Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)

1998-02-02 / 27. szám

1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ GAZDASÁG RÖVIDEN Olcsóbb osztrák autópálya-matricák Olcsóbban kapható hétfőtől az éves, illetve a két hó­napra szóló osztrák autópálya-matrica, változatlan marad viszont a 10 napos bérlet ára - tudatta Kálóczy Imre, a Magyar Posta Rt. termékcsoport menedzsere. Ausztriában a személygépkocsik éves autópálya-hasz­nálati díja 9500 forintról 9200 forintra csökken; mo­torkerékpárosoknak 3700 forintot kell fizetniük az éves bérletért. A 3,5-7 tonnás tehergépjárművek 100 ezer forintért, a 7,5-12 tonna súlyú gépjárművek en­nek kétszereséért vásárolhatják meg az éves bérletet. A személygépkocsik esetében a két hónapra váltott matrica ára 2500 forint lesz, a motorkerékpároknak 1350 forintot kell fizetniük ugyanerre az időszakra. Rekordnyereség az Ericssonnál Jogos büszkeséggel távozhat tavasszal a vezérigazga­tói székből Lars Ramqvist, hiszen az Ericsson adózás előtti nyeresége tavaly rekordnagyságot, 2,3 milliárd dollárt ért el, vagyis a cég minden percben 74 dollár nyereséget termelt. Ez 70 százalékos növekedés 1996- hoz képest. Az Ericsson forgalma 1996-hoz képest ta­valy 35 százalékkal 22,7 milliárd dollár nőtt. Az Erics­son a legnagyobb értékesítést a mobiltelefon-rendsze­rek területén érte el, itt a növekedés tavaly 23 százalé­kos volt és értéke elérte a 9,7 milliárd dollár. Csökkenő márkaárfolyamok A Budapesti Árutőzsdén az ötödik héten igen aktív volt a húspiac, 15 kontraktus cserélt gazdát, míg a másik két szekcióban általában közepes forgalmat jegyezhe­tett fel a tőzsdei adminisztráció. A határidős pénzpia­con január 5,84 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek. A német márka kereskedését a stabil februá­ri és szeptemberi határidő kivételével csökkenő árfo­lyamok jellemezték. A gyengülés mértéke 0,07-0,75 fo­rint között ingadozott. A dollárpiacon a határidők árai vegyesen mozogtak. Csökkent a februári, az áprilisi, a szeptemberi és jövő márciusi jegyzés. Az angol font 2 forintot veszített értékéből. A japán jen márciusi és jú­niusi árfolyama szerényen - 50 fillérrel - erősödött, a szeptemberi árfolyam értéke 1,4 forinttal nőtt. ­ Csak túlélni segített az MRP-rendszer (Folytatás az 1. oldalról) A Munkavállalói Résztu­lajdonosi Program szerint a dolgozókn­ak szervezetet kell alakítaniuk, amely vállalkozhat a tulajdon­­szerzésre. A munkaválla­lók tulajdonképpen mini­mális egyéni hozzájárulás mellett juthattak jelentős tulajdoni hányadhoz cé­gükből, hiszen­­ az­ MRP- szervezet Egzisztencia-hi­tel felvételével fizetett. Az MRP-szervezet célja azon­ban a törvény szerint nem más, mint a hitelfelvétel és a tulajdonszerzés meg­könnyítése, a kölcsön visz­­szafizetése után a dolgozói szervezet megszűnik, a részvények a m­unkaválla­lók tulajdonába kerülnek. Ráadásul a törvény minél gyorsabb hitel-visszafize­tésre, vagyis gyors megszű­nésre kötelezi a szerveze­tet, amely a kölcsönökért a vállalati nyereségből ka­pott osztalékból fizet. A szakértők szerint alap­vetően elhibázott volt a koncepció, amely az MRP-t, mint privatizációs techni­kát kezelte, és ebből adód­nak a szervezetek problé­mái is. A minta az Egye­sült Államokban működő ESOP (Employee Stock Owenership Plan) volt, amely a magyar rendszer­hez hasonló, vállalati nye­reségből fedezett dolgozói tulajdonszerzést tesz le­hetővé. Amíg azonban Amerikában ezt a techni­kát szervezetfejlesztésre, a munkavállalói elkötele­zettség növelésére hasz­nálták, Magyarországon ezt a törvény szinte telje­sen kizárta. A többnyire a vezetés kezdeményezte részvény­szerzési programba azonban a magyar munkavállalók ál­talában azért léptek be, hogy megakadályozzák a külső tulajdonosok megjelenését, és, hogy megőrizhessék munkahelyüket. Több volt állami vállalatnál a dolgo­zók arra számítottak, hogy ha tulajdonossá válnak ak­kor elkerülhetik a leépítése­ket. A munkavállalóknak azonban sokszor csalódniuk kellett, a privatizációt kö­vető létszám-racionalizá­lást a cégek többsége nem kerülhette el, és az elbocsá­tások érintették az MRP tagjait is. Az MRP arra nagyon jól megfelelt, hogy megakadá­lyozza a külső befektetők megjelenését. Ez azonban egyet jelentett azzal, hogy a szükséges fejlesztő-beruhá­zásokról le kell mondani. Az MRP-szervezet hiteltör­lesztési kötelezettsége fel­emésztette a cég esetleges nyereségét, a vállalat saját erőből képtelen volt beru­házni. A hitelfelvételt szin­tén a kölcsöntörlesztések­­hez elengedhetetlen osz­talék követelménye­ aka-' dályozta. Az a "beruhÁzás," amelyet egy külső beefektető azonnal elkezdett volna, nem valósulhatott meg, az MRP-tulajdonú társaságok így hátrányba kerültek a piaci versenyben. A Centrum Áruházaknál például hosszú privatizá­ciós huzavona után MRP-t alapítottak, azzal a­ nem titkolt szándékkal, hogy később tőkebefektetőt von­nak be. A kiskereskedelmi társaság azonban rengeteg időt vesztett, a konkuren­cia fejlődött, miközben nem jutott a beruházásra, így tavaly nem maradt más választása a vezetésnek, mint elfogadni a legna­gyobb magyar vetélytárs, a Skála tőkeemelési ajánla­tát. Ellenpélda az Egyesült Vegyiművek Rt. - az Ultra tisztítócsalád gyártója -, amely a világ két legna­gyobb és legerősebb ház­tartási vegyiparral foglal­kozó konglomerátumával az Unileverrel és a Colgate- Palmolive-val versenyez a magyar piacért. A szüksé­ges fejlesztéseket tőke hiá­nyában magyar ötletessé­­gel pótolják, és nyeresége­sen működnek. Ma közel 300 MRP-tulaj­donú cég működik Magyar­­országon, a munkavállalói részvényhányad átlagosan 27 százalék, azonban az MRP-s cégek mintegy felé­ben, a dolgozói tulajdonosi szervezet a vállalat több, mint felét magáénak tud­hatja. A szakértők szerint szinte csoda, hogy ezek a cégek a kedvezőtlen felté­telek ellenére megkezdték a hiteltörlesztést, és nyere­ségesen működnek. Ezt so­kan magyarázzák azzal, hogy az MRP tulajdonkép­pen beváltotta eredeti cél­ját, és valóban érdekelté teszi a munkavállalókat a jó vállalati működésben. Mások szerint azonban az MRP csak a felső vezetést tette érdekelté a nyereség­ben - hiszen sokszor páro­sult a dolgozói tulajdon­­szerzés menedzsmenti ki­vásárlással is, és az MRP- szervezetek megalakítását is többnyire a menedzs­ment kezdeményezte. NÉPSZAVA Még három részvénycsere várható • Az ÁPV Rt. árampapírokat kínált kárpótlási jegyért Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tavaly négy nyilvános kárpótlási jegy-részvénycsere keretében csaknem 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont ki a forgalomból. Egy múlt évben megkezdett részvénycsere áthúzódott az idei évre és idén tovább folytatódnak a cserék. A jegybirtokosok három áram­­szolgáltató vállalat részvényeire cserélhetik jegyeiket. Giczi József NÉPSZAVA Az első kárpótlási törvé­nyeket 1991-ben hozták, a jegyek kiosztása pedig 1992-ben kezdődött. Az el­múlt hat évben összesen 140 milliárd forint címlet­­értékű kárpótlási jegyet bocsátottak ki, ebből 120 milliárd forintnyit már fel­használtak. A fennmaradó 20 milliárdnyi jegy feléről valószínűleg megfeledkez­tek vagy esetleg meg is semmisültek. Az ÁPV Rt. becslése szerint a tavalyi év végén körülbelül 9,5 milli­árd forint címletértékű kárpótlási jegy volt a kár­pótoltak és a befektetők kezében. A nemrég lezárult ÉMÁSZ-csere ennek 8,4 százalékát vonta ki a piac­ról. Az ezt követően forga­lomban maradt 8,7 milli­árd forintnyi jegy értéke azonban még várhatóan 4 milliárd forintnyival 12,7 milliárd forintra bővül. E speciális értékpapíro­kat 1992 decemberében vezették be a tőzsdére. Akkor 810 forintra emel­kedett az ezer forint cím­letű jegyek ára, ám 1993 januárjától folyamatosan csökkent a tőzsdei árfo­lyam. Ez a tendencia há­rom évig tartott. A jegy 144 forintos mélypontját 1995 decemberében érte el. A következő év január­jától azonban az általános tőzsdei árfolyam-emelke­déssel párhuzamosan a je­gyek értéke is emelkedett. A tavalyi év második felé­ben a megfelelő állami va­­gyonkínálat soha nem ta­pasztalt mértékben meg­emelte a kárpótlási jegy árfolyamát a tőzsdén. A jegy árfolyama az Elmű­­csere környékén csúcsot döntve, 104 százalékot ért el és az ÉMÁSZ-csere be­fejezése óta is stabilan 900 forint körüli az árfolyama. Az ÁPV Rt. tavaly 55 milliárd forint értékű va­gyont ajánlott­ fel kárpót­lási jegyek ellenében. En­nek keretében 4 társaság részvényeit kínálta fel nyilvános forgalomba ho­zatal útján. Ezzel az akció­sorozattal összesen 3,986 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont ki az értékpapír piacról. Tavaly júniusban a Szabolcstej, júliusban a Forte, novem­berben a Budapest Ingat­lanhasznosítási és -Fej­lesztési Rt. és a Budapesti Elektromos Művek részvé­nyeihez juthattak kárpót­lási jegybirtokosok. Ezt követte a tavaly induló és idén befejeződő ÉMÁSZ- jegyzés. Tavaly júniusban a Szabolcstej jegyzett tő­kéjének 45,08 százalékát kitevő 229,24 millió forint névértékű részvényeit öt darabonként négy kárpót­lási jegyért szerezhették meg a jegybirtokosok. Kö­zülük a termelő és beszál­lító cégek élveztek elsőbb­séget a részvények elosztá­sa során. A csere 183,4 mil­lió forint névértékű jegyet vont ki a forgalomból. A Forte részvényeinek júliusi cseréjekor az 1,77 milliárd forint jegyzett tő­kéjű társaság részvényei­nek 45,6 százalékát, 807,12 millió forint névértékű részvényt ajánlottak fel, el­sősorban a cég munkavál­lalóinak és az anyagi kár­pótoltaknak. Az érintettek két kárpótlási jegyért öt Forte-részvényt szerezhet­tek. A 25 százalékos túl­jegyzéssel végződő akció eredményeképpen 322,8 millió forinttal kevesebb kárpótlási jegy maradt a piacon. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2,58 milliárd forint jegyzett tőkéjének 90 szá­zalékát ajánlotta fel a va­gyonkezelő szervezet kár­pótlási jegyért, nyilvános forgalomba hozatal útján. Ekkor 2 jegyért 3 BIF- részvényt lehetett jegyezni. A részvénycserében az anyagi kárpótoltak a tár­saság dolgozói és a kárpót­lási jegyet kényszerből el­fogadó szervezetek vehet­tek részt. Az eredeti kár­pótoltak minden igényét ki lehetett elégíteni, az in­tézményi befektetők azon­ban többszörösen túlje­gyezték a felajánlott rész­vénycsomagot. A csere so­rán 1549,9 millió forint címletértékű kárpótlási je­gyet vont ki a vagyonkeze­lő szervezet a forgalomból. Novemberben a vagyon­kezelő szervezet az Elmű jegyzett tőkéjének 3,85 szá­zalékát kitevő 1,93 milliárd forint névértékű részvényt ajánlott fel kárpótlási je­gyért cserébe. Minden tíz­ezer forint címlet­értékű kárpótlási jegyért egy ugyancsak tízezer forint névértékű részvényt lehe­tett kapni, ezúttal az alanyi jogon kárpótolt belföldi személyek élveztek elsőbb­séget. Az Elmű részvényeit még az idei év folyamán be­vezetik a tőzsdére, az akció eredményeképp 1,93 milli­árd forinttal lett kisebb a forgalomban lévő kárpótlá­si jegyek mennyisége. Az esztendő legutolsó napjaira is jutott kárpót­­lási­­­jegy-részvénycsere. Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. részvé­nyeit december 29-től le­hetett kárpótlási jegyért jegyezni. Az ÁPV Rt. az ÉMÁSZ alaptőkéjének 6,51 százalékát kitevő 198,6 ezer darab tízezer forint névértékű rész­vényt kínált fel cserére. Minden tízezer forint név­értékű részvényért négy­ezer forint címletértékű kárpótlási jeggyel kelett fizetniük az igénylőknek. A részvénycsere során az ala­nyi kárpótoltak és a kény­szerelfogadó intézmények élveztek előnyt, az előbbi­ek minden igényét ki lehe­tett elégíteni, az intézmé­nyek azonban túljegyezték a részvényeket. Ezzel a jegycserével 794,6 millió forinttal csökkent a befek­tetők és kárpótoltak kezé­ben lévő jegymennyiség. Idén folytatódik a rész­vények kárpótlási jegyek ellenében történő felaján­lása. Az ÁPV Rt. idei tervei között szerepel, hogy a már felkínált Elmű és ÉMÁSZ papírok után a Démász ki­vételével a többi áramszol­gáltató részvénytársaság papírjait is lehet majd kár­pótlási jegyért cserélni. A Démász részvényeinek már korábban beharango­zott cseréje azonban elma­rad, ugyanis a vagyonke­zelő szervezet, törvényi kö­telezettségének megfele­lően, más célra fordítja a részvényeket. A Démász­­részvények birtokosai azon­ban - köztük számos egy­kori kárpótlási jegytulaj­donos - arra számíthatnak, hogy a társaság rendkívüli közgyűlése a részvények tőzsdei bevezetése mellett dönt, ami feltehetően jóté­kony hatással lesz az árfo­lyamra. Kárpótlási jegy-részvény cserék 1997-ben és 1998-ban Részvény Forgalomba hozatal ideje Felajánlott részút alaptőke arányában (%) ingcsomag névértéken (MR) Jegy-részvény cserearány Forgalomból kivont jegy (M Ft) Szabolcstej 1997. június 45,08 229,24 4,5 183,39 Forte 1997. július 45,60 807,12 2,5 322,85 BIF 1997. november 90,00 2 324,90 2:3 1549,93 ELMŰ 1997. november 3,85 1 930,00 1:1 1930,00 EMÁSZ 1997. dec.-1998. jan. 6,51 1 986,38 4:10 794,55 1997-ben összesen: 1997-ben és 1998-ban összesen 5 291,26 7 277,64 3986,17 4780,72 ­­ ­ Hétszázalékos növekedést ígér a Fidesz-MPP Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A következő kormány feladata lesz kijaví­tani a jelenlegi hibáit - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz-Magyar Polgári Párt hét végi gazdasági konferenciáján. Orbán sze­rint a következő kormányzatnak ügyelnie kell majd arra, hogy mindenki számára érthető, semmei esetre sem pökhendi és a korrupciótól mentes legyen a gazdaságpo­litika. A pártelnök szerin­t a jó gazdaság­­politikához elsősorban rendet kel terem­teni, és biztosítani kel a vagyoni és a sze­mélyi biztonságot. Orbán szerint a jelenle­gi gazdasági életet átszőtte a korrupció és a legális és az illegális gazdaság közötti tá­volság is túlságosan közel ált egymáshoz. Az új kormányzatnak változtatnia kell az európai uniós csatlakozási politikán - véli Orbán Viktor, aki jelenleg a parlament integrációs bizottságának is az elnöke. Amint Magyarország NATO tagságát rati­fikálják, az EU-ba lépés már nem csak diplomáciai, hanem elsősorban gazdaság­­politikai döntés lesz. Úgy látja, hogy a mostani EU-tárgyalások nem előnyösek az ország számára. Amennyiben a Fidesz lesz a meghatározó párt a következő kormány­ban, arra törekszik majd, hogy csökkentse a polgárok közötti vagyoni különbséget. A kimutatások szerint Magyarországon sok­kal nagyobb vagyoni különbségek vannak mint az Európai Unió más tagállamaiban. Orbán Viktor Magyarország jövőjét az évi 7 százalékos gazdasági fejlődésben lát­ja. Mint modta sokak szerint ehhez nincs még biztosítva a feltétel, a Fidesz szerint viszont igen. Igaz, Orbán Viktor konkré­tan nem magyarázta el, hogy a hét száz­a­­lékos fejlődési ütemet hogyan teljesítheti a magyar gazdaság áldozatok nélkül. Varga Mihály fideszes képviselő, a gazdasági bizottság alelnöke szerint a magyar gazdaság nyugati megítélése még soha nem volt ilyen jó. Ez azt jelzi, hogy a kormánynak sikerült pénzügyi stabilitást teremtenie. Varga Mihály sze­rint azonban vannak még javítani, fino­mítani valók, hiszen az ország gazdasági teljesítménye még mindig nem érte el az 1989-es szintet. Varga Mihály szerint ve­szélyes jelenség, hogy nem a kis és kö­zépvállalkozási szektor, hanem a multi­nacionális társaságok fejlődtek Magyar­­országon. Három-négy nagy külföldi társaság határozza meg a hazai exportot, ami veszélyes lehet ha az egyik teljesít­ménye csökken, az azonnal megmutat­kozik a külkereskedelmi mérlegben. Budapesti Értéktőzsde Részvények A tőzsdére vezette Heti forgalom (EFt) Heti nyitóár (Ft) Heti záróár (R) Heti átlagár (Ft) Záróár­változás (%) AGRIMPEX MID Bróker Kft., OKHB Rt.­---­­ ARANYPÓK ArgentaTop Bróker Rt. 199 7500 7800 7669 +6,12 BÁV K&H Brókerház Rt. 133 077 1900 1950 1948 +1,04 BONBON HEMINGWAY Girozentrale Befektetési Rt 118 415 490 420 +8,89 BORSODCHEM Bank Austria-GiroCredit Befektetési Rt., Concorde Értékpapír Kft. 2067241 6695 6 690 6 726 -2,34 BRAU UNION CA Értékpapír Rt. 301 364 5800 5810 . .5800 +0,17 CENTRAL E.G. ...T .­­ .­Y­. COFINEC CA Értékpapír Rt., ING Basring Rt. 6874 3 000 2800 2971 -6,67 CSOPAK Daiwa MKB Rt. 189442 2 395 2395 2397 -2,04 DANUBIUS HOTELS CA Értékpapír Rt. 333886 6000 6 000­­ 6 038 +0,08 DOMUS Argenta Rt., Concorde Kft., Lupis Rt. 1919 550 540 548 -8,47 DUNAHOLDING CA-BB Értékpapír Rt., City Bróker Kft.­-EGIS CSFB Rt, OTP Értékpapír Rt 3603985 12200 12000­­12 085 -4,76 ERAVIS K&H Brókerház Rt. 444 375 ,­­5500 5150 5150 -10,43 FOTEX Girozentrale Befektetési Rt 441 068 ,,199 202 203 -3,81 GARAGENT Quaestor Brókerház Rt., Első Német Kft. - -GARDÉNIA Hofmann Schneider Értékpapír Kft. 47093 870 985 919 +12,57 GLOBUS GiroCredit Befektetési Rt. 78036 2 705 2 620 2701­­2,96 GRABOPLAST GiroCredit Befektetési Rt. 2 035 044 9990 10150 10254 0,79 HORIZON-MULTIPLAN Hofmann Schneider Értékpapír Kft. 205­­T*35 165 141 +22,22 HUMÁN Daiwa-MKB Rt., New York Bróker Kft. 41954 2600 2600 2 557 -3,70 HUNGAGENT Co-Nexus Rt., Első Német Kft. 158 1600 1700 1685 +33,33 IBUSZ Kultúrbank, Girocentrale Rt. City Bróker­ Kft. 859 890 900 895 0,00 INTER-EURÓPA BANK MID Bróker Kft. BÉB Rt. 435484 16900 16700 16711 -1,47 KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ Postabank Értékpapír Rt. 6923­­ 1055 1050 1050 -0,94 KONZUM CA-BB Rt., Csiky Értékpapír Rt. 294 230 230 230 +4,55 MATÁV CA Ép. Rt., OTP Ép. Rt. 13279 809 979 982 1001 -2,29­­ MÁSODIK DEVIZA FACT. Postabank Értékpapír Rt. 5142 13500 13500 13390 -3,57 MEZŐGÉP CSFB Rt. 286236 4595 4 550 4510 -3,19 MOL CA Ép. Rt., OTP Ép. Rt., Concorde Ép. Kft. 18616954 4­885 4980 5­004 -1,19 NABI CSFB Rt. 934713 4495 4320 4 293 -4,95 NITROIL Kulturvest Befektetési Kft.­---— * NOVOTRADE Girozentrale Befektetési Rt. 11520 2600 2800 2618 +2,94 OTP BANK CA Értékpapír Rt., OTP Értékpapír Rt. 7143488 7390 7­640 7606 +1,60 PANNON-FLAX OTP Értékpapír Rt. 7706 1550 1600 1505 +2,24 PANNONPLAST CSFB Rt. 818666 9100 9100 9132 -1,09 PANNONVÁLTÓ Postabank Értékpapír Rt., K&H Brókerház Rt. 30 505 505 505 -2,88 PICK SZEGED Postabank Értékpapír Rt. Batthyány és Csiky Értékpapír Kft, BÉB Rt. 1 331446 13 640 13 600 13643 -1,41 PRÍMAGÁZ­DA Értékpapír Rt. 198386 ,, 5 550 5800 5 798 +4,50 QUAESTOR Quaestor Értékpapír Rt.­,-s’’­--RÁBA Postabank Értékpapír Rt., K&H Brókerház Rt. 1 787781 3100 3150 3223 —2,33 RICHTER CA Értékpapír Rt. 8791 177 20 250 19850 20 436 6,59 RIZIKÓ FACTORY Postabank Értékpapír Rt. 14466 7500 5250 6­648 -33,54 SKÁLA-COOP S­T Girozentrale Rt.­----SKÁLA-COOPT Girozentrale Rt. 36297 1500 1690 1625 +8,68 SKÁLA-COOP Rt.­-----STYL RUHAGYÁR CA-BB Értékpapír Rt. 2 081 900 980 953 +8,89 TVK CSFB Rt. 7184 776 3000 3100 3144 -3,43 ZALAKERÁMIA , Kultúrvest Befektetési Kft., CA Értékpapír Rt. 1 230 892 9050 9215 9199 +5,16 ZWACK UNICUM CA Értékpapír Rt. 2484 3605 3510 3569 -5,14 KÁRPÓTLÁSI JEGY­­­BÉR Rt. 210 562 890 875 896 -3,42

Next