelmúltban a hely­­­színen járt a környezetvé­delmi bizottság, s azt ja­vasolta a kőbányai önkor­mányzatnak, hogy hasz­nosítsa a metángáz ener­giáját. A helyhatóság ön­magát megnevezni nem kívánó munkatársa azon­ban kérdésünkre elmond­ta: a fáklyás égetésnek a mentesítés volt a célja, és egyelőre nem kívánják hasznosítani a feltörő gázt. Az viszont komoly vitákat vált ki az önkormányzat­nál, hogy miként, csök­kentsék az égetés havonta hétszázezer forintos költ­ségét. A biogáz hasznosítása még nincs napirenden Gy. Balázs Béla felvétele BELFÖLD 1997. JÚLIUS 21HÉTFŐ 3 Alkotmányos jogokat sért a szociális törvény Nem írható elő a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként,, hogy az érintettek együttműködjenek a családsegítő központokkal - áll Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlásá­ban. Az ombudsman vizsgálatát a családsegítő központok szakmai tanácsá­nak vezetősége kezdeményezte, mivel a központok nem kívánnak asszisztál­ni a segélyezés megvonásában. Gönczöl Katalin a népjóléti miniszternél kez­deményezte a szociális törvény idevonatkozó rendelkezéseinek módosítását. Nagy Gergely NÉPSZAVA A szociális törvény tavalyi módosítá­sának eredményeként rendszeres szociális segélyt kaphatnak azok az aktív korú munkanélküli állampol­gárok is, akik már jövedelempótló tá­mogatásban sem részesülhetnek, s a munkaügyi központokkal való két­éves kapcsolattartás ellenére sem tudtak elhelyezkedni. A módosított törvény azt is szabályozza, hogy az önkormányzatok rendeletben előír­hatják: meg kell vonni a segélyt azok­tól, akik nem működnek együtt a csa­ládsegítő központtal, illetve más szo­ciális intézménnyel. (Együttműködé­sen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetének s mentális álla­potának megfelelő programban való részvételét kell érteni.) Az állampolgári jogok országgyű­lési biztosának vizsgálatát a család­segítő központok szakmai tanácsának elnöke, Mizsey Ágota és főtitkára, Fehér József kezdeményezte. Bead­ványukban kifejtették: a rendszeres szociális segély folyósításának felül­vizsgálatához az önkormányzatok a családsegítők segítségét vehetik igénybe, amelyek így kénytelenek ki­szolgáltatni olyan adatokat is, me­lyek a gondozott személyek, családok mentális állapotára, betegségeire és káros szenvedélyeire vonatkoznak. Álláspontjuk sz­erint a törvény kifo­gásolt rendelkezése sérti az állampol­gárok személyiségi s a szociális biz­tonsághoz fűződő jogait. A családse­gítő központok nem kívánnak e tör­vény végrehajtói lenni, annál kevésbé - áll a beadványban -, mivel a jogsza­bály-módosítás olyan tevékenységre kötelezi a családsegítőket, amely a szakmától teljességgel idegen. Megalapozott a panaszosok attól való idegenkedése, hogy részt vegye­nek a segélyezés adminisztrációjában - állapította meg Gönczöl Katalin. Az ombudsman rámutatott: félő, hogy az önkormányzatok egy része a későbbiek során rendeleteiben a társadalom pe­remére szorult, amúgy is gyenge ér­dekérvényesítési lehetőségekkel ren­delkező rétegek szociális ellátásból való kiszorítására tesz kísérletet. Az egyik helyi rendelet például előírja az együtt nem működők támogatásának megszüntetését anélkül, hogy tisztáz­ná, mi a feltétele a rendszeres segély újbóli megszerzésének. Gönczöl megállapította: sérti az ál­lampolgárok emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogát, hogy az ön­­kormányzatok rendeleteikben együttműködésre kötelezhetik a se­gélyre szorulókat. Kifejtette: a szociá­lis segély folyósításának nem lehet feltétele a családsegítőkkel vagy más szociális intézménnyel való együtt­működés. Gönczöl e célból kezdemé­nyezte a népjóléti miniszternél a szo­ciális törvény módosítását. Állás­pontja szerint az új szabályozás csak azt tehetné lehetővé, hogy az együtt­működésre hajlandó állampolgárok a rendszeres segélyen felül külön jutta­tásban is részesülhessenek. Blokád alatt a konzervgyár, bérüket őrzik a paksiak Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Csütörtök óta blokád alatt tartják a dolgozók a Paksi Konzervgyárat. Mint Kállai István, az MSZOSZ Tolna megyei szakértője la­punknak elmondta: a dolgozók a fizetésükért zárták le csütörtök este a gyárkaput. A tulaj­donos arra hivatkozik, hogy a cégnek hitele­ző bank a felelős a fizetés elmaradásáért, a bank viszont a tulajdonost teszi felelőssé mindezért. A szakszervezeti oldal tárgyalt a bankkal, amely írásba adta: a bérek fedeze­téül a raktárakban található késztermékek szolgálnak. A dolgozók azért „őrzik” a gyá­rat, hogy időközben a tulajdonos nehogy el­adja az árut, illetve most már a bérüket. Az ügy tisztázásra ma munkásgyűlést tar­tanak, melyre az érdekelt felek (a tulajdonos Sigma-Ex Kft., valamint hitelezője, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt.) képviselőit is meghívták. A dolgozók egyébként elég re­ménytelennek látják a cég helyzetét, hetek óta nem folyik termelőmunka, a gyárban he­tek óta nincs áram, nincs víz és telefon. Kál­lai István kiemelte: a 95 százalékos szerve­zettségű kollektíva eltökélte, hogy addig őr­zik a gyárat, amíg bérükhöz nem jutnak. Radikális társadalmi változások várhatók Palánkai Tibor egyetemi professzor „jóslatai” a XX. századra MÁR CSAK 893 NAP KÉTEZERIG Merre megy a világ? Milyen változások előtt áll a magyar társadalom? A közgazda­­sági egyetem rektora, Palánkai Tibor úgy véli, mint ahogyan ötszáz évvel ezelőtt lát­hatatlan tintával bele volt írva az akkori vi­lágfolyamatokba Amerika felfedezése, a XX. század nagy tendenciáiból éppúgy ki lehet olvasni a társadalmak fejlődési irányát. Ha nem lesznek nagy meglepetések, a nemzeti államok szerepe leértékelődik, az urbanizáció visszafordul, a klasszikus munkahelyek megszűnnek, és a közös világnyelv is kialakulhat, jósolja a professzor. Szabó Iréné NÉPSZAVA „Évszázadunkat túlzások nél­kül nevezhetjük a radikális vál­tozások korának. Szerintem a megkezdődött nagy folyamatok a jövő században nemcsak foly­tatódnak, hanem tovább erő­södnek, és ezek hatásait Ma­gyarország sem kerülheti el. Ki­sebb, nagyobb késések, lemara­dások ugyan elképzelhetők, de ez a lényegen aligha változtat” - jelentette ki Palánkai Tibor pro­fesszor, az Akadémia levelező tagja. Hogy mik ezek a nagy tendenciák? Mindenekelőtt a globalizációt és az információs társadalmak kihívását, az Internetre szervező új világ ki­alakulását említette, mondván, az információrobbanás épp olyan drámai fordulatot jelent az emberiség életében, mint öt­száz évvel ezelőtt Amerika felfe­dezése jelentett. Miután a szétszabdalt világ rájött a kölcsönös függés tényére, és felismerte: a gazda­sági folyamatoknak, struktú­ráknak és teljesítményeknek nemzetközi meghatározói van­nak, megkezdődtek a globalizá­lódási törekvések. A professzor úgy véli, egyes országok ma még megpróbálják nemzeti elképze­léseik szerint alakítani gazdasá­guk struktúráját, pedig például a kereskedelmi mérleget a nem­zeti döntés már nem tudja befo­lyásolni. „Nincs más alternatí­va, mert akik kivonják magu­kat, és a nemzetieskedő gazda­ságpolitika útját akarják járni, mint Kuba és Korea teszi, azok a világgazdaság stratégiáinak összefüggését tagadják. Csak­hogy ez a tagadás fejlődés- és jólétellenes” - állítja a pro­fesszor. Elismeri ugyan, hogy a kérdés a nemzeti függetlenség szempontjait tekintve ad némi okot a szomorúságra. De jobb szomorkodni, mint leszakadni. Vajon az erősödő integrációs folyamatok a jövő században akár el is tüntethetik a kis népe­ket? Az egyetem rektora szerint jogos az a kérdés, hogy mi törté­nik a nemzeti identitásokkal mint egységekkel. Véleménye az: a nemzeti államok szerepe egyrészt leértékelődik, másrészt átstrukturálódik. Minden or­szág rákényszerül, hogy felfelé egy szövetségi jellegű szervező­dés kívánalmai szerint adjon le magából, lefelé pedig a helyi, a regionális egységek igényeinek figyelembevétele nyirbálja meg önmagát. Szerinte a belső struk­túrák minden valószínűség sze­rint földrajzi, etnikai vagy gaz­dasági alapokon szerveződnek újjá Németországban, Angliá­ban és Magyarországon is. Külön nagy kérdésnek tartja a professzor a nemzeti identitás ügyét. „Azt nem tudom, hogy száz vagy ötszáz év múlva lesz-e még magyar nemzet. Egyfelől ugyanis a globalizáció hatására kialakuló önvédelem etnikai re­neszánszot eredményez, erősö­dik az azonossági igény, látszó­lag eltűnt nyelvek élednek újjá. Az iszlám vagy az északír fun­damentalizmus mögé például az egyház állt. Az ilyen típusú identitásvédelem a jövő század­ban csak több lehet. A nemzeti azonosság felszámolódásának, a nagy olvasztótégelybe kerülés­nek tehát egyelőre ellentmond ez a törekvés. Másfelől viszont a kommunikációs igény és a kitá­guló, az országok határainak felszámolását inspiráló folya­matok nem zárják ki azt sem, hogy száz évek múlva egy közös világnyelv alakul ki” - jelentette ki a professzor. Külön beszélt az egyetemi rektor az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás és az oktatás el­képzelhető változásairól. Min­den jel arra mutat szerinte, hogy a tevékenységek jellegének alapvető módosulása miatt a termékekben az információs ér­ték ugrásszerűen megnő. Példa­ként említette, hogy az 1990-es évek elején gyártott autókban 30 százalék körül mozgott a kommunikációs érték, ami a 40 évvel előbbi típusok hasonló ér­tékének sokszorosa. A kártyák megjelenése viszont a pénzügyi tranzakciókat és a vásárlást for­radalmasította. Prognosztizál­ható az is, hogy az oktatás felér­tékelődése és a műveltségi igény növekedése mellett eltűnik a társadalomból a proletariátus, és meghatározóvá növi ki magát a középosztály. Valószínűleg megszűnnek a klasszikus munkahelyek, szük­ségtelenné válnak a költségesen működtetett irodaházak. A dol­gozók otthon ülnek az Internet előtt, és saját személyes miliő­jükben végzik el feladataikat, anélkül, hogy utazniuk kellene. Arra is vannak­ utalások, hogy megáll, majd visszafordul az ur­banizáció. A professzor szerint a jövő század nem a mamutváro­­sok kora lesz. Bizonyos elméle­tek magát az oktatást is iskolák nélkül képzelik el, mondván, az Interneten a világ legjobbjai ad­ják majd elő az irodalmat, a tör­ténelmet, a matematikát és min­den mást. • Vajon a tendenciák alkalma­sak-e arra, hogy az emberiség eljusson a „létező világok leg­jobbikába”? A professzor közöl­te, a történelem során időről időre felbukkant az a bárgyú el­képzelés, hogy a „földi paradi­csom” létrejöhet. „Az ideális társadalom megteremtésének bármely kísérlete illúzió. Bűn­nek, már-már perverziónak tar­tom azokat a politikai ígérete­ket, amelyek erről szólnak. Alapvető tévedés azt hirdetni vagy azt hinni, hogy lehet a Föl­dön mennyország. Nem lehetett egyetlen században sem, nem le­het a most ránk köszöntőkben sem.” Haladék a fogászati szűrővizsgálatra (Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium sem készült el az ez időre beígért fogászati gondo­zási könyvvel, amelybe a szűrést igazolnák az orvosok. A leg­újabb információk szerint talán novemberben adják ki a köny­vecskét, ám szakmai körökben komoly vita van arról, hogy mi­lyen adatokat tartalmazzon a fü­zet. Dima Magdolna, a szaktárca szaktanácsadó főorvosa azt sze­retné, ha minden, a száj egészsé­­gi állapotával kapcsolatos infor­mációt tartalmazna a könyv, ám - állítása szerint - a szakmai kol­légium tagjai ezt ellenzik; ők csak a legszükségesebb adatokat akarják regisztráltatni. A fogászati támogatás módo­sítása a Bokros-csomag része volt, amely - a 18 év alattiakat és a nyugdíjasokat kivéve - szinte minden társadalombiztosítási támogatást megvont. A Szabó György (MSZP) minisztersége idején - 1995 júliusában - ha­tályba lépett támogatási rend­szert a ma is vezető pozícióban lévő fogorvos szakértők dolgoz­ták ki. A lakossági felháborodá­sok és a szakorvosi rendelőkben dolgozó orvosok nyomására az akkori népjóléti miniszter kény­telen volt megváltoztatni a tá­mogatási rendszert, így az egész­ségbiztosítóval szerződésben ál­ló fogászatokon 1996. május 14-e után csökkent egyes kezelések térítési díja, a fogkő-eltávolítás és a fogínykezelés pedig ingye­nessé vált, így ettől az időponttól kezdve kevesebbet kell fizetni a fogtö­mésért, a foggyökértömésért és az ehhez szükséges röntgenfel­vételért az aktív korú lakosok­nak is: az amalgámtömésért 500, az esztétikus - fehér színű - tö­mésért 800, a foggyökértömésért röntgenfelvétellel együtt - fog­­gyökércsatornánként - pedig 1200 forintot kell fizetni. Zánkán a világ gyermekei NÉPSZAVA-információ Négy földrész 35 országából csak­nem 5 ezren érkeztek Zánkára, hogy részt vegyenek a gyerme­kek négyévenként megrende­zésre kerülő világtalálkozóján. A Nemzetközi Sólyom Mozga­lom, a Magyarországi Gyer­mekbarátok Mozgalma, a Fiatal Sasok Országos Egyesülete és a Magyar Úttörők Szövetsége ál­tal szervezett 10 napos világta­lálkozó megnyitóján Odetta Lambert, a Szocialista Nevelési Internacionálé főtitkára hang­súlyozta: származástól, nemzet­től, vallástól függetlenül a ba­rátság és a szolidaritás jegyében beszélgetnek, s cserélnek véle­ményt a 10-18 év közötti fiata­lok. A világtalálkozó mostani helyszínén a rendkívül gazdag kulturális és sportprogramok keretében több nemzeti napot is tartanak. S hogy ne szakadjanak el tel­jesen a gyerekek távoli ottho­nuktól, Internet-kapcsolatot is biztosítanak számukra. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Resideal Rt., mint a Biotech Kft. felszámolója, a felszámolás alatt álló társaság Vecsés, Mátyás u. 2. alatt lévő 059/9. hrsz. ipartelepét árverés keretében értékesíti. A vagyontárgyak limitára: 22 000 000 Ft. Az árverés helye: Resideal Rt. 1091 Bp., Üllői út 117/AI. em. 7. Időpontja: 1997. július 25. (péntek) 11 óra. Az árverés megkezdése előtt fél órával a vételi szándékkal részt vevőknek 1 000 000 Ft bánatpénzt a Biotech Kft. f.a. pénztárába be kell fizetniük, mely összeg az árverés után az eredménytelenül árverezőknek visszafizetésre kerül. Az eredményesen árverező részére 30 napon belüli szerződéskötés esetén a befizetett bánatpénz a vételárba beszámítást nyer. Az ipartelep előzetesen egyeztetett időpontban megtekinthető. A hitelezők és a tulajdonosok elővásárlási jogukat az árverés idő­pontjában gyakorolhatják. A felszámoló fenntartja a jogot arra, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítsa. Részletes felvilágosítást Merkné Karámos Ágnes ad a 215-1344-es telefonszámon.

Next