Népszava, 1998. április (126. évfolyam, 77–101. sz.)

1998-04-08 / 83. szám

81998. ÁPRILIS 8., SZERDA RÖVIDEN Jacques Chirac Szarajevóban Jacques Chirac kedden a boszniai nemzeti kö­zösségek közötti meg­békélést szorgalmazta, fiatalok képviselői előtt példaként a franciák és németek közötti kap­csolatok rendezését hoz­ta fel. A francia elnök Szarajevóban külön­­külön tárgyalt a kollek­tív elnökség három tag­jával, Izetbegovic ál­lamfővel, valamint a két elnökségi taggal, Zu­­bakkal és Krajisnikkal. Román diplomaták visszahívása A Németországban működő román bűnö­zőknek kiállított ha­mis útlevelek botrá­nyával kapcsolatban a bukaresti külügymi­nisztérium visszahívta Bonnból Gheorghe Stanescu konzult és Cristian Catrinescut, a román nagykövetség volt gépkocsivezetőjét. Amerikai kiállítás Kubában Amerikai vállalatok csaknem 40 év óta elő­ször kínálják ismét termékeiket Kubában. Az árubemutatóra az év végén vagy a jövő év elején került sor Havan­nában. Eddig száz vál­lalat jelezte részvételét. Tajvani javaslat Kínának Tajvan kormányfője azt javasolta kedden, hogy Kínával együtt rendez­zenek értekezletet az ázsiai pénzügyi válság megoldásának témájá­ról. Vincent Siew sze­rint Tajvan és Kína kö­zösen járulhatna hozzá az ázsiai térség pénz­ügyi stabilizálásához. Füstbe ment béketerv Alig 12 órával az észak­írországi rendezési ja­vaslatcsomag közzété­tele után a legnagyobb London-hű csoport, az Ulsteri Unionista Párt máris közölte, hogy szá­mára elfogadhatatlan a dokumentum. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy a csütörtöki határ­időre nem születik tör­ténelmi egyezség. David Trimble, az UUP vezére mind a brit, mind az ír kormánytól radikális módosításokat követelt. Jelcin: Kirijenko tudja, hogy mit kell tenni Borisz Jelcin orosz elnök leszögezte, hogy ellenzi egy koalíciós kormány megalakítását, és miniszterel­nök-jelöltje, Szergej Kirijenko támogatására szólítot­ta fel a keddi kerekasztal-tárgyaláson a parlamenti frakciók és a szakszervezetek képviselőit. Tamássy Sándor MTI (Moszkva) Kirijenko miniszterelnöki megbízatásának támoga­tására szólította fel az orosz törvényhozást Jelcin, s egyben arra kérte a du­ma képviselőit, hogy az idei esztendő „legyen men­tes a konfrontációktól”. Az új kormány összetéte­léről és programjáról ren­dezett keddi, kremlbeli ér­tekezleten Jelcin egyfajta üzletet ajánlott: „én tartóz­kodom a vétóktól, önök pedig a tilalmaktól”. Az orosz államfő azt javasolta, hogy az 1998-as esztendő a frakciók, a pártok és a vég­rehajtó hatalom összetűzé­seitől mentes év legyen. Az orosz elnök azt hang­súlyozta, hogy szakértői kormányt akar, és minden frakciótól vár személyi ja­vaslatokat. Emlékeztetett arra, hogy az ország immár harmadik hete van kor­mány nélkül. Jelcin márci­us 23-án váltotta le a Csernomirgy­in-kabinetet. Ez komoly költségeket je­lent, nem is szólva az elsza­lasztott lehetőségekről. „Ha tovább húzzuk-halo­­gatjuk a dolgokat, még töb­bet veszítünk, ezért kérem, hogy támogassák az állam­főt” - jelentette ki Jelcin. Az állami duma egyéb­ként kedden úgy döntött, hogy pénteki ülésén vitatja meg Kirijenko jelölését, te­hát a törvényhozási vitára a csütörtöki szakszervezeti akciónap után kerül sor. Az ügyvezető miniszter­­elnök szerint az új kor­mány programja széles tár­sadalmi támogatásra szá­míthat, s konszolidálhatja a különböző erőket. Ezt Kirijenko az egyeztető kerekasztal után jelentette ki, s elégedettségét hangoz­tatta a nyílt és konstruktív eszmecsere, az ott elhang­zott javaslatok kapcsán. Kirijenko egyelőre elzár­kózott a miniszteri tárcák­ra esélyesek megnevezésé­től, csak annyit jegyzett meg, hogy „a felkészült­ség és a szakmai hozzáér­tés lesz az egyedüli köve­telmény”. Kirijenko - ha a törvényhozás megerősíti kormányfői megbízatását -egy héten belül Jelcin­ elé terjeszti javaslatát a kor­mánylistára. Jelcin a 36 éves politikus jelölését azzal indokolta, hogy ugyan számos poli­tikus neve felmerült kor­mányfőjelöltként - így Je­­gor Sztrojev, a felsőház el­nöke, Vlagyimir Bulgak miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Ajackov szaratovi kormányzó és Jurij Luzs­­kov moszkvai polgármes­ter személye is -, de „az összpontszám Kirijenko javára szólt”, és „ő tudja is, mit kell tenni”. PH stpr­iá* 18, Jelcin Kirijenko kinevezését ajánlotta a kerekasztal-értekezleten MTI-telefotó Új japán nagykövet készül Budapestre Marton János MTI (Tokió) A japán külügyminisztéri­um a Keidanren, a legte­kintélyesebb japán vállal­kozói szervezet egyik ve­zetőjét nevezte ki a sziget­­ország új magyarországi nagykövetévé. Nakazava Kazuo az MTI-nek elmondta, hogy a japán kormány n^^köv^­sem­ állított^^d^^gi­fe-^ , zh­ol a magMOToktOTböIi'A^ 61 éves Nukazava 39 évet töltött a Keidanren külön­féle tisztségeiben, rövid időre a Mucuogavara De­velopment félállami fej­lesztési vállalatnak volt az elnöke, majd május óta a Keidanren vezérigazgatói feladatait látja el. Magyarországon két íz­ben járt, tavaly októberben a Keidanren üzleti dele­gációjának tagjaként, és mint elmondta: „Magyar­­országnak a közép-európai régióban betöltött szere­pére építve igyekszik bő­víteni majd a kapcsolato­kat”. Elődje, Kume Kungisza­­da mindössze fél évet töl­tött Budapesten, röviddel ezelőtt bonni nagykövetté nevezték ki, mert az ottani misszióvezető megbetege­dett. Nakazava május 20- án foglalja el posztját. Japán új magyarországi nagykövetének kiválasztá­sa azt jelzi, hogy Tokió magy­ súlyt fektet a kétolda­lú gazdasági kapcsolatokra - mondta kedden az MTI- nek Melega Tibor. A Ma­gyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Rt. ve­zérigazgatója elmondta: Nakazava jelentős tapasz­talatokkal rendelkezik a kétoldalú gazdasági kap­csolatok építésében, s sze­mélye a japán-magyar gaz­dasági viszony erősítésére utal. A japán beruházók elsősorban a nagyobb eu­rópai kitekintés érdekében fektetnek be itt: Magyar­­ország kedvező lehetősége­ket kínál számukra a nyu­gat-európai piac irányába. Nyitott kapukat a NATO-ban Kovács László fogadta Alexander Vershbow-t­ ­ Magyarország és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy meg kell őrizni a NATO-bővítés nyitott jellegét - egyebek között ezt hangsúlyozta Kovács László magyar külügyminiszter, aki tegnap fogadta Alexander Versh­bow-t, aki a NATO központjában az Egyesült Államo­kat képviseli. A diplomata szerény amerikai támogatást ígért a magyar fegyveres erők integrálódásához. Elekes­ Éva NÉPSZAVA Kovács László elmondta, a tárgyalásokon a NATO- bővítésről, illetve Magyar­­ország felkészüléséről foly­tattak eszmecserét. A ma­gyar külügyminiszter meg­nyugvással fogadta a nagy­követ tájékoztatását arról, hogy a szenátusban eljárási kérdések, nem pedig politi­kai problémák miatt ha­lasztották el a ratifikációs szavazást. Szót ejtettek a NATO-bővítés jövőjéről is. „Egyetértettünk abban, hogy feltétlenül meg kell őrizni a folyamat nyitott jellegét, ez ad bátorítást a térség országainak a továb­bi reformok következetes végigvitelére, ez segít elke­rülni azt, hogy a térségben semmiféle választóvonal ne alakuljon ki a NATO-ba bekerülő és a kimaradó or­szágok között” - hangsú­lyozta Kovács László, hoz­zátéve, hogy a megosztott­ság elkerülését szolgálja az Euroatlanti Partnerségi Tanács munkája is. Wershbow megerősítette, az amerikai kormányzat továbbra is­ bízik abban, hogy a szenátusi ratifiká­ció folyamata néhány hé­ten belül befejeződik. A NATO nyitott kapuk poli­tikáját illetően a nagykövet rámutatott, hogy Magyar­­országnak különös felelős­sége van e téren a térség többi országa felé is. „A si­keres magyar integrálódás példát mutathat Közép- Európa más országai szá­mára, hogy az új tagok fel­vételével a NATO nem gyengébb, hanem erősebb lesz, s ez hozzásegíthet ah­hoz, hogy a jövőben újabb tagokkal bővíthessük a szövetséget” - mondta a nagykövet. „Közös célunk, hogy egy választóvonalak nélküli Európa kialakítá­sán dolgozzunk” - tette hozzá. Vershbow egy kérdésre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a magyar­amerikai kétoldalú kato­nai együttműködés tovább folytatódik. „Magyaror­szág gyors integrálódása és a teljes interoperabilitás megteremtése a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is érdeke, nem pedig szí­vességtétel” - mutatott rá. Emlékeztetett: a konkrét támogatáshoz biztosítani kell, hogy a kongresszus megszavazza a szükséges anyagi forrásokat. A nagy­követ csak szerény támo­gatást ígérhetett, hozzáté­ve, hogy a bővítés költsé­geinek döntő részét a ma­gyar félnek kell állnia. A budapesti amerikai nagykövet, Peter Tufo úgy nyilatkozott: a megbeszé­léseken már a ratifikáció utáni időkre tekintettek. „Az Egyesült Államok re­méli, hogy a magyar kor­mányzat folytatja a had­erőreformot és jövő április­ban a NATO teljes jogú tagja lehet” - mondta Tufo. Wershbow tegnap Szolno­kon meglátogatta a Magyar Honvédség gyorsreagálású zászlóalját, majd a Kül­ügyminisztériumban fel­szólalt a multinacionális és hazai vállalatok képvi­selőinek szervezett NATO- kerekasztal-m megbeszélésen. VILÁG Megalakult Radu Vasile kormánya (Folytatás az 1. oldalról) Mivel minden pártnak két személyt kellett jelölnie ugyanarra a helyre, a má­sik jelölt Molnár doktor volt. Kiszivárgott hírek szerint az RMDSZ ragasz­kodna ahhoz, hogy Mol­nárt is megtarthassa ál­lamtitkári beosztásában. Birtalan Ákos volt ide­genforgalmi miniszter nem kívánt részt venni az­ új ka­binetben. Már tavaly­ nyá­­ron,"a tanügyi"törvény kö­rül kialakult koalíciós vita idején bejelentette, hogy ha a sürgősségi kormány­­rendelet előírásait nem erősíti meg a parlament, akkor ő lemond miniszteri állásáról. Akkor még sike­rült eltéríteni eredeti szán­dékától, de Ciorbea meg­buktatása után a sepsi­szentgyörgyi fiatal közgaz­dász hajthatatlan maradt. A kormányba visszatért Demokrata Párt (DP) sem kapott az előzőnél több tárcát. A DP és a Paraszt­párt (KDNPP) közötti konfliktus fő oka az volt, hogy a demokratákat nem engedték be a gazdasági kulcspozíciókat jelentő minisztériumokba. Ezúttal megkapták az ipari és ke­reskedelmi minisztériu­mot, amelynek élére a párt egyik alelnökét, Radu Berceanut küldték. Ezzel a cserével viszont a KDNPP egyik legjobb miniszterét, Radu Ciumarát áldozta fel, aki az utóbbi időben vala­miért kegyvesztett lett. Ugyanerre a sorsra jutott Adrian Severin exkülügy­­miniszter is, aki a Ciorbea­­kabinetből való kiválás után szembeszállt Petre Roman pártelnökkel. A de­mokraták kivonulását elő­idéző Traian Basescu visz­szakapta a közlekedésügyi miniszteri bársonyszéket. Az egykori hajóskapitány ezzel rekordot döntött, nyolc év alatt harmadjára vehet­te át kinevezését ugyan­azon minisztérium élére. Az említetteken kívül még övéké a nemzetvédelmi, távközlési, idegenforgalmi, a parlamenti kapcsolatok minisztériuma, és megtart-­ házta helyét Andrei Plesu külügyminiszter, akit füg­getlenként a DP­ küldött Severin helyére. A gazdaságilag legfonto­sabb tárcákat (reformügyi és privatizációs) továbbra is a KDNPP birtokolja. A Nemzeti Liberális Párt az igazságügyi, valamint az ifjúsági és sportminisztéri­umot kapta meg. A kor­mány főtitkárát is ezúttal ők nevezhették ki. Tárcái­kat nézve érthető Viorel Catarama tegnap déli le­mondása. A párt alelnöke ugyan nem nevezte meg távozásának okát, de nyil­vánvaló volt, hogy a kor­mányalakítási". ..tárgyalá­sokhoz kötődik az-Andrei Marga, a­ kvotozsár­vári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem rektora meg­tarthatta székét. Ő 1997 de­cemberében, a Ciorbea­­kabinet átalakításakor függetlenként lett tanügy­­miniszter. Az európai hír­nevű és formátumú pro­fesszor a multikulturális egyetemek híve, nem tá­mogatja az önálló magyar egyetem gondolatát. De a kolozsvári egyetemen, már az Iliescu-rendszerben is a több nemzetiség tényleges kulturális együttélését próbálta kiépíteni. A művelődésügyi mi­nisztérium élén, a Paraszt­párt színeiben Ion Cara­­mitru maradt. Tokay György kisebbség- és Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter Szocialista csúcs Londonban Egynapos csúcstalálkozót tartottak tegnap London­ban az EU-tagállamok szocialista és balközép pártjainak vezetői - köz­tük kilenc kormányfő. A házigazda Tony Blair sze­rint mára „a középbal po­litikai irányzat intellektu­ális előnyre tett szert, s ez az az irányzat, amely át fogja formálni az emberek életét”. Az elmúlt évtized az eu­rópai baloldal újjászületé­sét hozta, és most egyedül­álló lehetőséggel rendelke­zik, hogy a kor igényeinek megfelelő modern, harma­dik utas politikai irányvo­nalat dolgozzon ki - hang­súlyozta Blair. A munkás­párti brit miniszterelnök cikkét a brit The Inde­pendent mellett egy sor eu­rópai lap, köztük az olasz La Reppublica is közölte. Blair szerint míg a nyolc­vanas évek közepén a jobb­oldal tűnt győztesnek mind az eszmék harcában, mind a választási küzdelmekben, mára az EU 15 tagállamá­ból 12-ben középbal kor­mány van hatalmon. NÉPSZAVA * REFLEKTOR Az ősi eurázsiai átok Természetes, hogy Washingtonban ag­gódnak a legújabb bejelentés miatt, miszerint Pakisztán sikerrel próbálta ki közepes hatótávolságú föld-föld ra­kétáját. A tengerentúl már régóta tar­tanak attól, hogy a két ázsiai szom­széd, Pakisztán és India összeugrik, már csak azért is, mert mindkét ország rendkívül közel áll ahhoz, hogy atom­fegyvert állítson elő. Ez a tény önmagában is ijesztő pers­pektívával kecsegtet abban a világ­helyzetben, amikor a felhalmozódott atomarzenál magánkereskedők kezén tűnik el szép csendben, már egyes ba­zárokban is kapható hasadóanyag. Tetézi a bajt, hogy a két ázsiai államot az isten sem tartja vissza a fegyverke­zési hajszától. India nem is késleke­dett válaszolni tegnap a pakisztáni bejelentésre: rakétái képesek elérni Pakisztán bármely pontját. Nem jók az ilyen hangok akkor­, amikor a hát­térben ott van az évtizedek óta húzódó területi vita Kasmír hovatartozásáról. Sajátos megátalkodottság hajtja Iszlá­mábádot; vezetői az elmúlt hónapokban többször leszögezték: Pakisztán akkor sem hajlandó csatlakozni az atomfegy­verek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi szerződéshez, ha India ezt megteszi. A legaggasztóbb azonban az a hajthatatlanság, amellyel a­ pakisz­táni vezetők nemrég elutasították az ön­mérsékletre intő amerikai magatartást. Gohar Ajub Han pakisztáni külügymi­niszter tavaly decemberben azzal vádol­ta Washingtont, hogy nyomással próbál­ja rákényszeríteni országát a szerződés aláírására. „Iszlámábád ezt soha nem fogja megtenni” - jelentette ki. S lám, most itt ez a „sikersztori” a rakétával... Az Egyesült Államok mostani kedve­zőtlen reagálása valószínűleg csak légy­zümmögés a pakisztáni kormányhiva­talokban, ahol nem nyom túl sokat a lat­ba a regionális stabilitás szempontja. Reváns szellem uralkodik ott is, akár­csak a daytoni egyezményt béklyónak tekintő boszniai, szerbiai és horvátor­szági körökben. Ezt a szellemet éppen a legnagyobb befolyással rendelkező vi­lághatalom képtelen feltörni. Robert Gelbard elnöki különmegbízottat Milo­sevic elnök nem is fogadta, Dennis Ross különmegbízott nem tudta kibékíteni a közel-keleti feleket. Pakisztán és India kölcsönös leszámolási kedvét nem fog­ják egykönnyen lelohasztani az ameri­kai diplomácia terepasztalainál. Mert az indiai-pakisztáni békétlen­ség Kasmír miatt ugyanolyan késlelte­tett bomba, mint amilyen Triannon volt Kelet-Közép-Európában vagy amilyen az izraeli-palesztin viszály fél évszádra visszanyúló eredete. Pakisztán ballisz­tikus rakétáját is könnyen felrobbant­hatja az ősi eurázsiai átok, a féktelen nacionalizmus. Garzó Ferenc

Next