Népszava, 1998. március (126. évfolyam, 51–76. sz.)

1998-03-04 / 53. szám

2 1998. MÁRCIUS 4., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Európai Út Egyesület a közös múltról A három hónapja működő Európai Út - Európai In­tegrációs Egyesület ifjúsági programjának célja az önálló életüket kezdő, hátrányos helyzetű kistérségek­ben élő fiatalok támogatása - jelentette be tegnap Cseh Ilona közgazdász, az egyesület elnöke. Az egye­sület még márciusban Európa-klubot szándékozik megnyitni Budapesten, amelyet országos hálózattá szélesítenek ki. A Történelemtanárok Egyesületében már megbeszéléseket folytattak a klubhálózatban rendezendő előadás-sorozatról, amelynek témája ha­zánk és Európa közös múltjának elemzése lesz. Tájékoztató a választási tudnivalókról Március 9-13. között minden választópolgárhoz zárt borítékban eljuttatják jelöltajánlási szelvényét, és egyúttal értesítik arról, hogy felvették-e a névjegyzék­be - jelentette­ be Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkár. Az országgyűlési képviselő­választások névjegyzékeit március 11-én közszemlére teszik, amelyek alapján a lakóhely szerinti jegyzőnél bárki kifogást nyújthat be. A névjegyzékek összeállí­tása után lakóhelyet változtatók igazolással szavaz­hatnak majd. A tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőtől szavazásra jogosító igazolást kérhetnek a hajléktalanok is. Új Tourinform-iroda nyílt Budapesten Újabb Tourinform-iroda nyílt Budapesten a Király ut­cában. A megnyitón elhangzott: a harmadik fővárosi Tourinform-iroda feladata, hogy minél teljesebb körű információs szolgáltatást nyújtson magyar és idegen nyelven Budapestről, a város turisztikai­­kínálatáról. Az iroda megnyitását a Magyar Turizmus Rt., a Fővá­rosi Közgyűlés Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasz­tói Érdekvédelmi Bizottsága, valamint a Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) összesen 9 millió forinttal támogatta. Az iroda működtetését a BTH végzi, a fel­merülő kiadások egy részét a Falusi Turizmus Orszá­gos Szövetsége állja. Gyógyászati segédeszközök méltányossága A betegek esélyegyenlősége csorbul, egészséghez való joguk sérül azzal, hogy az év eleje óta a rászorulók tb­­támogatással már méltányosságból sem juthatnak olyan gyógyászati segédeszközökhöz, amelyek nem szerepelnek a támogatott eszközök listáján - Kövesd Zsuzsa, a Népjóléti Minisztérium egészségügyi re­formbizottságának szakértője szerint. Sok súlyos, kró­nikus és szociálisan rászoruló betegnek esélye sincs arra, hogy saját igényeinek megfelelő tolókocsihoz, nadrágpelenkához vagy egyéb segédeszközhöz jusson. Határ menti rendőri együttműködés Munkalátogatás keretében a minap Temesváron talál­koztak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, va­lamint a Temes Megyei Rendőri Főfelügyelőség veze­tői, s megállapodtak a gazdasági bűnözés visszaszorí­tását szolgáló közös feladatokban. Az utóbbi időben egyre több alkalommal nyújtott segítséget bűnelköve­tők elfogásában egymásnak a két rendőrség. A megbe­szélésen tárgyaltak arról is, hogy indokolt lenne szoro­sabbá tenni a két megye ügyészségeinek szakmai kap­csolatát is. Hasonló, a határ menti együttműködést erősítő találkozóra került sor a napokban Szabadkán is. A Szabadkai Belügyi Titkárság a Csongrád megyei főkapitányság beavatkozó alosztályának átalakításá­hoz adott át tapasztalatokat, az Újvidéki Különleges Egységnél az ottani speciális munkával ismerkedtek a szegedi rendőri küldöttség tagjai. Jugoszláv határsértők Zalában Embercsempészet alapos gyanúja miatt a határőrség nyomozást rendelt el egy magyar és egy szlovén állam­polgár ellen, akik kedd hajnalban 19 jugoszlávot csempésztek be Magyarország szlovén határszaka­szán. A Zala megyei tornyaszentmiklósi határőrök Szécsisziget térségében tartóztattak fel egy Opel Re­kord típusú gépkocsit, amelynek utasterében a szlo­vén és a magyar embercsempészen kívül még hatan, a kocsi csomagtartójában pedig ketten rejtőztek el. A terep átkutatása közben a járőrök a közeli híd alatt még tizenegy bujkáló jugoszlávot találtak, akik meg­hallgatásuk során elmondták, hogy az „előző fuvar­ral” hozták be őket az országba. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WÉBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BOROS ISTVÁN (Szép Szó), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KATONA JÓZSEF (Internet), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: SZILVÁSSY CSILLA Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcímek (e-mail címek): főszerkesztő: foszerk@nepszava.hu, belföld: belpol@nepszava.hu, fotó: foto@nepszava.hu, gazdaság: gazdasag@nepszava.hu, kultúra: kultura@nepszava.hu, külföld: kulpol@nepszava.hu, vélemény: publi@nepszava.hu, sport: sport@nepszava.hu Szép Szó: szepszo@nepszava.hu, szolgáltatás, levelezés: szolglev@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272, 326-8252 telefax: 328-8252/71,312-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Hellr 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hetimér a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-m­ail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft, negyed évre 2547 Ft, fél évre 5004 Ft, egy évre 10 188 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Nem kötelező érvényű a bősi megállapodás? Nemzetközi jogász a Nemcsók János és Peter Baco által aláírt jegyzőkönyvről Nemzetközi jogi szakértők szerint a pénteken Nemcsók János magyar dele­gációvezető által Pozsonyban aláírt do­kumentum akár kétoldalú szerződés is lehetne, ha Nemcsók felhatalmazással rendelkezne egy ilyen dokumentum hi­telesítésére. A magyar kormány szerint azonban nem erről van szó, a szlovák féllel közösen kidolgozott irat csupán­ a tárgyalásokon elért eredményeket rög­zíti, így a kormány nem vállalt magára semmilyen kötelezettséget, és az okirat későbbi semmissé tétele nem járna ha­zánkra nézve jogi következményekkel. Illés József NÉPSZAVA Nem jelent nemzetközi jogi kötelezettségvállalást ha­zánk részéről annak a jegy­zőkönyvnek az elfogadása, amelyet múlt pénteken írt alá Nemcsók János, a Bős ügyében tárgyaló magyar delegáció vezetője szlovák kollégájával. A dokumen­tum ugyanis csak egy em­lékeztető, így semmikép­pen sem tekinthető szerző­désnek - jelentette ki la­punknak Horváth Tamás, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója. Horváth leszögezte: Nemcsók - mint ahogy azt a külügyminiszter parla­menti felszólalásban is megerősítette - csupán egy emlékeztető jegyzőkönyvet látott el kézjegyével. En­nek melléklete a keretmeg­állapodás szövege, amelyet a magyar és a szlovák fél az eddigi tizenegy tárgyalási fordulón alakított ki. Bruhács János nemzet­közi jogász azonban la­punknak elmondta: egyes esetekben a jegyzőkönyvek is nemzetközi egyezmény­nek minősülhetnek. Ezt az iratot ugyan nem állt mód­jában megismerni, ám a szakértő szerint számtalan esetben előfordult már, hogy egy nemzetközi érvé­nyű megállapodás a jegy­zőkönyv megjelölést kapta. (Ilyen irat volt például a vegyi és a bakteriológiai fegyverek alkalmazásának tiltásáról szóló, 1925-ös genfi jegyzőkönyv, amely­nek előírásai - annak elle­nére, hogy az irat formai­lag nem szerződés - világ­szerte érvényesek.) Az ilyen okiratok jogi súlyát minden esetben az aláírók szándéka határozza meg. Azaz, ha a felek azt dekla­rálják, hogy az iratot szer­ződésnek tekintik, akkor az nemzetközi egyezmény­nek minősül, még akkor is, ha nem szerződés formájá­ban kötik meg. Abban az esetben viszont­­ ilyen a most aláírt dokumentum is -, ha az okmányon feltün­tetik, hogy csak a parla­ment jóváhagyásával válik érvényessé, akkor az irat csupán egy szerződés előtti állapot leírása. Ennek elle­nére az okmány - visszavo­nása esetén - alkalmassá válik arra, hogy az elfoga­dás elől visszakozó kor­mány rosszhiszemű tár­gyalási magatartását bizo­nyítsa egy esetleges nem­zetközi bírósági perben. Ugyancsak fontos részlet, hogy az aláírónak volt-e jo­ga a keretszerződés alá­írására. Abban az esetben ugyanis, ha nem rendel­kezik ilyen kormányzati felhatalmazással, eleve érvénytelen az egyezség. A mostani dokumentum azonban feltehetően nem jelent kötelezettségeket ha­zánkra nézve - erősítette meg a szakértő -, mivel úgy tűnik, csupán a tárgyaláso­kon elért eredményeket rögzíti, így visszamondá­sa semmilyen jogkövet­kezménnyel nem járna. Információink szerint a kormányzati tervekben az szerepel, hogy a Szlováki­ával megkötendő előzetes keretmegálla­podás kormányfői aláírása után - legha­marabb ez év őszén - megkezdődik a fel­építendő létesítmények tervezési kon­cepciójának elkészítése. Ezzel párhuza­mosan elvégzik a már meglévő építmé­nyek leltározását, kijelölik a későbbi be­ruházásokkal kapcsolatos feladatokat, illetve megkezdik az építkezésben érin­tett területek felmérését. Ezek a munká­latok - a tervezet szerint - 4-5 hónapot vesznek majd igénybe. Már ekkor elin­dulnának a tervezési előmunkálatok, a kivásárlások és a kisajátítások. Ezeknek a lépéseknek a megtétele ez év végéig tartana. A következő lépés az elvi enge­délyezési tervek készítése, a szakhatósá­gi engedélyek beszerzése és az engedé­lyezési eljárások lefolytatása lenne. Ezt követően 1999 végére elkészülne az a kormányközi megállapodás-tervezet, amely már részletesen taglalná, hogy a két ország szakértői miképpen képzelik el a hágai Nemzetközi Bíróság ez ügyben kihirdetett ítéletének végrehajtását, de ez az okirat még nem a kétoldalú egyezség végső formája lenne. Az aláírandó doku­mentum külön részét alkotja majd az a melléklet, amely az elvi építési engedé­lyeket tartalmazná. Eközben - 1999 ja­nuárja és 2000 júniusa között - folynának a részletes helyszínvizsgálatok, a modell­kísérletek, az általános tervezési művele­tek és az élőmunkák. Elkészülnének a részletes környezeti, gazdasági és egyéb hatástanulmányok, melyek az építkezé­sekkel kapcsolatos végső döntések alap­jául szolgálnak majd. A tervezet szerint hazánk ezután - 2000. június 30-án - köt­né meg azt a kétoldalú nemzetközi szer­ződést, amely kiegészítené, módosítaná vagy megszüntetné az erőműépítésre kö­tött 1977-es szerződést. Az egyezményt mindkét ország parlamentjének jóvá kel­lene hagynia. A mostani tervek szerint leghama­rabb 2000 novemberében írhatnának ki pályázatokat az elvégzendő beruházá­sokra, majd 2001 januárjáig bírálnák el a tendereket. Júniusban megkezdődhet­ne az építkezés első üteme, amely 2002 júniusáig tartana. A szerelési művele­tekkel várhatóan 2003-ban végeznének a beruházók, a létesítmények átadására és üzembe helyezésére pedig 2006-ban kerülhetne sor. Támogatás a kisebbségeknek Kirády Attila NÉPSZAVA A közoktatási tárca üdvö­zöl minden olyan kezdemé­nyezést, amely a hazai nemzeti és etnikai kisebb­ségek helyzetét kívánja ja­vítani az oktatásban, így örömmel üdvözöltük dr. Kaltenbach Jenő ezzel kap­csolatos javaslatait is, bár szerencsésebb lett volna, ha a szaktárca nem a sajtó­ból értesül az őt közvetlenül érintő jelentésről - mondta tegnapi sajtótájékoztató­ján dr. Báthory Zoltán he­lyettes államtitkár a ki­sebbségi ombudsman hét­főn napvilágot látott aján­lására reagálva. Báthory elmondta: a kisebbségek oktatásához a közoktatási törvény, a Nemzeti Alap­tanterv, illetve a kisebbsé­gek iskolai oktatásának irányelvei megfelelő jogi keretet biztosítanak. A közoktatási törvény­­ tilt mindenféle hátrányos megkülönböztetést, és­ elő­írja az iskolafenntartók­nak, hogy mindenhol a ta­nulók adottságaihoz és ké­pességéhez megfelelő ok­tatást szervezzenek. Báthory kijelentette: a kisebbségi képzés finan­szírozására kisebbségi normatív támogatás szol­gál, amelyet az elmúlt év­ben csaknem százezer ta­nuló oktatásához vettek igénybe. Ezen belül pénz­ügyi segítséget jelent az idén bevezetett 24 ezer fo­rintos cigányfelzárkózta­tási normatíva, valamint a nemzetiségi nyelven törté­nő nemzetiségi oktatás fi­nanszírozása is. A tájékoztatón elhang­zott, hogy a költségvetés jelentős pénzekkel, idén csaknem négyszázmillió forinttal támogatja azokat a kiadókat, amelyek a ki­sebbségi oktatás tanköny­veit állítják elő. A követke­ző tanévben egyébként ösz­­szesen 575 tankönyv szol­gálja a nemzetiségi és ki­sebbségi oktatás céljait. A mentők nem adhatják ki a drogosokat a rendőrségnek Nagy Gergely NÉPSZAVA Az Országos Mentőszolgá­lat a rosszullétük miatt hozzájuk forduló drogfo­gyasztókról nem tehet je­lentést a rendőrségnek - áll Majtényi László adatvédel­mi biztos ajánlásában. La­punkhoz eljuttatott közle­ményében az ombudsman kifejti: a mentőszervezet feladata a gyógyítás és nem a feljelentés. Semmilyen jogszabály nem engedi meg, hogy a mentősök a rendőrséget tájékoztassák a segítségért hozzájuk for­duló alkalmi kábítószer­fogyasztók és drogbetegek adatairól. Az ombudsman az után kezdett vizsgálatba, mi­után két kábítószert fo­gyasztó diáklány a Társa­ság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezethez for­dult segítségért. A diák­lányok kábítószer-fogyasz­tás után rosszul lettek, és segítségül hívták a mentő­ket. A helyszínre azonban a mentősök jelzése alapján a rendőrség is megérkezett, s a két lánnyal szemben ká­bítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt bün­tetőeljárást indítottak. Tóth Gábor Attila, a TASZ munkatársa az eset kapcsán lapunknak el­mondta: a mentősök az ilyen esetekben jogsértő módon szolgáltatják ki a drogfogyasztókat a rendőr­ségnek. A betegek szemé­lyes adatait ugyanis sem az orvosok, sem a mentősök nem adhatják ki. Majtényi megkeresésére az Országos Mentőszolgálat főigazgató­ja kifejtette: a mentősöket hasonló esetekben gyakran éri támadás a drogfogyasz­tók részéről. Biztonságuk érdekében szólnak a rend­őrségnek, ez pedig nem te­kinthető feljelentésnek. Majtényi a konkrét ügy­gyel kapcsolatban megál­lapította: a mentősöknek semmiféle atrocitástól nem kellett tartaniuk. Az aján­lás kitér arra is, hogy a mentősök csak abban az esetben értesíthetik a rend­őrséget arról, hogy drogfo­gyasztók hívják őket, ha alapos okkal feltehető, hogy a helyszínre érkező mentősök életét vagy testi épségét veszély fenyegeti. Más esetekben jogszerűt­len „bevonni az­ ügybe” a rendőrséget. Majtényi hangsúlyozta: a mentősök­nek fokozott körültekin­téssel kell kezelniük a be­tegek személyes adatait. Szakértők szerint az, hogy a mentősök értesítik a rendőrséget, ha drogfo­gyasztókhoz riasztják őket, igen veszélyes. Félő ugyan­is, hogy a drogosok a rend­őrségtől és a büntetőeljá­rástól való félelmükben ak­kor sem kérnek segítséget, ha baj van. Néhány évvel ezelőtt meg is halt kábító­szer-túladagolás miatt egy fiatal, akihez társai nem merték kihívni a mentőket. NÉPSZAVA Fenyő János búcsúztatása Fenyő Jánost, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatóját pén­teken, 10 órakor búcsúz­tatják a Kozma utcai teme­tőben. A temetésen bárki részt vehet, ám a gyászoló család a várható érdeklő­dés ellenére is magánese­­ménynek tekinti azt. Ezért - kegyeleti okokból, a szer­tartás szabályaival össz­hangban - a temetéssel kapcsolatban film-, video- és fényképfelvétel készíté­séhez és nyilvános közlésé­hez nem járul hozzá. Alkudozás a kampány tarifáiról A fizetett politikai hirdeté­sek sugárzására a Magyar Televízió a tegnapi megbe­szélésen 75 százalékos en­gedményt kínált a politi­kai pártoknak. A tárgyalá­son képviseltetett pártok azonban azt szeretnék, ha - az 1994-es választásokhoz hasonlóan - kilencvenszá­zalékos kedvezményt kap­hatnának, azaz a kereske­delmi hirdetések díjszabá­sának csak tíz százalékát fizetnék - derül ki abból a nyilatkozatból, amit Lász­ló József, az MTV alelnöke adott tegnap az MTI-nek. A megbeszélésen a parla­menti pártok közül nem volt jelen az FKGP és az MDNP megbízottja, részt vett ugyanakkor a Mun­káspárt, a MIÉP, az Agrár­szövetség és az Együtt Ma­gyarországért Unió kül­döttje. A tárgyalás a tervek szerint hétfőn folytatódik. A Magyar Rádióban vi­szont politikai hirdetés csak a hatályos hirdetési tarifát rögzítő szerződés alapján tehető közzé - tar­talmazza a Hajdú István ál­tal kiadott elnöki utasítás. Elutasította a T. Ház a földnépszavazást Alkotmánybírósághoz fordul az MDF A parlament tegnap jelentős többséggel elutasította a külföldiek földvásárlásának megakadályozására kez­deményezett népszavazást, mivel az alkotmányügyi bizottság a feltett kérdést alkotmányellenesnek talál­ta. A kormánypártok mellett az MDNP is arra szava­zott, hogy ne legyen népszavazás. NÉPSZAVA-összeállítás Az Országgyűlés keddi ülésnapján a határozatho­zatalon 223 igen mellett 62 nem ellenében elfogadta a parlament alkotmányügyi bizottságának azt a javas­latát, amely elutasítja az ellenzék által indítványo­zott országos népszavazás kiírását a termőföldtulaj­­don-szerzés ügyében. A ha­tározat szerint a javasolt kérdés („Egyetért-e ön az­zal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tu­lajdonosaként­­ közvetve és maga a szervezet ne sze­rezhessen termőföldtulaj­dont?”) nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy a szavazók egyértel­műen eldönthető kérdésre válaszolhassanak, vala­mint a kérdés elfogadása esetén olyan törvényalko­tási kötelezettségeket róna a parlamentre, amely el­lentétben állna több ko­rábbi szerződéses kötele­zettségvállalással is. Az MDF az Alkotmány­­bírósághoz fordul a hatá­rozat miatt, ugyanis úgy véli, hogy az korlátozza az állampolgárok népszava­záshoz való jogát. A kezde­ményezést ugyanis több mint kétszázezer polgár tá­mogatta - nyilatkozta a szavazás után Dávid Ibo­lya. A Fidesz viszont nem fordul pártként a taláros testülethez, de támogatja azokat az állampolgárokat, akik ezt megteszik - mond­ta Szájer József képviselő. Az FKGP szintén csak a mások által tett beadványt kívánja támogatni, míg a néppárti Raskó György ki­jelentette: örül, hogy elhá­rult az akadály a földtör­vény módosítása elől. A T. Ház sürgős tárgya­lásba vette azt a törvény­­javaslatot, amely újra sza­bályozza a képviselői fize­tést. Az előterjesztés az eddig a mindenkori mi­niszteri fizetés fejében meghatározott alapdíj he­lyett a köztisztviselői illet­ményalap ötszörösében határozza meg a képvise­lők alapjuttatását. Kiss Gyula (MDF) a Népjóléti Minisztérium statisztikai adataira hi­vatkozva azt állította, hogy a magyarországi halálozá­sok mintegy húsz százaléka elkerülhető lenne megfe­lelő gyógykezelések alkal­mazásával. Kiss véleménye szerint a társadalombizto­sítás költségvetésének ki­dolgozásáért, és így közvet­ve több száz rákbeteg halá­láért a Népjóléti Miniszté­riumot terheli a felelősség. Kökény Mihály népjóléti miniszter visszautasította a vádakat. Kiss ezután an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a miniszter nem ismeri el politikai felelősségét az ügyben, az orvosi, szakmai felelősség elől nem térhet ki, ezért az orvosi kamara etikai bizottságához fordul, és kéri Kökény orvosi hi­vatásra való méltatlansá­gának kinyilvánítását.

Next