Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)
1998-05-19 / 116. szám
81998. MÁJUS 19., KEDD RÖVIDEN Leváltották Kontic kormányfőt A jugoszláv parlament két háza, a Polgárok Tanácsa és a Nemzetek Tanácsa hétfőn leváltotta Radoje Kontic jugoszláv miniszterelnököt és kormányát. A kormányfő leváltását a Milosevic jugoszláv elnök szövetségeseként számon tartott Bulatovic vezette montenegrói Szocialista Néppárt javasolta. Per indul a Microsoft ellen Az amerikai igazságügyminisztérium és húsz szövetségi állam hétfőn formálisan is pert indított a Microsoft számítástechnikai óriáscég ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés címén - jelentette be Janet Reno igazságügy-miniszter. Értesülések szerint a feljelentésben nem szerepel a Win98 piacra dobásának határidőhöz kötése vagy leállítása. A Microsoft ennek ellenére eljuttatja az operációs rendszer új változatát a számítógépgyártókhoz. Terik Aziz római tárgyalásai Az Irakkal szemben érvényben lévő embargót csak akkor lehet feloldani, ha Bagdad eleget tesz az ENSZ vonatkozó döntéseinek, mindenekelőtt a Biztonsági Tanács 687. számú határozatának - hangsúlyozta Dini olasz külügyminiszter hétfőn Rómában Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettesnek. Felrobbant aknaszedők Két katona meghalt, három pedig megsebesült hétfőn a Zágrábtól délkeletre levő Petrinjánál, amikor gyalogsági aknák robbantak fel alattuk. A katonák a Gromov aknaszedő egység tagjaiként a Kupa folyónál tisztították meg a terepet a robbanószerektől, amikor a robbanás bekövetkezett. A levélbombát újra kezdené Franz Fuchs, az ausztriai levélbomba- és csőbombamerényletek elkövetésével gyanúsított stájer férfi nem érzi magát bűnösnek, bár sajnálja áldozatait. Ez derül ki állítólag abból a vallomásból, amelyet a grallai férfi elfogása után hat héttel tett a vizsgálóbírónak. A Profil osztrák hetilap szerint Fuchs kijelentette, bármikor újra robbantana. VILÁG Amerikai-EU minicsúcs Londonban Kompromisszumos „békekötést” jelentettek be hétfő délután Londonban, az Egyesült Államok és az EU elnöksége között tartott csúcsszintű találkozó után a világ két leghatalmasabb kereskedelmi térsége közötti szankciós viszályban, s egyben nagyszabású transzatlanti kereskedelemfejlesztési kezdeményezést is útjára indítottak. Kertész Róbert MTI (London) A bejelentett alku értelmében az Egyesült Államok mentesíti az általa bojkottal sújtott országokban beruházó unióbeli vállalatokat a kilátásba helyezett szankciók alól, az EU ugyanakkor vállalja az együttműködés fokozását Washingtonnal a terrorizmus elleni harcban. Jacques Santer, az EU- bizottság vezetője a soros EU-elnökséget adó Nagy- Britannia kormányfőjével, Tony Blairrel és Bill Clinton amerikai elnökkel tartott közös londoni sajtóétekezletén hétfőn közölte: az Európai Unió a szankciófenyegetéseket illegálisnak tekinti, és úgy tartja, hogy azok a kívánttal ellentétes hatást érnek el. Santer kijelentette: az Európai Unió maga is elsőrendű feladatnak tekinti a harcot a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen, a szankciókkal való amerikai fenyegetések azonban „inkább nehezítették, semmint könnyítették az együttműködést” ezen a téren. Az amerikai fenyegetés feloldásáról szóló alku másik felét Clinton jelentette be, közölve: az EU vállalta, hogy hatékonyabb erőfeszítéseket tesz a tömegpusztító fegyverek előállítását lehetővé tévő technológiák exportjának ellenőrzésére. Az EU ígéretet tett arra is, hogy „dolgozni fog” a terrorizmus elleni, összesen 11 nemzetközi konvenció mindegyikének mielőbbi ratifikálásán. A felek bejelentették egy nagyszabású amerikai-EU kereskedelem-fejlesztési program útnak indítását is, amelynek célja a világ két legnagyobb erejű gazdasági egysége közötti kereskedelmi akadályok lebontása. Clinton közölte: ez azért igen jelentős, mert az Egyesült Államokban már most is hatmillió embernek ad kenyeret az EU-val folytatott kereskedelem. A rendezvényen átadták az Európai Unió és az Egyesült Államok tavaly alapított közös elismerését, a „Demokrácia és Polgári Társadalom” díjat és a vele járó 20 ezer dollártközép- és kelet-európai személyiségeknek, közösségeknek és szervezeteknek. Magyarországról Uszka polgármestere és lakossága részesült az elismerésben. A polgármester, Sértő Radics István, hétfőn Budapesten, a brit nagykövetségen tartott ünnepségen vehette át az oklevelet. Göncz Árpád köztársasági elnök adta át a díjat Peter Tufo amerikai, Nigel Thorpe brit nagykövet, továbbá az Európai Unió képviseletében megjelent Eckhardt Jaedtke társaságában. Tony Blair, Bill Clinton és Madeleine Albright az amerikai-európai megbeszélések előtt Reuters-telefotó India nem robbant többet MTI-információktal Behari Vadzspaji indiai kormányfő hétfőn megerősítette, hogy a múlt heti öt kísérlet után India nem hajt végre több föld alatti atomrobbantást - jelentette Újdelhiből az AFP. „Nem lesz több kísérlet. A földalatti kísérletek befejeződtek” - jelentette ki a kormányfő a délnyugat-indiai Kozhikodéban mondott beszédében. Ez volt Vadzspaji eddigi leghatározottabb kijelentése e témában. Múlt héten úgy fogalmazott, hogy a tervezett kísérletsorozat véget ért. Újdelhi jelezte, hogy az öt robbantás után most már képes az úgynevezett kritikus tömeg alatti kísérletekre, s a jövőben a robbantások számítógépes szimulálására törekszik. Az indiai kormány legfőbb nukleáris szakértője, A.P.J. Abdul Kalam vasárnapi sajtóértekezletén bejelentette: most, hogy már képes atombomba előállítására, India befejezettnek nyilvánítja kísérleti atomrobbantási programját, és a nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas rakétáit kezdi tökéletesíteni. Az ENSZ főtitkára előzőleg arra kérte a pakisztáni miniszterelnököt, hogy Iszlámábád ne bonyolódjon atomrobbantási versenybe Újdelhivel. Kofi Annan közölte, hogy felszólította Navaz Sarifot: kormánya gyakoroljon önmérsékletet, és ne válaszoljon saját atomtöltet felrobbantásával Indiának. Követelik Suharto távozását (Folytatás az 1. oldalról) Viranto tábornok, védelmi miniszter és a hadsereg főparancsnoka hétfőn a fegyveres erők vezetőivel folytatott megbeszélés után újságírók előtt kijelentette: „Harmoko parlamenti elnöknek az államfő lemondására tett felszólítása egyéni nyilatkozat volt”. A hadsereg szerint „az elnök joga és kötelessége, hogy kivezesse az országot a válságból”. Harmoko keddre összehívta a parlamenti pártok vezetőit. A törvényhozás elnökeként ő Indonézia harmadik legmagasabb közjogi méltósága az elnök és az alelnök után, s jogában áll, hogy összehívja a Népi Konzultatív Gyűlés rendkívüli ülésszakát. Az alkotmányozó tanács menetrendszerűen csak 2003- ban, a következő államfő megválasztására gyűlne össze legközelebb. Wiranto felszólította az ellenzéket, hogy mondjon le a szerdára tervezett tömegtüntetésről. Amién Raisz, a muzulmán Muhammadija mozgalom vezetője megerősítette, hogy milliókat hívnak az utcákra. Suharto hétfőn fogadta Jusuf Habibie alelnököt, aki lemondása esetén az alkotmány értelmében utódja lenne. Moetojib altábornagy, a biztonsági szolgálat főnöke szintén találkozott Suhartóval, majd közölte: az elnök „nyugodt”, és ma kifejti véleményét. Suharto nem jelent meg nyilvánosan azóta, hogy hazatért. Lebegy nagy visszatérése Krasznojarszk kormányzója ismét Moszkvára tekint Tamássy Sándor MTI (Moszkva) Alekszandr Lebegy volt tábornok a krasznojarszki kormányzóválasztások vasárnap megtartott második fordulójában aratott győzelmével, a nagypolitikába való visszatérésével - a kormányzók hivatalból tagjai a törvényhozás felsőházának nagymértékben megnövelte esélyeit a két év múlva esedékes orosz elnökválasztásokon. Az előzetes, még nem hivatalos adatok szerint Lebegy több mint 57 százalékot szerzett, míg ellenfele, Valerij Zubov jelenlegi kormányzó kénytelen volt megelégedni a szavazatok valamivel több mint 38 százalékával. A csaknem húszszázalékos különbség azt jelenti, hogy a kommunista szavazók a párt országos vezetőinek felhívása ellenére nem voltak hajlandók Zubovot támogatni. Lebegy az április utolsó vasárnapján megtartott első fordulóban csaknem 45 százalékot gyűjtött, akkor csak 10 százalékkal előzve meg Zubovot. Figyelemre méltó a választói aktivitás: a szavazópolgárok közel kétharmada járult vasárnap az urnákhoz, csaknem ugyanannyian, mint az első fordulóban. A választásokat nem zavarta meg incidens. Alekszandr Lebegy és felesége a győzelem után MTI-telefotó Magyarország jó úton halad MTI-információ Az új magyar kormány összetételétől függetlenül a tavalyi NATO-népszavazás eredménye alapján biztos vagyok abban, hogy a magyar nép egyértelműen támogatja a NATO-tagságot, s az ország teljesíteni fogja az abból fakadó kötelezettségeket - jelentette ki hétfőn Budapesten az amerikai védelmi minisztérium helyettes államtitkára. Franklin D. Kramer Eörsi Mátyás külügyi államtitkárral folytatott megbeszélést. A felek megvitatták a NATO-tagságra történő felkészülést elősegítő magyar-amerikai különleges munkacsoport előtt álló legfontosabb feladatokat. A munkacsoport egyik vezetője Kramer, a másik Gyarmati István helyettes honvédelmi államtitkár. Az amerikai helyettes védelmi államtitkár újságíróknak elmondta: Magyarország jó úton halad a teljes NATO-érettség felé, bár még sok a tennivalója. Helmut Kohl lelkesítő beszéde Győzni akarunk és az ország történetének legkeményebb választási kampányában minden szavazatért harcolni fogunk - jelentette ki Helmut Kohl pártelnökkancellár hétfőn Brémában pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kongresszusán. A keresztényliberális kormányt 16 éve vezető politikus a népszerűségéből hónapok óta veszítő pártot egységre, összefogásra szólította fel mintegy kétórás beszédében, amelynek végén az ezer küldött hosszú tapsviharral, tízperces ovációval fejezte ki elismerését. NÉPSZAVA Albright és Arafat váratlan találkozója MTI-információ Áttörés nélkül ért véget hétfőn Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin elnök sebtében tető alá hozott londoni megbeszélése. Albright és Arafat vola, mivel több mint másfél órát tárgyalt egymással négyszemközt egy londoni szállodában, miután az amerikai diplomácia irányítója váratlanul, telefonon Londonba hívta a palesztin vezetőt. A külügyminiszter asszony előzetes hírek szerint arról a hétfő estig nem részletezett haladásról akart beszámolni, amelyet Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő washingtoni tárgyalásain értek el a zsidó állam által ellenőrzött ciszjordániai területekkiürítésének kérdésében. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a londoni tárgyalás után csak annyit mondott, hogy „folytatódik a kemény munka a nézeteltérések áthidalására”. Az izraeli rádió hétfőn olyan hírt közölt, amely szerint Netanjahu hajlandó lenne átadni a palesztinoknak további 13 százalékot, ennek feltétele az lenne, hogy több területet a belátható jövőben már nem ürítenének ki. REFLEKTOR Kétes kompromisszum Menetrendszerűvé váltak immár az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcsszintű találkozói. Washington mindig támogatója volt az európai integrációs folyamatnak, ám egyszersmind aggódik is amiatt, nehogy egy bezárkózó „Európa-erőddel” kelljen szembenéznie a kontinensen. Amerikai szemmel gyakran egyszerűbbnek tűnne, ha - a készséges Londontól a kekeckedő Párizsig - sokféle hangon megszólaló európai együttest egyetlen karmester vezényelné, ha például a külpolitikai kezdeményezéseket nem 15 nemzeti kormánnyal kellene egyeztetni. A tengeren túlról óvatosan üdvözlik, de közben gyanakvással szemlélik a közös európai pénz megjelenését, feltételezve, hogy a közös valuta előbb-utóbb szükségessé teszi a gazdaságpolitikák összehangolását. Washington és Nyugat-Európa jó ideje keresi a módját, hogy az európai biztonság és stabilitás alapját képező transzatlanti kapcsolatot a gazdaságikereskedelmi együttműködés terén is nyitottabbá tegye. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egymás legjelentősebb partnerei, de a kereskedelmi forgalom növelését mindkét oldalon még számos korlátozás nehezíti. Hol az amerikaiak, hol az európaiak időről időre felvetik, hogy itt lenne az ideje a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megteremtésének. Felröppentek ezek a tervek a mostani minicsúcs előtt is, de Washingtonból és Európából is gyorsan úgy nyilatkoztak, a kezdeményezés egyelőre nem időszerű. A franciák szokás szerint riogatnak, hogy Európa veszítene a „parttalan” szabadkereskedelemmel, noha a brüsszeli Bizottság becslései ennek éppen az ellenkezőjét mutatják: már az első évben 150 milliárd ECU lenne az európaiak nyeresége a kölcsönös piacnyitáson. A tegnapi csúcs elméletileg azért síkraszállt a „transzatlanti kereskedelemfejlesztés”, a korlátozások távlati lebontása mellett. Kétévi huzakodás után a mostani csúcson sikerült az európaiak két régi sérelmét orvosolni. Washington korábban egyoldalú szankciókat helyezett kilátásba a Kubával, illetve Iránnal és Líbiával kereskedő vállalatok ellen, legyenek azok bármilyen nemzetiségűek. A Helms-Burton-, illetve a D’Amato-tövény miatt már-már kereskedelmi háború kitörése fenyegetett, amikor az Európai Unió azt fontolgatta, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) közbenjárását kéri, mondván, az amerikai szankciók törvénytelenek, sértik a nemzetközi kereskedelem szabályait. Washington, mondják az európaiak, söpörjön csak a saját háza táján, de ne akarja megszabni, hogy a külföldi cégek kivel kereskedhetnek. A Clinton-kormányzat mind ez ideig nem alkalmazta a szankciókat, s tegnap Londonban arra tett ígéretet, hogy az Európai Unió tagállamaival szemben a jövőben sem érvényesíti - másokkal szemben azonban igen. (Az amerikai elnök önhatalmúlag nem érvénytelenítheti ezeket a törvényeket, ehhez a kongresszus jóváhagyását kellene megszereznie.) Az EU-elnökség cserébe ígéretet tett, hogy a jövőbeni kubai befektetéseknél figyelembe veszik az amerikai érzékenységeket, s kilátásba helyezték, hogy készségesebben kiveszik részüket a nemzetközi terrorizmus elleni harcból. Clinton amerikai elnök a tegnapi amerikai-EU minicsúcson úgy vélte, a megállapodás „erősíti a gazdasági partneri viszonyt”. Blair brit kormányfő szerint „lerakták egy tartós megoldás alapjait”. Szkeptikus vélemények szerint azonban csak átmeneti, törékeny kompromisszum született Londonban, s az amerikai-EU kereskedelmi háborúskodás bármikor kiújulhat. Elekes Éva