Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)

1998-02-13 / 37. szám

NÉPSZAVA DOBOZOLÓ A Derrick család Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Bár csatlakozásunk az Eu­rópai Unióhoz még hiva­­talosan nem történt meg, máris számos olyan terület van,­ ahol felzárkózásunk nyilvánvaló, sőt befejezett­nek tekinthető. Az utóbbi időben nagy lépést tettünk, az egy főre jutó tévésoroza­tok szintre hozatalának te­rén. Kézenfekvő a magya­rázat: a kereskedelmi csa­tornák belépése adta meg a végső lökést. Ehhez fel­tétlenül szükséges hozzá­tenni, hogy a közszolgálati televízió elmúlt években tanúsított jelentős áldo­zatvállalása már önmagá­ban is biztosítéknak lát­szott arra, hogy lendülete­sen haladjunk a Kánaán felé vezető úton. Úgyszól­ván epizódról epizódra vettük az akadályokat. Az erős felhozatalból már beszéltünk az ameri­kai (Savannah) és a francia (Helene szeme) vonalról. A számbeliség tekintetében feltétlenül élen járó ameri­kai nyomulás mellett nem mehetünk el szó nélkül a németek ugyancsak jelen­tős szerepvállalása mellett." A szappanopera-kínálat kissé olyan, mint egy olim­pia éremtáblázata. A ren­geteg USA-arany után a németek következnek, a Szovjetunió utódállamai­nak felzárkózására e téren még kicsit várnunk, kell. A német sorozat mintha csak­­a DIN-szabvány sze­rint készülne, elsősorban is megbízható termék, kivált annak köszönhetően, hogy mind ugyanarról szól, ját­szódjék bárhol és bármi­kor. Arról konkrétan, hogy jó kezekben vagyunk. Pon­tosabban vannak, de ha rá­juk hagyjuk, a világ és a magunk dolgainak intézé­sét, mi is egészen nyugod­tak lehetünk. Az az illúzió, hogy bármilyen zűrzava­ros, magán- és közügyeink feddhetetlen és tökéletes fel­készültségű tisztviselők ke­zében nyugszanak, először Derrick felügyelő színre , léptekor vált napnál is vi­lágosabbá. Azóta derék Derrickek látható és­ látha­tatlan tömegei lepték el a képernyőt. Ott vannak ők akkor is, ha nem­ szerepel­nek a történetben.­Csinál­jon bármekkora, adóssá­gokat a bajor parasztból lett botcsinálta vállalkozó, randalírozzanak, türingiai kisvárosok utcáin,, rosszar­cú skinheadek, nincs sem­mi gáz. Állam bácsi, mit bá­csi, ereje teljében lévő fér­fiú, mindig is a polgár tá­masza leszen­. Az csak fo­gyasszon nyugodtan, pél­dául tévészériát, a többit meg bízza ránk. Mivel e magasröptű eszmei mon­danivaló kőtáblára van vésve, így az élvezeteket­­ máshol kell keresnünk. A legszembeötlőbb Örömfor­rással eddig a Marienhof című opus szolgált. Úgy félidő táján lecserélte a tel­jes szereplőgárda jó har­madát. Ortrudból egyszer csak jó nő lett, nem is ha­sonlított tegnapi önmagá­ra. Ez azért mégis valami. S ez a valami is csak azt, bizonyítja, hogy szappan­hősök, jöhetnek, mehetnek,­­ a rendszer marad. Mert az tökéletes. Nyugat-konferencia Tanácskozást­­ rendeztek tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem' ’ 'Böl­­csészkarán a kilencben esz­tendővel ezelőtti lódult Nyugat című­­folyóiratról. Az eszmecserét az MTA Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Osztálya, az MTA Irodalomtudományi Inté­zete, a Magyar Irodalmi Múzeum és az ELTE BTK Modern Magyar Irodalom­történeti Tanszéke szervez­te. Tisztelet a Nyugat szer­kesztőinek címmel február 11-én tárlat nyílt a legen­dás folyóiratra, és munka­társaira emlékezve a Ma­gyar Irodalmi Múzeumban. KULTÚRA 1998. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Pavarotti nem jön Budapestre Hét éve várjuk vissza a magas cé királyát. Az operara­jongók nagyon készültek a májusra tervezett vendégfel­lépésre, a budapesti Pavarotti-koncertek szerevezőjétől, Kürthy Andrástól azonban megtudtuk, a magyarországi fellépés elmarad. Az olasz tenor európai turnéja során csak Prágában, Varsóban, Bukarestben és Moszkvában lépett és lép a koncertdobogóra. Az énekes-rendező­menedzsertől az eset hátteréről érdeklődtünk. Lengyel Richárd írása , a NÉPSZAVÁNAK - Ön másfél éven át dolgo­zott azon, hogy a világhírű ír énekes újra eljöjjön Buda­­­­pestre". Mi az oka annak, hogy mégsem lesz nálunk Pavarotti-koncert? . I ■­­- Egyszerűen nem gyűlt­ össze elegendő szponzori támogatás. A magyar cé­geknek, vállalkozóknak, úgy látszik,, nem eléggé iz­galmas esemény egy ilyen hangverseny .Jól példázza ez a kudarc, hogy milyen ma a mamutcégek vagy­­vállalkozók kapcsolata a kultúrával. Több, köztük külföldi szponzorszerző­ céggel is dolgoztunk, telje­sen eredménytelenül. De nem lehet mindezt csupán anyagi okokkal indokolni, hiszen­­, környező orszá­gok sincsenek jobb gazda­sági helyzetben nálunk, ennek ellenére Kassán pél­dául rögtön akadt szpon­zor, ott rendeznek is május 16-án egy koncertet, az ot­tani Amfiteátrum szabad­téri színpadán, amely előtt tízezer nézőnek jut hely. A jegyek ára átszámítva há­romezer és harmincezer fo­rint között van,­­de nagy részük már elővételben el­kelt. A tervek szerint azért akad magyar résztvevője is a koncertnek, hiszen va­lószínűleg Ács János kar­mester dirigálja majd Pa­varotti hangversenyét.­­ Feltehetően hozzájá­rult ehhez a kudarchoz az emlékezetes budapesti Pa­varotti nélküli két tenor­koncert szervezése körüli botrány is. Az embereknek elment a kedvük az ilyes­mitől. Ön, most mivel kár­pótolja magát? — Luciano Pavarotti me­nedzserével, Rudas Tibor­ral dolgozom együtt, a kas­sai koncertnek is én vagyok az egyik fő szervezője. A Nabuccót állítom színpad­ra a kolozsvári operában, bár most ott is anyagi gon­dok hátráltatják a bemuta­tót. Régi kedves darabom ez, hiszen a Nabuccóban dolgoztam utoljára rende­zőasszisztensként Mikó András mellett az Erkel Színházban 1988-ban. Amikor pedig a milánói Scala, ösztöndíjasa voltam, a Riccardo Muti vezényelte premier előkészületeiben vehettem részt. Szerintem ez Verdi Sturm und Drang­­darabja, hihetetlenül dina­mikus muzsikával, magá­val ragadó zenei részekkel. A babilóniai és a zsidó vi­lág, a két eltérő kultúra szembenállását szeretném minél vizuálisabban meg­jeleníteni, természetesen mai mondanivalóval. A ko­lozsvári előadás érdekessé­ge az lesz, hogy Cakó Fe­renc homokanimációit is szeretném beleépíteni a produkcióba. A tervek sze­rint ezzel az előadással két júniusi estén a tavasszal megnyíló budapesti Thália Színházban is fogunk ven­dégszerepelni. - Mit csináljanak azok a megszállott magyar ope­rarajongók, akik mégis csak szeretnék látni-hal­­lani Pavarottit? - Május 16-án talán el­mehetnek Kassáig, nem legyőzhetetlen távolság. Aki pedig megengedheti magának, az elutazhat Franciaországba, és Pá­rizsban is meghallgathat­ja őt, ráadásul Placido Domingo és José Carreras társaságában. A három tenor ugyanis ismét közös koncertet ad­ a Mars-me­zőn a labdarúgó-világbaj­­nokság tiszteletére. Ez al­kalommal természetesen új műsorral lépnek majd a közönség elé. Pavarotti boldogan nevet, hiszen turnéjának útvonala készen áll Régi vallomások mai szerelmeseknek Félezer év levelesládájából válogatott Erki Edit, az Officina ’96 Kiadó Valen­­tin-napra időzített Szerelmes levelek - Irodalmi­ levéltitkok című kötetének ösz­­szeállítója. Az első szerelmes üzenetet 1485-ben Török Imre vetette papírra ma­gyarul egy latin nyelvű levél végére meny­asszonyának, Parlagi Krisztinának - a kötetben közölt utolsó levél írója pedig Latinovits Zoltán, aki 1975 júliusában Amerikába utazott szerelmesének, Rutt­­kai­ Évának-kiadott örökérvényű, vallo­mást. A színészkirály üzenete előtt,mint­egy, másfél százi történethű és is­odáb­a; fejedelemről derül ki - Bethlen Gábortól­ Adyig, Kossuth Lajostól Karinthy Fri­gyesig, Liszt Ferenctől Déry Tiborig, Bartók Bélától Lukács Györgyig, Szerb Antaltól Nagy Lászlóig - hogyan tudtak udvarolni és szeretni.. . " Luxemburg grófja bemutatkozik Nógrádi Gergely kulturális menedzsernek tanult, utána lett énekes Szilas Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK • £ j/* < , l' •’* f .' . \ ■ ■’ ' '.V- V . í-i . A Sebő klubban kezdődött a pályafutása. Nógrádi Gergely négyéves korára két­ tucat Se­­bő-nótát és népdalt énekelt. Utóbb zenei általánosba járt, ahol Sebestyén Márta édesany­ja tanította. Közben zongorá­zott és trombitán is játszott. — Érettségi után a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanultam, ze­netudományok, külkapcsolatok­­diplomácia szakon. Az iraki bombázások miatt kellett haza­jönnöm. Különös, hogy azután más­sal kezdett foglalkozni: riporto­kat írt napilapokba, az ELTE kulturális menedzser szakára ’ járt, hangjátékpályázatot nyert... ■ - ' Ráadásul ■ bevallom, hogy kisiskolás koromban, amikor édesanyám komolyzenei­ kon­certekre hurcolt, legföljebb a­­ büfé szolgáltatásait élveztem. Ennek ellenére messzi Városok­ba is elutazott velem egy-egy előadást megnézni. - Nyilván azt akarta,­ hogy énekes legyen a fiából.... ■ - Ez csakis a kamaszkor után dőlhet el, hiszen addig többször­ változhat a fiúgyerekek hangja. Ami pedig a más irányú egyete­mi tanulmányaimat illeti, igye­keztem bebiztosítani magamat. Az énekes ugyanis egyik napról a másikra elveszítheti a hangját, akár egy ártalmatlannak tűnő h srpetegség következtében is. Azóta fölvették a Zeneaka­démiára, és három évvel ez­előtt a stuttgarti Zeneművésze­ti Főiskola mesterosztályába. " Mára egyértelműbben ala­kult a sorsom. Tavaly január­ban a III. nemzetközi énekver­senyen elnyertem Verdi Falstaff­­jának dr. Cajus szerepét, ame­lyet négy alkalommal énekel­tem Veronában. Idehaza feb­ruár 15-én és 22-én játszom a Luxemburg grófja címszerepét a Fővárosi Operett Színházban. A Debreceni Csokonai Színház­ban pedig Csajkovszkij Anye­ginjének Lenszkij szerepére készülök. Nógrádi Gergely Felföldi Anikóval Lehár Ferenc operettjében Szenvedélyes levelek, dalban Katona Andrea NÉPSZAVA Méghogy a szerelmet nem lehet megvásá­rolni! A lemezboltokban még szerelmes leveleket is lehet kapni, nem is akárki tollából. A feladó: Komár László. A ma­gyar Elvis Valentin napja alkalmából vá­logatásalbummal (Szerelmes levelek) kedveskedik mindazoknak, akik szeretik. Vagy, akik mást szeretnek... Különösen gazdag, tizenhét, szenvedély­től izzó dalt tartalmazó album született. A kitűnő dalokat - mint minden Ko­­már-tétnézen - ezúttal’is sztárcsatát­­dékitálja: a legtöbb’ dalt Pressét Gábort 'Ká­­’rffcsok­y János és Nagy Tibornézéhés­terű hangszereket olyan virtuózok kezelik, mint Solti János, Muck Ferenc, Dés László, vagy Bardóczi Gyula, a vokált pedig olyan torkok színesítik,, mint Sárközi Anita, Malek Andrea, Malek Miklós, Gőz László vagy Vidor Máté. Ma, este fél 8-kor az örökifjú rockénekes ezeket a dalokatt is bemutatja a Budapest Kongresszusi Központban­­tartandó kon­certjén. Vendég: a legendás Vigyázó Ferenc utcai Scampolo együttes, azaz Faragó Judy István, Atkári Lajos, Varga Tibor, Tihanyi Gyula és Harmat László. (Komár László: Szerelmes levelek- Hungaroton-Gengfi Komár László, a feladó Információ: TOURINFORM Budapest, V. Sütő u­. 2. Tel: 1 17-9800 Ár

Next