Népszava, 1997. szeptember (125. évfolyam, 203–228. sz.)
1997-09-01 / 203. szám
NÉPSZAVA A jövő autója MÁR CSAK 851 NAP KÉTEZERIG A jövő autójába egyre több számítástechnikai eszközt építenek majd be a gyártók, így mind kevesebb dologra kell a járművezetőnek ügyelnie. A következő évezredben a mostaninál is nagyobb hangsúlyt kap majd az utasok védelme és a kocsik menettulajdonságainak javítása. A jelenleg alkalmazott benzinmotorok helyett pedig elterjednek az elektromos árammal és a gázturbinákkal hajtott erőforrások. Illés József NÉPSZAVA A jövő autójába egyre több elektronikai eszközt szerelnek majd be a gyártók. A számítógép főként a gépkocsik irányító rendszereiben váltja majd fel a ma még gyakori mechanikus kapcsolókat, de a gépjárművek egyes elemeinek mozgás közbeni irányításában is mind fontosabb eszközzé válik a komputer, így az ezredforduló után gyártott modellekben már automatika vezérli a lámpák bekapcsolását, a lengéscsillapítást, a fékerő-szabályozást, az ablaktörlőt, az üzemanyagellátó rendszert, a motor működését, azaz szinte mindent, amit ma még a vezetőnek kell ellenőriznie és működtetnie. Mivel a gépkocsi az egyik leginkább anyagigényes termék, a globális nyersanyaghiány miatt az előállításához felhasznált elemek összetevőiben gyors fejlődés várható.. Azaz, a következő évezred autóit újabb és újabb alumíniumötvözetekből, különleges öntvényekből és egyre bonyolultabb műanyag kompozitokból építik majd meg. Ezáltal csökken a gyártás során a nyersanyagszükséglet és kisebb lesz a kocsik súlya. A könnyebb alkatrészek azonban megőrzik majd kopásállóságukat és szilárdságukat, ezáltal az anyagtakarékosság nem csökkenti majd a járműben ülők biztonságát - tudtuk meg Gyarmati Jánostól, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos főmunkatársától. Az ezredforduló után várhatóan a mostaninál is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az autógyárak a biztonságra és a kényelemre. Ezért a járművekben az aktív és a passzív utasvédelem továbbra is dinamikusan fejlődik majd. Ugyanakkor mind több berendezés szolgálja majd az autósok kényelmét, utazás közbeni szórakoztatását. A következő évezredben tovább javulnak a kocsik menettulajdonságai is. A gyártmányok fejlesztői a jövőben is arra törekszenek majd, hogy tovább csökkenjen a modellek légellenállása, ezért egyre inkább elterjednek majd a lekerekített formák, a szivar alakú karosszériák. Ugyancsak tökéletesítik majd a kocsik futóműveit és a fékrendszereit is. A jövő autóját a manapság alkalmazott robbanómotorok helyett a napjainkban még alternatívnak számító erőforrások fogják hajtani. Előtérbe kerül majd az elektromos meghajtás, ami egyelőre azért nem terjedhetett el, mert az elektromos áram tárolása még nehezen megoldható. A villanyautók energiaellátását várhatóan a napelemes rendszerek robbanásszerű fejlődése fogja megoldani. A benzinmotorokat felválthatják majd a gázturbinás hajtóművek is, így az ezredforduló után mind több lesz a biogázzal vagy földgázzal üzemelő gépkocsi. A távoli jövőben még az is elképzelhető, hogy a hajók és a tengeralattjárók mintájára a személyautókat is atomenergia hajtja majd, ám ennek megvalósulásához a nukleáris technológiában még hatalmas változásoknak kell bekövetkeznie. Hosszú idő után végre nőtt az elsősök száma (Folytatás az 1. oldalról) A reformok tanévéről beszélt Egerben Magyar Bálint. A művelődési és közoktatási miniszter kijelentette, hogy az idén kezdődő reformok célja a jövő munkaerő-piaci követelményeinek megfelelő diákok képzése. A Nemzeti Alaptanterv bevezetése mellett ezt szolgálja a tanárok rendszeres továbbképzési rendszerének kialakítása, az informatikai, idegen nyelvi képzés átfogó fejlesztése. A miniszter kijelentette, hogy a kormányzat továbbra azt támogatja, hogy minél több diák tanuljon tovább érettségit adó középiskolában. Az idei tanév ma, szeptember elsején kezdődik és június 12-én fejeződik be. A téli szünet december 20-án, szombaton kezdődik, utána az első tanítási nap január 5-én, hétfőn lesz. A tavaszi szünet első napja április 4., szombat, utolsó napja április 14., kedd. Az írásbeli érettségi vizsgák május 18- án kezdődnek. BELFÖLD 1997. SZEPTEMBER 1HÉTFŐ Golyóálló mellényt kapnak a rendőrök kétszázmillióért Kétezer darab golyóálló mellényt vásárolt a rendőrség az eddigi, immáron lejárt szavatosságú darabok kicserélésére. Az 1830 darab belső viselésű - azaz inha alá is felvehető - és a 245 darab külső viselésű mellény ára összesen több mint kétszázmillió forint volt. A tervek szerint a jövőben nemcsak a folyamatosan lejáró szavatosságú védőfelszereléseket cserélik majd ki, hanem mennyiségi fejlesztésre is sor kerül: a cél az, hogy három év múlva minden utcai rendőrnek legyen golyóálló mellénye. Dudás Gergely NÉPSZAVA Az elkövetkezendő három év alatt nemcsak a lejárt szavatosságú mellények pótlására, hanem - a közbiztonsági koncepcióban foglalt tervek szerint - újak beszerzésére is pályázatokat fog kiírni a rendőrség: a cél az, hogy minden, az utcán szolgálatot ellátó egyenruhásnak legyen ilyen védőfelszerelése - mondta el lapunknak Kis Imre, az Országos Rendőr-főkapitányság műszaki osztályának vezetője. Azt titokként kezelik, hogy jelenleg összesen hány mellénye van a rendőrségnek, annyit azonban elárulnak, a jelenlegi csere jelentős mennyiséget jelent. Az eddig használt, izraeli gyártmányú mellények szavatossága a golyóállómellény-piacon szokásos öt év után járt le: a gyártók általában ennyi ideig garantálják a speciális műanyagból, kevlárból készült darabok szakítószilárdságát. A most megkötött szerződés értelmében október 15-ig leszállítandó új mellényekre azonban tíz év a garancia, ezt nem a forgalmazó cégek, hanem az alapanyaggyártók vállalták - mondta el lapunknak Klabacsek Gyula fegyverszakértő, a műszaki osztály alezredese. A külső viselésű, a beavatkozó egységek (kommandósok) által használt mellények valamennyi kézifegyver, akár puskák lövésének is képesek ellenállni, míg a belső viselésre szabott, emiatt vékonyabb „ruhák” a maroklőfegyverek lövéseinek állnak ellen. Az előbbieket a világpiacon másodikként jegyzett kanadai, az utóbbiakat egy magyar cég készíti. Klabacsek elmondta: a pályázat elbírálásánál az ár csak harmadlagos szempont volt, az első helyen a műszaki paramétereket, a másodikon a mellények egyéb jellemzőit értékelték. Ez utóbbihoz tartozott például az, hogy rendőrök próbálták ki a termékeket különböző szituációkban, és tesztelték, hogy mennyire tudnak mozogni bennük. A lejárt szavatosságú, több mint kétezer mellény sorsa még kétséges, a rendőrség néhányat megtart majd például a kommandósok gyakorlataira, de a többségtől szabadulnának, műanyag alapanyagról lévén szó megsemmisítésük nem egyszerű. Felmerült az értékesítés lehetősége is, bár természetesen mint védőruhákat már nem lehet forgalomba hozni a mellényeket. Klabacsek azonban hangsúlyozta: a selejtezés előtt kipróbálták őket, a normál lövedékeknek tökéletesen ellenállnak - a sajtóban korábban megjelent hírek a mellények átlőhetőségéről speciális golyókra vonatkoztak. A szakértő szerint megfelelő lövedékkel - aki ismeri a mellények szerkezetét, tud is ilyet készíteni - minden védőfelszerelés átlőhető. Átlövés egyébként éles helyzetben Magyarországon nem fordult még elő, a szakemberek csak egy olyan esetre emlékeznek, amikor néhány évvel ezelőtt rálőttek egy mellényt viselő rendőrre, aki a felszerelésnek köszönhetően nem sérült meg. Új golyóálló mellényeket kapnak rendőrök, mert lejárt a régiek szavatossága Tovább szennyez a háztartási étolaj Évente nyolc-tízezer tonna elhasznált sütőolaj és zsír csurog le a lakások lefolyóin, komoly károkat okozva a környezetben és a csatornahálózatban. Bár létezik olyan cég, amely a sok zsírt elhasználó éttermektől összegyűjti a veszélyesnek minősülő anyagot, Magyarországon - ellentétben sok nyugati országgal - még nincs kialakult gyakorlata annak, hogy a háztartásokból is összegyűjtsék az elhasznált sütőolajat. Kiss Marianna NÉPSZAVA Csak rendkívül költséges reklámtevékenységgel lehetne rábírni a háziasszonyokat, hogy a konyhákban elhasznált olajat ne a lefolyókba, hanem az igény szerint elhelyezett sütőzsiradék-tartályokba öntsék - vélekedik Deák György, az elhasznált anyagok összegyűjtésére szakosodott Biofilter Kft. igazgatója. Becslések szerint évente nyolc-tízezer tonna elégett zsiradék kerül a csatornába, onnan a befogadó folyókba. (Népszava 1997. augusztus 28.) Az igazgató szerint egy tenniakaró környezetvédő hiányzik, aki a lakossági begyűjtést „rászervezné” a már működő sütőzsírbegyűjtő vállalkozásra. Sajnálattal közölte azt is, hogy a tevékenység beindításához, a környezetvédelmi pénzalapokra sem számíthat, pedig a hatékony marketing költsége és a tartályelhelyezés feltételrendszerének megteremtése komoly befektetést igényel. Az érdektelenség példájaként elmondta: egy budaörsi vegyesboltban elhelyeztek ugyan egy gyűjtőedényt, ahol a bolt tíz forintot fizet az elhasznált zsiradék literéért, de meglehetősen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Budapesten nyolc-tíz lakóházban találhatóak meg a tartályaik. Hiába, a gyűjtőedények szinte üresek maradnak. A fővárosban nyitt hulladékudvarokban jórészt a hagyományos szemetet (papírt, műanyagot, üveget) válogatják, ráadásul a társaságnak ajánlatot tevő hulladékudvarok egyike sem garantálta, hogy a zsiradékgyűjtő tartályba nem kerül más hulladék, így víz és gázolaj sem. Szeptember 7-ig régiért új csereakció a Suzukinél n'ishfí NK'í Wm IWi UM I® Régi Suzukijét most 80-120 ezer forint felárral cserélik be márkakereskedőink.* ék ■ MRS HIMm *A Murai nem szerepel a cserével megszerezhető választékban.' USD SUZUKI. Jól jár vele. gi» Borcímvita Tolnában Pakson készülne a szekszárdi kadarka? Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Olyan ez, mint ha valakinek a szomszédasszonya egyszerre csak azzal állna elő, hogy felvenné a nevét, sőt mindhárom gyermekét is ráíratná - mondja Tápai Zsolt, a szekszárdi hegybíró a tolnai megyeszékhely és Paks között kirobbant borháború kapcsán. Az atomváros borászai viszont a szekszárdiak mesterkedését tartják törvénytelennek, szerintük a paksi borok megütik a szekszárdi mércét, s ezért a nevét is felvehetik. Most zajlik a bortörvény „frissítése”, melynek egyik lényeges pontja, hogy újra definiálják a borvidékeket. A szekszárdi hegyközség - a helyi borászok önkormányzata - mikor kézhez kapta a tervezetet, meglepve tapasztalta, hogy a Szekszárdi Borvidékhez óhajtják kapcsolni Paksot is, mely azt is jelentené, hogy az atomváros borait szekszárdi néven lehetne forgalmazni. Ez az, amit nem szeretnénk, a mi nevünket csak beleegyezésünkkel használhassák, amit viszont nem is kértek - mondja Tápai Zsolt, a szekszárdi hegyközség hegybírója. Ezért leveleket írtak Öcsödi Gyulának, az FM helyettes államtitkárának, melyben tiltakozik a tervezet ellen. Indokuk, hogy a paksi borok jellege mindig eltért a szekszárditól. Javaslatuk: a megyében két borvidék legyen, az egyik a szekszárdi, a másik a tolnai, és ez utóbbihoz tartozzanak a paksiak. A helyettes államtitkár válaszlevelében ez utóbbi kialakításával egyetért. Tápai Zsolt úgy véli, hogy már ez önmagában elismerést jelentene Paksnak, hiszen jelenleg egyetlen borvidékhez sem tartoznak. A paksiak viszont tudományos érvekkel bizonyítják, hogy Paks és környéke éghajlatilag, geológiailag és fajtahasználat szerint megfelel a szekszárdi borvidék kritériumainak. Erről a helyi hegyközség határozatot is fogadott el. Éppen ezért Petrik János, a paksi hegyközség elnöke nem ért egyet a tolnai és a szekszárdi borvidék kijelölésével. Szerinte a szekszárdiak és az államtitkár-helyettes is törvénytelenül jár el, mikor egy törvényesen meghozott határozatot „fúrnak” meg. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke lapunknak elmondta: a kérdésben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tesz majd előterjesztést a szaktárcának, amely a szövegezője az új törvénytervezetnek. Mégis válik Pét Andrássy Antal NÉPSZAVA A tavalyi érvényes és eredményes népszavazás ellenére tavasszal még arról tájékoztatták a Várpalotai Önkormányzat képviselő-testületének tagjait, hogy a Belügyminisztérium nem ért egyet Pétfürdő Várpalotától történő elválásával. A tárca szerint Pét - pontosabban az ottani adózó cégek - kiválásával olyan, mintegy 100 millió forintos, hiány keletkezhet Várpalota önkormányzatának költségvetésében, amely zavarokat okozhat intézményeinek működtetésében, fennakadásában. Göncz Árpád köztársasági elnök elé mégis olyan belügyminisztériumi javaslat került (amelyet már alá is írt), miszerint Pétfürdő 1997. október elsejétől önálló közigazgatási településsé válhat. A fordulatot az okozta, hogy a Veszprém megyei TÁKISZ - a BM gazdasági ellenőrzést folytató szervezete - vizsgálata során megáltapította: Várpalota péti bevétele nélkül is működőképes maradhat, nem szorul pótlólagos állami támogatásra. Az 5137 lakosú Péten a NATO- csatlakozásról és a földtörvényről rendezendő népszavazáskor, 1997. november 16-án választják meg Pétfürdő polgármesterét és 13 tagú képviselő-testületét. Várpalota önkormányzatának vezetése már készül a vagyonmegosztásra.