Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)
1998-05-02 / 102. szám
Amerikai igen a bővítésre Horn Gyula: legyünk büszkék a washingtoni döntésre Az amerikai szenátus - közép-európai idő szerint a péntek hajnali órákban - meggyőző többséggel jóváhagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozásáról beterjesztett ratifikációs határozatot. A bővítésre nyolcvan szenátor adta a szavazatát, és csak tizenkilenc ellenezte. Rácz Péter MTI (Washington) A jóváhagyáshoz kétharmados többségre - hatvanhét szavazat - volt szükség. A honatyák egyenként, a helyükről felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel szavaznak. A döntéssel elhárult a legfontosabb törvényhozási akadály a Plármak csatlakozásának az útjából. Az Egyesült Államok az ötödik NATO-tagország, amely szentesítette a bővítést: előzőleg Kanada, Dánia, Norvégia és Németország törvényhozási, illetve államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A végső szavazás előtt a szenátus elutasított számos, a határozattervezethez beterjesztett kiegészítő javaslatot, köztük a három legjelentősebbet, amelyek ellenzőik szerint gátat vethettek volna a kiszélesítés folyamatának. A honatyák 83:17 arányban leszavazták Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. Hasonló sorsra jutott Larry Craig idahói republikánus szenátor módosító indítványa, amely a boszniai békevállalkozásban részt vevő amerikai csapatok küldetése meghoszszabbításának előzetes kongresszusi jóváhagyásához kötötte volna a cseh, lengyel és magyar NATO- tagság szentesítését. A felsőház elutasította - méghozzá ötvenkilenc ellenszavazattal - John Warner virginiai szenátor javaslatát, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot. A honatyák áldásukat adták viszont Don Nickles szenátor javaslatára, amely az összes NATO-államra kiterjeszti a rakétavédelmi rendszer fejlesztési tanulmányát. (Folytatás a 8., jegyzetünk a 7. oldalon) Sikkasztással gyanúsítják a volt tűzoltót Horváth Ildikó NÉPSZAVA A rendőrség április 30-án adta át vádemelési javaslattal a volt siklósi tűzoltóparancsnok ügyét a Pécsi Városi Ügyészségnek. A helyi szakszervezeti főbizalmi két évvel ezelőtti feljelentésében foglalt temérdek vádpont közül egyetlen, a hűtlen kezelés vétségének alapos gyanúja „állt meg”, tájékoztatta lapunkat az ügy előadója. Amint azt a Népszava megírta, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének országos vezetősége arra gyanakodott, hogy a hosszúra nyúlt nyomozás hátterében öszszefonódás állhat, és sürgető levelet küldött a rendőrségnek és az ügyészségnek. Cikkünk megjelenése után felgyorsultak az események, a nyomozást befejezték. A szakszervezet azonban nem ezt az eredményt várta. (Folytatás a 3. oldalon) Tizenegy résztvevő Az Európai Parlament jóváhagyta azt a határozatot, amely szerint tizenegy ország vesz részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban (EMU). Az Európai Unió kormány- vagy államfői a hét végén döntenek véglegesen a listáról, és ezt újabb parlamenti szavazás követi majd. Az EU tagállamai közül Görögország, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország marad ki az EMU-alapítók közül. A brüsszeli szavazáson a honatyák felszólították Belgiumot és Olaszországot, hogy folytassák költségvetésük rendbetételét. A képviselők elsősorban a két ország belső adósságának leépítését sürgetik. Fejlesztésre szorul a honvédségi járműpark 3. oldal Budapesten is otthon érzi magát Jurij Szimonov 9. oldal o ,'i 1 ' ;i i' í;:i ; ” ■ • m vfu ;; • Pápai Gábor: Egy karikaturista rémálma 7. oldal MAKvziN yjp___JMHflB$"«/ I'll/*.. % ~anT,v «ilj . . 'L®, -j W, fi' Vji Jft n ''jk d T • A Népszava Magazin részletes műsorral, rejtvénnyel . I ALAPÍTVA 1873- BAN . ... ■■■■■■■.• ■■■■ Mérséklődő forintleértékelés Több fontos, már korábban előrejelzett döntést hozott meg a kormány csütörtöki ülésén. A miniszterek június 15-től 0,1 százalékponttal mérsékelték a csúszóleértékelés havi ütemét, döntöttek az állami részvételről a Postabank tőkeemelésében és rendeletet alkottak a szociálisan hátrányos helyzetűek adósságterhének enyhítéséről. A kormány e célra 4 milliárd forintot különített el, a támogatás felét a helyi önkormányzatoknak kell állni. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A kormány csütörtökön jóváhagyta a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének közös előterjesztését, és elfogadta, hogy június 15-től újabb 0,1 százalékponttal 0,8 százalékra mérséklődjék a csúszóleértékelés havi üteme. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a döntés bejelentését követően közölte, a kormány döntését az év eleji kedvező gazdasági folyamatok alapozták meg. Ha a leértékelési ütemet az idén nem csökentik tovább, a forint a csúszóleértékeléssel 10,6 százalékot veszít az értékéből az idén. A csúszóleértékelési ütem mérséklése azt jelenti, a kormány az infláció mérséklődésében bízik. A pénzügyi tárca vezetői szerint nincs ok arra, hogy módosítsák korábbi jóslatukat, az áremelkedési index véleményük szerint az idén 14 százalék körül alakul. A pénzügyi tárcánál figyelmeztettek arra is, a csúszóleértékelés mérsékléséről szóló döntéseknél a kormánynak körültekintően kell eljárnia, nem megengedhető ugyanis, hogy a csökkentés hatására a forint felértékelődjék. A leértékelési ütem mérséklése kapcsán a szakértők megjegyzik, a kormány ezzel a döntésével egy időre el is vetette az árfolyampolitika átalakítására vonatkozó javaslatokat, és kiállt az 1995 márciusában bevezetett leértékelési rendszer mellett. A forint árfolyam-lebegtetési sávja szélesítésének szükségességéről több tanulmány született, azonban a döntéssel is nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nagyobb mozgásteret adó rendszer bevezetése jó időre lekerült a napirendről. (Írásunk a Postabank alaptőke-emeléséről a 4. oldalon) Pártpolitika az ünnepen A megosztottság és a választók megnyeréséért folytatott küzdelem jellemezte az idei május elsejét. Az ünnep rendezvényeinek szervezői a szakszervezetek, míg a színpadok főszereplői a pártok voltak. Az MSZP, a kisgazdák, a Munkáspárt és a MIÉP a Városligetben, az SZDSZ a Margitszigeten, az MDF Lakitelken, a KDNP a fővárosi Gesztenyéskertben tartotta központi ünnepségét. A Városligetben a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ a Magyar Szocialista Párttal együtt, de a többi szakszervezeti szövetségtől külön ünnepelt. (Részletes összeállításunk a 2. oldalon) Magyarországon és világszerte sokan ünnepelték május elsejét. A hazai pártvezetők igyekeztek kihasználni a nyilvános szereplések adta kampánylehetőségeket Fordulat az Agrobank-perben A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság tavaly júniusban hozott felmentő ítéletét - két év börtönre, továbbá 1,5 millió forint pénzbüntetésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte Kunos Péter elsőrendű vádlottat, az időközben megszűnt Agrobank Rt. volt vezérigazgatóját. Kovács Mihály másodrendű vádlottat, a bank egykori elnökét háromévi, próbaidőre felfüggesztett egy év hat hónap szabadságvesztésre, 2 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 11 rendbeli, gazdálkodószervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg Kunos mint tettes és Kovács mint bűnsegéd bűnösségét. (Cikkünk a 6. oldalon) Kunos Péter és Kovács Mihály a Legfelsőbb Bíróságon az ítéletet hallgatja MTI-telefotó Szabad a magyar sajtó Megjelent a Freedom House idei jelentése A tavalyi év során valamelyest csökkent a sajtószabadság foka világméretekben, jóllehet némileg visszaesett a súlyos visszaélések és kihágások száma is - állapította meg idei jelentésében a Freedom House amerikai szervezet. MTI-információ A New York-i székhelyű csoport Magyarországot a szabad sajtóval rendelkező államok közé sorolta, legutoljára az 1994-es felmérésben kapott hasonló minősítést a magyar sajtó. A szervezet hagyományosan minden évben elkészíti jelentését a világsajtó szabadságfokáról. A száznyolcvanhat országra kiterjedő, a sajtószabadság nemzetközi napjához időzített 1998-as beszámolójában a korábbi gyakorlatnak megfelelően a médiára nehezedő törvényi, politikai, gazdasági és hatósági korlátozásokat, nyílt tilalmakat és bújtatott nyomásgyakorlásokat vette figyelembe. A pénteken közzétett jelentés általános tanulságként leszögezte, hogy az újságírók zaklatása és megfélemlítése - még a részben szabadnak minősülő országokban is - öncenzúrához vezet. A beszámoló külön kiemelte, hogy a helyi tömegtájékoztatás intézményesített korlátozása hozzájárult az ázsiai gazdasági válság kialakulásához, mert megakadályozta a rossz gazdaságpolitikai intézkedések és a korrupció feltárását. A Freedom House megjegyezte, hogy a sajtó szabadságának garantálása - az ázsiai példával szöges ellentétben - elősegítheti a gazdasági és társadalmi bajok időbeni kezelését. Az összesítés alapján tavaly harminchat országban javult a sajtó helyzete, negyvenkét országban viszont visszaesés mutatkozott. (Folytatás a 8. oldalon)