Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)
1997-10-03 / 231. szám
NÉPSZAVA Kalitka van a fejünkön Tompa Gábor rendezi Mrozek Tangóját a Pesti Színházban Katona Andrea NÉPSZAVA Eugénia nagymama (Tábori Nóra), Eugéniusz bácsi (Harkányi Endre) és Edék (Kaszás Attila) elnyújtott mozdulatokkal kártyáznak. Aztán megjelenik a szigorú elveket valló Artur, és életet lehel a délutáni sziesztába. A kártyázásért büntetésből a ravatalra fekteti nagyanyját, és kalitkát húz az öregúr fejére, Tanger Mrozek tollából. A háromgenerációs groteszk családi drámát vasárnap mutatják be a Pesti Színházban. A családi idillről percek alatt kiderül, hogy senki sem olyan benne, mint amilyennek látszik. Anya csal apát, menyasszony vőlegényt, barát barátot. Eleonóra (Szegedi Erika) és Storni (Blaskó Péter) lázadásra bujtogatják Artur fiukat, hiszen ők is ezt tették hajdanában: attól sem riadtak vissza, hogy tangót táncoljanak. Artúrnak nehezebb dolga van: nehéz lázadni ott, ahol mindent szabad. A fiú mégis megalkotja a maga világmegváltó eszmerendszerét. Aztán megnősül, majd megcsalatik, s a féltékenységi dráma csúcspontja egy gyilkosság... - A Tangót 1985-ben Kolozsvárott mutattam be először. - mondja a darab színreállítója, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója. - Akkoriban ott más volt a színházba járás tétje, mindenben az akkori elnyomás csengett vissza. A Tangó ma inkább arról szól, hogy csupán az uralkodhat felettünk, ami bennünk van. Bármilyen rendszerről, politikai berendezkedésről vagy fölöttünk uralkodó zsarnokról beszélünk, önmagunkat nem hagyhatjuk ki a történetből. Felelősek vagyunk az életünkért, a társadalomért, amelynek tagjai vagyunk. Ma már nem politikai tett műsorra tűzni, a darab ma is alkalmat adhat arra, hogy eltűnődjünk, hol tartunk ebben a világban. Tompa Gábor irányítása alatt a Kolozsvári Magyar Színház társulata minden korábbinál magasabbra tette a mércét. A kilencvenes évek elején néhány előadásuk bejárta Európát, több mint 25 díjat nyertek. Vezetőjük Európa más, jeles színházaiban is rendez. A pesti feladat után a párizsi Odeon Színházba megy, majd Barcelonában Lorca Vérhászát rendezi a katalán Nemzeti Színházban. - A kolozsvári Magyar Színházat jelképes intézménnyé szeretnénk tenni, amely egyetemes művészi értékeket hoz létre, s így bejut a színházi körforgásba. Ez az egyetlen esély, hogy a romániai magyar kultúra elfogadtassa értékeit ,a világgal. A szakmai mindegre’fektetjük ahangsúlyt, ere seminyen műfajt irán’zárunk ki. Molnártól Shakespearen és Moliére-en át Bulgakovig, a kortárs magyar drámától a zenés-táncos előadásokig mindent játszunk. De az olcsó selejt okozta értékvesztés ellenében az értékteremtés mellett harcolunk. Nem vitatom a kommersz darabok létjogosultságát, de a lelkiismeretünk ellen nem cselekedhetünk. A színház feladata és felelőssége egyben, hogy az emberi létezés alapvető kérdésein gondolkozzék, még ha néha kellemetlen formában teszi is. Azzal mégis tisztában kell lenni, hogy a színház magasabb rendű intézmény, nagyobb felelőssége kell legyen, mint hogy csak kikap-: eljön a hétköznapokból Alföldi Róbert és Balázsovits Edit . Szalmás Péter felvétele A MITSUBISHI STÍLUST CSAK AZ ISMERHETI TÖKÉLETESEN, AKI LEGALÁBB 10 ÉVE GYAKOROLJA. A DENZEL AUTÓ HUNGÁRIA ELSŐKÉNT KEZDTE MAGYARORSZÁGON ÉS MA IS AZ ELSŐ. HA MITSUBISHI, AKKOR GONDOLJON ÖN IS ELSŐKÉNT A DENZEL AUTÓ HUNGÁRIÁRA! idenzel! HB AUTÓ HUNGÁRIA Budapest 1., Alkotás u. 20. Tel.: 202-5162, 202-5180 Fax: 156-3485 MITSUBISHI MOTORS KULTÚRA 1997. OKTÓBER 3., PÉNTEK 9 Ha téma közeledik, ma sem térhetek ki előle (Folytatás az 1. oldalról) - Nem mond ellent derűlátásának, hogy hírhedetten pesszimista nemzeti karakterünk miatt alaposan el is szoktunk keseredni vereségeink miatt? - De erős, szívós nép vagyunk, hoztunk magunkkal az őshazából valami olyan alaperőt és optimizmust, amellyel minden nemzeti és világpolitikai válságból - nem mondom, hogy könynyek, csonkulások, csalódások nélkül, de - előbb-utóbb életre galvanizáltuk magunkat. Azt hiszem, amikor már semmiben sem bízunk, saját magunkból még akkor is tudunk erőt meríteni, különben nem szakadnánk pártokra. Csak a türelmet kell megtanulnunk, mert nálunk semmi nem megy gyorsan. - Nemrégiben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadó gondozásában Az Újhold-kör költészete című antológia, amelyben a lírikusként indult Szabó Magda három verse is olvasható. Az egyikben a messze hangzó hallgatás fegyverét ajánlotta barátainak. . - A halálra ítélt folyóiratot egykoron létrehozó baráti kör, melynek magam is tagja voltam, súlyos szellemi és biológiai határozatot hozott. Megfogadtuk: akárcsak József Attila, mi sem szolgálunk nyomorító hatalmakat - tehát annak a rendszernek, amely elnémított bennünket, nem akarunk többé énekelni. Ez a fogadalom volt az oka annak, hogy az újholdas nemzedék tagjai közül senkinek sem született gyermeke. Tudatosan akartuk, vállaltuk, hogy így legyen. Mert nem akartuk kitenni magunkat a kísértésnek, hogy ha a gyerekünk éhes, rá való tekintettel megalkudjunk és feledjük a fogadalmunkat. - Pedig nagy lehetett a kísértés, hiszen valóban a sírig tartó házasságban élt férjével, Szobotka Tibor íróval... - Valóban, rettenetesen nehéz volt beletörődni, hogy utódok nélkül kell leélnünk az életünket, hiszen nagyon szeretem a gyerekeket - különben nem akartam volna tanár lenni -, hát még hogy vágytam az övére, a sajátunkra! De az én nemzedékem számára fontos volt az irodalom becsülete. A Babits-örökséget tovább kellett vinni, s ezt nem lehetett másképp, csak úgy, ha mindenki meghozza érte a maga legnagyobb áldozatát. Szobotka Tibort harmincnégy évi házasság után vesztette el, s halála után egy évvel, 1983- ban ugyanúgy könyvbe örökítette alakját, mint valamennyi fontos családtagját regényeiben. Hogyan viseli azóta a hiányát? - A mi házasságunk nem ért véget, a halállal sem váltunk szét, legfeljebb a másikról, a házigazdáról azt hiszed, hogy elment a közértbe bevásárolni, a kabátját, a kalapját most is kinn találod az előszobában az esernyőjével együtt. Velem van ma is. - Hogyan tudott ezen a hagyományosan férfipályán nő létére boldogulni? - Anyám miatt: ő volt a világon a legerősebb ember. Olyan volt, mint egy szál írisz, zöld szemű, szőke, a legszebb nő a világon. Aki ránézett, azt hitte, egy durva szótól elájul, pedig olyan volt, mint a pajzs. Nálunk az asszonyok világéletükben férfimunkát végeztek, és nem szoktak összeesni. És nekem a világon minden sikerült. De mert Isten igazságos, úgy gondolta, kell valami disszonancia is az életemben, különben az alkotás nem kapja meg azt a komoly fényét, amire szüksége van. Én mint a kutya, hazahozom a sikert a számban, és leteszem az üres asztalra. Akinek fontos vagyok, mind halott. - Hogyan lehet, ezt a tudatot derűs lélekkel elviselni? - Nem rossz élettárs a munka. Remélem, elmenni is úgy fogok, mint a katonák a vártán, munka közben. A Szabók gyorsan halnak meg, előtte nem betegek, hirtelen, elegánsan távoznak. Sajnos, mostanában éppen a munkára nem jut időm. Egyelőre megpróbálom túlélni saját születésnapomat, mert az egész naptári évben kénytelen vagyok ünnepeltetni magam. Kiszámoltam, hogy az utóbbi időben napi tizenegy órát nyilatkoztam. Azonkívül összeállítottam a saját irodalmi hagyatékomat, rendeztem a teljes levelezésemet, hogy ha egyszer nem leszek, ezzel ne kelljen bajlódni senkinek. Emiatt minden megkezdett munkámat félre kellett tennem: egyharmad novelláskötetemen, egyharmad esszékötetemen kívül Für Elise címen a meg nem írt ifjúság regényét is be kellene fejeznem. És akkor még ott van a magam vállalása: hálás lennék, ha megérhetném az ezredfordulót, mert akkor lesz Vörösmarty Mihály születésének bicentenáriuma, s akkor én is le tudnám tenni a magam koszorúját emlékművére egy színdarab formájában. Ehhez is olvasok most, gyűjtöm az anyagot. Olyan vagyok, mint egy nem mindennapi termékenységű anya, aki már nagyon régen van férjnél, s elég hamar világra hozta gyermekeit, de még jóval a reális koron túl sem vált meddővé. Kicsit szégyenli magát első gyerekei előtt, hiszen azért már illetlenség ebben a korban teherbe esni - de nincs mit tenni: ha érzem, hogy a téma közeleg, nem térhetek ki az útjából. - Milyen a kapcsolata szülővárosával? - Debrecen nélkül nem tudok lélegezni. Ott tartom a tartaléktüdőmet. Valahányszor valami miatt szükség van rám a városban, mindig ott vagyok. És természetesen Debrecennek szánom irodalmi hagyatékomat. Szobotka Tibor írói életművét is én gondozom, annak sorsáról azonban még nem döntöttünk, hiszen ő budapesti író volt, és nagyon szerette a szülővárosát, ő és Mándy Iván voltak azok, akik leginkább érezték Budapest érlökését. A házasságban és az örök életben - amelyben hiszek - mi ketten összetartozunk, de hogy nekem van-e jogom a Szobotka-hagyatékot csak úgy elajándékozni, azt meg kell beszélnem másokkal. - Hogyan ünnepli meg a szülőváros hűséges íróját és díszpolgárát, aki egyúttal a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora? - Azt titkolják előlem a „gazok”. Annyit tudok, hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián köszönt valaki, majd hazautazom Debrecenbe, És ha mégis, Uram? című drámám ősbemutatójára. A kollégium dísztermében lesz a hivatalos köszöntő: a város és az egyházak - ha jól értettem a suttogásokból, nemcsak a református egyházak - is üdvözölnek. Én szeretnék vasárnap úgy zárni egy időszakot, hogy délelőtt a nagytemplomban református módon, délután pedig a Szent Anna-templomban katolikus módon megköszönhessem Istennek azt, hogy ebben a gyümölcsöskertben - amelyikben, ő látta leginkább, sohasem tettem le a kapát - öntötte és élni engedte a fáimat. Ezen a napon hálát szeretnék adni neki ezért. Szabó Magda: Hadikórházban születtem a világháború alatt Szalmás Péter felvétele Ferencvárosi Búcsú Gazdag program várja a hét végén a hatodik Ferencvárosi Búcsú vendégeit. Október 3-5. között Ferencváros mind a négy testvérvárosának - az ukrajnai Beregszásznak, a vajdasági Kanizsának, a felvidéki Királyhelmecnek és az erdélyi Sepsiszentgyörgynek - a küldöttséget, élükön a városok polgármestereivel részt vesznek a Bakáts téren és környékén zajló kulturális rendezvényeken. Gegesy Ferenc, a Ferencvárosi Önkormányzat polgármestere és a szervezők nemcsak a kerület, hanem a főváros minden lakóját várják a hagyományos szórakoztató rendezvénysorozatra, melyet 1992- ben, Ferencváros 200. születésnapján rendeztek meg először. Ízelítő a gazdag programból: Benkó Sándor, a Carpe Diem és az Ámokfutók együttesének koncertjén kívül lesz Strauss-hangverseny, musical, fellép Szandi, Kovács Kati, a My Cream, a Soho Party zenél, az operettgálán, pedig Leblanc Győző és Maros Gábor énekel. Gyermekműsorok és sportrendezvények követik egymást, köztük a kerületi labdarúgótorna, melyen az önkormányzat csapata is indul. Kipakolják portékájukat a kézművesek, vásárosok is. A vidámparkban és az elektronikus modellautók bemutatóján kicsik és nagyok egyaránt jól szórakozhatnak. A programok ingyenesek. Vasárnap az ünnepi misét dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát celebrálja a Bakáts téri templomban. A rendezvényt tűzijáték és lézershow zárja. Posztumusz könyvpremier A magyar avantgárd filozófia úttörőjének, Szabó Lajosnak 1946-1949 között tartott előadásait adja közre a Typotex Kiadó. Az első kötetet a Budapesti Őszi Fesztivál keretében ma délután 6 órakor mutatják be a Merlin Színházban. A kötetbe foglalt előadásokat lejegyző és azokat közreadó Kotányi Attila és Kunszt György közös beszélgetésre invitáló gondolatai mellett elhangzik Tábor Béla írása Szabó Lajosról, s egy hangfelvétel segítségével élővé varázsolják a könyvben megidézett tudóst.