Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)
1998-01-06 / 4. szám
i Adókedvezménnyel váltható üdülési csekk a dolgozóknak (Folytatás az 1. oldalról) A munkáltató az általa átvállalt 10 ezer forintot költségként számolhatja el. Ha a munkáltató teljesen ingyen adja át dolgozójának a 20 ezer forintos üdülési csekket, akkor a nem kedvezményezett 10 ezer forint után tb-járulékot és személyi jövedelemadót kell fizetnie. A tb-könnyítés azt jelenti, hogy a cég nem pénzbeli jutalmat ad dolgozóinak, amely után járulékot kell fizetnie, hanem természetbeni juttatásként bocsátja az alkalmazottak rendelkezésére az üdülési csekket. A munkáltatónak ennek az összegnek a kezelési díját, négy százalékot még ki kell fizetnie - mondta Szekeres Cecília, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. munkatársa. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak a 20 ezer forintos üdülési csekkért még 800 forintot le kell tennie. A dolgozójának külön adóteher nélkül adható kedvezmény 10 ezer forint. Ezt, és a kezelési díjat számolhatja el költségként, ami azt jelenti, hogy egyéb adóterhelés nélkül 1944 forinttal csökkentheti a társasági adóját. Ez az az összeg, amit a kormány átvállal minden munkavállaló üdülésének támogatására. A cégek pedig 8856 forinttal támogatják dolgozójuk üdülését. Az új rendszer kidolgozói szerint előny az is, hogy az eddigiektől eltérően a csekkek nem csak az egykori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban, hanem igénytől függően felhasználhatók lesznek minden olyan vendégfogadó helyen, amelyek tulajdonosai megállapodnak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. Eddig mintegy 300 felhasználási helyet regisztrált a szolgálat, amelyben a nagy szállodaláncoktól kedve utazási irodákig mindenféle vállalat megtalálható. Hogy mennyi és milyen vállalatok élnek a lehetőséggel, egyelőre nem lehet pontosan tudni, mert az igényeket még nem nyújtották be. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi mintegy 130 ezerrel szemben legalább 200 ezren veszik igénybe a támogatott üdülési lehetőségeket. A költségvetés ugyanis évek óta 800 millió forinttal járult hozzá a szociálturizmus támogatásához, és az összeg reálértékének folyamatos csökkenése miatt egyre kevesebben vehették igénybe ezt a formát. A szociálturizmusban résztvevők számának növekedése azt is elősegíti, hogy a hazai szállásadók nagyobb üzleti biztonsággal működhessenek a jövőben. A rendszerbe viszont csak azon vendégfogadók, hotelek, falusi turista szállásadók, panziók kapcsolódhatnak be, amelyek megfelelnek a követelményeknek, illetve amelyekkel a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerződést kötött. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol az üdülési csekkek beválthatók. A csekkek a Hunguest Travel, és a Tourinform irodáiban rendelhetők meg. 4 1998. JANUÁR 6., KEDD GAZDASÁG RÖVIDEN A tőzsdére tart a Phylaxia Tőzsdére készül a Phylaxia Pharma Gyógyszer-, Oltóanyag- és Agrobiológiai Készítményeket Gyártó Részvénytársaság. A cég nyilvánosan értékesíti minimum 250 ezer, túljegyzés esetén maximum 2 millió 500 ezer darab törzsrészvényét. A kibocsátási ár 700 százalék, azaz a 3,00 forint névértékű részvényekért 700 forintot kell fizetni jegyzéskor. Az értékpapírok január 12. és február 14. között jegyezhetők a Quaestor Értékpapír Rt. budapesti és vidéki irodáiban. Növelné eredményét a Mezőgép Az idei évre a tavalyinál 1 milliárddal több, kereken 6,2 milliárd forintos árbevételt és 440 millió forintos üzemi eredményt tűzött ki célul a Szolnoki Mezőgép Rt. - jelentette be a hétfő reggeli évindító szolnoki munkásgyűlésen Sziráki András vezérigazgató. Ennek teljesítésére a cég két nagyobb üzemére, a szolnokira és az egrire hárul a legtöbb tennivaló. A termékeinek 80 százalékát külföldön értékesítő Mezőgép eddigi piaci pozícióinak megtartása mellett szeretné növelni eladásait Észak- és Dél-Amerikában, és többszöri sikertelenség után újból megpróbál „betömi” a FÁK-országokba. Kamarai javaslat a házalás szabályozására A házalásra, az üzlethelyiségen kívüli kereskedésre, a csomagküldőkre, a vásárlói klubokra vonatkozó alapvető szabályokat is a belkereskedelmi törvény készülő módosításában kellene szabályozni - nyilatkozta tegnap Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki szerint egyértelművé kell tenni a kis- és a nagykereskedelem közötti különbséget is. Vendéglátásnak minősülő tevékenységeknek kellene minősíteni a vendéglátással összefüggő szolgáltatásokat. A kamara azt is szorgalmazza, hogy zálogházi tevékenységet ne csak részvénytársaság, hanem más jogi személyiségű gazdasági társaság is végezhessen. Osztrák szegénységi minimum Ausztriában 152 ezer gyermek, a fiatalkorúak 8 százaléka számított szegénynek az 1996-os évről hétfőn megjelent társadalmi helyzetjelentés szerint. Az összesen 410 ezer szegénysorban élő közül a munkaképes korban lévők csoportja a legnagyobb, ők 217 ezren (5 százalék) vannak. A nyugdíjasok közül 41 ezren (2 százalék) élnek szegénységben. Egyedülállók esetében az 1994-ben megállapított szegénységi küszöbérték a 125 ezer forintnak megfelelő 7750 schilling, kétfős háztartás esetében összesen 13200 schilling, a gyermeket egyedül nevelőknél a határ 11600 schilling, kétgyermekes családoknál a küszöbérték 20900 schilling. Soros a dél-koreai elnök tanácsadója Soros György „jelentékeny beruházásokat” tervez Dél-Koreában, miután helyet kapott Kim De Dzsung megválasztott elnök gazdasági tanácsadói között. Előzőleg, vasárnap, Soros a megválasztott elnökkel és annak gazdasági tanácsadóival tárgyalt. „Nagy hatással volt rám, mennyire értik álprobléma nagyságát, és ez arra bátorított, hogy szakértőcsoportot küldjek ide a beruházási lehetőségek ferméásére” - jelentette ki a magyar származású pénzember. A Financial Times értesülése szerint Dél-Korea csak az első negyedévben 35 milliárd dollárnyi új hitel felvételét tervezi a jelenlegi hitelválság hatásainak enyhítésére, jóval többet a korábban szükségesnek vélt összegnél. Kassa cáfol DAM-ügyben Jozef Marko, a Diósgyőri Acélművek privatizációs pályázatát elnyert Kassai Vasmű (VSZ) szóvivője hétfőn cáfolta a magyar médiában elhangzott feltételezéseket, melyek szerint a kassaiaknak a DAM-privatizációval kapcsolatos szándéka nem lenne korrekt. A vasmű felügyelőbizottsága december 30-án elnapolta a DAM-privatizáció kérdésében végső döntést meghozni hivatott ülését. Ezek után a magyar sajtóban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy ha a kassaiak január 10-ig nem írják alá a szerződést, akkor az ÁPV Rt. a DAM-privatizálás iránt komolyan érdeklődő német partnerrel kezd tárgyalni. Zökkenőmentes európai integráció az agrárdiplomácia célja Sokan tartanak attól, hogy a választási kampány hatással lesz a csatlakozási tárgyalásokra Szűk három hónap múlva, várhatóan március 30-án kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. A valószínűleg több éven át tartó egyeztetés egyik legkényesebb területe lesz a hazai élelmiszergazdaság zökkenőmentes beillesztése a Közös Agrárpolitikába (KAP). A társadalmi és gazdasági szempontból rendkívüli jelentőségű tárgyalások kezdete a magyar választási kampány kellős közepére esik - sokak szerint éppen az agrárkérdés lehet az, ami az integrációs munkából a napi politikába is átszűrődik majd. A szaktárca közigazgatási államtitkára szerint a csatlakozási folyamat napjainkra már olyan szakaszba érkezett, ahonnan már gyakorlatilag elképzelhetetlen a visszalépés, bár maga is tart attól, hogy a választási kampányban a tárgyalásokat megnehezítő kijelentések is elhangzanak. Tamás Gábor NÉPSZAVA Az Európai Unió csatlakozási kérdőívének kitöltésekor jól vizsgázott a kutatókkal, szakmai szervezetek képviselőivel megerősített - hazai agráradminisztráció. A Brüsszelbe küldött anyagot elégedetten tanulmányozták a közösség szakértői, s a magyar élelmiszer-gazdaságot alapvetően alkalmasnak találták a csatlakozásra. A tényleges belépésig azonban még rengeteg a tennivaló: a gyakorlatban is meg kell vizsgálni, miként lehet az európai és magyar jogi-gazdasági szabályozást összeilleszteni. Az előreláthatóan március 30-án megkezdődő csatlakozási tárgyalások során a hazai szakembereknek arra is nagy gondot kell fordítaniuk, hogy a belépéssel ne sérüljenek a legfontosabb magyar érdekek. • A tárgyalásokra készülő szakemberek többsége kemény „kiképzésen” van már túl. A jórészt uniós és Phare-forrásokból fedezett kurzusokon megismerhették a közösség szabályozási és adminisztrációs gyakorlatát, valamint azt a sajátos „nyelvet” (tehát kifejezéseket, rövidítéseket, jogi hivatkozásokat, stb.), amit az EU-bürokrácia használ. A csatlakozási tárgyalsok során két magyar szakértői szint működik majd: az elsőbe tartoznak a delegáció tényleges tagjai, a másikba pedig azok a szakemberek, akik a háttérből segítik az egyeztetést. A Földművelésügyi Minisztérium szervezésével tizenhét integrációs szakmai munkacsoport alakult. Alapvető feladatuk az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasági szabályozásának öszszehasonlítása, illetve a különbözőségek eltüntetésére, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatok kidolgozása volt. Ennek azért van rendkívüli jelentősége, mert a magyar agrárdiplomácia legfontosabb célkitűzése az, hogy a hazai élelmiszergazdaság négy év múlva átmenet nélkül, zökkenőmentesen csatlakozhasson a Közös Agrárpolitika rendszerébe. A munkaccsoportok tavaly készültek a tárgyalások menetét alapvetően meghatározó szakmai öszszefoglaló anyagokkal. A március végéig rendelkezésre álló idő alatt lehet még azokon finomítani, az esetleges egyeztetési pontatlanságokat kiigazítani. Decemberre kidolgozták az úgynevezett „tárgyalási akcióterveket” is, amelyek féléves bontásban, konkrétan meghatározzák, hogy a jogszabályi harmonizáció, az intézményfejlesztés, a humán- és támogatáspolitika, az alkalmazott adminisztráció területein, melyek azok a négy év alatt elvégzendő feladatok, amelyek nélkülözhetetlenek az átmenet nélküli csatlakozáshoz. Az integrációs tárgyalások kezdete éppen a magyar országgyűlési választások kampányidőszakának közepére esik. Több szakember tart attól, hogy ez a helyzet megnehezítheti a hazai tárgyalódelegáció munkáját. Különösen az élelmiszer-gazdaságot gondolják sokan olyan területnek, amelynek integrációja kapcsán, egyes politikai csoportok szélsőséges véleményekkel, félreérhető, vagy nagyon is direkt jelszavakkal kínos helyzeteket idézhetnek elő. (A földtörvény tervezett módosítása körüli, a közelmúltban keletkezett politikai viharban jelentős társadalmi bázisú pártok vezetőitől is hallani lehetett olyan külföld-ellenes kijelentéseket, amelyek valóban nehezen lesnnének „beilleszthetőek” a kölcsönös nyitásra alapozó magyar csatlakozási stratégiába...) Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára attól mindenesetre nem tart, hogy a választások késleltetnék Magyarország Európai Uniós csatlakozását, mert - mint lapunk kérdésére megfogalmazta - a csatlakozási folyamat napjainkra már olyan szakaszba érkezett, ahonnan alig elképzelhető a visszalépés. Attól azonban Benedek Fülöp is tart, hogy a választási kampányból eléggé át nem gondolt szlogenek, jelszavak „áthallatszanak” majd a tárgyalásokra is, de ezek csak átmenetileg okozhatnak - remélhetőleg könnyen feloldható - nehézséget.*Az államtitkár úgy véli, az egyeztetéseken viszonylag kis szerepe lesz a politikának, inkább szakmai jellegű vitákra lehet számítani. Politikai döntésekre inkább csak akkor lesz szükség, ha az uniós és a magyar szakértők álláspontja egy-egy kérdésben annyira eltérő, hogy a különbséget szakmai körökön belül már nem lehet feloldani. Lelassultak az OTP számítógépei NÉPSZAVA-információ Ma reggel sokáig kellett várakoznia annak, aki az OTP Bank Rt valamelyik fiókjából szeretett volna pénzt felvenni. A szolgáltatás a nyitás után közel két órával tért vissza a rendes kerékvágásba. Braun Péter, az OTP vezérigazgatóhelyettese a Népszavának elmondta a bank rendszere nem állt le, csak lelassult. Az ünnepek alatt feltorlódott munka ugyanis leterhelte a gépeket. A vállalatok előrehozták a fizetések kiutalását, és a több, mint másfél hétig tartó szünetben rendkívül sok munka gyülemlett fel. Ennek kezelése terhelte túl a gépeket. Csökken a bankok nyeresége Giczi József NÉPSZAVA A működési költségek szintje már eléri az eszközarányos kamatrész a magyar bankrendszerben - derül ki az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet, nemrég nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az idei első félévet összegző dokumentumból az is kiolvasható, hogy a hitelintézetek aktivitását tükröző mutató tovább csökkent. A magyar bankok egyre kevesebbet nyernek a betétgyűjtés és a hitelkihelyezés közötti kamatkülönbségen és egyre többet az egyéb tevékenységeken. Különösen az értékpapírkereskedelemből és a határidős devizaügyletekből származó nyereség emelkedik. Ezek az ügyletek az összes kamatbevétel 8,7 százalékát adták az egy évvel korábbi 0,9 százalékkal szemben. A betéti és a hitelkamatok közötti különbség a tavaly júniusi 2,2 százalékról az idei év első félévének végére 1,9 százalékra csökkent. A pénzintézetek eszközállományához viszonyított működési költségek ez idő alatt 1,7 százalékról 1,9 százalékra emelkedtek így a bankok működési költsége elérte a kamatkülönbözetből származó nyereség szintjét. Ez azt jelenti, hogy a bankok a kamatkülönbözetből származó nyereségüknek megfelelő összeget költségeik kifizetésére, a pénzügyi szolgáltatásokból származó nyereségüknek megfelelő összeget pedig fejlesztésre és osztalékfizetésre fordíthatják. A tőkepiaci felügyelet jelentéséből az is kiderül, hogy a magyar bankszektor összesített mérlegfő-összege június végén 50,54 milliárd forint volt, és így 6,7 százalékkal haladta meg a tavaly decemberi szintet. A bankrendszer mérlegfőösszege az első féléviinflációnál kisebb mértékben növekedett, ami azt jelenti, hogy tovább csökken a pénzintézetek aktivitását tükröző mérlegfőösszeg/nemzetiössztermék-mutató. Az idén tovább emelkedett a hitelintézetek száma. Az első félévben négy új bank kapott engedélyt: a Magyar Cetelem Bank, valamint három lakástakarékpénztár, a Fundamenta, az OTP LTP és a Lakáskassza. A második félévben pedig a Földhitel és Jelzálogbank kért működési engedélyt. Az idei év első felében a hitelintézetek az üzleti szféra felé fordították figyelmüket: növelték vállalkozói és külföldi kihelyezéseiket és csökkentették értékpapír-keresletüket. A pénzintézetek kihelyezései a félév folyamán az inflációt megközelítő mértékben, 10,3 százalékkal bővültek. A források 57 százalékát kitevő ügyfélbetétek növekedése 6,5 százalékos volt, ami jelentős elmaradást mutat az inflációhoz képest. Ezt ellentételezi, hogy a bankok külföldről származó forrásai 43,2 százalékos növekedés jóvoltából az összevont mérlegfőösszeg 14,8 százalékára emelkedtek. A bankok összességében növelték lakossági hiteleik mennyiségét, de a bővülés csaknem teljes egészében a kisbankok fogyasztási hiteleinél történt. A Mátrai Erőműt is érinti az M3-as út Az eredeti tervek szerint hétfőn kellett volna megkezdődnie annak a beruházásnak, amelynek során Visonta térségében végrehajtják az ország egyik legforgalmasabb útjának, a Budapestet Miskolccal összekötő hármas útnak az áthelyezését. Az építkezés megkezdését egyebek mellett az hátráltatja, hogy az eredeti nyomvonaltól délre és északra eső települések között nincs konszenzus az új nyomvonalat illetően. A csaknem egymilliárd forintos útépítést az teszi szükségessé, hogy a Mátrai Erőmű fejlesztése során a tulajdonos RWEEVS Energie konzorcium mintegy 50 milliárd forintos beruházás keretében felújítja a Visontai Erőmű áramtermelő blokkjait és ezzel párhuzamosan megnyitja a jelenlegi útpálya alatt húzódó, úgynevezett déli lignitmezőt. Ennek kitermelése ugyanis 2015- ig biztosítja a blokkok működtetéséhez szükséges fűtőanyagot, a kimerülő bérleti mező helyett. Valaska József, a Mátrai Erőmű Rt. vezérigazgatója elmondta: egyelőre két nyomvonal között folyik a vita az önkormányzatokkal. A vezérigazgató hangsúlyozta: a szakértői vizsgálatok eredményét január végére várják, ami azt jelenti, hogy március végéig mindenképpen kijelölik a nyomvonalat, majd azt követően azonnal indulhat az építkezés. Addig is vizsgálják mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, ugyanakkor a konzorciumnak az olcsóbb megoldást kell választania. A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE DEVIZASZEKCIÓJÁNAK HATÁRIDŐS ÁRFOLYAMAI Német márka USA-dollár Angol font 1998. január 114,70 203,80 1998. március 116,60 210,00 345,00 1998. június 120,25 216,20 1998. szeptember 124,00 218,80 NÉPSZAVA Az OTP Bank Rt. valutaárfolyamai Érvényben: 1998. január 5. vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban 344,07 136,82 30,77 35,02 74,19 103,99 Pénznem Angol font 1s 328,59 Ausztrál dollár 128,60 Dán korona 28,99 Francia frank 33,00 Görög drachma (100) 69,1 Holland forint 97,99 ■■ Japán jen (100) 150,07 159,81 Kanadai dollár 139,29 147,61 Német márka 110,98 116,62 Norvég korona 27,00 28,66 Olasz líra (1000) 112,15 119,05 Osztrák schilling (100) 1579,00 1659,16 Spanyol pezeta (100) 130,50 138,52 Svájci frank 136,01 144,31 USA-dollár 199,65 209,41 ECU (Európai Unió) 218,13 231,47