Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)

1997-07-24 / 171. szám

­ Keresik a háború óta „alvó” számlák tulajdonosait A Svájci Bankárszövetség közzétette a második világháború be­fejezése előtt nyitott, úgynevezett alvó számlák tulajdonosainak névsorát. A tulajdonosok leszármazottainak hat hónapjuk van, hogy igényeiket bejelentsék, és ha jogosultságukat bizonyítani tudják, hozzájuthatnak a számlákon lévő összegekhez. Mintegy harminc magyar vo­natkozású név szerepel a teg­nap közzétett, a svájci bankok­ban a második világháború be­fejezése előtt nyitott, úgyneve­zett alvó számlák tulajdonosait, illetve meghatalmazottait tar­talmazó listán. A listát azért tette közzé a Svájci Bankárszö­vetség, hogy a számlatulajdo­nosok leszármazottai jelentkez­hessenek, és ha igazolni tudják jogosultságukat, a számla tar­talmához hozzájuthassanak. Valószínű, hogy kevesebb számláról van szó, mint ahány név a listán szerepel: előfordul­hat, hogy a számlának több tu­lajdonosa is volt, és külön köz­ük azon meghatalmazottak névsorát is, akik az alvó szám­lák felett rendelkezhetnek. A lista nem csak a holocaust áldo­zatait tartalmazza: mindazok szerepelnek rajta, akik 1945. május 8-a előtt nyitottak szám­lát, és azóta nem rendelkeztek annak tartalmáról. A lista 28 ország napilapjaiban jelent meg, Magyarországon egyedül a Népszabadság közölte. Ősszel teszik közzé azoknak a svájci állampolgároknak a nevét, akik alvó számlával rendelkeznek, és még ezek között is lehetnek olyanok, akik magyar szemé­lyek megbízásából jártak el. Az igényeket Magyarországon az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló cég budapesti irodájában lehet bejelenteni. (Világszerte öt iroda végzi az adminisztrációt, a budapestin kívül New Yorkban, Tel-Aviv­­ban, Baselben és Sidneyben. A budapesti irodához tartozik a volt Szovjetunió nyugati fele, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Kis-Jugo­szlávia és Görögország is.­ Az érdeklődők a 06 80 200 173-as zöld számon jelentkezhetnek, megadhatják nevüket, címüket és telefonszámukat, majd egy 80-90 oldalas, részletes tájékoz­tatót kapnak - mondta érdeklő­désünkre Szabó Tamás, a könyvvizsgáló cég budapesti il­letékese, aki hozzátette: 5-10 percenként csörög a telefon Iro­dájukban. A kérelmek beadására hat hónap áll rendelkezésre, ám ezt a határidőt „aberánsan” keze­lik. A kérelmeket angolra for­dítják, és az Ernst and Young bázel irodájába továbbítják, és azokat egy - nem svájci - jogá­szokból álló ad hoc választott bíróság bírálja majd el. Vitás esetekben a testület a kérelme­zőt személyesen is meghallgat­ja, de ehhez nem kell Svájcba utazni: vagy Magyarországon, vagy valamelyik környező or­szágban is tartanak majd kihe­lyezett ülést. A választott bíró­ságon kívül a kérelmezők a svájci bíróságokhoz vagy a svájci banki ombudsmanhoz is fordulhatnak. Amenynyiben va­laki tudja, hogy valamelyik örökösének „alvó” számlája volt, de nem szerepel a listán, csak ezekhez fordulhat. De aki­nek a hozzátartozója rajta van, annak Szabó Tamás azt java­solja, hogy válassza a Svájci Bankárszövetség által most felkínált utat, bár itt a döntés ellen nem lehet fellebbezni. vétségének elnöke üdvözölte a lista megjelentetését, mivel így valószínű, hogy minden szám­latulajdonos leszármazottai megkaphatják javaikat, bár hozzátette, hogy ennek a listá­­nak már sokkal régebben meg kellett volna jelennie. A ban­kárszövetség közleménye sze­rint azoknak a számláknak a tartalmát, amelyek után senki 10 1997. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK HÁTTÉR A listán szereplő magyar illetőségű számlatulajdonosok neve Adler Klára, Győr Bartos Ladislaus, Budapest­­ Dr. Alexis De Boer, Budapest­­ Karl Friedrich Detshy, Budapest Stefan B. Deutsch, Veszprém Johann Drahos Ludwig Glücksthal, Budapest György Alexius és Renét Párizs Dr. Horváth Gábriel, Budapest Kammer testvérek Textilipari Rt., Budapest Kemstok Gina, Budapest­ Hermann Zur lappe, Budapest Lovas Stefan, Budapest Luis Coloman és Irene-Marie, Budapest Dr. Milleff Dimiter, Budapest Mosaureles Rata, Budapest Munnich, Plena V. Sesztina, Debrecen Nagy Nikolaus, Budapest Nagy Ladislaus Dr. Nobel Lazlo, Budapest Oppenheim Uwe Emil, Budapest Pardany Eduárd, Budapest Dr. Rohonyi Nikolaus, Budapest Atuttkay, V., Budapest Vajda Annin, Budapest Bartholomeus von Valkay, Budapest Vesely Marie, Abbázia Dr. Von Drrsztay Andor, Budapest Aladár von Münnich, Budapest Stefan von Ujszászy, Budapest Zoltán Ella, Budapest Meghatalmazottak neve András George Esterházy Paul Helényi Therese Kertész Nándor Pogány Miklós Vermes Bella Vermes Gyula Dr. Vesely Jan Zehn Viktor Dr. Zoltán Eugen Zoltán de Gozon Van magyar örököse az alvó bankbetéteknek A I. világháború idején a svájci bankokban nyitott és azóta „al­vó” bankbetétek tulajdonosai között mintegy harminc volt ma­gyar állampolgár. Ezek leszármazottai közül két családdal sike­rült felvennünk a kapcsolatot. Az egyik számlatulajdonos, Aladar von Münnich unokaöccsé­nek felesége - noha a rokoni kapcsolat létét megerősítette - a bankszámla létezéséről nem tud. Elmondta, hogy férje nagy­bátyja - akivel ő csak egyszer találkozott - 1945-ig jó nerűi épí­tészként dolgozott Pesten, majd Kanadába költözött, és 15-20 éve elhunyt. Luis Coloman és felesége, Irene-Marie neve, szintén szere­pel a nyilvánosságra hozott listán.. Egyik legközelebbi, még élő hozzátartozójuk az unokaöccsük, Luib Nándor, aki elme­sélte, hogy „Kálmán bácsi” egy francia tulajdonú pesti kábel­gyár igazgatója volt, és gyakran dicsekedett magas nyugdíjá­val. Családja eddig nem tudott a bankbetétről. Lutb Nándor elmondta: megvárja a család jelenleg nyaraló tagjainak haza­tértét, s majd együtt megbeszélik a nagy horderejű esemény­nyel kapcsolatos terveiket. Akkor is, ha már más úton megindította az eljárást, mivel a szálak összefutnak, és így hamarabb elintéződhet a ké­rése. Az érdeklődők az információs csomagban saját anyanyelvü­kön egy kérdezz-felelek típusú tájékoztatót is kapnak, amely­nek angol nyelvű változata az Interneten is olvasható, a http://www.dormantaccounts.ch címen. Ebből kiderül, hogy a számlákon a kamatokat attól függetlenül jóvá kellett írnia a bankoknak, hogy azok „alvó” számlák voltak-e. A kérelmezők késedelmi kamatot is­ kérhet­nek, amennyiben úgy gazídá-­ ják, hogy a svájci bank hibája-* ból nem jutottak hozzá koráb­ban a számla tartalmához. A kamat jogosságáról és mértékei­ről a választott bíróság dönt. A tájékoztató szerint a számozott számlák tulajdonosai is hozzá­­juthatnak javaikhoz. Bár ezek olyan számlák, amelyeknél a tu­lajdonosnak nem a személyazo­nosságát kell igazolnia, ha a számlához akar nyúlni, hanem egy számot kell felmutatnia, a tulajdonosok személyi adatait is nyilvántartják a bankok, így mód lesz a jogosultság bizonyí­tására. A bankárszövetség által indított akció keretében egyéb­ként az eljárás ingyenes, de ha valaki ügyvédi képviseletre tart igényt a választott bíróság előtt, annak költségeit maga kell hogy viselje. Feldmájer Péter, a­iMagyaror­­szági Zsidó Hitközségek Sze­ nem jelentkezik, emberiességi és jótékonysági célokra hasz­nálják fel. Feldmájer, aki a Ma­gyarországi Zsidó Örökség Köz­­alapítvány kuratóriumának al­­elnöke is, erről úgy nyyatkozott: az örökös nélkül maradt, ma­gyarországi eredetű vagyonok­­nak a közalapítványhoz kellene kerülnie, mivel azt éppen iyen célból hozták létre. Stark Tamás történész érdek­lődésünkre elmondta: nem tud arról, hogy a háború előtt vagy alatt bármlyen szervezett ak­ció keretében menekítették vol­na Svájcba a zsidó vagyonokat. Magyarországon a gazdasági viágválság miatt 1931-ben kö­tött arany- és devizagazdálko­dást vezettek be. Ettől kezdve a koronát már nem lehetett sza­badon devizára váltani, és ara­nyat sem lehetett szabadon vá­sárolni, és devizavonzatú ke­reskedelmi ügyleteket is csak a Nemzeti Bankon keresztül le­hetett lebonyoltani. Stark Ta­más szerint így valószínű, hogy a számlákon viszonylag kevés pénz található, és azokat is a Nemzeti Bank megkerülésével juttatták ki.­­ A Neue Zürcher Zeitung több furcsaságot fedezett fel és is­mertetett szerdai számában a második világháború vége óta „alvó” svájci bankszámlák tu­lajdonosainak, illetve megha­­talmazottaiknak aznap közzé­tett lajstromaiban - jelentette az MTI. Az 1872 számlatulaj­donos között szerepel a svájci „Japán Kirendeltség”, a meg­hatalmazottak között pedig dr. Esterházy Pál herceg, „aki Magyarország leggazdagabb embere volt 1945-ig”, s akinek özvegye ma is Zürichben él. A svájci lap más hercegekre is lelt: Hermann Zur Lippe (Bu­dapest) és Erwein Zu Lebko­­wicz neve az 1962-es első kuta­táskor homályban maradt. Ilyen ismert nevek láttán va­jon miért nem jutott eszébe a bankoknak, hogy maguktól nyomozzanak? - teszi fel a kér­dést az NZZ. Svájci bankok eltérő választ adtak a cikk nyomán érdeklődő francia hírügynökségnek, ami­kor azt tudakolta, vajon nyit­­hattak-e álnéven és fiktív címen számlát a zsidók a náciktól való félelmükben. A Crédit Suisse szóvivője, André-Lou Sugar azt mondta, hogy útlevelet vagy személyigazolványt kértek. A Svájci Bankszövetség szóvivője, Gertrud Einsmann árnyaltabb választ adott: a formaságokat akkoriban sokkal rugalmasab­ban alkalmazták, és minden egyes bank a belátása szerint járt el. Az oldalt írta: Balázsi György Kepecs Ferenc Nagymáté Orsolya Votisky Péter NÉPSZAVA Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kuratóriuma kísérleti jelleggel pályázatot hirdet foglalkoztatásbővítés támogatására­­. A pályázat célja: A pályázatban meghatározott településen működő és az adott település foglalkoztatásában meghatározó szerepet betöltő munkaadók támogatá­sa a foglalkoztatottak létszámának növelése érdekében. 2. A pályázók köre: 2.­ Pályázhat az 1996. LXXXI. társasági adóról szóló törvény 2. § 2. be­kezdés a, b, c, f, pontban felsorolt gazdálkodó szervezet, melynek szék­helyén, telephelyén, ahol a foglalkoztatásbővítést tervezi, a lakónépes­ség 1000 fő alatti, továbbá a pályázat benyújtását megelőző hónapban a munkanélküliségi mutató meghaladta a pályázati adatlap szerinti szá­mítás alapján a 20,0%-ot. . 2.2 Nem pályázhat az a gazdálkodó szervezet, amely csődeljárás, végel­számolás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. 2­.3 Nem pályázhat az a szervezet, amelynek érvényes szerződés alapján a foglalkoztatottak számának 20%-át meghaladó létszámra foglalkoztatá­si kötelezettsége van a pályázat benyújtási határidejének zárónapján vagy a Megyei Munkaügyi Központhoz, illetve a Területfejlesztési Ta­nácshoz ilyen mértékű munkahelybővítő támogatásra pályázatot nyúj­tott be vagy ilyen támogatásban részesül. 3. Pályázati feltételek: 3.1 A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtása előtti 3 hónap átlagos munkajogi létszámát a szerződés megkötésének napját követő évben növeli, és az így megnövelt létszámot további egy évig megtartja, vala­mint vállalja, hogy a foglalkoztatás bővítését a településen lakó regiszt­rált munkanélküliek alkalmazásával oldja meg. 3.2 A helyi önkormányzat igazolja, hogy az adott gazdálkodó szervezet a településen foglalkoztatott főállású munkavállalók legalább 20%-át vagy a településen foglalkoztatott főállású munkavállalók közül leg­alább 50 főt foglalkoztat. 4. A támogatás formája, időtartama, mértéke, nagysága. 4.1 Az OFA által nyújtott támogatás részben - minimum 50%-ban - visz­­szatérítendő forgóeszköz-támogatás, mely a foglalkoztatásbővítést elő­segítő fejlesztés készleteinek a biztosítására fordítható. 4.2 A támogatás átutalására utólag negyedévenként, a vállalt foglalkozta­tásbővítés szerint kialakított feltételeknek megfelelően, a szerződésben rögzített bizonylatok alapján kerül sor. Az OFA által nyújtott támogatás visszafizetésére két év türelmi idő után a támogatási szerződés megkö­tését követő harmadik évben, két egyenlő részletben kerül sor. 4.3 Az egy pályázónak nyújtható összes, részben visszatérítendő támoga­tás összege a foglalkoztatásbővítésbe bevont regisztrált munkanélküli­ek számától függően 300 E Ft/fő, összesen maximum 10 500 E Ft lehet. 5. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek azok a pályázók. 5.1 Akik foglalkoztatási szempontból kedvezőtlenebb településen (maga­sabb munkanélküliségi mutatóval rendelkező település) vállalják a munkahelyek számának bővítését. 5.2 Akik nagyobb létszámú regisztrált munkanélküli foglalkoztatását vál­lalják. 5.3 Akik jövedelempótló támogatásban részesülők vagy a jövedelempótló támogatásból kikerültek foglalkoztatására vállalkoznak. 5.4 Akiknél az egy főre jutó támogatás értéke alacsonyabb. 5.5 Akik a kapott támogatás magasabb hányadának visszafizetésére vállal­nak kötelezettséget. - - 1 5.6 Akik a munkavállalók részére magasabb jövedelem elérését teszik le­hetővé. 6. A pályázat benyújtásának módja: 6.1 A pályázatot az OFA által kiadott pályázati tájékoztató alapján kell összeállítani, és a pályázati adatlappal együtt lehet benyújtani. 6.2 A pályázathoz mellékelni kell: - a pályázat benyújtása előtti hónap - településre vonatkozó - foglal­koztatási adatait, - a támogatással megvalósítandó üzleti tervet, a tervezett létszámbőví­tés részletes elemzésével, - a vállalkozás beszámolási kötelezettségének megfelelő 1995. és 1996. évi mérlegbeszámolót a kiegészítő melléklettel, - a vállalkozás társasági szerződését vagy alapító okiratát, vagy alap­szabályát és a bejegyzést elrendelő cégbírósági végzés másolatát, - a pályázattal elnyerni szándékozott támogatás értékének megfelelő terheletlen ingatlan jelzálogjog létesítésére való felajánlását,­­ az illetékes munkaügyi központ véleményét vagy igazolását a pályá­zat véleményezésre való átvételéről, valamint igazolását a pályázat be­nyújtása előtti hónap településre vonatkozó regisztrált munkanélküliek számáról,­­ a helyi önkormányzat nyilatkozatát a pályázó településen betöltött foglalkoztatási szerepéről, valamint a pályázat benyújtása előtti hónap­ban a település lakónépességének, és ezen belül az aktív korú népessé­gének számáról. 6.3 A pályázati adatlap, a pályázati tájékoztató és a pályázati díj befizeté­séhez szükséges átutalási postautalvány az OFA Alapítványi Irodájától (1037 Budapest, Bokor u. 9-11.) térítésmentesen igényelhető. 6.4 A pályázatot három példányban kell elkészíteni. Ezek közül egy pél­dányt - véleményezés céljából - a területileg illetékes Megyei Munka­ügyi Központhoz, két példányt az OFA Alapítványi Irodájához kell el­juttatni ajánlott küldemény formájában vagy személyesen. 6.5 Pályázati díj: 10 000 Ft 6.6 A pályázati díjat az OFA nem fizeti vissza. 7. A­­pályázat benyújtásának határideje: 1997. augusztus 30. 8. Általános tudnivalók: Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, il­letve nem tartalmazza a kitöltött pályázati adatlapot és a kért mellékle­teket vagy határidőn túl érkezik be, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A pályázat benyújtását követően csak az OFA által kezdeménye­zett hiánypótlásra van mód. A támogatásról - a pályázatok beérkezését követően, független szakér­tők bevonásával - az OFA kuratóriuma dönt. A kuratórium döntését a Közalapítványi Iroda írásban közli a pályázóval. A döntés végleges, ve­le szemben jogorvoslatnak helye nincs. A pályázati feltételeknek nem megfelelő vagy az elutasított,pályázatok egy példánya szükség esetén átvehető a Közalapítványi Irodánál, az ér­tesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül. A Közalapítványi Iroda ezeket a pályázatokat nem őrzi meg, nem küldi vissza. A pozitív kuratóriumi döntést követően a Közalapítványi Iroda támoga­tási értesítést küld a pályázónak, amely hatvan napig érvényes, de az esetben is fenntartja magának a jogot arra, hogy a pályázó által biztosí­tandó feltételek hiánya esetén elálljon a szerződés megkötésétől. Ha a támogatási szerződés megkötésére - az OFA-nak fel nem róható okból - ez idő alatt nem kerül sor, a támogatásra vonatkozó döntés kü­lön intézkedés nélkül érvényét veszti. A pályázat elkészítésével kapcsolatban részletes felvilágosítást ad Hal­­bauer Rozália programvezető a 388-1270 telefonszámon vagy szemé­lyesen­. az OFA kuratóriuma * 1*44| A bankok nem fizettek Hírügynökségi jelentések szerint a Svájci Ban­kárszövetség szerdán közölte: a pénzintézetekben elfekvő számlák tüzetesebb átvizsgálása során 17 millió svájci frankkal nagyobb összeget találtak a holocaustáldozatok feltételezett számláin, mint azt tavaly vélelmezték. Az alvó számlákon lévő összeget most 60,2 millió frankra becsülik. Az izraeli székhelyű Zsidó Ügynökség szerint a Svájci Bankárszövetség egyelőre csak a legköny­­nyebben megtalálható számlatulajdonosok nevét hozta nyivánosságra. Az ügynökség arra számít, hogy a bankok ősszel közzétesznek egy sokkal át­fogóbb, 15-20 ezer nevet is tartalmazó listát. Ez várhatóan magába foglalja majd azokat a bank­számlákat is, amelyeket elővigyázatosságból sváj­ci állampolgárok nevén vagy fiktív néven és cí­men nyitottak zsidók a világháború alatt és előtt. A svájci számlák története a második viághá­­ború idején kezdődött, amikor a nácik által fe­nyegetett személyek - köztük igen sokan zsidó származásúak - biztonságosnak vélt svájci ban­kokban helyezték el vagyonuk egy részét. Nagy részük nem élte túl a holocaustot, így betétjeik ott maradtak a svájci bankokban. Utódaik természetesen igényt tartottak a va­gyonra, de azt igen sok esetben nem kapták meg. Problémát jelentett, ha nem maradt meg igazolás a betétről, ha nem tudták a számla számát vagy azt a kódnevet, amelyen a betétet a bankban elhe­lyezték. Ez igen sokszor előfordult, hiszen a kon­centrációs táborokba hurcolt emberek többnyire elvesztették irataikat, igazolásaikat. Az örökö­sökre ilyenkor valóságos tortúra várt, amely az esetek többségében ráadásul eredménytelen is maradt. A svájci bankárok minden eszközt beve­tettek, hogy ne kelljen fizetniük: mellébeszéltek, az eljárást bürokratikus huzavonába fullasztot­­ták vagy egyszerűen megtagadták az ügy vizsgá­latát. Jelemző volt az a módszer, amikor a szűkös anyagi helyzetben lévő igénylőktől ezer frankot követeltek pusztán azért, hogy ügyükkel foglal­kozzanak. A nyomok elkenését szolgálta az az áll­ítólagos előírás is, hogy a gazdátlan betétek anyagait csak tíz évig őrzik meg. Ennek letelte után jelentkezők előtt egyes esetekben arra hivat­koztak, hogy már nem tudják ellenőrizni az igé­nyek jogosságát. Külön problémát jelentettek azok a betétek, amelyeknek nem maradtak örököseik. Az igaz­ságérzet azt kívánta volna, hogy ezeket az egyes országok zsidó közösségei kapják, de erre csak igen korlátozott mértékben került sor. Svájc a há­ború után a hozzá került náci javak értékének mintegy tíz százalékát átadta a szövetségeseknek. Ennek kis részéből fizettek bizonyos kárpótlást 1962-ben Bem még egyszer 4,5 millió dollárt utalt át nemzetközi szervezeteknek. Ugyanezen évek­ben azonban olyan megállapodásokat is kötött kelet-európai országokkal - köztük Magyaror­szággal -, melyek értelmében az alpesi ország bankjaiban maradt zsidó betétekből kárpótolták azokat a svájci személyeket, akiknek kelet-európai vagyonát ezekben az országokban államosították. A témára tavaly figyelt fel a vitág közvélemé­nye. Az ezzel járó nagy nemzetközi nyomás en­gedményekre kényszerítette Svájcot: idén márci­usban a berni kormány és néhány nagybank száz­­millió frank értékben alapot hozott létre a holoca­ust áldozatai számára. Elkezdték a bankokban szunnyadó betétek átvizsgálását, s ez év elején Magyarország is megkapott egy 33 névből álló, nyivánvalóan hiányos tistát.

Next