Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)
1998-05-04 / 103. szám
NÉPSZAVA MÁR CSAK 506 NAP KÉTEZERIG Falak nélküli egyetemMűszaki mentőbázisok építését tervezik A veszprémi mintaállomásra kétmillió ECU-t kapott a tűzoltóság területén a magyar tűzoltóság az EU normákat messzemenően teljesíti, ugyanakkor az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek felszámolásához nem rendelkezik speciális járművekkel, felszerelésekkel, védőeszközökkel. A tűzoltóság személyi állományának felkészítése döntő jelleggel a tűzesetek felszámolására terjed ki. Ezen átképzésekkel, a képzési szerkezet átalakításával akarnak változtatni. A bázisok kialakításának tervezett költsége 15 millió ECU. Az idei évtől 2001 végéig Budapesten, Szolnokon, Miskolcon, Veszprémben, Győrött, Debrecenben, Pécsett, Zalaegerszegen és Kiskunfélegyházán hoznának létre katasztrófa-elhárítási regionális központokat. Az első, félmilliárd forintos költséggel létrehozandó mintabázist ez év végén,Veszprémben adják át. Az elkövetkező négy évben kilenc, jelenleg is működő tűzoltóságot kíván az országos parancsnokság műszaki mentési, katasztrófaelhárítási feladatok ellátására felkészíteni. Ehhez kormányzati és PHARE forrásokat vennének igénybe. Az első, 2 millió ECU (fél milliárd forint) támogatással létrehozandó mintabázist még ez évben, Veszprémben adják át. A program 2001-ben fejeződne be és 15 millió ECU-t igényelne. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az elmúlt tíz évben a tűzoltóság tevékenységében jelentősen megnőtt a műszaki mentés, kár-, illetve katasztrófa-elhárítás aránya. A Tűzoltóság Országos Parancsnokságának (TOP) vezetői szerint társadalmi érdek, hogy a tűzoltóság felkészült legyen e feladatok gyors, hatékony ellátására. Az országos parancsnokság kilenc, jelenleg is működő tűzoltóságot kíván felkészíteni az elkövetkező négy évben a műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási feladatok ellátására. A kilenc helyen a laktanyák kismérvű bővítésével, a műszaki mentéshez szükséges felszerelések beszerzésével és minimális létszámfejlesztéssel megoldható a feladat. A bázisok kialakításához a tűzoltóság kormányzati és PHARE- forrásokat kíván igénybe venni. A bázisok fejlesztésekor a leginkább veszélyeztetett területeket veszik figyelembe. Budapest kiemelt fontossággal bír a stratégiában, majd azok a megyei központok kerülnek sorra, amelyek az adott feladatok tekintetében regionális szerepkörrel rendelkeznek. A feladatra való felkészítésre, a szükséges személyi és technikai feltételek meghatározására a TOP széleskörű felmérést végzett. A káresetek a többéves statisztika alapján növekvő arányt mutatnak. Szakemberek szerint a megelőzés Idén ősszel megkezdődnek a kurzusok Közép-Európa első internetes felsőoktatási intézményében, a Magyarországon megalapított Uniworld Egyetemen. A hálózaton történő tanításban egyenlőre Európa élvonalában vagyunk, de pozíciónkat elveszíthetjük, ha nem tartunk lépést a robbanásszerűen fejlődő elektronikus képzési formák bevezetésével. Illés József NÉPSZAVA A napokban kezdődik meg az angol nyelv oktatása az Uniworld virtuális egyetem és aTeleház Szövetség közös nyelviskolájában. A tanítás az Internet hálózatán folyik majd. Ugyanazon az órán egymástól több száz kilométerre lévő diák és tanár vesz részt. A kísérleti tanfolyam az első lépcsőfok a internetes képzés hazai bevezetésében. A megszerzett tapasztalatokra alapozva ősztől megindul az oktatás Európa első falak nélküli egyetemén, az Uniworld kurzusain is. Az első internetes előadásokat neves magyar egyetemek tanárai tartják majd - tudtuk meg Nyíri Kristóftól, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Tanszékének vezetőjétől, az Uniworld alapítójától. A jogi nehézségek miatt egyenlőre csak olyan diákok sajátíthatják majd el a számítógépes hálózaton a környezetvédelmi, a hálózatismereti, a gazdaságetikai és a kultúrák közötti kommunikációs tárgyakat, akiket már felvettek valamelyik egyetemre. Az oktatásba már most bekapcsolódhatnak európai és észak-amerikai egyetemisták is, hiszen ez a felsőoktatási rendszer szó szerint határtalan lehetőségeket kínál a tanulásra. Az alapítók szándéka szerint a későbbiekben önálló intézménnyé válik majd a tantermek nélküli egyetem, s már folynak az egyeztetések, hogy világszerte elfogadják az ott szerzett diplomát. A jövő évezredben a mostaninál jóval képzettebb szakemberekre lesz szükség világszerte, ezért a tanulás nem szakad majd meg a diploma megszerzésekor. Mind többen folytatják majd tanulmányaikat munka mellett. Erre pedig alkalmatlan az épületekhez kötődő tanítási rendszer, így a „kőegyetemek” helyét 2000 után a számítógépes világháló veszi majd át. Panasszal élhetnek a felvételiző diákok NÉPSZAVA-információ Az egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek idén is joguk van arra, hogy a már értékelt írásbeli dolgozatukba, a felvételről szóló döntést megelőzően betekintsenek. Ennek helyét és idejét az a felsőoktatási intézmény állapítja meg, amely a pályázót az írásbeli vizsgára behívta. A betekintés napját követő második munkanap végéig a jelentkező a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A szóbeli, a gyakorlati, illetve az alkalmassági vizsgáztatással kapcsolatos - a vizsgaeredményt befolyásoló - szabálytalanság miatt a bekerülni kívánó diák pontszáma ismertetése napját követő második munkanap végéig írásban tehet panaszt az intézmény vezetőjénél. Három munkanapon belül kivizsgálják a panaszt, s értesítik a kérelmezőt is. A felvételről szóló döntést az egyetemek, főiskolák a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő egy hónapon belül hozzák meg. Minden jelentkezőt június 25-ig értesítik a felvétel eredményéről. Az elutasító határozat ellen a kézhezvételhez számított 8 munkanapon belül fellebbezhet a pályázó, ha úgy véli, hogy a határozattal jogszabályt, vagy intézményi szabályzatot sértett az adott intézmény. Panaszát kivizsgálják, s annak eredményéről 15 napon belül tájékoztatják. E döntés után fellebbezésnek helye nincs. BELFÖLD 1998. MÁJUS 4., HÉTFŐ 3 Utcára kerül az országos parancsnokság? Van-e mit ünnepelniük a tűzoltóknak védőszentjük idei névnapján? Bleszity János tábornok, a tűzoltóság országos parancsnoka a derűsborús ünnep kapcsán elmondta, nagyot lendített előre a tűzoltóság sorsán a 60 év után megszületett tűzvédelmi törvény, majd annak tavaly napvilágot látott végrehajtási rendeletei, amelyek biztosítják a zavartalan működést. Költségvetésük 33 százalékkal nőtt, s bár a tűzoltóbér ma sem irigylésre méltó, az idei átlagosan 28 százalékos bérfejlesztés lecsillapította a korábbi indulatokat. Egy kormányprogram keretében, hároméves elosztásban, folyamatosan világszínvonalú fecskendőparkot kapnak. Ezzel szemben aggasztónak tűnik, hogy a költségvetésben az idei 3,5 milliárd forintos részarány helyett csupán 1,5 milliárd forint szerepel. Bár ígéretet kaptak, hogy a hiányzó forintokat a második félévben központi tartalékból pótolják. Változatlanul borzolja a kedélyeket, hogy a törvény által megkövetelt műszaki mentéshez úgyszólván semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Emiatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen sem darujuk, sem vegyibaleset-elhárító eszközük, se műszaki mentőkocsijuk nincs. Korszerűtlenné váltak légzésvédelmi eszközeik, kikoptak védőruháik, vegyvédelmi ruháról pedig egyelőre csak álmodnak. A műszaki mentéshez szükséges felszereléseket a tűzoltóság abból az évi 1 milliárd forintból szerette volna megvenni, amelyet a tűzvédelmi törvény értelmében a biztosítók utaltak volna át számára. Ez a pénz a vagyonbiztosítások egy százaléka, amelyet azonban a biztosítók nem voltak hajlandók átadni, ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordultak. A leköszönő parlament „az utolsó percekben” módosította a vitás paszszust, így megvan a remény, hogy a tűzoltók hozzájutnak a pénzhez. A laktanyák 30 százaléka nem alkalmas funkciója ellátására, ám lehetetlen, hogy a költségvetés által jóváhagyott, szűkös 150 millió forintból beruházásokat tervezzenek. Sajátságos helyzet, hogy az országos parancsnokságnak saját Izabella utcai székházából is kifelé áll a rúdja. A házat eladták, így a TOP most albérlő, bizonytalan, hová kerülni,yi igetl. Megvásárolt alkalmatlanság MTI-információ A Budapesti Katonai Ügyészségen elkészült a vádirat a mintegy 200 sorköteles fiatalt jogellenesen alkalmatlanná minősítő honvéd százados és segítői, két honvédségi közalkalmazott és egy hadkötelezett polgári személy ellen. Az ügyészség a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához már benyújtotta a vádiratot. A vádlottak közül hárman együtt dolgoztak a Magyar Honvédség Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságán. J.-né B. Ilona honvédségi közalkalmazott 1994 őszén arra kérte M. Istvánt, aki sorozóbizottsági elnök volt, hogy segítsen egy sorköteles fiatalembert katonai szolgálatra alkalmatlanná nyilvánítani. A százados eleget tett a kérésnek. J.-né a hadköteles személyektől kezdetben 20 ezer, majd 40, később pedig már 70 ezer forintot kért a „szolgáltatásért”. Ily módon összesen mintegy 3 millió 600 ezer forintot vett fel. Ebből a századosnak 200 ezer forintot juttatott. Járulékköteles lehet a krupiék borravalója Eddig 30 milliárd forintról rendelkeztek a jogegységi döntések A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi három jogegységi döntése összesen 30 milliárd forint sorsáról döntött. A befektetési adópereken az állam 7-8 milliárd forintot vesztett, a belterületi ingatlanok után viszont az önkormányzatok által igényelt összegnél 23 milliárddal kevesebbet kell fizetnie az államnak. A közeljövőben arról születhet jogegységi döntés, hogy a kaszinók krupiéinak évi 8 milliárdos borravalója után kell-e tb-járulékot fizetni. Nagy Gergely NÉPSZAVA A legfelsőbb Bíróságnak néhány hónapja van lehetősége arra, hogy mindenkire kötelező jogegységi döntéssel zárja le azokat a pereket, amelyekben az ország másmás bíróságain különböző döntések születtek. Két héttel ezelőtt született két jogegységi döntés az úgynevezett befektetési adóperek ügyében. Az APEH 1996 óta több milliárd forintnyi adókedvezményt tartott vissza, mivel úgy ítélték meg, az állampolgárok jogszerűtlenül igényelték az adóvisszatérítést. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében azonban lehet adókedvezmény elnyerésére spekulálni, azaz csak azért használni egy befektetési konstrukciót, hogy a befizetett pénznél a befektetők jóval több adókedvezményt igényelhessenek vissza. Az ide vonatkozó két jogegységi döntés következtében az APEH-nek várhatóan 7-8 milliárd forintnyi adóvisszatérítést kell kifizetnie. A legfrissebb jogegységi határozat viszont több mint 20 milliárdot spórolt meg az államnak. Az önkormányzatok belterületi ingatlanjai után járó vagyoni részesedésüket jelentős késéssel kapták meg az államtól. Az ÁPV Rt. ugyanis sokáig vitatta az összeg nagyságát. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának arról kellett határoznia, hogy a késedelem miatt 20 százalékos kamat vagy a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese (ez több, mint 40 százalék) jár az önkormányzatoknak. A jogegységi döntés kimondta hogy 20 százalékos kamat jár, s ezzel 23 milliárd forintot spórolt meg az államnak. Hamarosan jogegységi döntés születhet egy újabb milliárdos ügyben. Alsóbb szintű bíróságokon már több per lezajlott azért, mert a kaszinóknak tb-járulékot kell fizetniük a krupiék több milliárdos borravalója után. A bíróságok többsége szerint jogszerű a járulék szedése, volt azonban olyan ítélet is, amely ezt jogsértőnek minősítette. Az ellentmondó ítéletek miatt elképzelhető, hogy ezt az ügyet is jogegységi döntéssel zárja majd le a Legfelsőbb Bíróság. Információink szerint az ország 24 kaszinójában összesen több mint 8 milliárd forintnyi borravalót kapnak a krupiék évente. Ez ez után fizetendő tb-járulék összege is milliárdos nagyságrendű. A krupiék borravalóját egyébként azért nem lehet eltitkolni, mert a kaszinók-,ban különböző játékasztaloknál írják a borravalók összegét, hogy a nap végén az alkalmazottak az előre maghatározott arányok szerint osztozhassanak a befolyt összegen. Ezek a nyilvántartásokat, amelyek a járulékfizetés alapját jelentik a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzi. Ellentmondó ítéletek születtek a krupiék borravalójának járulékkötelezettsége ügyében Sok pénzbe kerülhet a megtalált lopott autó Nem csak azok boldogtalanok, akiket örökre megszabadítanak kedvenc gépjárművüktől, hanem néha az oly szerencsések sem örülhetnek, akik ellopott kocsiját a rendőrség megtalálja. Előfordulhat ugyanis, hogy a hatóság igen borsos számlát nyújt be a zárolásért. De megeshet az is, hogy a kárvallott csak akkor értesül a sikeres nyomozás eredményéről, amikor a biztosító visszaköveteli tőle a kártalanítás összegét. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke lapunk kérdésére elmondta, tudomása van arról, hogy a rendőrség több esetben csak hosszú idő elteltével vagy egyáltalán nem értesítette a sértetteket ellopott járművük előkerüléséről. Az autóklub jogásza megerősítette információinkat, melyek szerint gyakran kiderül, hogy az ellopottnak vélt járművet a rendőrség szállította el, mert az tilos helyen állt. Sajnos az is előfordul, hogy az utóbbit gyanító kocsitulajdonost félreinformálják: „nem tudnak” az autó hatósági elszállításáról. Ekkor az érintett természetesen bejelenti, hogy járművét ellopták. A nyomozás kötelező idejének lezárulása után a rendőrség eltűntnek nyilvánítja az autót, erről értesíti a biztosítót, az pedig kifizeti a kár összegét. Mindezek után pedig előbukkan az autó a hatósági tárolóhelyen, erről is értesítik a biztosítót, az pedig visszaköveteli a pénzét a tulajdonostól. Kovács László, az Argosz gépjármű-biztosítási igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ügyfélnek semmiféle visszacsatolása sincs arról, hogy mi történt autójával. Ragályi István, az ÁB Aegon gépjármű szakági igazgatója arról tájékoztatott, hogy a cég értesíti ügyfelét, kocsija megkerüléséről. Azt a tulajdonos döntheti el, visszafizeti-e a kézhez vett biztosítási összeget, s így megkapja autóját. Ha a kliens nem fizet, azaz nem kéri vissza járművét, akkor azt a biztosító értékesíti, hogy kiegyenlítse a veszteséget. A rendőrségi illetékesek nem kívántak nyilatkozni erről a problémáról. Információink szerint azonban a kárvallottak kiértesítésének késedelme a büntető eljárásról szóló törvényi szabályozás maradéktalan betartásából adódik. Az is gondot okoz a hatóságnak, hogy nem könnyű azonosítani a megtalált autó eredeti tulajdonosát. Hiszen a tolvajok első dolga az ismertető jegyek eltávolítása. Ezért kívánatos lenne, hogy az autólopásokról készülő jegyzőkönyvekbe a semmitmondónak tűnő részletek is bekerülnének. Egy-egy apró karcolás is sokat segíthet az autó „személyazonosságának ” megállapításában. A tulajdonos felderítése hosszú időt vesz igénybe, az autótároló területek bérleti költsége pedig magas. Igaz, ezt csak akkor téríti a tulajdonos, ha a rendőrségi felszólítás után nem szállítja el azonnal járművét.