Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)

1998-05-04 / 103. szám

NÉPSZAVA MÁR CSAK 506 NAP KÉTEZERIG Falak nélküli egyetemMűszaki mentőbázisok építését tervezik A veszprémi mintaállomásra kétmillió ECU-t kapott a tűzoltóság területén a magyar tűzoltó­ság az EU normákat messzemenően teljesíti, ugyanakkor az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyze­tek felszámolásához nem rendelkezik speciális jár­művekkel, felszerelésekkel, védőeszközökkel. A tűzoltóság személyi állományának felkészíté­se döntő jelleggel a tűz­esetek felszámolására ter­jed ki. Ezen­­ átképzések­kel, a képzési szerkezet átalakításával­­ akarnak változtatni. A bázisok kialakításá­nak tervezett költsége 15 millió ECU. Az idei évtől 2001 végéig Budapesten, Szolnokon, Miskolcon, Veszprémben, Győrött, Debrecenben, Pécsett, Za­laegerszegen és Kiskunfél­egyházán hoznának létre katasztrófa-elhárítási re­gionális központokat. Az első, félmilliárd forintos költséggel létrehozandó mintabázist ez év végén,­­Veszprémben adják át. Az elkövetkező négy évben kilenc, jelenleg is műkö­dő tűzoltóságot kíván az országos parancsnokság mű­szaki mentési, katasztrófaelhárítási feladatok ellátásá­ra felkészíteni. Ehhez kormányzati és PHARE forrá­sokat vennének igénybe. Az első, 2 millió ECU (fél milliárd forint) támogatással létrehozandó mintabázist még ez évben, Veszprémben adják át. A program 2001-ben fejeződne be és 15 millió ECU-t igényelne. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az elmúlt tíz évben a tű­zoltóság tevékenységében jelentősen megnőtt a mű­szaki mentés, kár-, illetve katasztrófa-elhárítás ará­nya. A Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnokságának (TOP) vezetői szerint tár­sadalmi érdek, hogy a tű­zoltóság felkészült legyen e feladatok gyors, haté­kony ellátására. Az országos parancs­nokság kilenc, jelenleg is működő tűzoltóságot kí­ván felkészíteni az elkö­vetkező négy évben a mű­szaki mentési és kataszt­rófa-elhárítási feladatok ellátására. A kilenc he­lyen a laktanyák kismér­vű bővítésével, a műszaki mentéshez szükséges fel­szerelések beszerzésével és minimális létszámfej­lesztéssel megoldható a feladat. A bázisok kiala­kításához a tűzoltóság kormányzati és PHARE- forrásokat kíván igénybe venni. A bázisok fejlesztése­kor a leginkább veszé­lyeztetett területeket ve­szik figyelembe. Buda­pest kiemelt fontosság­gal bír a stratégiában, majd azok a megyei köz­pontok kerülnek sorra, amelyek az adott felada­tok tekintetében regio­nális szerepkörrel ren­delkeznek. A feladatra való felkészí­tésre, a szükséges személyi és technikai feltételek meg­határozására a TOP széles­körű felmérést végzett. A káresetek a többéves sta­tisztika alapján növekvő arányt mutatnak. Szakem­berek szerint a megelőzés Idén ősszel megkezdődnek a kurzusok Közép-Európa első internetes felsőoktatá­si intézményében, a Ma­gyarországon megalapított Uniworld Egyetemen. A hálózaton történő tanítás­ban egyenlőre Európa él­vonalában vagyunk, de po­zíciónkat elveszíthetjük, ha nem tartunk lépést a robbanásszerűen fejlődő elektronikus képzési for­mák bevezetésével. Illés József NÉPSZAVA A napokban kezdődik meg az angol nyelv oktatása az Uniworld virtuális egyetem és a­­Teleház Szövetség kö­zös nyelviskolájában. A ta­nítás az Internet hálózatán folyik majd. Ugyanazon az órán egymástól több száz kilométerre lévő diák és tanár vesz részt. A kísérleti tanfolyam az első lépcsőfok a internetes képzés hazai bevezetésében. A megszer­zett tapasztalatokra ala­pozva ősztől megindul az oktatás Európa első falak nélküli egyetemén, az Uni­world kurzusain is. Az első internetes elő­adásokat neves magyar egyetemek tanárai tartják majd - tudtuk meg Nyíri Kristóftól, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Filozó­fiai Tanszékének vezetőjé­től, az Uniworld alapítójá­tól. A jogi nehézségek miatt egyenlőre csak olyan diá­kok sajátíthatják majd el a számítógépes hálózaton a környezetvédelmi, a háló­zatismereti, a gazdaságeti­kai és a kultúrák közötti kommunikációs tárgyakat, akiket már felvettek vala­melyik egyetemre. Az oktatásba már most bekapcsolódhatnak euró­pai és észak-amerikai egyetemisták is, hiszen ez a felsőoktatási rendszer szó szerint határtalan lehető­ségeket kínál a tanulásra. Az alapítók szándéka szerint a későbbiekben ön­álló intézménnyé válik majd a tantermek nélküli egyetem, s már folynak az egyeztetések, hogy világ­szerte elfogadják az ott szerzett diplomát. A jövő évezredben a mostaninál jóval képzet­tebb szakemberekre lesz szükség világszerte, ezért a tanulás nem szakad majd meg a diploma meg­szerzésekor. Mind többen folytatják majd tanulmá­nyaikat munka mellett. Erre pedig alkalmatlan az épületekhez kötődő taní­tási rendszer, így a „kő­egyetemek” helyét 2000 után a számítógépes vi­lágháló veszi majd át. Panasszal élhetnek a felvételiző diákok NÉPSZAVA-információ Az egyetemekre és főisko­lákra jelentkezőknek idén is joguk van arra, hogy a már értékelt írásbeli dolgo­zatukba, a felvételről szóló döntést megelőzően bete­kintsenek. Ennek helyét­ és idejét az a felsőoktatási in­­té­zmény állapítja meg, amely a pályázót az írásbe­li vizsgára behívta. A bete­kintés napját követő máso­dik munkanap végéig a je­lentkező a felsőoktatási in­tézmény (kar) vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámí­tási hiba kivizsgálását. A szóbeli, a gyakorlati, il­letve az alkalmassági vizs­gáztatással kapcsolatos - a vizsgaeredményt befolyáso­ló - szabálytalanság miatt a bekerülni kívánó diák pont­száma ismertetése napját követő második munkanap végéig írásban tehet panaszt az intézmény vezetőjénél. Három munkanapon belül kivizsgálják a panaszt, s ér­tesítik a kérelmezőt is. A felvételről szóló dön­tést az egyetemek, főisko­lák a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő egy hó­napon belül hozzák meg. Minden jelentkezőt június 25-ig értesítik a felvétel eredményéről. Az elutasító határozat ellen a kézhezvé­telhez számított 8 munka­napon belül fellebbezhet a pályázó, ha úgy véli, hogy a határozattal jogszabályt, vagy intézményi szabály­zatot sértett az adott intéz­mény. Panaszát kivizsgál­ják, s annak eredményéről 15 napon belül tájékoztat­ják. E döntés után felleb­bezésnek helye nincs. BELFÖLD 1998. MÁJUS 4., HÉTFŐ 3 Utcára kerül az országos parancsnokság? Van-e mit ünnepelniük a tűzoltók­nak védőszentjük idei névnapján? Bleszity János tábornok, a tűzoltó­ság országos parancsnoka a derűs­borús ünnep kapcsán elmondta, nagyot lendített előre a tűzoltóság sorsán a 60 év után megszületett tűzvédelmi törvény, majd annak tavaly napvilágot látott végrehaj­tási rendeletei, amelyek biztosítják a zavartalan működést. Költségve­tésük 33 százalékkal nőtt, s bár a tűzoltóbér ma sem irigylésre méltó, az idei átlagosan 28 százalékos bér­­fejlesztés lecsillapította a korábbi indulatokat. Egy kormányprogram keretében, hároméves elosztásban, folyamatosan világszínvonalú fecs­kendőparkot kapnak. Ezzel szem­ben aggasztónak tűnik, hogy a költségvetésben az idei 3,5 milliárd forintos részarány helyett csupán 1,5 milliárd forint szerepel. Bár ígéretet kaptak, hogy a hiányzó fo­rintokat a második félévben köz­ponti tartalékból pótolják. Változatlanul borzolja a kedé­lyeket, hogy a törvény által meg­követelt műszaki mentéshez úgy­szólván semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Emiatt kiszolgálta­tott helyzetbe kerültek, hiszen sem darujuk, sem vegyibaleset-elhárító eszközük, se műszaki mentőkocsi­juk nincs. Korszerűtlenné váltak légzésvédelmi eszközeik, kikoptak védőruháik, vegyvédelmi ruháról pedig egyelőre csak álmodnak. A műszaki mentéshez szükséges felszereléseket a tűzoltóság abból az évi 1 milliárd forintból szerette vol­na megvenni, amelyet a tűzvédelmi törvény értelmében a biztosítók utaltak volna át számára. Ez a pénz a vagyonbiztosítások egy százaléka, amelyet azonban a biztosítók nem voltak hajlandók átadni, ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordultak. A leköszönő parlament „az utolsó per­cekben” módosította a vitás pasz­­szust, így megvan a remény, hogy a tűzoltók hozzájutnak a pénzhez. A laktanyák 30 százaléka nem alkalmas funkciója ellátására, ám lehetetlen, hogy a költségvetés ál­tal jóváhagyott, szűkös 150 millió forintból beruházásokat tervezze­nek. Sajátságos helyzet, hogy az országos parancsnokságnak saját Izabella utcai székházából is kifelé áll a rúdja. A házat eladták, így a TOP most albérlő, bizonytalan, hová kerülni,yi­ i­get­l. Megvásárolt alkalmatlanság MTI-információ A Budapesti Katonai Ügyészségen elkészült a vádirat a mintegy 200 sor­köteles fiatalt jogellenesen alkalmatlanná minősítő honvéd százados és segítői, két honvédségi közalkal­mazott és egy hadkötele­zett polgári személy ellen. Az ügyészség a Fővárosi Bíróság katonai tanácsá­h­­oz már benyújtotta a vád­iratot. A vádlottak közül hár­man együtt dolgoztak a Magyar Honvédség Fővá­rosi Hadkiegészítő Pa­rancsnokságán. J.-né B. Ilona honvédségi közal­kalmazott 1994 őszén arra kérte M. Istvánt, aki soro­zóbizottsági elnök volt, hogy segítsen egy sorköte­les fiatalembert katonai szolgálatra alkalmatlan­ná nyilvánítani. A száza­dos eleget tett a kérésnek. J.-né a hadköteles szemé­lyektől kezdetben 20 ezer, majd 40, később pedig már 70 ezer forintot kért a „szolgáltatásért”. Ily mó­don összesen mintegy 3 millió 600 ezer forintot vett fel. Ebből a százados­nak 200 ezer forintot jut­tatott. Járulékköteles lehet a krupiék borravalója Eddig 30 milliárd forintról rendelkeztek a jogegységi döntések A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi három jogegységi dön­tése összesen 30 milliárd forint sorsáról döntött. A befek­tetési adópereken az állam 7-8 milliárd forintot vesztett, a belterületi ingatlanok után viszont az önkormányzatok által igényelt összegnél 23 milliárddal kevesebbet kell fi­zetnie az államnak. A közeljövőben arról születhet jog­egységi döntés, hogy a kaszinók krupiéinak évi 8 milliár­dos borravalója után kell-e tb-járulékot fizetni. Nagy Gergely NÉPSZAVA A legfelsőbb Bíróságnak néhány hónapja van lehető­sége arra, hogy mindenkire kötelező jogegységi döntés­sel zárja le azokat a pereket, amelyekben az ország más­más bíróságain különböző döntések születtek. Két héttel ezelőtt szüle­tett két jogegységi döntés az úgynevezett befektetési adóperek ügyében. Az APEH 1996 óta több milli­árd forintnyi adókedvez­ményt tartott vissza, mivel úgy ítélték meg, az állam­polgárok jogszerűtlenül igényelték az adóvisszaté­rítést. A Legfelsőbb Bíró­ság döntése értelmében azonban lehet adókedvez­mény elnyerésére speku­lálni, azaz csak azért hasz­nálni egy befektetési konstrukciót, hogy a befi­zetett pénznél a befekte­tők jóval több adókedvez­ményt igényelhessenek vissza. Az ide vonatkozó két jogegységi döntés kö­vetkeztében az APEH-nek várhatóan 7-8 milliárd fo­rintnyi adóvisszatérítést kell kifizetnie. A legfrissebb jogegységi határozat viszont több mint 20 m­­illiárdot spórolt meg az államnak. Az ön­­kormányzatok belterületi ingatlanjai után járó va­gyoni részesedésüket jelen­tős késéssel kapták meg az államtól. Az ÁPV Rt. ugyanis sokáig vitatta az összeg nagyságát. A Leg­felsőbb Bíróság jogegységi tanácsának arról kellett határoznia, hogy a késede­lem miatt 20 százalékos kamat vagy a mindenkori jegybanki alapkamat két­szerese (ez több, mint 40 százalék) jár az önkor­mányzatoknak. A jogegy­ségi döntés kimondta hogy 20 százalékos kamat jár, s ezzel 23 milliárd forintot spórolt meg az államnak. Hamarosan jogegységi döntés születhet egy újabb milliárdos ügyben. Alsóbb szintű bíróságokon már több per lezajlott azért, mert a kaszinóknak tb-já­­rulékot kell fizetniük a krupiék több milliárdos borravalója után. A bírósá­gok többsége szerint jog­szerű a járulék szedése, volt azonban olyan ítélet is, amely ezt jogsértőnek mi­nősítette. Az ellentmondó ítéletek miatt elképzelhető, hogy ezt az ügyet is jogegy­ségi döntéssel zárja majd le a Legfelsőbb Bíróság. Információink szerint az ország 24 kaszinójában összesen több mint 8 milli­árd forintnyi borravalót kapnak a krupiék évente. Ez ez után fizetendő tb-já­­rulék összege is milliárdos nagyságrendű. A krupiék borravalóját egyébként azért nem lehet eltitkolni, mert a kaszinók-,­ban különböző játékaszta­loknál írják a borravalók összegét, hogy a nap végén az alkalmazottak az előre maghatározott arányok szerint osztozhassanak a befolyt összegen. Ezek a nyilvántartásokat, amelyek a járulékfizetés alapját je­lentik a Szerencsejáték Fel­ügyelet ellenőrzi. Ellentmondó ítéletek születtek a krupiék borravalójának járulékkötelezettsége ügyében Sok pénzbe kerülhet a megtalált lopott autó Nem csak azok boldogtalanok, akiket örökre megsza­badítanak kedvenc gépjárművüktől, hanem néha az oly szerencsések sem örülhetnek, akik ellopott kocsi­ját a rendőrség megtalálja. Előfordulhat ugyanis, hogy a hatóság igen borsos számlát nyújt be a zárolásért. De megeshet az is, hogy a kárvallott csak akkor értesül a sikeres nyomozás eredményéről, amikor a biztosító visszaköveteli tőle a kártalanítás összegét. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságá­nak elnöke lapunk kérdé­sére elmondta, tudomása van arról, hogy a rendőr­ség több esetben csak hosszú idő elteltével vagy egyáltalán nem értesítette a sértetteket ellopott jár­művük előkerüléséről. Az autóklub jogásza megerő­sítette információinkat, melyek szerint gyakran kiderül, hogy az ellopott­nak vélt járművet a rend­őrség szállította el, mert az tilos helyen állt. Sajnos az is előfordul, hogy az utóbbit gyanító kocsitulajdonost félrein­formálják: „nem tudnak” az autó hatósági elszállí­tásáról. Ekkor az érintett természetesen bejelenti, hogy járművét ellopták. A nyomozás kötelező idejé­nek lezárulása után a rendőrség eltűntnek nyil­vánítja az autót, erről ér­tesíti a biztosítót, az pe­dig kifizeti a kár összegét. Mindezek után pedig elő­bukkan az autó a hatósági tárolóhelyen, erről is érte­sítik a biztosítót, az pedig visszaköveteli a pénzét a tulajdonostól. Kovács László, az Ar­­gosz gépjármű-biztosítási igazgatója úgy nyilatko­zott, hogy az ügyfélnek semmiféle visszacsatolása sincs arról, hogy mi tör­tént autójával. Ragályi István, az ÁB Aegon gép­jármű szakági igazgatója arról tájékoztatott, hogy a cég értesíti ügyfelét, ko­csija megkerüléséről. Azt a tulajdonos döntheti el, visszafizeti-e a kézhez vett biztosítási összeget, s így megkapja autóját. Ha a kliens nem fizet, azaz nem kéri vissza járművét, akkor azt a biztosító érté­kesíti, hogy kiegyenlítse a veszteséget. A rendőrségi illetékesek nem kívántak nyilatkozni erről a problémáról. In­formációink szerint azon­ban a kárvallottak kiérte­sítésének késedelme a büntető eljárásról szóló törvényi szabályozás ma­radéktalan betartásából adódik. Az is gondot okoz a hatóságnak, hogy nem könnyű azonosítani a megtalált autó eredeti tu­lajdonosát. Hiszen a tol­vajok első dolga az is­mertető jegyek eltávolítá­sa. Ezért kívánatos lenne, hogy az autólopásokról készülő jegyzőkönyvekbe a semmitmondónak tűnő részletek is bekerülnének. Egy-egy apró karcolás is sokat segíthet az autó „személyazonosságának ” megállapításában. A tulajdonos felderítése hosszú időt vesz igénybe, az autótároló területek bérleti költsége pedig ma­gas. Igaz, ezt csak akkor téríti a tulajdonos, ha a rendőrségi felszólítás után nem szállítja el azonnal járművét.

Next