Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)

1998-05-02 / 102. szám

Amerikai igen a bővítésre Horn Gyula: legyünk büszkék a washingtoni döntésre Az amerikai szenátus - közép-európai idő szerint a péntek hajnali órákban - meggyőző többséggel jóvá­hagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozásáról beterjesztett ratifikációs hatá­rozatot. A bővítésre nyolcvan szenátor adta a szavaza­tát, és csak tizenkilenc ellenezte. Rácz Péter MTI (Washington) A jóváhagyáshoz kéthar­mados többségre - hatvan­hét szavazat - volt szük­ség. A honatyák egyen­ként, a helyükről felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel sza­vaznak. A döntéssel elhárult a legfontosabb törvényho­zási akadály a Plármak csatlakozásának az útjá­­ból. Az Egyesült Államok az ötödik NATO-tagor­­szág, amely szentesítette a bővítést: előzőleg Kanada, Dánia, Norvégia és Német­ország törvényhozási, il­letve­ államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A végső szavazás előtt a szenátus elutasított szá­mos, a határozattervezet­hez beterjesztett kiegészítő javaslatot, köztük a három legjelentősebbet, amelyek ellenzőik szerint gátat vethettek volna a kiszéle­sítés folyamatának. A honatyák 83:17 arány­ban leszavazták Patrick Moynihan New York-i de­mokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-európai or­szágot csak azután ve­gyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Eu­rópai Unióhoz. Hasonló sorsra jutott Larry Craig idahói repub­likánus szenátor módosító indítványa, amely a bosz­niai békevállalkozásban részt vevő amerikai csapa­tok küldetése meghosz­szabbításának előzetes kongresszusi jóváhagyásá­hoz kötötte volna a cseh, lengyel és magyar NATO- tagság szentesítését. A felsőház elutasította - méghozzá ötvenkilenc el­lenszavazattal - John War­ner virginiai szenátor ja­vaslatát, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot. A honatyák áldásukat ad­ták viszont Don Nickles sze­nátor javaslatára, amely az összes NATO-államra kiterjeszti a rakétavédel­mi rendszer fejlesztési ta­nulmányát. (Folytatás a 8., jegyzetünk a 7. oldalon) Sikkasztással gyanúsítják a volt tűzoltót Horváth Ildikó NÉPSZAVA A rendőrség április 30-án adta át vádemelési javas­lattal a volt siklósi tűzol­tóparancsnok ügyét a Pé­csi Városi Ügyészségnek. A helyi szakszervezeti fő­bizalmi két évvel ezelőtti feljelentésében foglalt te­mérdek vádpont közül egyetlen, a hűtlen kezelés vétségének alapos gyanú­ja „állt meg”, tájékoztatta lapunkat az ügy előadója. Amint azt a Népszava megírta, a Hivatásos Tűz­oltók Független Szakszer­vezetének országos veze­tősége arra gyanakodott, hogy a hosszúra nyúlt nyomozás hátterében ösz­­szefonódás állhat, és sür­gető levelet küldött a rendőrségnek és az ügyész­ségnek. Cikkünk megjelenése után felgyorsultak az ese­mények, a nyomozást be­fejezték. A szakszervezet azonban nem ezt az ered­ményt várta. (Folytatás a 3. oldalon) Tizenegy résztvevő Az Európai Parlament jó­váhagyta azt a határozatot, amely szerint tizenegy or­szág vesz részt a Gazda­sági és Pénzügyi Unióban (EMU). Az Európai Unió kormány- vagy államfői a hét végén döntenek végle­gesen a listáról, és ezt újabb parlamenti szavazás követi majd. Az EU tagál­lamai közül Görögország, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország marad ki az EMU-alapítók közül. A brüsszeli szavazáson a honatyák felszólították Belgiumot és Olaszorszá­got, hogy folytassák költ­ségvetésük rendbetételét. A képviselők elsősorban a két ország belső adósságá­nak leépítését sürgetik. Fejlesztésre szorul a honvédségi járműpark 3. oldal Budapesten is otthon érzi magát Jurij Szimonov 9. oldal o ,'i 1 ' ;i i' í;:i ; ” ■ • m vfu ;; • Pápai Gábor: Egy karikaturista rémálma 7. oldal MAKvziN yjp___­JMHflB$"«/ I'll/*.. % ~anT,v «ilj . . 'L®, -j W, fi' Vji Jft n ''jk d T • A Népszava Magazin részletes műsorral, rejtvénnyel . I ALAPÍTVA 18­7­3- B­A­N . ... ■■■■■■■.• ■■■■ Mérséklődő forintleértékelés Több fontos, már korábban előrejelzett döntést hozott meg a kormány csütörtöki ülésén. A miniszterek június 15-től 0,1 százalékponttal mérsékelték a csúszóleértéke­lés havi ütemét, döntöttek az állami részvételről a Posta­bank tőkeemelésében és rendeletet alkottak a szociáli­san hátrányos helyzetűek adósságterhének enyhítéséről. A kormány e célra 4 milliárd forintot különített el, a támogatás felét a helyi önkormányzatoknak kell állni. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A kormány csütörtökön jó­váhagyta a pénzügymi­niszter és a Magyar Nem­zeti Bank elnökének közös előterjesztését, és elfogad­ta, hogy június 15-től újabb 0,1 százalékponttal 0,8­ százalékra mérséklőd­jék a csúszóleértékelés havi üteme. Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára a döntés beje­lentését követően közölte, a kormány döntését az év eleji kedvező gazdasági fo­lyamatok alapozták meg. Ha a leértékelési ütemet az idén nem csökentik to­vább, a forint a csúszóleér­tékeléssel 10,6 százalékot veszít az értékéből az idén. A csúszóleértékelési ütem mérséklése azt jelenti, a kormány az infláció mér­séklődésében bízik. A pénz­ügyi tárca vezetői szerint nincs ok arra, hogy módo­sítsák korábbi jóslatukat, az áremelkedési index véle­ményük szerint az idén 14 százalék körül alakul. A pénzügyi tárcánál fi­gyelmeztettek arra is, a csúszóleértékelés mérsék­léséről szóló döntéseknél a kormánynak körültekintő­en kell eljárnia, nem meg­engedhető ugyanis, hogy a csökkentés hatására a forint felértékelődjék. A leértékelési ütem mér­séklése kapcsán a szakér­tők megjegyzik, a kormány ezzel a döntésével egy idő­re el is vetette az árfolyam­politika átalakítására vo­natkozó javaslatokat, és kiállt az 1995 márciusá­ban bevezetett leértékelési rendszer mellett. A forint árfolyam-lebegtetési sávja szélesítésének szükséges­ségéről több tanulmány született, azonban a dön­téssel is nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Nem­zeti Banknak nagyobb mozgásteret adó rendszer bevezetése jó időre lekerült a napirendről. (Írásunk a Postabank alap­tőke-emeléséről a 4. oldalon) Pártpolitika az ünnepen A megosztottság és a válasz­tók megnyeréséért folyta­tott küzdelem jellemezte az idei május elsejét. Az ün­nep rendezvényeinek szer­vezői a szakszervezetek, míg a színpadok főszerep­lői a pártok voltak. Az MSZP, a kisgazdák, a Munkáspárt és a MIÉP a Városligetben, az SZDSZ a Margitszigeten, az MDF Lakitelken, a KDNP a fő­városi Gesztenyéskertben tartotta központi ünnepsé­gét. A Városligetben a leg­nagyobb szakszervezeti kon­föderáció, az MSZOSZ a Magyar Szocialista Párttal együtt, de a többi szak­­szervezeti szövetségtől kü­lön ünnepelt. (Részletes összeállításunk a 2. oldalon) Magyarországon és világszerte sokan ünnepelték május elsejét. A hazai pártvezető­k igyekeztek ki­használni a nyilvános szereplések adta kampánylehető­ségeket Fordulat az Agrobank-perben A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság tavaly júniusban hozott felmentő íté­letét - két év börtönre, továbbá 1,5 millió forint pénzbüntetésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte Kunos Péter elsőrendű vádlottat, az időközben megszűnt Agrobank Rt. volt vezérigazgatóját­. Kovács Mihály másodrendű vádlottat, a bank egykori elnökét háromévi, próbaidőre felfüg­gesztett egy év hat hónap szabadság­­vesztésre, 2 millió forint pénzbünte­tésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 11 rendbeli, gazdálkodószervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkö­vetett vesztegetés bűntettében állapí­totta meg Kunos mint tettes és Ko­vács mint bűnsegéd bűnösségét. (Cikkünk a 6. oldalon) Kunos Péter és Kovács Mihály a Legfelsőbb Bíróságon az ítéletet hallgatja MTI-telefotó Szabad a magyar sajtó Megjelent a Freedom House idei jelentése A tavalyi év során valamelyest csökkent a sajtószabadság foka világméretekben, jóllehet némileg visszaesett a sú­lyos visszaélések és kihágások száma is - állapította meg idei jelentésében a Freedom House amerikai szervezet. MTI-információ A New York-i székhelyű csoport Magyarországot a szabad sajtóval rendelkező államok közé sorolta, leg­utoljára az 1994-es felmé­résben kapott hasonló mi­nősítést a magyar sajtó. A szervezet hagyomá­nyosan minden évben elké­szíti jelentését a világsajtó szabadságfokáról. A száz­nyolcvanhat országra ki­terjedő, a sajtószabadság nemzetközi napjához idő­zített 1998-as beszámoló­jában a korábbi gyakorlat­nak megfelelően a médiára nehezedő törvényi, politi­kai, gazdasági és hatósági korlátozásokat, nyílt ti­lalmakat és bújtatott nyo­másgyakorlásokat vette fi­gyelembe. A pénteken közzétett je­lentés általános tanulság­ként leszögezte, hogy az új­ságírók zaklatása és meg­félemlítése - még a részben szabadnak minősülő orszá­gokban is - öncenzúrához vezet. A beszámoló külön kiemelte, hogy a helyi tö­megtájékoztatás intézmé­nyesített korlátozása hoz­zájárult az ázsiai gazdasá­gi válság kialakulásához, mert megakadályozta a rossz gazdaságpolitikai in­tézkedések és a korrup­ció feltárását. A Freedom House megjegyezte, hogy a sajtó szabadságának ga­rantálása - az ázsiai példá­val szöges ellentétben - elősegítheti a gazdasági és társadalmi bajok időbeni kezelését. Az összesítés alapján ta­valy harminchat ország­ban javult a sajtó helyze­te, negyvenkét országban viszont visszaesés mutat­kozott. (Folytatás a 8. oldalon)

Next