Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)
1998-01-02 / 1. szám
NÉPSZAVA Két év múlva épülhet a déli autópálya NÉPSZAVA-információ Két év múlva megkezdődhet, 2004-ben be is fejeződhet a déli autópálya építése. A nyolc éve húzódó projekt december végén kapott új lendületet, amikor a török Begendik-csoport többségi részesedést szerzett a Déli Autópálya Kft.ben 225 millió forintért. Az ország déli határai mellett húzódó, többek között Pécset, Szegedet és Debrecent érintő, Szentgotthárdtól Csapig tartó, több mint 700 kilométeres sztráda 3 milliárd dollárba - azaz jelenlegi áron hozzávetőlegesen 600 milliárd forintba - kerülne. Jelentősége abban áll, hogy a dél-délkelet-keletészakkelet irányú forgalom a főváros érintése nélkül is célba érhetne. A beruházók arra számítanak, hogy az autópálya jelentős mértékben vonzaná a balkáni teherforgalmat. A déli autópálya magánkezdeményezés, a közlekedési kormányzat elvben hozzájárul ugyan a sztráda megépítéséhez, de anyagi támogatást nem ad hozzá, így a nyolc éve tervezési szakaszban lévő, monstre projekt ügye a többi autópályához képest lassan halad előre. A jelenlegi tervek szerint nem szednének kilométerdíjakat, hanem a környező önkormányzatokkal kötött szerződésekkel és a sztrádához kacsolódó kiszolgáló/pihenő létesítményekből befolyó nyereségből térülne meg a beruházás és az üzemeltetés költsége. Ingyen a BKV járatain A BKV üzemeltetésében lévő tömegközlekedési járműveken - autóbuszon, villamoson, metrón, HÉV-en, fogaskerekűn, trolibuszon - január elsejétől ingyen utazhatnak a 65. életévüket már betöltött polgárok a főváros és az agglomeráció területén - erősítette meg Molnár György, a BKV forgalmi-műszaki igazgatóságának titkára. Mint mondta: e korosztály kedvezménye teljes egészében megegyezik a hetven éven felüliekre vonatkozóakkal. A kedvezmény nem vonatkozik a siklóra és a libegőre. A BKV ellenőrei az utas személyi igazolványának segítségével ellenőrizhetik, hogy jogosult-e a kedvezményre vagy sem. A hiányzó személyi igazolvány pótdíj befizetése nélkül mutatható be a BKV Akácfa utca 22. szám alatti kirendeltségén. A Manufer válasza A Manufer Kft. kérésére közzétesszük lapunk 1997. november 5-én „Cégnév a vesztegetési listán” című cikkével kapcsolatos válaszlevelét. „A cikkből az derül ki a bevezető szöveg szerint, hogy a Manufer Kft. neve áll a 950 ezer Ft-os kenőn pénz és a hat korrumpált hivatalnok mellett azon a papíron, melyet B. Sándor volt ügyosztályvezető-helyettes adott a Főpolgármesteri Hivatalnak. E szövegösszefüggés azt sugallja, hogy a Manufer Kft. adta az összeget. Bár a cikkírónak, Tenczer Gábornak az írásban is rögzítetten elmondtam, hogy a kft. nem adott át pénzt a városházi hivatalnokoknak és nem keveredett a vesztegetési ügybe. Cikkük további részében azt írják, hogy pályáztatás nélkül jött létre a tervezési szerződés, ami igaz ugyan, de ez esetben nem is szükséges pályáztatás, így tehát a szöveg alapján újabb szabálytalanságra lehet gondolni. Egyértelmű tévedés, hogy 80 millió Ft-os kazánház-rekonstrukciós munkák terveiért az önkormányzat 20 millió Ft-ot fizetett. A kft. tervezte ugyanis a főépület rekonstrukcióját, a külső közműhálózat és hőellátás engedélyezési tervdokumentációját és költségvetését, továbbá a tenderterveket is. Ezen komplex tervezési munka első részszámlája volt a 15,6 millió Ft bruttó összeg, ahol valóban kifizetési feltétel volt a kazánház-engedélyezési tervek elkészülte is. Ezt azonban úgy lefordítani, hogy a kazánháztervezésre fizetett az önkormányzat 20 millió Ft-ot, súlyos tévedés. A kazánház kiviteli tervei egyébként 4,9 millió Ft-ot tesznek ki. A számok cikkük szerinti párbaállítása azt sugallta, hogy súlyos többletkifizetések történtek a Manufer Kft.-nek, így még inkább egyértelmű, hogy vesztegetés történt. Megjegyzem, hogy a központi épület költségvetés szerinti kivitelezési költsége 3,3 milliárd Ft.” BELFÖLD 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK 3 Megfelelő volt az ünnepi Italkínálat A halászati eredményeket rontja a kárókatonák pusztítása és a növekvő haltolvajlás A tavalyi szezonban nagyobb haltermést halászhattak le a tógazdaságok üzemeltetői, mint 1996-ban, közel 23 ezer tonna halat fogtak ki a vizekből. A tógazdaságoknak azonban súlyos gondokat okoz a kormoránok halpusztítása, ugyanis a kárókatonák évente több százmillió forint értékű halat fogyasztanak el. Az állomány 20 százalékát elrabló orvhalászok ellen a korábbinál hatékonyabb védelmet jelenthet a közelmúltban életbe léptetett új halászati törvény. Illés József NÉPSZAVA A közelmúltban fejeződött be a halászati főszezon. A tógazdaságok termése közel nyolc százalékkal jobb lett, mint 1996-ban, így a 20 ezer hektárnyi mesterséges és a 130 ezer hektár természetes vízfelületről a tavaly előtti 20 ezer 800 tonna helyett 1997-ben mintegy 23 ezer tonna uszonyost halásztak le a tenyésztők. Az országban működő, 120 tógazdaság elegendő menynyiségű halat termelt, így nem volt szükség halbehozatalra az ünnepek előtt. Pintér Károlytól a földművelésügyi minisztérium halászati osztályának vezetőjétől megtudtuk: behozatalra legfeljebb az idén májusban és júniusban lehet majd szükség, akkorra várhatóan elfogynak a készleteink. A viszonylag jó termésnek köszönhetően a termelői árak ősszel erőteljesen csökkentek. A nyári szezonban kilónként 530 forint körüli tóparti áron kínált ponty ára a lehalászások kezdetét követően 380-400 forintra csökkent. Ám a karácsonyi kereslet hatására a pikkelyesek termelői ára 400-450 forintra növekedett, így a kiskereskedelmi árak az ünnepek előtt ismét 600-800 forintra emelkedtek. Az elmúlt évben az időjárás a legtöbb halfaj számára kedvező volt, de a csuka- és a süllőállomány szaporítását megnehezítették a tavaszi hőmérsékletingadozások - mondta lapunknak dr. Balázs László, a Halászati Terméktanács igazgatója. A hazai haltermés megközelítőleg 80 százalékát - mint minden évben - tavaly is a pontyfélék tették ki. A ragadozóivadékok számának visszaesése az elkövetkezendőkben okozhat majd problémát az ellátásban. Az elmúlt évben az átlagos mennyiség, azaz közel 200 tonnányi fogas és harcsa került a piacra. Az olcsóbb árfekvésű busából viszont a tavalyelőttinél mintegy 30 százalékkal több akadt a halászok hálójába. A szakemberek úgy vélik: a halászati szövetkezeteket minden évben jelentős veszteségek érik a hazánkon átvonuló kormoránok halpusztítása miatt. Az ország területére érkező több ezer kárókatona évente az állomány 20-30 százalékát rabolja el a gazdáktól, ami több százmillió forint bevételkiesést okoz az ágazatnak. A szakértők számításai szerint egy ezer egyedből álló populáció 30 nap alatt akár 15 tonnányi halat is képes elfogyasztani. Hasonló nagyságrendű veszteséget okoznak a halastavak üzemeltetőinek a szürke gémek is. A madárkár ellen azonban nem tudnak a gazdaságok önállóan, hatékonyan védekezni. A fekete madárcsapatok ugyanis folyamatosan változtatják a helyüket, így nehéz az állomány ritkítása. E madárfaj korábban védettséget élvezett hazánkban is, de ugrásszerű elszaporodásuk miatt 1987 óta már nem oltalmazza őket a törvény. A gazdák igyekeznek elriasztani és kilőni a rabló madarakat, de ez a módszer alig csökkenti az általuk okozott károkat. Viszont az állandó őrség biztosítása a tavak partján jócskán megnöveli a tenyésztési költségeket. Ezért a termelők nemzetközi összefogást sürgetnek a populáció szabályozására. Haraszthy László a W.W.F. Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviseletének igazgatója elmondta: az itt fészkelő kolóniák nem okozhatnak nagyobb károkat a tavak állományában, mivel mindössze 1740 pár költ hazánk területén. Ezek közül a legtöbb egyed természetvédelmi területen él, így élelmét a természetes vizekből szerzi. Az ésszerű ritkítást a természetvédők sem ellenzik. A tógazdaságoknak jelentős veszteségeket okoznak az orvhalászok is. A haltolvajok minden évben a termés 20-25 százalékát fogják ki a vizekből. Pintér Károly úgy véli: ma már sikeresebben léphetnek fel a hatóságok a rabsicok ellen, ugyanis az augusztus 26-án életbe léptetett új halászati törvény a korábbinál súlyosabb büntetések kiszabását teszi lehetővé. Eddig a helyi önkormányzatok jártak el a rajtakapott tolvajok ellen. A polgármesteri hivatalok azonban a haltolvajlást megélhetési bűnözésnek tekintették, emiatt a legtöbb esetben még az ötezer forintos szabálysértési bírságot sem szabták ki a tettesekre. Az új rendelkezés értelmében viszont az ilyen eseteket a megyei halászati felügyelőknek kell jelenteni, akik 2-100 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatják azokat, akik illegálisan vetik ki hálójukat. Harcsából és fogasból kétszáz tonnányi került a piacokra, de a legnépszerűbb továbbra is a pont. Új regionális műsor indul: a Határtól határig Szalai Kornélia írása a NÉPSZAVÁNAK Két új műsorral, Határtól határig és Magyarország ma, jelentkezik januártól az MTV 2 csatornáján a Magyar Televízió Rt. Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztősége. Amint az a pécsi tájékoztatón elhangzott: a körzeti televíziózás alapfeladata a régióról a régiónak sugárzás, de ugyanilyen fontos a megyék és városok jelentős közéleti személyiségeinek és eseményeinek bemutatása az országos műsorokban. Ebből az ötletből született meg a Határtól határig, amely a körzeti híradók anyagából készült válogatás. A reggel háromnegyed hétkor kezdődő hírműsor hétfőtől szombatig lesz látható. Elsőként Pécsről jelentkezik a Határról határig, majd ezt követően Szegedről, Szombathelyről, Budapestről, Debrecenből és Miskolcról. Hétfőnként a hét végén történt eseményeket dolgozzák fel. A Határtól határig című, tizenöt perces műsor január 5-én indul, de az első adás 40 perces lesz a sok ünnepre való tekintettel. A Magyarország ma hétfőtől csütörtökig jelentkezik este fél héttől. Az első adásban, január 5-én a Feszty-körkép történetéről szóló film lesz látható. Az MTV 2-n az eddig több időpontban jelentkező, határon túli magyaroknak szóló műsorokat fogja össze a Magyar Ház, amelyik péntekenként, este 21 és 22 óra között jelentkezik. A Palackpostában válogatás látható a határon túli televíziók műsoraiból, a fél tízkor kezdődő adásban hetente váltja egymást a Vándorének, amelyik öt ország magyarjairól, a Kézfogás a határon túli gazdasági viszonyokról és a Szórvány az elszórtan élő magyarokról szóló műsor. Tibola - kullancsok által okozott betegség (Folytatás az 1. oldalról) Az ambulancia vezetője, dr. Lakos András elmondta, csaknem minden beteget a hajas fejbőrön, többnyire a tarkótájon, azon belül is szinte mindig ugyanazon a helyen érte a kullancs csípése. A betegek többsége nagy, nyilvánvalóan „megszívott” kullancsot távolított el. A betegek a fertőzést a Duna észak-dél irányú szakaszának partja mentén - mintegy 120 kilométer széles és 200 kilométer hosszú sávon - szerezték. A megfigyelések szerint a tibolás betegek átlagos életkora 17 év volt - a betegek nagyobbik fele 10 évesnél fiatalabb -, míg az ambulancián megjelentek átlagos életkora valamivel 31 év felett volt. A hagyományos kullancs által fertőzöttek körében csak minden tizenharmadik beteg volt 10 évnél fiatalabb. Az első tünetek a csípés utáni hónapban, átlagosan a nyolcadik nap után jelentkeznek. Az első tünet Lakos doktor tapasztalatai szerint a nyirokcsomó-duzzanat volt a csípés környezetében. Rendszerint 1-3 nagy, akár diónyi duzzanat alakult ki, gyakori volt a felfordításkor észlelt fájdalom. A nyirokcsomó-duzzanattal egy időben vagy napokkal később jellegzetes, fekélyes bőrelváltozás alakult ki a csípés helyén. A közel harminc beteg közül csak négyen említették, hogy lázasak voltak, és hárman küszködtek hőemelkedéssel. Az esetek többségében csak az első napokban mutatkozott rossz közérzet, fejfájás, borzongás, verítékezés, izom- és ízületi fájdalom, valamint fáradékonyság. Ezek az általános tünetek azonban 4 betegben 3-12 hónapig is eltartottak. Szokatlan és elhúzódó orrfolyást öt beteg említett. A Kullancsbetegségek Ambulanciáján jelentkező tibolás megbetegedésekről szóló tanulmányt az Orvosi Hetilapban publikálta Lakos doktor. A feltételezések szerint a tibolát okozó vírust a kullancsok egy fajtája, a dermatencor marginatus terjeszti. Bizonytalan ügyeleti díj (Folytatás az 1. oldalról) A változtatásokkal az úgynevezett minősített ügylet után emelkedne, de nem megfelelő mértékben a pihenőidő, az ügyeletek helyett, a műszak megszervezését ösztönöznék. A népjóléti tárca szakemberei által készített tervezet szerint a közalkalmazottak havonta hat alkalommal lennének kötelezhetőek ügyeletre. Az ügyeletben hétköznap az illetmény egy órára eső öszszegének 60 százaléka, pihenőnapon az illetmény egy órára eső 70 százaléka, munkaszüneti napokon 80 százaléka fizethető. Azaz a törvényes munkaidőn túli munkavégzéssel kevesebb bért kapnának az ügyelők, mint a szokásos munkaidő alatt. De a rendelettervezet csökkentené az ügyeletekért járó pihenőidőt, így például egy 18 órás ügyelet után mindössze 6 óra pihenőidő járna. Doktorits Béla szerint ez okot ad arra, hogy a kamara az Alkotmánybírósághoz forduljon A főtitkár szerint a Munka törvénykönyve alapján a túlmunkáért 150-200 százalékos munkabér, plusz pihenőnap is jár. Nem érti, hogy a törvény miért ne vonatkozhatna az egészségügyben túlmunkát végzőkre is. A javaslat is elismeri, ha szorgalmazná a hosszabb pihenőt, akkor mintegy 2600 új dolgozót kellene alkalmazni az egészségügyben a pihenő szakdolgozók pótlására. Arra pedig nincs pénz, hiszen a béremelésekre fordítható összeg egy részét a létszámcsökkentésekből kell az intézményvezetőknek előteremteniük. A rendelettervezetet január 7-én a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács megvitatja, majd ezt követően, egy hét múlva kerül a kormány elé. Fizetésképtelen a sarkadi alapítvány MTI-információ A Ceres Alapítvány 500 hektár földjét művelő, szociálisan rászoruló, részben roma sarkadi és mezőgyáni polgárok nem kapták meg idei járandóságukat - családonként általában 20- 60 ezer forintot ugyanis fizetésképtelenné vált az alapítvány. A hoppon maradt emberek kedden a két önkormányzat által létrehozott alapítvány sarkadi irodájánál tüntettek. A Ceres ügyében rendőrségi eljárás folyik, a sarkadi városi önkormányzat pedig január hatodikára rendkívüli testületi ülést hívott össze a történtek miatt. Az évtized elején Sarkad és Mezőgyán 60-40 százalékos részesedéssel hozta létre a Ceres Alapítványt a szegény sorsú, munka és föld nélküli családok megsegítésére. Családonként általában fél hektár földet adtak bérbe megművelésre, segítve a rászorulókat géppel, vetőmaggal s a termények értékesítésével. A 250-300 család az idén elsősorban cukorrépát termelt, s az egész évi munka hasznát szerették volna a napokban megkapni. Az év eleji, rendkívüli önkormányzati ülést a Ceres Alapítvány kérésére hívták össze, ugyanis az alap adásvételi ajánlattal élt egy épületét illetően. Az aljegyző elmondta: az ülésen várhatóan szóba kerül az alapítvány többi - a pórul járt emberek szerint gyanús - ügye is.