Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)

1997-10-06 / 233. szám

4­4 * Á­fiA Majd minden törvénypontot megszegtek A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportjának jelentése a közszolgálati televízió reklámjairól Szeptember 1-jén hatályba lépett a gaz­dasági reklámtevékenységről szóló tör­vény. Októberi jelentésünkben arra ke­resünk választ, hogy a közszolgálati te­levízió reklámozási gyakorlatát meny­nyiben befolyásolja az új reklámtör­vény, illetve a másfél éve megszületett médiatörvény, amelynek reklámkorlá­tozásra vonatkozó részeinek betartása alól a költségvetés 1997. szeptember 1-jéig adott felmentést a Magyar Tele­víziónak. Szeptember 1-jétől 15-ig két héten át figyeltük főműsoridőben a fi­zetett reklámokat és szponzorált műso­rokat, illetve az egyes műsorszámok­ban megjelenő burkolt reklámokat. A Business Central Europe nemrégiben közzétett elem­zése szerint a kelet-euró­pai régióban tavaly 3,3 milliárd dollárt költöttek reklámra, Csehország után a legtöbbet Magyarorszá­gon. Hazánkban az elmúlt hat évben meghétszere­­ződött az erre fordított pénz, s 1996-ra már elérte az 59 milliárd forintot, ami a GDP 0,88 százalékát teszi ki. Szembeötlő azon­ban a legkeresettebb mé­diumok hirdetési bevételei­nek egyenlőtlen eloszlása: a Magyar Televízió. 24 milliárd forintot megkö­­­­zelítő tavalyi bevétele több volt­, mint az azt kö­vető tíz médium (Népsza­badság, Danubius, Juven­tus, Magyar Hírlap, Tv 3, HVG, Multireklám, Szív Tv, Nap-kelte, Kossuth rádió) 19 milliárd forintja együttvéve. Több a bevétel Az MTV bevételei 1992-től kezdtek dinamikusan nö­vekedni és ebben meghatá­rozó szerepet a reklámbe­vételek egyre kedvezőbb alakulása játszott. Az álla­mi támogatás mértékének csökkenésére, s emiatt­­ mind súlyosbodó pénzügyi nehézségeikre hivatkozva a televízió vezetői egyre gyakrabban hangsúlyoz­zák is e reklámbevételek­re való rászorultságukat. Egyikük nemrég nyilváno­san kijelentette már azt is, hogy a Magyar Televízió nem közszolgálati in­téz­­mény, hiszen reklámbevé­teleiből maga finanszíroz­za működését, ezért köz­­szolgálati funkciókat nem is lehet rajta számon kérni. A televízió reklámbevé­tele az 1992-eshez képest hatszorosára nőtt. Az ada­tokat azonban a publikált Statisztikák dacára is ne­héz áttekinteni, mert a Magyar Televízió összesí­téseiben a fizetett reklá­mokból befolyó összegeket rendre összemossa a műso­rok támogatásából, netán a burkolt reklámokból származó bevételeivel - így van ez a Tények könyve 1997-ben vagy a Telehír Elmúlt 40 év című kiadvá­nyában is. A szeptember 1-jétől ha­tályos reklámtörvényt a szakemberek egybehang­zóan korszerűnek és az Európai Unió tagállamai­nak reklámszabályozását tartalmazó Zöld Könyvvel is kompatíbilisnek tartják. Felmerül azonban benne egy definíciós probléma. A médiatörvény (1996. évi I. törvény) megfogalmazásá­ban ugyanis reklámnak tekinthető az „olyan nyil­vános tájékoztatásként el­lenérték vagy ellenszolgál­tatás fejében közzétett mű­sorszám, illetve rendelke­zésre bocsátott műsoridő", amely elősegíti „a megne­vezett vagy ábrázolt áru­­ értékesítését”. Az új rek­lámtörvény azonban már nem foglalja magában az „ellenérték vagy ellenszol­gáltatás fejében” kitételt, s félő, hogy a két törvény összehangolatlansága za­varos helyzetet teremt s végképp szabad utat en­ged olyan reklámozási mó­doknak (PR-műsor, bur­kolt reklám, imázsnövelő reklám), amelyek már ma is kifejlett formájukban vannak jelen a képernyőn. Ha nem a médiatörvénybe foglaltakat tekintik majd mérvadónak a reklámsza­bályozásban, az MTV rek­lámtevékenységének pénz­ügyei még a mainál is ne­hezebben lesznek nyomon követhetőek, s így a nyil­vánosság számára vég­képp ellenőrizhetetlenné válhatnak. Az idő dolgozik Az új kereskedelmi rek­lámtörvény elsősorban a reklámok tartalmát szabá­lyozza. A Magyar Televízió fizetett hirdetései tartalmi­lag korrekten igazodnak az előírtakhoz. Két hét­ alatt nem találtunk egyetlen hir­detést sem, amely dohány­árut, alkoholtartalmú italt vagy csak orvosi vényre vá­sárolható gyógyszert hir­detett volna. A törvény a fejlett nyugati országoké­hoz hasonlóan szabályozta a gyermekeknek szóló rek­lámot is - eszerint tilos­­ olyan reklámokat közzé­­tenni, amelyek fizikai, szel­lemi vagy erkölcsi fejlődé­süket károsítják, nem tar­talmazhatnak továbbá közvetlen felszólítást áru­vásárlásra. A gyerekeknek szóló tv-reklámok tartal­milag tartják is magukat a szabályozáshoz - legfel­jebb a mennyiségüket lehet kifogásolni. Elképzelhető ezért, hogy a kereskedelmi csatornákkal­ való versen­gés szabályozást tehet majd szükségessé e vonat­kozásban is. A vizsgált időszakban is előfordult (szeptember 8-án), hogy a délelőtt 11 és 12 óra között vetített Walt Disney-soro­­zat környezetében leadott 22 reklámklipből - a fo­gyasztóvá nevelés jegyében -14 kifejezetten gyerekek­nek szólt (pl. Szerencsi cso­ki, Orbit gyerekrágó, Nu­tella, Kinder-tojás, Sprite, Nesquick, Milky Way, Bubbalon, Mars csoki). Nem ilyen mértékben, de hasonlóan „gyermekrek­­lámvonzó” műsornak te­kinthető az Űrgammák cí­mű ifjúsági sorozat is. A televízióban megje­lenő fizetett reklámok tar­talmilag tehát korrektek - megszegik viszont a tör­vényt egy lényeges ponton: „A közszolgálati műsor­szolgáltatásnál és a köz­­műsor-szolgáltatásnál a reklám időtartama egyet­len - bármiként számított - műsorórában sem halad­hatja meg a hat percet.” (Adatainkban a műsorórát minden óra 0. percétől számoltuk). A Tv 1 a vizs­gált két hétből tizenegy napon át - a főműsoridő 19-20 óra közötti, legné­zettebb sávjában - túllépte az óránként megengedett 360 másodpercétől, tábla). Különösen kirívó volt a re­­lámidő-túllépés két egy­mást követő napon: szep­tember 12-én pénteken a népszerű Dallas előtt és szombaton a Show-bál­­vány című műsor környe­zetében: mindkét esetben három percnél is több (196 mp, ill. 211 mp) reklámot sugároztak a megenge­dettnél. Ebben az idősáv­ban például egy 30 másod­perces British Airways­­hirdetés 2,5 millió forintba kerül - a táblázat jól mu­tatja, hogy a tévé a rend­szeres reklámid­ő-túllépé­­sekből naponta milliós nagyságrendű többletbe­vételre tesz szert. Szólnunk kell a magán­­tulajdonban lévő Nap-tévé­ről is, amely sajátos konst­rukcióban, a közszolgálati televízió képernyőjén rúgja fel gyakorta a reklámidő­­korlátozást, ugyancsak je­lentős többletbevételre té­ve szert. Szeptember 12-én például két egymást követő idősávban (reggel 6-7 és 7-8 óra között) is jelentő­sen túllépték a megenge­dett reklámidőt. Szponzorált műsorok Minthogy az új reklámtör­vény nem szabályozza a műsorok támogatásának kérdését, így továbbra is az 1996. évi I. törvényben foglaltak érvényesek: „Közszolgálati műsorszol­gáltatásban [...] csak az alábbi műsorszámok tá­mogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsor­­számok,­ b) művészeti és kulturális eseményeket be­mutató közvetítő műsor­számok , c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anya­nyelvűeknek szóló [...] műsorszámok, d) az élet­koruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következté­ben súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsor­számok.” Ezekre a támo­gatásra felkínált, közszol­gálati funkciókat is ellátó műsorokra a szponzorok mégis alig költenek. A két hét alatt három olyan mű­sorral találkoztunk, ame­lyek megfelelnek a támo­­gathatóság kritériumai­nak. Ezzel szemben a főműsoridőben sokak által nézett műsorsávban köz­vetített vetélkedőket, show-műsorokat, sport­­közvetítéseket és szappan­­operákat igen sok cég tá­mogatja - főként biztosí­tótársaságok, bankok és gazdasági cégek (2. tábla). A szponzorok többsége rá­adásul - a televízió hatha­tós közreműködésével - egyszerre két­ pontjában is megsérti a médiatörvényt: egyrészt el nem fogadott műsort támogatnak, más­részt vizuálisan megjelení­tik a céglogójukat is a képernyőn (gyakran még szlogenjükkel is kiegészí­tik), holott a törvény egy­értelműen leszögezi: „Nem lehet közzétenni olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójá­nak védjegye, megkülön­böztető jelzése, jelszava megjelenik.” De a televí­zióba ily módon behatoló szponzorok egy részének még ez is kevés. Újabban az kezd elterjedni, hogy a műsorba is beleszerkesztik magukat. A Hungária Biz­tosító hatalmas logója pél­dául a Kriminális című műsorban ezzel a felirattal egészül ki: „Az esetek többségében az ember ön­maga teremti meg a le­hetőségét annak, hogy ál­dozat legyen. Ne tegye! Hungária Biztosító Rt.” A Família Kft.-t támogató Familia tisztítószercsalád mosogatószerét pedig Esz­tergályos Cecília - hason­lóan az amerikai reklá­mokhoz - már egyenesen a nézők felé nyújtja, és mélyen a szemükbe nézve „kiszól” a képernyőből: „Egy egészen nagy csa­ládnak is!’ A médiatörvény hatály­ba lépése óta eltelt másfél esztendő kevésnek bizo­nyult a Magyar Televízió vezetőinek e szponzorált műsorok leállítására, mi több, számuk azóta is egyre bő. Eddig­ annyi történt mindössze, hogy augusztus 31-től megszűnt a Szeren­csekerék - átment az októ­ber 4-én indult Tv 2-re. (Alig) burkoltan A médiatörvény is, az új reklámtörvény is leszögezi: „Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlel­hető reklámot.” Az egyér­telmű tiltás ellenére a ma­gyar közszolgálati televízió műsorai tele vannak bur­kolt reklámokkal. Két fő típusuk létezik: 1. Az „elbújtatott” szpon­zorok a tévé képernyőjére agresszíven behatoló rek­lámozók, akik cégük ter­mékeit vizuálisan­­ vagy verbálisan is megjelenítik. A Kisváros című sorozat­ban például a filmben tör­ténő költözést MOFA fel­iratú teherautóval, cég­emblémás overallt viselő munkások végzik. Az ut­cán jól láthatóan Budget jelzésű kocsi áll, a sze­replők ÁB-Aegon-irodába lépnek be, ahol a kamera véletlenül az „ÁB-Aegon Biztosító: Mert vannak egyértelmű dolgok” szöve­gű plakáton időz hossza­,­san. A 21-es Show-ban Piatnik kártyával játsza­nak a versenyzők, ezt a műsorvezető külön ki is hangsúlyozza, eközben a kamera ráközelít a kártya logójára. A Top 40-ben a műsorvezető Fila-emblé­­más trikóban ül szemben a nézőkkel. Az „önzetlen” szponzorálás ezen formái lassan már teljesen bevetté válnak a televízióban. 2. A „tiszta” bújtatott reklám esetében nem a szponzorok, hanem „isme­retlen kívülállók” helyez­nek el reklámokat a mű­sorban, amelyek szándéku­kat tekintve lehetnek ön­kéntelenül és szándékoltan bújtatott reklámok. Az önkéntelenül bújta­tott reklámok vizuális tár­házául a sportközvetítések szolgálnak, ahol a stadion­palánk és újabban már ma­ga a játékmező is fizetett hirdetésekkel van elborít­va. Akármerre fordul is a kamera, mindenfelől reklá­mot közvetít a nézőknek, így a tv sportközvetítéseibe bekerülő cégek hirdetései­nek reklámértéke akár többszörösére is növeked­het egy-egy sportesemény ideje alatt. Ez nem feltétle­nül törvénybe­ ütköző, a sportközvetítések gyakran azért megvalósíthatók, mert az eseményt szpon­zorálják, ez esetben a tele­vízió nem bevételekhez jut, hanem a kiadásai csök­kennek. A szándékoltan bújtatott reklámok leggyakrabban vizuálisan jelennek meg a képernyőn, így például az IT című műsorban a Bábolna­­logo tűnik fel a képmező közepén, a Lottó-Show­­ban a játékosok kezébe adott kartonon a „Szeren­csejáték Rt.” felírat olvasha­tó, a különböző vetélkedők nyereménytárgyainak már­kajelén pedig elidőzik a ka­mera. A Top 40-ben a Du­­baiy kávéház látszik hossza­san, a műsorvezető pedig ki­­hangsúlyozottan a Pizza Te­rasz előtt ül. A bújtatott reklámok verbális változatában a szereplők „ártatlanul” be­szélgetnek a reklámozott áruról. Ebben is, a vizuális „beetetésben” is felülmúl­hatatlan a Família Kft.­­ szeptember 13-i adásában például a következő bur­kolt reklámok fordultak elő: egy piros Volkswagen Polo emblémája közelről, a Lépésről lépésre az iskola felé című könyv, a­ Matáv „zöld szám” kampányához kapcsolódó „ismeretter­jesztés”, a mobiltelefon di­csérete perceken át, az „Aranyoroszlán’ életbizto­sítás, a Fantázia Partyszer­­vező ’ Szolgálat (mobilteler­fonszáma jól láthatóan a csempére ragasztva)! A Gát György nevével fémjelzett Television Net­work Genius nevű produ­ceri vállalkozásban „szállí­tott” Família Kft.-ről és a 21-es Show-ról külön is szólnunk kell. A médiatör­vény szerint megengedhe­tetlen módon, 17 (!) szpon­zor támogatásában mégis képernyőre kerülő két mű­sorban ugyanis kirívó a burkolt reklám jelenléte - egy 30 perces Família Kft.­­folytatásban szinte csak a kötőszavak nem reklámoz­nak valamit. Ezért joggal vetődhet fel a kérdés: Hová folyik be a szponzorok pénze, ha a külső, produce­ri vállalkozásban készülő műsorokat a közszolgálati televízióban vetítik, és ki teszi zsebre az illegális, bújtatott reklámokért járó összegeket? Az „imázsnövelés” A burkolt reklámozás spe­ciális típusának tekint­hetők. Ezek nem csak egy konkrét árucikket akarnak eladni a nézőnek - megjele­nésükkel hosszú távú tak­tikai meggondolást tarta­nak szem előtt. Ilyen „imázsnövelő” reklámnak tekinthető „A Kriminális pénzügyei pedig azért van­nak rendben, mert azokat a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank kezeli” szlogen rendszeres elhangzása a Tv 2-n vagy a Napkelte Mol­­részvények kibocsátása kapcsán leadott cégnépsze­rűsítő „riportja”. A fenti két gazdasági reklámnál jóval problematikusabb azonban, hogy A Hét című politikai magazinműsor­ban rendszeresen szerepel a Szonda-Ipsos közvéle­mény-kutató cég, amely így minimális anyagi ráfor­dítással tesz szert országos ismertségre, s ehhez még hozzájárul, hogy a műsor minden esetben - az adatok forrásának korrekt megne­vezésén túl - a cég logóját is feltűnően megjeleníti a képernyőn. A pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoz­tatás elvei szenvednek csorbát A Hétben, amikor társadalmi-politikai kér­désekben kizárólag­­ a Szonda-Ipsos eredményeit közlik, noha a többi közvé­lemény-kutató munkája is korrektnek tekinthető. A közelgő választási kam­pányra való tekintettel ta­lán megfontolandó lenne, hogy rotációs elven a Mar­keting Centrum, a Gallup, a Modus és a Medián köz­vélemény-kutatási ered­ményeit is megismertessék a nézőkkel. Kiinduló kérdésünkre - hogy miképpen hat a tele­vízió reklámozási gyakor­latára a média­, illetve a reklámtörvény - ezt vála­szolhatjuk: a közszolgálati televízióban a médiatör-­­vény reklámkorlátozó ren­delkezéseinek szeptember 1-jei hatályba lépése után is kereskedelmi és gazda­sági szempontok elsőbbsé­ge érvényesül, és szinte alig vannak olyan tör­vénypontok, amelyeket a tévé még nem szegett vol­na meg. Ehhez sajátos technikákat épített ki mindkét csatornáján. A Tv 1 főműsoridejében fo­lyamatosan túllépi a tör­vény által megengedett reklámidőt - valóságos „reklámözönnel” eláraszt­va a nézőket -, hogy na­ponta több millió forintos többletbevételre tegyen szert így - és ugyanezt el­nézi a közszolgálati televí­zió képernyőjén megjelenő Nap-tévének is. A Tv 2 „támogatott műsorok” cí­men szinte kizárólag a tör­vényben nem engedélye­zett, ám a magas nézettség miatt sok pénzt hozó, szponzorált produkciókat enged a képernyőre. A tá­mogatott műsorok jelentős részében cégük termékeit a szponzorok bújtatott reklám formájában gátlás­talanul meg is jelenítik, a burkolt reklámok java részét azonban még csak szponzorságot sem vállaló cégek „helyezik el” a kép­ernyőn. Ezek a burkolt reklámokkal teletűzdelt, „támogatott” műsorok töl­tik ki a televízió főműsor­idejének több mint egy­­harmadát (38 százalékát),­­mindinkább háttérbe szo­rítva annak közszolgálati funkciójából adódó fel­adatait és a kulturális ér­tékközvetítést. A jövő nem túl biztató: ma még a Magyar Televízió van monopolhelyzetben a reklámpiacon, de szakértői előrejelzések szerint a két új kereskedelmi csatorna 30-30 százalék feletti piaci részesedés megszerzésére törekszik. Ez esetben nem­csak a reklámozókért és szponzorokért folytatott ke­mény harc fokozódik, ha­nem éppen a közszolgálati televízió adhat majd példát a kereskedelmi tévéknek a pénzért való még gátlásta­lanabbik, törvényszegő rek­lámtevékenységhez. A ma­gyar hirdetési piac tiszta­ságának védelmében a nemrégiben alakult Önsza­bályozó Reklám Testület fölállíthatna olyan folya­matosan működő reklámfi­gyelő szolgálatot, amely a fejlett nyugati országok­ban már régóta hatéko­nyan működik. A kutatáshoz részben saját rögzítésű, részben az­­ Ob­server Budapest Kft.­által rendelkezésünkre bocsá­tott anyagokat használtuk fel. A kutatás dokumentu­mai bárki számára hozzá­férhetőek a Nyilvánosság Klubnál: 1396 Pf. 9. A TV 1 SZPONZORÁLT MŰSORAI (1997. SZEPTEMBER 1-15.)­­ A médiatörvény értelmében támogatható (kulturális) műsor MA... Örökös tag Questor, Konzum Bank, TVR 7, Creation Vargas, Data Net Helló, világ Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A médiatörvény értelmében nem támogatható műsorok Kisváros AB-Aegon Általános Biztosító Rt., Budget, Epona, Ford Hungária Kft., Gaz-Impex Green-go, Kádár-Trans Kft., Makár Cbester Taverna Pécs, Mohácsi Farostlemezgyár Rt. (MOFA), Suzuki Rónai Bp., Zalai Autóház Pécs, Ford Autóház, Óriás Shop, Orlando Collection, Mojoto Bt., Roland Divatház Apropó Pannon GSM, Morton’s Szeged, Realsystema Életmódmagazin 2000 Zovirax Forma-1 Olasz Nagydíj Old Spice „Keddi sorozatok” (pl: Megperzselt szívek) Biopon Automat Szatelit (Selmeczi Tibor műsora) Postabank Időjárás-jelentés McCann-Ericsson, Hungária Biztosító Rt. Telesport adidas A TV 2 SZPONZORÁLT MŰSORAI A médiatörvény értelmében támogatható (kulturális) műsor Lyukasóra Matáv A médiatörvény értelmében nem támogatható műsorok Família Kft. Generali, Siluette, Roland Divatház, Mami, H.B.S. Exluzív Modell, Aranypók, Borgia Bt., IBM Blue Lite Duna Plaza, Tower Kft., Canon Irodatechnika, Elektroprofi, Platant Virág és Dísznövény Kriminális Hungária Biztosító Rt., Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Telemázli Szerencsejáték Rt., Luxus Mindent vagy semmit Hyundai, Daewoo, UFESA, N­LE Játék határok nélkül Opel Maxabo, Fila Kérdezz - Felelek Lottó 21-es Show­ Szerencsejáték Rt., 21-es sorsjegy, Piatnik, Roland HBS Exluzív Modell, BIEBL-H Design Három kívánság Chip, Götz Rt., Tom­atej Top 40 Fila, Blue Jeans Gas, K&H IMMO-BILL Rt., Széphalom Bevásárlóközpont Időjárás-jelentés McCann-Ericsson, Hungária Biztosító Telesport adidas 2. táblázat A MAGYAR TELEVÍZIÓ REKLÁMBEVÉTELEI (FIZETETT HIRDETÉSEKBŐL) (1997. szeptember 1-15.) • Listaáron/ezer Ft IDŐSÁV 09.01 hétfő 09.02 kedd 09.03 szerda 09.04 csütörtök 09.05 péntek 09.06 szombat 09.08­ hétfő 09.09. kedd 09.10. szerda 09.11. csütörtök 09.12. péntek 09.13. szombat 09.14. vasárnap TV 1 NAP-KELTE 6-9 6 másodperc/óra 2 745 5 556 430 6 244 408 4 047 4 687 2 494 5 048 500 4 236 461 7 089 435 5 693 7 558 483 ,3 994 18-19 6 5 330 5 625 4 023 4 086 5 976 7 675 7 247 5 575 4 122 4 599 7 416-19 825 19-206 másodperc/óra 18 565 376 23 337 391 18 832 366 19 290 401 28 750 466 18 875 386 19417 391­ 14 960 426 15 240 16 657 33 857 385 25 357 571 16 544 470 20-21 6 5 115 9 350 8 385 1 298 10 725 12815 7 755 11 110 8 025 15 785 13 090 11 220-21-22 6 3 675 4 900 3 290 1 991 9185 4132 5 700 1 560 1 870 7 065-TV 2 18-19 6 850 1 110 2 592 816-270 1 745 1 020 270 2 104 1 633 1 080 360 19-206 920 4 503 5 286 4 037 7 475 4 725 650 6 311 2 375 7 100 7 550 9 975 2 776 20-21 6 200 8 907­ -125 1 417-7 946 4 842-, 125 440 21-22 6 4 575 2160 1 420 2 070 2 895— 4 710 1 980 1 600 6 025 2 970 1 495 1. táblázat Forrás: Observer Budapest Kft. 6 1997. OKTÓBER 6., HÉTFŐ MÉDIA NÉPSZAVA

Next